Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-30 / 280. szám
1974. NOVEMBER 30., SZOMBAT 3 Szocialista brigádvezetok tanácskozása A kongresszusi verseny gyorsítja a húsprogram sikerét 200 vagonos hűtőház épül Cegléden | Pénteken a MEDOSZ budapesti székházéban 843 | szocialista brigád csaknem tizennégyezer tagjának | képviseletében tanácskoztak az Állatforgalmi és Hús- § ipari Tröszt szocialista brígádvezetői. A mintegy 30 E ezer dolgozót foglalkoztató és tizenkilenc megyei vál- E lalatot tömörítő tröszt szocialista brigádjainak nagy | jelentőségű országos fórumán megjelent és felszólalt | dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi mi- ! niszterhelyettes, s az elnökségben — a húsipar számos | vezetője mellett — helyet foglalt Kulcsár Mátyás az i ÉDOSZ titkára és Micsuk László, a MEDOSZ titkára. Erőltetett ütem Ünnepségsorozat Egy évezred három évtizede Taksony kettős jubileumán A díszelnökség. A zsúfolásig megtelt színházteremben Neuschl Károly- nak, az Iparági Szakszervezeti Tanács titkárának megnyitó szavai után dr. Benke Antal, a tröszt vezérigazgatója tartott részletes beszámolót a húsipar fejlődéséről, a l>ongresz- szusi és a felszabadulási munkaversenyben elért sikerekről. A vezérigazgató a gazdasági eredményekről szólva egyebek között elmondotta, hogy míg az első félévben a fertőző száj- és körömfájás miatt a gyáregységek és vágóhidak egy része csaknem leállt, és sertésihúsimportra volt szükség, addig az év második felében szinte emeberfeletti erőfeszítést követelt a tervekben szereplő 5,8 millió sertés és 585 ezer vágómarha felvásárlása, valamint az előbbiből 5,5 millió darab, az utóbbiból 360 ezer darab levágása és feldolgozása — a húsprogram előirányzatainak teljesítése. A brigádok példája Dicséret illeti a szocialista brigádokat és a címért küzdő kollektívákat —hangzott el a tájékoztatóban —, amelyek példamutatóan helytálltak, s felajánlásaik teljesítése révén vált lehetővé, hogy az iparág 800 ezer sertés feldolgozásával növelhette a kongresszus tiszteletére az amúgyis feszített tervet. Emellett mintegy 16 ezer tonna egyéb húskészítménnyel javították a hazai üzletek választékát. A kormány jelentős anyagiakat áldoz a nagyszabású húsprogram megvalósítása érdekében. 1975-ben 1.8 milliárd forint értékű beruházással növelik az ÁHT vállalatainak teljesítőképességét. Á brigádok szocialista szerződések keretében gyorsítják a miskolci és a gyulai húskombinátok építését és az egyéb országos jelentőségű munkálatokat. A Penomah ceglédi gyárában is megkezdik egy 200 vagonos hűtőház alapozását. Kiválók Dr. Lénárt Lajos MÉM-mi- niszterhelyetttes felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kongresszusi munkaverseny januárban kezdődő második szakaszában a minőség javítását, a hatékonyság növelését, a költségek csökkentését szükséges célul tűzni a szocialista brigádok elé. Mint mondotta, ez a tanácskozás újabb lendületet ad a munkaversenynek s hozzájárul az üzemi demokrácia szélesítéséhez is. Tolmácsolta a minisztérium köszönetét a példás helytállásért, majd huszonöt dolgozónak átadta az élelmiszeripar kiváló dolgozója elismerést. Megkapta az elismerést Bodsik Erzsébet — betegsége miatt munkatársa vette át az oklevelet —, a nagykátai kirendeltség szocialista brigádvezetője és Szabó Lajos, a váci vágócsarnok brigádvezetője. Hatan részesültek miniszteri dicséretben, s 45 részvevőnek nyújtották át a tröszti kiváló dolgozó jelvényt. A Pest megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól Antal Lajos az aszódi kirendeltség és Simon János, a ceglédi gyár brigádvezetője vehette át a jelvényt. „Szocialista módon...” A Penomah 70 szocialista brigádjának 1100 tagját egyébként tizenhárom brigádvezető képviselte az országos tanácskozáson, nevükben — a nagykátai kirendeltség dolgozója —, Izsák Pál szólalt fel a vitában, melynek során minden megyéből két jelentkező kapott szót, s mondta el a helyi tapasztalatokat, kezdeményezéseket és új módszereket. Az aranykoszorús nagykátai szocialista brigád munkasikereinek ismertetése után szólt arról, hogy kollektívájuk 10 gyermekes családot patronál. Figyelemmel kísérik az egyik iskolás nebuló fejlődését és segíteni szeretnék majdani továbbtanulását. A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében jó kapcsolatot alakítottak ki a helyi me(Folytatás az 1. oldalról.) reskedelmi dolgozóknál, a köz- alkalmazottaknál a munkaidő A szakszervezeti munkának az előterjesztésben meghatározott fő keretein belül a további feladatok is megfogalmazást kaptak. A legfontosabb — a Politikai Bizottság határozatának megfelelően —, hogy „a szakszervezeti munka fejlesztése, a pártszervezetek, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták, az állami, a gazdasági vezetők közös feladata és felelőssége’’ legyen. Ennek előmozdítására szükséges, hogy a pártszervezetek a határozatot a kommunisták széles körében ismertessék, megértetve a szakszervezetek fontos társadalmi szerepét a tömegkapcsolat erősítésére. Ezt szolgálja majd 1975. első félévében a megyei aktívaértekezlet a szakszervezeti munkáról és hasonló tanácskozások a városi, üzemi pártbizottságok szervezésében. A soron következő pártválasztások jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az alapszervezetek értékeljék a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. A járási és városi pártbizottságoknak elsősorban az üzemi, intézményi pártszervek révén kell megvalósítaniuk a szakszervezeték pártirányítását, ellenőrizve, segítve a pártbizottságok, csúcsvezetőségek munkáját. A vállalati és üzemi pártszervezeteknek a szakszervezetékben dolgozó kommunisták útján is elő kell segíteniük o szakszervezeti és az üzemi demokrácia kibontakoztatását. Az állami és a gazdasági szervekhez fűződő kapcsolatokban fontos feladat, hogy az ott dolgozó vezető kommunisták ismerjék meg és biztosítsák a szakszervezetek törvényes jogait, beosztottjaiktól kérjék számon a szakszervezetekkel való együttműködést, fejlesszék az üzemi demokráciát, intézkedéseikben számoljanak a dolgozókra gyakorolt hatásokkal és fordítsanak nagyobb gondot a dolgozókat védő törvényes rendeletek megtartására. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták további feladatai között első helyen szerepel kapcsolataik fejlesztése a szervezett dolgozókkal és a termelés fokozottabb segítése, az érdekek egyeztetése alapján a pártpolitikai és gazdasági célkitűzések hatézőgazdasági technikummal is, hogy a tanulókkal megszerettessék a húsipari szakmát. Ajánlotta valamennyi megye számára, hogy — mint az már Pest megyében gyakorlat — indítsanak másutt is mozgalmat „Egy brigád — egy újítás” címmel. Felhívta — végül — a tröszt valamennyi vállalatának szocialista brigádját, hogy a mongóliai Darhanban létesülő húskombinát építésén dolgozó társaikat rendszeresen tájékoztassák az itthoni eseményekről. Elmondta végül, hogy életükről és munkájukról fényképeket küldenek Mongóliába, amelyeknek Dar- han vezetői a filmszínház egyik kirakatában aditak helyet. A Pest megyeiek javaslatait a részvevők nagy tetszéssel fogadták. Számos más kérdést vitattak meg alkotó légkörű tanácskozásukon. nők és a fiatalok helyzetének javítására szolgáló, a munkás- lakás-építést elősegítő rendelkezések. Háromnapos ünnepségsorozat kezdődött tegnap délelőtt Taksonyban, a község felszabadulásának harmincéves és Taksony fejedelem halálának ezeréves évfordulója tiszteletére. Az igen gazdag program délelőtt 10 órakor az általános iskola előtt kezdődött, ahol megkoszorúzták az iskola névadójának, Taksony fejedelemnek emléktábláját, akire Oltai Antal, az általános iskola igazgatója emlékezett. A koszorúzást követően Pap Ferenc tanár nyitotta meg A korszerű oktatás eszközei című kiállítást. A fejlődést reprezentáló kiállítások Az ünnepségsorozat délelőtt 11 órakor a művelődési házban folytatódott. Kovács Endre, a helyi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke megnyitotta a község mai életéről számot adó jubileumi kiállítást, amelyen a település üzemei felvonultatták legsikeresebb termékeiket, Ugyancsak e kiállításon kapott helyet az a néprajzi gyűjtemény, amely egy régi takso- nyi parasztház bútorzatát, lakóinak díszes népviseletét prezentálja. A délelőtt folyamán még három kiállítás nyílt a művelődési házban. Somogyi György tanár az iskolák diákjainak rajzaiból rendezett tárlatot, Varga László könyvtáros, a könyvtár munkáját bemutató kiállítást, Szentirmai Béla nyugalmazott iskolaigazgatóhelyettes pedig a bélyeggyűjtők szép gyűjteményeit mutatta be a közönségnek. Délután 4 órakor a taksonyi temetőben elhelyezték a kegyelet koszorúit a község fel- szabadulásáért hősi halált halt szovjet katonák sírjánál. Itt dr. Selmeczi Löránd tanár emlékezett a hősökre. A haladó eszmék élvonalában Délután 5 órakor jubileumi gyűlést rendeztek a községi filmszínházban, amelyen megjelent Barinkai Oszkámé, a Pest megyei pártbizottság titkára, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Tarjányi Bélává pedagógus, országgyűlési képviselő, Raffai Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke és Dé- kány Sándor, a Hazafias Népfront ráckevei járási bizottságának titkára. A nagygyűlés résztvevőit Göbel Károly, Taksony tanácsának elnöke köszöntötte, majd Török István tanár adta elő Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményét. Ezt követően Barinkai Oszkámé mondott ünnepi beszédet. Bevezetőként arról a nagyszabású összefogásról szólt a megyei pártbizottság titkára, amely megelőzte, s amelynek előkészítéséből kivette részét szinte kivétel nélkül minden taksonyi polgár. A település alapítójára emlékezve kiemelte: a múlt haladó hagyományainak a becsülése alapköve mai hazugságunknak. Árpád unokája, Taksony csupán a kezdetét jelentette e település történetének, amelynek legjobbjait mindig ott találhattuk a haladó eszmék élvonalában. Taksony a szabadságharc idején százhárom gyalog-nemzetőrt állított ki. Istva György, Svábli József vöröskatonaként írta be nevét a falu történetébe. Hasonlóképpen a taksonyi direktórium Az ünnepi szónok: Barinkai Ősz- kárné. tagjai vagy azok a kommunisták, akik éppen harminc esztendeje elsőként kezdtek hozzá a háborús károk helyreállításához, a község életének felvirágoztatásához. — Végigtekintve a település ezer esztendején, megállapíthatjuk — mondotta a továbbiakban Barinkai Oszkámé —, hogy Taksony a felszabadulás óta éli leggazdagabb életét. Az ünnepi beszédet követően a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet katonák nevében Fotyin Leonyid Petrovics őrnagy tolmácsolta a szovjet emberek jókívánságait Taksony lakosságának. Ezután Jónás Zoltán lépett a mikrofon elé, s mondott köszönetét azoknak, akik az elmúlt három évtized alatt a legtöbbet tették a község felvirágoztatásáért, majd átnyújtotta a jubileum alkalmából alapított Taksonyért emlékérmeket. Tíz kitüntetés E megtisztelő kitüntetésben részesült Pálfy Mihály munkás, az ivóvíztársulat szervezésében és a közéletben kifejtett önzetlen munkájáért; dr. Mátyás Boldizsár vállalati igazgató, aki Taksony kormánybiztosa volt az emlékezetes 1956-os földrengés után; Pilás Jenőné, nyugdíjas munkás, közéleti tevékenységéért; Klim György, nyugdíjas munkás, a szövetkezeti mozgalom megszervezésében és kibontakoztatásában kifejtett munkásságáért; id. Szabó Imre nyugdíjas, kiemelkedő közéleti tevékenységéért. Ugyanezért kapta meg az emlékérmet Oltai Lajos iskolaigazgató, Illés Mihályné, a Háziipari Szövetkezet elnökhelyettese, ifj. Szabó Imre, községi csúcstitkár, id. Wégner Antal, nyugdíja* és Rötzer Antal munkás. Az ünnepség befejezéseként a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese adott nagy sikerű műsort. Az ünnepségsorozat ma két eseménnyel folytatódik. Délután két órakor A község története — felszabadulásunk harminc éve címmel rendeznek ifjúsági vetélkedőt, majd délután 6 órakor a moziban népzenei műsorra kerül sor. P. P. konyább szolgálata. A gazdasági vezetőkikel együtt fontos feladatuknak kell tekinteniük a szociálisul munkaversenyt, a brigád- és újítómozgalom továbbfejlesztését, el kall érniük, hogy a dolgozok döntő többsége teljesítse az MSZMP XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tett versenyvállalásokat. A MEDOSZ-nak az állami gazdaságoknál a hús- és zöldségprogram, az építők szakszervezetének a lakásFelszclalások a vitában A megyei pártbizottság az írásos és szóbeli előterjesztést, a feladatok meghatározását együtt tárgyalta meg. A vitában — sorrendben — felszólalt: Papp József, az MSZMP váci városi bizottságának első titkára, Kiss Bélává, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, Major Péter, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára, Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója, Gál László, a SZOT titkára, Szabó Sándor, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Jámbor Miklós, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, dr. Kovács Mária, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára, Sütő István, a Postás Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára. A felszólalók a maguk területén konkrétan is megfogalmazták, elemezték a szak- szervezeti munka helyzetét, eddigi eredményeit és a tapasztalataikból, az észlelt hiányosságokból adódó további teendőket. A vitában felszólaló Gál László igen elismerően beszélt a Pest megyében folyó szakszervezeti munkáról, amely a megyei pártbizottság és a pártszervezetek segítségével igen nagyot fejlődött az elmúlt esztendőkben, mondhatni, hogy országosan az élvonalba került. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szak- szervezeti mozgalmat most már nem egyszerűen közvetítőjének tekintjük a pártpolitikának, hanem formálójának a tömegek véleménye, javaslatai alapján. A szakszervezetek mozgalmi, politikai, társadalprogram teljesítésére kell összpontosítania. Törekednie kell a szakszervezetekben dolgozó minden kommunistának arra, hogy a negyedik ötéves tervet eredményesen befejezve előkészítsük az ötödik ötéves tervet, a termelékenység, a takarékosság.t a* minőség, az üzem- és munkaszervezés, a műszaki és technikai színvonal gyors javításával. Mindehhez fejleszteni kell a szak- szervezetek politikai mozgósító, szervező, felvilágosító munkáját, olyan módszerek és munkastílus kialakításával, szervezeti megoldásokkal, amelyek erősítik a munka társadalmasítását, a tagság beleszólását az ügyek intézésébe. mi súlya ezért is növekvő és ezért is szükséges minél szélesebb körökben megismertetni a párt szakszervezeti politikáját. Kiemelt tennivaló általában is a politikai nevelő- munka továbbfejlesztése, a munkásosztály művelődési szintjének további emelése, amely össztársadalmi érdek és amelyet nem oldhatunk meg a szakszervezetek nélkül. Jámbor Miklós, a Pest megyei pártbizottság titkára is hangoztatta felszólalásában, hogy napjainkban minőségileg más megyénkben a szak- szervezeti munka, mint néhány esztendeje. Lényegesen előrehaladt a szakszervezeti tevékenység egészében a 'kádermunka, a nevelőmunka, valamint az érdekvédelem, amelyet elsődlegesen az össztársadalmi érdekek szempontjából kell képviselni. A megyében folyó szakszervezeti munkát, a szakszervezetekben dolgozó ■ kommunisták tevékenységét o megyei pártbizottság elismerésére méltónak mondotta. Elismerés a munkáért A felszólalások végeztével és dr. Dobi Ferenc összefog- i lalója után — Cservenka Fe- rencné előterjesztésére — a megyei pártbizottság elismeréssel vette tudomásul a szak- szervezetek Pest megyei tevékenységét, egyhangúan elfogadta a szakszervezeti munkáról adott írásos és szóbeli jelentést, határozattá emelte a feladatokat. A megyei pártbizottság első titkára zárszavában külön is megköszönte az ágazati szakszervezetek munkáját és kérte, hogy még eredményesebben segítsék a párt előtt álló további nagy feladatokat. (K. Gy. A.) A szakszervezeti munka fejlesztéséről tárgyalt az MSZMP Pest megyei Bizottsága csökkentésére vonatkozó, a Politikai mozgósító, szervező, felvilágosító feladatok
