Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

Emlékesés Rázsó Imrére Tíz éve — 1964. október 31-én — halt meg dr. Rázsó Imre, a mezőgazdaság gépe­sítésének nagy tekintélyű tu­dósa, aki elévülhetetlen érde­meket szerzett mezőgazdasá­gunk műszaki fejlesztését megalapozó munkásságával. A kiváló szakemberre, a pá­lyatársra, a gépészmérnökök egész nemzedékét felnevelő tanítómesterre, a Mezőgazda­sági Gépkísérleti Intézet egy­kori igazgatójára emlékeztek kedden az MGI-ben. Az ünnepségen egykori ta­nítványai, munkatársai és tisztelői közül sokan megje­lentek. Ez alkalommal dr. Bö- löni István, az intézet tudo­mányos igazgatóhelyettese, Mélykúti Csaba tudományos osztályvezető és dr. Mészáros István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára elevenítették fel emlékeikben ma is élő, hi­vatását mélységes szeretettel művelő egyéniségét. Az intézetben megtartott ün­nepséget — amelyet a róla el­nevezett szocialista brigád szervezett — egy emlékkiálí- tással egészítették ki, amely Rázsó Imre életéből, s tudo­mányos tevékenységéből vil­lantott fel képeket. F. I. KERÉKASZTALNÁL. Az erdőkertesi klubkönyvtárban ma, november 7-én este iro­dalmi kerekasztal-beszélgetés- re kerül sor. A találkozó ven­dége Horváth Lajos költő. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1974. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Kitüntetések, jutalmak Kettős ünnep a Humánban Tegnap a gödöllői járás és a város vállalatainál, intéz­ményeinél mindenütt meg­emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulójáról. A Gödöllői Gépgyárban ren­dezett ünnepségen 600 dolgozó vett részt. Az ünnepi beszé­det Gyalus József tartotta. Az ünnepségen értékelték a kongresszusi munkaverseny negyedéves szakaszát. Az üzemek közötti versenyben az első díjat a mechanikai üzem dolgozói nyerték el, míg a főmérnökségek közötti ver­senyben a technológiai főmér­nökség kapta az első díjat és az ehhez tartozó vándorzász­lót. A versengésből a brigádok sem maradtak ki. Közöttük is a Torziós szocialista brigád bizonyult a legjobbnak, így őik lettek a vándorzászló tu­lajdonosai. A vállalat vezető­sége több brigádtagot külföl­di utazással jutalmazott. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem ünnepségén részt vett Plutzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi bizottságának első titkára és Benedek János városi tanácselnök is. Az ün­nepi beszédet dr. Aggód Jó­zsef docens, az egyetemi párt- bizottság tagja tartotta. Az ünnepségen adták át az egye­temmel jó kapcsolatban levő szabadszállási honvédségi ala­kulat három vezetőjének és KISZ-titkárának az Egyetemi Ifjúságért emlékplakettet. A Humán Oltóanyagter­melő és Kutató Intézetben megrendezett ünnepségen részt vett Méray Tibor, a gödöllői városi pártbizottság titkára, Benedek? János, a városi ta­nács elnöke, valamint dr. Si­mon Kiss Gábor, egészség- ügyi minisztériumi főelőadó is. Az ünnepi beszédet Bene­dek János tartotta. Az inté­zet kettős jubileumot is ünne­pelhetett, hiszen a történelmi napon kívül saját 20 éves megalakulásukra is emlékez­tek. Ebből az alkalomból a megjelent 48 alapítótagnak át­nyújtották az intézet szép ki­vitelű emlékplakettjét. Bajkai Sándor, Misinkó Miklósné, Dobrosi Károly, Molnár Já- nosné és Mihalik Mihályné a Kiváló dolgozó kitüntetést vet­ték át. Az intézet munkás­őr raja jó munkájáért egy­ségparancsnoki dicséretben ré­szesült. Lelkesek a szadai szülők Kenyértelen ” volt A szép vidék, a gyönyör­ködtető táj nem mindig kínál gazdagságot. A lankás domb­oldalak, a ligetes erdők és csalitok középkori várúrnak erős menedékét: adtak, de a föld népének itt-. Szádén igen szűkösen jutott. Még a század elején is „kenyértelen” Szá­dénak hívták: agyagos, köves földje mindig kevés termést hozott. Az ipari fejlődéssel párhuzamosan odahagyták a szadiak a földjüket és a fő­városi gyárakban, környékbe­li üzemekben vállaltak mun­kát. Lassan- e kettős életből — otthon a kert, gyárban az esztergapad — meggazdago­dott a falu népe, és növeked­tek az új családi házak. Tulipános minták között A „kenyértelenT falunak azonban nem csupán eledel­ből volt hiánya; a szellemi táplálkozáshoz sem voltak meg a feltételek. Szegényes, aprócska szobában működött a könyvtár, több épületben kapott helyet az iskola, rom- ladoztak a község öreg park­jai. Ebben az évben új szellők támadtak a szadai dombok tövében. Mintha föléledt vol­na a falu. Nyáron korszerű szabadpolcos könyvtárat nyi­tottak Székely Bertalan szüle­A Magyar Néphadsereg Híradó Technikai Üzem 1975. január 2-ától felvételre keres erkölcsileg, politikailag megbízható rádió-, rádiórelé- és géptávíró- műszerészeket, optikus, fénytechnikai szakmunkásokat, tehergépkocsi­szerelőket és vezetőket, festő, fényező ' és esztergályos szakmunkásokat, betanított (elektromos) munkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet személyesen, az alábbi címen: MN.HTO. Gödöllő. Dózsa György u. 63/a. Telefon: Gödöllő 531. 104-es mellék. tése napján, szeptember else­jére pedig Grassalkovich va­lamikori klasszicista kúriájá­ban berendezkedett az iskola. Százhetvenöt gyerek és {izén­két pedagógus nemcsak űj he­lyet, . hanem új iskolaigázga- tót is kapott. Az idei tanév Novák Lászlóné igazgatása alatt indult meg. Az iskolában négy tanterem, egy napközi otthon, úttörő­szoba és szertár van. A tan­termek hangulatosak: a nyi­tás előtt az igazgatónő ve­zetésével a pedagógusok a termek falára szadai népmű­vészeti motívumok alapján egy-egy sávot pingáltak. Így az egyik osztály zöld, a másik kék, a harmadik piros, a ne­gyedik tulipános minták kö­zött tanul. Az ablakokat sö­tétnarancs sötétítő függöny ta­karja. A tanév szerencsésen in­dult. csak két képesítés nél­küli nevelő dolgozik itt, de már mindkettőjük váromá­nyosa a diplomának. Egyi­kük, Sára Mária, Vácszentlász- lóról jár be, s még szakkört is vállalt, ő vezeti a kis ma­tematikusok körét. Az igaz­gatónő elmesélte, hogy a TIT segítségévéi működik ez a szakkör, minden gyereknek rendszeresen küldenek ki fel­adatlapokat. Sára Mária, az egyik szakköri taggal még külön két órát foglalkozott, hogy a betegsége miatt ne ma­radjon le a kör munkájától. Lánchíd, láncból — Szadán új dolog a szak­kör. Eddig semmi nem műkö­dött az iskolában, és most, hogy meghirdettük, még túl­jelentkezés is volt. Sok kis ak­tívája van a vöröskeresztes körnek, és népszerű a könyv­barát szakkör, amit a helyi könyvtárossal, Illés Sán­dorral közösen csinálunk. A szakköri foglalkozásokon a gyerekek olvasmányaikról számolnak be és megtanulják a kézikönyvek, lexikonok hasz­nálatát. — A sokat és két helyen dolgozó szülőknek kevés ide­jük marad a gyerekkel való foglalkozásra. Fontos felada­tunk. hogy mindenre, amire módunk van. mi tanítsuk meg őket. s ezzel levegyük a szü­lők válláról a gondot. Mun­katervünkbe számos iskolán kívüli programot építettünk be. Az egyiket már kora ősszel sikerült megcsinálni. Elvittük a gyerekékít a vár­múzeumba, persze előzetes fölkészítés után. A múzeumi látogatás feldolgozása több lépcsőben történt. A gyere­kek a múzeumba már meg­figyelési szempontokkal a kezükben menték, s annak alapján jegyzetelték a lá­tottakat. A helyszínen volt tárlatvezető. Feladataként ad­tuk azt is, hogy a könyvtár­ban is tájékozódjanak a kor­ról és művészetéről. Minden osztály faliújságot ké­szített a kirándulásról. És ami számunkra és talán a gyerekek számára is a leg­nagyobb , élmény volt: ma­ketteket ' készítettek, volt aki középkori kályhát, volt aki csempét, vagy éppen lánc­ból a Lánchidat. Befejezés­képpen minden úttörőörs há­rom pajtása az egész iskola nyilvánossága előtt vetélke­dett; történelmi, művészet­történeti és irodalmi kérdé­sekre kellett válaszolniuk. Arany János Toldijáról és Mátyás királyról is meséltek a gyerekek. Ötven levél — Egerrel is hasonló for­mában szeretnénk megismer­tetni a gyerekeket. Azt is szeretnénk, hogy a. gyerekek jobban ismerjék Székely Ber­talant. Ezidáig csak ott vol­tak a községi megemlékezé­sen, esetleg néhány dalt el­énekeltek. El akarjuk őket vinni a Nemzeti Galériába. Előadót hívnánk, aki beszél a festő műveiről. Elmegyünk majd Zebegénybe és Szent­endrére is. Novák Lászlóné nagy öröm­mel beszélt a szadai szülők lelkes támogatásáról. Még nem is kezdődött meg a tan­év, de már megpróbálkoztak a szülők bevonásával: az építke­zés után kellett az iskola kör­nyékén rendezni a terepet. A szülők jöttek és segítettek. A második akcióként társadalmi munkában földbe süllyesztet­ték a fűtéshez szükséges nagy olajtartályt. Az iskola kör­nyéke nagyon agyagos, a ter­mek megközelítéséhez járdát kell építeni. Ha megbíznak egy vállalatot, legalább 30 ezer forintba kerül a munka. De az iskola reménykedett és a szülőkhöz fordult, ötven levelet küldtek ki, és minde­gyik szülő vállalta a segítsé­get. Szombat-vasámap-bétfőn- kedden napi kilenc órában megépítették a járdát — talán ötezer forintba került, de úgy, hogy ebbe már a szü­lők ebédje is benne volt. So­kan azt mondták, hogy nem kell őket kikérni a munka­helyről, mert yan még sza­badságuk, és a társadalmi munka akkor igazi, ha az em­ber a saját idejéből áldoz rá. A tsz is segített, harminc köb­méter sódert ingyen adtak a járdához. A tanácselnök példája Számtalan terve van az új igazgatónőnek. Legközelebb egy tizenötször harminc mé­ternyi alapterületű kézilabda- pályát szeretne, és úgy érzi, most már joggal számíthat a szülőkre. A valamikori „kenyértelen” Szadán, ma már van kenyér, o szellemi táplálékra is szí­vesen áldoznak — munkájuk­kal, tanuló gyermekeik kör­nyezetét szépítik, alakítják. És ebben a munkában sok segít­séget jelent a községi tanács példaadása; nincs olyan meg­mozdulás, társadalmi akció a faluban, ahol a tanácselnök ne venne 'részt. Örszigethy Erzsébet Az új szadai Iskolában négy tanterem van. Egyelőre elég a gyere­keknek, de ha továbbra is nagy létszámú osztályok indulnak, néhány év múlva bővíteni kell. A képen látható nyolcadik osztály még kis létszá­mú, de már az első három osztály megközelíti a negyvenet. Barcza Zsolt felvétele betakarítás, vetes Ma sem pihennek Vannak, akik ezen az októ­beri ünnepnapon sem pihen­nek. Ma, november 7-én is dolgoznak a galgahévízi Rá­kóczi Termelőszövetkezetben. A legserényebb munka a sárgarépa- és petrezselyem­földeken folyik, ahol 160 nö­vénytermesztő takarítja be az idei termést. Ma reggel még 35 vagonnyi sárgarépa és pet­rezselyem van a földben, de akad munka a burgonyafölde­ken is. ahol a mai napon sze­retnék kiszedni az összes ter­mést, amely várhatóan 80 va­gonnyi lesz. Az idén a galgahévízi gaz­daság 500 hektáron vet el őszi kalászosokat. A rossz ta­lajviszonyok miatt közismer­ten lassan haladhatott a mun­ka, ez idáig 400 hektárnyi te­rületet vetettek be. Két, ese­tenként három vetőgép dolgo­zik a falu határában. Megkezdődik a galgahévizi földeken a kukorica gépi be­takarítása is. Ezt a munkát már közösen végzik a túrái Galga menti Termelőszövetke­zettel. Jelenleg a túrái földe­ken dolgoznak a kombájnok. Az együttműködésre azért volt szükség, mert a túrái gazdaságnak van szárítója; a sok esőzés után feltétlenül szükséges a termés szárítása. A galgahévízi szövetkezet csaknem 87 hektáron vetett kukoricát, hektáronként 40 mázsa termésátlagot várnak. volt, s ma már meghaladja a 24 ezret. Ez a növekedés arra sarkallt,' hogy lakás- építkezéseinket, kereske­delmi- és szolgáltató tevé­kenységünket meg kell gyorsítani. Ennek eredmé­nyeként alakultak ki új lakótelepeink, épültek fel az új áruházak, s javult a lakossági szolgáltatás. Vá­rosunkban az elmúlt négy esztendő alatt mintegy 1500 lakás épült, továbbá új, korszerű rendelőintézetet is létesítettünk, amely nem­csak a helybeliek, hanem a járás lakosságának orvosi ellátását is szolgálja. Meg­épült az új mentőállomás, a szolgáltatóház, felépült egy 8 tantermes iskola is, amely csökkentette a szük­ségtantermek számát, javí­totta az oktatás feltételeit. Óvodáinkban a négy esz­tendővel ezelőtti állapotok­hoz képest több mint négy­száz gyereket tudunk elhe­lyezni. Az új bútoráruház ugyancsak a város és a já­rás lakosságának jobb el­látását hivatott szolgálni. Létesítettünk 62 kilométer hosszú vízvezetéket és 17,5 kilométernyi csatornaháló­zatot. Ezekből az eredmé­nyekből üzemeink, intéz­ményeink jelentős részt vállaltak. A város párt-, állami és gazdasági vezetésének munkáját alapvetően az MSZMP X. kongresszusá­nak határozatai és a negye­dik ötéves terv fő célkitű­zései határozták meg. Ám amikor eredményeinket, si­kereinket mérlegre tesszük, azt is látnunk kell, hogy még sok feladat van hátra. Tovább kell növelni a la­kásépítkezést, amit az is indokol, hogy a városunk­ban foglalkoztatott 16 ezer emberből 8 ezer a munkás. Meg kell oldanunk a város víz-, szennyvíz- és csator­nahálózatát, de jogos igény egy új városi művelődési otthon felépítése is. Szük­ség van új óvodákra, böl­csődékre és iskolákra ... Városunk dolgozói most felszabadulásunk 30. évfor-... dulójának megünneplésére és pártunk XI. kongresz-, , szusára készülnek. Az üze­mi kollektívák, szocialista brigádok jelentős vállalá­sokat tettek e két fontos esemény tiszteletére. Hisz- szük, hogy vállalásaikat becsülettel fogják teljesí­teni. Amikor november 7-én a kegyelet és a hála virágait elhelyezzük a szovjet hősi emlékműnél, amikor ün­nepi gyűléseken, rendezvé­nyeken megemlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, arra is gon­dolunk, hogy e nagy törté­nelmi esemény nélkül ered­ményeinket nem érhettük volna el. ÍV em homályosítja az ^ ’ ünnep fényét, ha eredményeink mellett gondjainkról, feladataink­ról is szólunk ezen a na­pon. Hiszen akkor állítunk méltó emléket a sorsot for­máló októbernek, ha ered­ményeinket és feladatain­kat is számba vesszük. Csak így lehet mindig élő való­ság Október ügye, csak így kapcsolódhat napi mun­kánk 1917 októberének em­lékéhez. és tiszteletéhez. Plutzer Miklós, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára. T smét ünnepi dátum- ■*- hoz érkezett a világ. Megemlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomról, amely megnyi­totta a világ egyetemes for­radalmi megújhodásának, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet törté­nelmi korszakát. Ez a for­radalom történelmi jelentő­ségű esemény volt az orosz nép életében, de az azóta eltelt idő bizonyította, hogy a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom jelentősége már győzelmének pillana­tában túlnőtt a nemzeti ke­reteken. Olyan történelmi folyamat elindítója volt. melynek során létrejött a szocialista világrendszer, széthullott az imperializ­mus gyarmati rendszere és meghatározó erővé vált a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Ma nem csak ünnepiünk, hanem számvetést is készí­tünk, tanulságokat vonunk le. Mérlegre tesszük az eredményeket és természe­tesen a hiányosságokat is. A számvetés során abból kell kiindulnunk, milyen utat is tett meg városunk, várossá, válása óta. Ez al­kalomból emlékezünk arra is, hogy az egykori Grassal- kovich-uradalomhoz tar­tozó falu a felszabadulás után gyors fejlődésnek in­dult, s ma már nemcsak a megyében, hanem az or­szág életében is jelentős szerepet tölt be. 1949 óta kap itt otthont az Agrár- tudományi Egyetem, amely évről évre betölti azt a fon­tos feladatát, hogy a mező- gazdasági szocialista nagy­üzemek számára foglalko­zásukat hivatásuknak te­kintő, korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett agrármérnökö­ket, üzemgazdászokat, me­zőgazdasági gépészmérnö­köket, szakmérnököket és tanárokat képez. Az Agrár- tudományi Egyetemen 350 kutató és oktató dolgozik, évente , 1500—1800 nappali tagozatos és 8—900 leve­lező- és szakmérnök hall- ga-tó tanul.. Az egyetem ok- tatói és kutatói rendszere­sen részt vesznek külön­böző nemzetközi kongresz- szusokon, a KGST-koordi- nációs bizottságaiban, az ENSZ--FAO munkájában, ahol előadásokat is tarta­nak. A felszabadulás után az iparosodás is megindult Gödöllőn. Az ötvenes évek­ben települt ide például a Ganz Műszerművek Áram­mérő Gyára és a Gépgyár is. 1965. december 31-én Gödöllő várossá alakult. A fejlődés addig is számot­tevő volt, a nagy előrelépés viszont igazából csak a vá­rossá válás után kezdődött. Jellemző mutatója ennek, hogy például az Árammérő Gyár 1950-ben 34 millió forint termelési értéket ál­lított elő. Ma ez az összeg már évente 330 millió fo­rint. Városunkban az ipari üzemek és a szövetkezetek évi összes termelési értéke mintegy 1 milliárd 800 mil­lió forint. Tf árosunk fejlődésének ' mutatója az is, hogy idetelepült a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet, a Humán, az MGI, a KKMV és még tovább le­hetne a sort folytatni.... A város lakóinak száma 1965-ben körülbelül 20 ezer SZÁMVETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents