Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

2 xMAop 1974. NOVEMBER 30., SZOMBAT FÓKUSZ Évforduló és dosszié Huszonhét évvel ezelőtt, 1947. november 29-én fogadta el az ENSZ közgyűlésé azt a határo­zatot, mely az akkori Paleszti­na Aet részre, egy zsidó és egy arab államra történő felosztásá­ról döntött. A határozat értel­mében a zsidó állam Palesztina földjének, pontosan 56,47 száza­iéira tarinatott igényt. Izrael állam megalakulása után az ENSZ-határozat által javasolt arab Palesztina nem jöhetett létre, és megkezdődött az itt élő palesztinok kiűzése, kitele­pítése vagy átköltözése a szom­szédos arab államokba, főként ianánonba, bzinaba, Jordániá­ba és Egyiptomba. ALIGHA van átvitt és va­lódi értelemben. vaskosabb, súlyosabb dosszié napjaink­ban, mint a palesztin ügyé. Az előzmények ismertek: a Palesztinái arab népet földön­futóvá tették, megfosztották hazájától, otthonától. A világ józan közvéleménye előtt a megoldás is világos, melyről nem kisebb fórumon, mint az ENSZ közgyűlésén hoztak a minap határozatot: a paleszti­nok nemzeti jogait helyre kell állítani, meg kell adni a lehetőséget nekik, hogy visz- szatérjenek hazájukba. CSAKHOGY ami az előz­mény és a határozat megvaló­sítása között időben, térben, ellentmondások özönében fe­szül, az kitölt egy vaskos dossziét. A palesztin dosszié lapjai változatosak. Helyet kaptak benne a szocialista or­szágok nyilatkozatai, amelyek évek óta a közel-keleti békés rendezés egyik legfontosabb alapkövének tartják a palesz­tin nép jogos kívánságainak teljesítését Nem hiányoznak belőle bizonyos kapitalista kö­rök megnyilatkozásai sem: kezdetben egyszerűen tagad­ták a probléma létezését, ké­sőbb — ennek lehettünk ta­núi az utóbbi hónapokban •— kénytelen-kelletlen kezdik ál­láspontjukat az igazsághoz közelíteni. LEGÉRDEKELTEBBEK, Iz­rael és Jordánia állásfoglalása sajnálatosan negatív. Tel Aviv változatlanul azonosítja a pa­lesztin népet azokkal a terro­ristákkal, akik felháborító me­rényleteikkel csak ártottak — és ártanak a palesztin ügynek. Amman óvatosabban fogal­maz," de Husszein királynak senki sem felejti el a kegyet­len vérfürdőt, amit palesztin arab testvéreivel szemben véghezviteleit. Ami az arab államokat illeti — Egyiptom, Líbia, Szíria, Irak és Libanon támogatja a palesztinok ügyét. Remény van arra, hogy Jász- szer Arafat, a PFSZ elnöke tárgyalásain tisztázza a még fennálló nézeteltéréseket és más arab országokat is egyér­telműen a palesztinok mellé állít. EZZEL AZONBAN még ko­rántsem oldódott meg a gor­diuszi csomóhoz hasonlítható, csakugyan rendkívül bonyolult helyzet, önmagában az a kö­rülmény, hogy Arafat vezeté­sével a PFSZ delegációja ott le­hetett New Yorkban az ENSZ közgyűlésén, és hogy a szocia­lista országok kezdeményezé­sére egyre több állam a pa­lesztin felszabadítási szerveze­tet ismeri el a palesztin nép egyetlen jogos képviselőjének, mindez még nem csökkenti a palesztin dosszié súlyát. A közel-keleti politikai rende­zés feltételeinek megteremtésé­re remélhetően mielőbb ta­nácskozásra ülnek össze az érintett országok képviselői Genfben. Ezen a konferencián ott lenne a helye a palesztin nép képviseletét ellátó PFSZ delegációjának is. Aligha bizo­nyulunk rossz jósoknak, ha azt mondjuk: Izraelnek előbb­utóbb el kell fogadnia jelenlé­tüket, mert nélkülük nincs, nem lehet béke az olajfák alatt. A CHILEI KERESZTÉNY- DEMOKRATA PÁRT 67 veze­tő személyisége nyílt levélben tiltakozott amiatt, hogy a kor­mány rövid úton kitoloncolta az országból Renan Fuenteal- bát, a párt volt elnökét, meg­torlásul az AFP francia hír- ügynökségnek adott nyilatko­zatáért, amelyben azt követel­te, hogy Chilében állítsák helyre az emberi jogokat. HIVATALOS látogatásra pénteken Üj Delhibe érkezett Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke. Tovább előre az igazságosság és a haladás győzelméért... Nyikolaj Podgomij beszéde Dúsunkéban Erőteljesen fejlődik a szovjet-francia együttműködés Párizsi telextudósitás Az SZKP továbbra is a szovjet nép boldogulásáért, a béke és a biztonság megszi­lárdításáért, az igazságosság és a haladás győzelméért te­vékenykedik — jelentette ki Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéneik elnöke Dusain- béban, a Tadzsik Szovjet Szo­cialista Köztársaság és a Tad- zsik Kommunista Párt meg­alakításának 50. évforduló­ja alkalmából rendezett ünne­pi ülésen. Podgomij hangsúlyozta: „Elégedettek vagyunk az Egye­sült Államokkal, az NSZK-val és Franciaországgal fenntar­tott kapcsolataink helyzetével. Mint ismeretes, ezekben az országokban különféle okok miatt változás következett be a vezetésben. Az a tény, hogy az új vezetők külpolitikai té­ren a feszültség enyhülésének továbbfejlesztését és a Szov­jetunióval való együttműkö­dés erősítését célzó irányvo­nal folytatására törekednek, a pozitív változások mélyülé­sének folytatódásáról tanús­kodik. Ezt alátámasztják a nemrégiben Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral foly­tatott tárgyalások is, és re­méljük, ugyanezt szolgálják majd Leonyid Brezsnyev de­cember elején sorra kerülő megbeszélései Valéry Giscard d’Estaiing francia elnökkel” — mutatott rá a szovjet ál­lamfő. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke kiemelte, hogy a Szovjetuniónak és az Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának kü­szöbönálló egyiptomi, szíriai és iraki látogatása kétségte­lenül jelentősen hozzá fog járulni a Szovjetunió és az arab népek közötti barátság és együttműködés megszilár­dításához és további fejlesz­téséhez, elősegíti az imperia­lizmus, a cionizmus és a re­akció közel-keleti manőverei­nek és összeesküvéseinek meghiúsítását — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott interjújában Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Bizonyosak vagyunk abban — folytatta Arafat —, hogy e látogatásiak alkalmával sike­rül kijelölni új irányokat az imperialista és a cionista erők ellen, az összes megszállt arab területek felszabadítá­sáért és a palesztínai arab nép törvényes nemzeti jogai­nak biztosításáért folytatott közös küzdelmünkben. Mi, palesztínaiak mélysé­gesen hálásak vagyunk az SZKP KB főtitkárának azért a figyelemért, amelyet a pa­lesztínai probléma rendezésé­re fordít. Tanúsítja ezt egye­bek között Leonyid Brezs­nyev Ulánbátorban elhang­zott nyilatkozata, amelyben ismét hangsúlyozta, hogy a közel-keleti tartós békéhez ve­zető egyetlen biztos út — az összes megszállt arab terüle­tek maradéktalan felszaba­Egyesült Államoknak szilárd elhatározása a kétoldalú kap­csolatok javítására irányuló együttes erőfeszítések mére­teinek és intenzivitásának fo­kozása. „A világ közvélemé­nye a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához való jelentős hozzájárulás­ként értékeli a vlagyivosztoki szovjet—amerikai csúcstalál­kozó eredményeit.” A kínai vezetés politikájáról szólva Nyikolaj Podgomij hangsúlyozta: „Ma csak fáj­dalommal beszélhetünk arról a helyzetről, amelybe Kína és a kínai nép jutott, a maoista ve­zetőség akaratából. Az ország népgazdasága komoly nehézsé­gekkel küzd. Súlyosan megsér­tik a pártépítés, a szocialista demokrácia, a törvényesség alapelvéit. A marxista—leni­nista tanítást a maoizmus szo- ciálsoviniszta eszméi váltották fel.” „Peking nagyhatalmi, sovi­niszta külpolitikát folytat, vi­láguralmi Követelésekkel lép fel. A kínai vezetők nyíltan folytatják a világhelyzet kiéle­zésére irányuló politikájukat, fellépnek a szocialista közös­séggel szemben, kárt okoznak a nemzeti felszabadító mozgal­maknak. Mintha elveszítették volna uralmukat a hajó felett, a Kínai Népköztársaság egyre távo.abbra sodródik a szocia­lista partoktól.” „A Szovjetunió a Kínai Nép- köztársasággal kapcsolatban változatlan elvi politikát foly­tat, amelyet az SZKP 24. kong­resszusa határozott meg. Ál­láspontunkat világosan alátá­dítása, a palesiztínai arab né­pek saját államiságra, önren­delkezésre való törvényes jo­gának valóra váltása. A palesz­tínai arab nép, akárcsak Egyiptom, Szíria és Irak né­pe, türelmetlenül várja Leo­nyid Brezsnyevet — hangoz­tatta Arafat. London Konstantin sajtóértekeziefe Konstantin volt görög király csütörtökön Londonban sajtó- konferencián nyilatkozott a december 8-ra kiírt görög népszavazással kapcsolatos el­képzeléseiről. Kijelentette: ha a referendum eredményekép­pen Görögország végleg köz­társasággá válik, egyszerű ál­lampolgárként tér vissza hazá­jába, azaz hajlandó alávetni magát a nép és a parlament döntésének. A továbbiakban elmondotta, hogyha mégis visszakerülne trónjára, feltét­lenül jelentős változtatásokat akar végrehajtani a monarchia struktúrájában. Ezek közé so­rolta azt az elhatározását, hogy trónra kerülése esetén a „Gö­rögország királya” címet „a hellének királya” titulusra változtatja, hogy ezzel is je­lezze: a világban élő összes görögök képviselőjének tekinti masztotta Leonyid Brezsnyev­nek, az SZKP KB főtitkárának a Mongol Népköztársaság jubi­leumi ünnepségén elhangzott beszéde. A maoizmus elméle­tének és gyakorlatának lelep­lezésével párhuzamosan arra törekszünk, hogy rendezzük kapcsolatainkat a KNK-val, helyreállítsuk a népeink kö­zötti bizalmat és barátságot. Ebben látjuk internacionalista kötelességünket.” Makariosz érsek, ciprusi el­nök pénteken egyhetes láto­gatásra, tárgyalásokra Görög­ország fővárosába, Athénbe érkezett. A repülőtéren Konsztantin Karamanlisz mi­niszterelnök, több miniszter, valamint az ellenzéki pártok vezetői fogadták, közöttük Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A repülőtéren, ahol államfőt megillető fogadtatásban ré­szesítették, a városba vezető úton és Athén utcáin, az Al­kotmány téren, ahol Maka­riosz szállodája áll, több tíz­ezren üdvözölték a ciprusi el­nököt. Görög kormánykörök sze­rint Makariosz athéni tárgya­lásainak fő célja az, hogy kö­zös görög és ciprusi-görög ál­láspontot alakítsanak ki Kle- ridesz ügyvezető elnöknek és Denktas alelnöknek a görög, illetve a török közösség veze­tőinek tárgyalásaira. Makariosz a tervek szerint december 6-án szándékozik visszatérni Ciprusra. Egyelőre nem ismeretes, mi ezzel kap­csolatban a görög kormány véleménye, de a Reuter angol hírügynökség feltételezése sze­rint Karamanlisz kormányfő kísérletet fog tenni arra, A közös piaci tagság előnyei­ről és hátrányairól, a kérdés végleges rendezéséről folyó vi­tában Harold Wilson munkás­párti kormánya pénteken vere­séget szenvedett saját pártjá­nak vitathatatlan többségétől. A Labour párt hetvenharmadik évi országos kongresszusa a ta­nácskozás harmadik munka­napján olyan határozatokat ho­zott, amelyek teljesítésével a manőverező Wilsonék volta­képpen nem maradhatnának a közösség tagjai a csatlakozási szerződés feltételei szerint. Ha viszont nem teljesítik a hatá­rozatokat, ez meggyorsíthatja a ont kormánypárt Kettéválásá­nak folyamatát. A pártszervezeteket és a szakmai szövetségeket kép­viselő 1200 küldött két köve­telést . támasztott Wilsonék- kal szemben. Az egyik az volt, hogy a közös piaci tag­ság feltételeiről folytatott „újratárgyalásokon” a brit kormány ragaszkodjék bizo­nyos minimális feltételek­hez. A másik pedig az, hogy a Labour-kabinet fejezze be a „referendum, vagy új vá­lasztás” jelszavával való kön­törfalazást, s egyszer s min­denkorra szögezze le, hogy a tagság folytatódásáról a leg­rövidebb időn belül, de leg­Francioország közvéleménye nagy örömmel és megelége­déssel fogadta azt a hivatalos párizsi bejelentést, hogy Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára december 5—7-én a fran­cia köztársasági elnök ven­dégeként látogatást tesz ná­luk. A részletes sajtókommen­tárok közül idézzük a Francia Kommunista Párt sajtóorgá­numát, a L’ Humanität, amely rámutatott, hogy megbeszé­niauanosz ciprusi elnököt az athéni repülőtéren Karamanlisz görög miniszterelnök fogadta. hogy lebeszélje az érsekelnö­köt a hazatérésről. Mint ismeretes. Makariosz ez év júliusában, a görög tisz­tek által vezetett ciprusi nem­zeti gárda kormányellenes puccsa után kényszerült el­hagyni hazáját. később 1975 októberéig be­zárólag népszavazást ír ki, ahogy a választási program­jában tulajdonképpen meg is ígérte, A határozatok drámai viták után születtek meg, miköz­ben Edward Shortot, a párt alvezérét az a szégyen érte, hogy kifütyülte a hallgató­ság. A parlamenti vezetőség nevében Edward Short ugyan­is — aki egyébként az angol alsóház vezére is — megpró­bálta lebeszélni a kongresz- szust a határozatok megsza­vazásáról. Nem túlságosan meggyőző pontossággal is­mertette az eddigi „újratár­gyalásokat” és még homályo­sabban szólt Anglia „újra- tárgyalási” céljairól. A kong­resszus akkor hurrogta le, amikor megismételte Wilso- nék megfoghatatlan formulá­ját: a kormány a maga ré­széről — mondotta — kötele­zőnek ismeri majd el a sza­vazók ítéletét, ha „esetleg” népszavazásra kerül sor. Törökország 11 - 362 léseiken, a felek a kétoldalú kapcsolatokról, a sürgető nem­zetközi problémákról tárgyal­nak és külön figyelmet szen­telnek az európai biztonsági értekezlet mielőbbi befejezé­sének. A polgári sajtó ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy fran­cia üzleti körök a minél több szovjet megrendelésben érde­keltek. Számos szemleíró rá­mutat, hogy Franciaországnak még hatalmas kiaknázatlan lehetőségei vannak a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal való kölcsönösen előnyös együttműködés kiszé­lesítéséhez. Beszélgettem Roger Lucá­val, a Francia—Szovjet Ke­reskedelmi Kamara főtitká­rával, aki elmondotta, hogy igen nagy lehetőségeket lát a két ország közötti kereske­delmi és gazdasági csere még hatékonyabbá tételében. A szovjet—francia kereskedel­mi forgalom szakadatlanul nö­vekszik. Az 1969. évi 2,5 mil­liárd frankról 1974-ben 5 mil- liárdra emelkedett. A Figaro szerint ez a gyors növekedés alapot ad annak feltételezésére, hogy a legkö­zelebbi ötéves tervidőszakban tovább bővül a két ország kö­zötti kereskedelem. Francia- ország üzleti körei osztják e véleményt. E sorok írója nemrég Dun- fcerque-ben, ebben a II. vi­lágháború idején ismertté vált észak-franciaországi kikötő­városban járt. A kikötőt föld­rajzi fekvése teszi alkalmas­sá a szovjet—francia árufor­galom lebonyolítására. A ki­kötő igazgatója szerint a Szovjetunióba irányuló szállí­tások a következő ötéves terv­időszakban megkétszereződ­nek és a kikötő máris készül erre a nagy munkára. Az áru­forgalom összetétele — foly­tatta Prospere Frappé, a ki­kötő igazgatója — lényegé­ben az 1969. évihez lesz ha­sonló, de ezen belül változik egyes árucikkek mennyiségé­nek aránya. Egykor leginkább fa-, fűrészáru- és szénszállít­mányok érkeztek a Szovjet­unióból a kikötőbe, az utóbbi években túlsúlyba kerültek a kőolajszállítmányok, vegyi­termékek, gyapot, azbeszt, szerszámgépek, elektrotechni­kai berendezések — főképp Leningrádból és Rigából. A francia szállítmányok között vezető helyet foglalnak el a komplett gyárberendezések — főképpen a vegyipar részére — acélcsövek, mezőgazdasági termékek, továbbá textília, ci­pő- és konfekcióáru. A szovjet kereskedelmi flot­ta rohamos gyarapodása ered­ményeként egyre több szov­jet hajó érkezik a kikötőbe nemcsak szovjet áruval, ha­nem más országok áruival is. A kikötő területén működik hajójavító üzem is, amely­nek illetékesei elmondták, hogy vállalatuk érdekelt a szovjet szolgáltatási igények növekedésében; a Szovjetunió egyre nagyobb hajókat épít. A kikötő hamarosan alkalmas lesz a 300—450 000 tonnás ha­jók fogadására is. A hajója­vító reméli, hogy a szovjet óriás hajók is igénybe veszik majd szolgáltatásait. Találkoztam a dunkerque-i csőüzem kirendeltségének ve­zetőivel is. Elmondták, hogy a gyáruk olaj- és gázvezeté­kekhez szükséges csöveket szállít a Szovjetuniónak. Az utóbbi négy évben a szovjet magát. Aratat - Leonyid Brezsnyev közel-keleti útjáról Makariosz Athénban AHSIIA - LABOBB-PÁBT A köntörfalazás fináléja? Kilencsoros dokumentum Kissinger Kínából Tokióba érkezett I Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kínai látogatásá­nak befejeztével — felesége és két gyermeke kíséretében — iába érkezett. Rekordrövidségű közleményt adtak ki pénteken este Pe­king ben Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszter négyna­pos kínai látogatásáról. A mindössze kilencsoros do­kumentum lényegi mondani­valója, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke „a két kormány megállapodása szerint 1975-ben látogatást tesz a Kínai Népköztársaságiján”. Ezenfelül a közleménynek két érdemi mondata van: az egyik „őszintének, széles körű­nek és kölcsönösen jótékony­nak” minősíti a kínai—ameri­kai tárgyalásokat, a másik megerősíti „mindkét fél válto­zatlan elkötelezettségét a (Ni­xon és Csou En-laj által 1972- ben kiadott) sanghaji kommü­niké elvei iránt”. A közleményből kiderült, hogy Mao Ce-tung — szem­ben az előző Kissinger-látoga- tással (1973 november) — most nem fogadta az amerikai kül­ügyminisztert. Pekingi politikai megfigye­lők szerint a kínai—amerikai közlemény szűkszavúságában is sokatmondó: elárulja, hogy a két fél az államközi kapcso­latok lényegi kérdéseiben elő­rehaladást nem ért el, vagy ha bizonyos mértékig igen, a döntés mindenképpen a jövő évben esedékes Ford-látoga- tás idejére marad. A török parlamentben pén­teken megtartott bizalmi sza­vazásnál kisebbségben maradt Sadi Irmák kormánya. Az alig 12 napja hivatalba lépett technokrata kabinetet csupán a Köztársasági Bizalom Párt­jának tizenegy képviselője tá­mogatta. A 450 tagú törvény­hozói testületből 362-en le­szavazták az Irmak-kormány programját. A szavazás után Irmák bejelentette, hogy be­nyújtja lemondását Korutürk elnöknek. IZRAELI repülőgépek pén­teken délután több bevetés­ben bombázták a dél-libanoni Arkub térséget. megrendelések szüntelenül nö­vekedtek és azok mennyisége jövőre várhatóan eléri üze­mük termelési produktumá­nak csaknem a felét. Hozzáfűzték: a jelenlegi in­gatag világpiaci helyzetben az üzem vezetősége különösen érdekelt a megbízható Prorn- szirjoimport szovjet külke­reskedelmi vállalattal való tar­tós kapcsolatokban. Reményü­ket fejezték ki. hogy a fran­cia—szovjet baráti kapcsolatok fejlődése elősegíti a sokolda­lú üzleti együttműködés to­vábbi bővülését. N. Kuznyecov, az APN tudósitója

Next

/
Thumbnails
Contents