Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

Ma feleződik he miniszterelnökünk látogatása Sandowayben folytatódtak Fock Jenő burmai tárgyalásai A gtszdtsságjx k&telékek fejleszt és ének alapja r » kél ország jó poliíikai kapcsolata Folytatódtak és befejezésük­höz közelednek Fock Jenő miniszterelnök burmai tár­gyalásai, amelyek esetleg meg­nyithatják az utat a két or­szág jó politikai kapcsolatai­hoz méltó gazdasági együtt­működés felé. Csütörtökön vidéken, a fes­tői bengáli öböl partján levő nyaralóhelyen, Sandowayben folytatta eszmecseréjét a ma­BŐVÍTÉS V annak hírek, melyek hallatán bólintásra mozdul az ember feje, s azt mondja, ez igen, ez helyes. Kétségtelenül az ilyen hírek közé sorolható, hogy a megyében a tanácsi vállalatok egy része bőví­teni kívánja tevékenységi körét, egyebek között a la­kossági szolgáltatás 'né­mely területén is. A tö­rekvés helyes, támogatásra érdemes, bár már holnap valóra válna. Ám az öröm­be üröm vegyül, amikor az ember részletezni kezdi a hír mögött álló elképzelé­seket, s azt mondja, áll­junk csak meg azzal a bó- logatással. Mert egy törek­vés lehet helyes, de a vég­rehajtás tökéletlen, a mód­szer ebben vagy abban hi­bás. Ha most így veszem szem ügyre, hogy például a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat — mely di­namikusan fejlődik, hiszen tavaly 13,1 százalékkal nö­velte az egy főre jutó ter­melési értéket — saját üz­letek létesítésével, s ott termékei árusításával kí­vánja bővíteni tevékenysé­gi körét, azt kell monda­nom, ez helyes, a fogyasztó érdekeit szolgálja. A ter­meléstől a vevőig vivő rö- videbb út előnyös, s ezt igazolja, hogy egyre több vállalat nyit mintaboltot — legutóbb a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat tette ezt, koráb­ban így járt el a Forte Fo­tokémiai Iparvállalat —, ahol termékeiből széles vá­lasztékot nyújt, a fogyasz­tónak tanácsokkal is ren­delkezésére áll. Abban sem találok semmi 1 kivetni­valót, hogy a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat, mely arfiúgyis sokféle termék készítője, most további áruk előállí­tására kíván berendezked­ni, a többi között egészség- ügyi és laboratóriumi fém épületszerelvények, műsza­ki rajzhoz használt segéd­eszközök kibocsátására. A tanácsi vállalatok többsége, nemcsak a megyében, hanem or­szágosan is, ún. nem tiszta profilú üzem, magyarul, de nem szakszerűen fogalmaz­va: termelő tevékenysége vegyes jellegű áruk előál­lítására alapozódik. Ez azonban aligha értelmez­hető úgy, hogy nincs éssze­rű határ, hogy egy-egy vál­lalat tevékenységi körébe minden belefér, akár áru­termelésről, akár szolgál­tatásról legyen szó. Van hajlam erre az értelmezés­re. Mert ahogy a korábban említett tevékenységi kör bővítéseken nem akadtam fenn, úgy torpantam meg annak hallatán, hogy egy tipikusan faipari vállalat homok és fémkokillás alu­míniumöntvények készíté­sével is foglalkozni szeret­ne. Lássuk csak: egy kalap alá sok minden betehető, ám korántsem biztos, hogy mindannak, ami odakerült, helye van a kalap alatt! Végül is a kalap fejfedőül szolgál, azaz célja, rendel­tetése van. Ha most nem folytatjuk a példabeszé­det, hanem azt mondjuk, hogy egy-egy vállalathoz csoportosítható ugyan a különböző tevékenységi körök sora% dp minek, ak­kor a lényeget fogalmaz­tuk meg. Ha a véglete­kig futtatjuk gondolatain­kat, akkor ai;ra a végered­ményre jutunk, hogy ilyen alapon egyetlen vállalatnál akár harmincféle tevé­kenysági kör is elképzelhe­tő, mondjuk a fémnyomás és a takarítás éppúgy, mint a kertépítés és az autója­vítás. Nem a légből kap­tam példáimat, hiszen az egyik szentendrei vállalat, mely fémipari termékek készítője, azt szeretné, ha módja nyílna lakossági szolgáltatásra, amiben semmi hiba. Igenám, de nemcsak villanyszereléssel, lakatos, bádogos, víz- és csőszerelői munkákkal akarnak foglalatoskodni, hanem faházszereléssel, kerítésépítéssel, s ki tudja még mivel, hiszen megje­lölték a „későbbi igény­ként fölmerülő szakmákat” is. H asonló törekvések nem­csak náluk, hanem másutt is meglelhe- tők. Akad cég, mely „a la­kossági szolgáltatás körébe eső egyéb tevékenységhez” kér hozzájárulásit, ami bi­zony nagyon tág fogalom, s ha úgy akarom, belefér a méretes szabászat, a tüze­lés zállítás vagy éppen a kozmetikai szalon működ­tetése ... Úgy hiszem, fö­lösleges a példák további sorolása, az eddig leírtak is érzékeltetik, hogy szem­léleti kérdéssel kerültünk szembe, azzal a felfogással, melynek vallói jó szándék­tól vezettetve nem mérik fel elképzeléseik tényleges súlyát. Ki vitatná, hogy az em­lített, s a most említetlenül maradt, de azonos utat jár­ni kívánó vállalatoknak az a törekvése, hogy bővítsék tevékenységi körüket, egészséges törekvés, egyet­értésre, támogatásra érde­mes. Ám azt sem lehet vi­tatni, hogy e törekvés gya­korlati testet öltése az el­képzelt módon nem mehet végbe. Nem lehet cél olyan vállalatok működtetése, melyek bármit elvégeznek, csak haszon legyen rajta, melyek nem saját eddigi működési terepükön belül keresik a fejlesztés lehető­ségeit, hanem tőlük távol álló dolgokban. Lehet, hogy így egyszerűbb, de csakis a vállalat számára egyszerűbb a megoldás, s nagy kérdés, helyeselhe­tik-e ezt a társadalmi ér­dekek? Nincsenek könnyű hely­zetben a tanácsi vállalatok, s még kevésbé mondhatja ezt felügyeleti szervük, a tanácsok szakigazgatása, végrehajtó bizottsága. A növekvő követelmények s nem kevésbé a gyarapodó igények valóban szüksé­gessé teszik a tevékenysé­gi kör bővítését, a válla­lati szervezet rugalmasabb kialakítását, a kapacitások ésszerű hasznosítását. Ez azonban nem járhat együtt azzal, hogy a vállalatok „vegyesboltokká” alakulja­nak át, ahol mindent vagy sok mindent lehet kapni. Ahogy a kereskedelemben sem a vegyesboltok fejlesz­tése, hanem a szakosodás, illetve az ABC-áruházak mutatják a fejlődés útját, úgy a tanácsi iparban sem okvetlen az ígéri a meg­oldást, ami könnyebbnek látszik, ami a hasznot ha­marabb ígéri. Mészáros Ottó gvar és a burmai miniszter elnök. Ezúttal is visszatértek az általános politikai kárdé sekre, egybehangzóan kife­jezték a Vietnamról szóló bé­kemegállapodás végrehajtá­sának szükségességéről, iilet- ve a közel-keleti helyzet rendezéséről vallott azonos nézeteiket. A vendéglátó fél nagy jelentőségűnek ítélte az európai biztonsági konferen­cia munkáját és az európai stabilitás érdekeit szolgáló erőfeszítéseket. Mindkét mi­niszterelnök örömmel állapí­totta meg, hogy az eddigi tár­gyalásokat az őszinteség és a barátság légköre jellemezte. A politikai témájú eszmecserék mellett csütörtökön ismét szóba kerültek a miniszterel­nökünk által szerdán felve­tett gazdasági együttműkö­dési kérdések. U Sein Win burmai mi­niszterelnök kifejtette: egyet­ért azzal a magyar állás­ponttal, hogy a gazdasági együttműködésnek követnie kell a politikai kapcsolatok fejlődését. Egyetértés alakult' ki azzal a tervvel kapcsolat­ban, hogy a két ország dol­gozza ki a gyógyszeripar, a tömegközlekedési eszközök, főként autóbuszok, valamint ezek szervizhálózata terén megvalósítandó együttműkö­dés, továbbá a Burmában létesítendő néhány közszük­ségleti cikkeket előállító kis­üzem felépítésének tervét. Mi­niszterelnökünk javasolta, hogy a burmai fél küldjön szakembereket hazánkba a le­hetőségek tanulmányozására. Burmai részről ezzel egyet­értettek, de konkrét javasla­tot még nem tettek. Végezetül kiemelkedő fon-_ tosságú mozzanata volt a csütörtök^ tárgyalásnak az a közös megállapítás, hogy a gazdasági kötelékek fejlesz­tésének alapjait a két ország jó politikai kapcsolatai vetet­ték meg. Hazánk miniszterelnöke csü­törtökön, a hivatalos tárgya­lások folytatását megelőzően a fővárostól északra, az ország középső térségében levő Pa- ganba látogatott, ahol a kör­nyéken található sok ezer régi pagoda közül kettőt, a Thaby- iunyu és az ananda templo­mokat nézte meg. Pagan, az egykori főváros, Burma egyik legnevezetesebb turistalátványossága. A pagodáknál tett látoga­tás után Fock Jenő különgé- pe a tárgyalások színhelyé­re, Sandowaybe vitte a tár­gyalófeleket. Miniszterelnö­künk a délutáni órákban tért vissza Rangoonba, ahol U Ne Win államfővel pénteken tartandó eszmecseréjével fe­jezi be hivatalos burmai lá­togatását. A miniszterelnök és kísérete Taskent és Tbi­liszi érintésével tér vissza Budapestre. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ÁRA «0 FILLÉR 1974. NOVEMBER 29., PÉNTEK Vlagyivosztok további előrelépés a nemzetközi feszültség enyhítésének útján Szovjet vezető szervek Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozójának eredményeiről Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a legfelsőbb tanács, elnöksége és a miniszterta­nács, miután megvizsgálta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974. november 23—24-i Vla- gyivosztok-környéki találko­zójának eredményeit, teljes egészében jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és a találkozó fontos politikai ered­ményeit. Az eredmények, ame­lyek a békés egymás mellett élés elvén alapuló szovjet— amerikai kapcsolatok további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek, fokozottan ösz­tönzik a nemzetközi enyhülés elmélyülését, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését, és konstruktív módon hozzájárul­nak a világbéke szilárdításá­hoz. A találkozón sokoldalú és konstruktív véleménycserét tartottak a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető problé­máinak széles körében. Újból bebizonyosodott, hogy a két ha­talom igyekszik maradéktala­nul és teljes terjedelmében megvalósítani azokat a kötele­zettségeket, amelyeket az 1972 —74-es évek során aláírt ok­mányok rögzítenek — minde­nekelőtt a szovjet—amerikai kölcsönös kapcsolatok* alapjai­ról szóló okmány, a nukleáris háború elhárításával kapcsola­tos megállapodás, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával összefüggő bi­zonyos intézkedésekről hozott megállapodás. Ez a fő feltétele annak, hogy tovább haladhas­sanak a két ország népei érde­kében — a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztésének út. ján. Az SZKP KB Politikai Bi- (Folytatás a 2. oldalon) A tudomány a mezőgazdaság fejlesztéséért Együttműködési szerződés gödöllői egyetem és a Pest megyei Tanács között A Gödöllői Agrártudományi Egyetemet és Pest megyét ha­gyományosan sokféle kap­csolat köti össze. Az a szerző­dés azonban, amelyet teg­nap délután az egyetem rek­tori tanácstermében írtak alá a megye és az egyetem veze­tői, új fejezetet jelent még ezekben a jó kapcsolatokban is. A határozatlan időre szóló együttműködési szerződés azt tűzi ki célul, hogy az egye­tem tudományos apparátusa, technikai felszerelése és szel­lemi energiája hozzájáruljon a megye mezőgazdaságának .további fejlődéséhez. A 15 ol­dalas, hat fejezetből álló do­kumentum részletesen kidol­gozza az együttműködés cél­jait, s ezzel kapcsolatban egyebek közt leszögezi, hogy a szerződés megvalósításával az egyetem a megye gaz­dasági életében az eddigi­nél jóval jelentősebb sze­repet tölt majd be. A dokumentum ezután meg­határozza az együttműködés szervezeti kérdéseit és a fel­adatokkal foglalkozva több tennivaló felsorolása mel­lett elsősorban azt részletezi, hogy a két szerződő félnek segítenie kell a termelőszö­vetkezetek fejlesztési tervei­nek elkészítését, továbbá a Két gépsoron 240 ezer hektoliter Szeptember 1-íől folyamatosan dolgozik a Magyar Sör­ipari Vállalat gyűli palackozóüzeme. ‘A két gépsoron évente 240 ezer hektoliter sört palackoznak. Nagy Iván felvétele szakemberellátás biztosítását. Az egyetem a feladatok vég­rehajtására op e rációkutatási csoportot alakít, amely egy­részt elkészíti a fejlesztési terveket, másrészt szaktaná­csokat ad a tervek végrehaj­tásához és tanácsadó előadá­sokat szervez. A szerződés a továbbiak­ban részletesen taglalja az együttműködés egyéb for­máit, intézkedik az informá­ciócsere lebonyolításiról, ar­ról tehát, hogy a termelőszövetkezetek ve­zetői rendszeresen tájé­kozódjanak az egyetem tudományos kutatásairól. A szerződés ünnepélyes alá­írásán részt vett dr. Biró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Pethő György egyetemi ta­nár, az egyetem rektora és dr. Nagy Sándor, az egyetemi pártbizottság titkára. Az alá­írás előtt dr. Tóth József tan­székvezető egyetemi tanár, az operációkutatási csoport ve­zetője ismertette a szerződés legfontosabb pontjait, kiemel­ve, hogy a megye gazdaságá­nak továbbfejlesztését a leg­modernebb tudományos mód­szerekkel, számítógép-tech­nika alkalmazásával tervezik végrehajtani. Erre a modern technikára ala­pozva létesítik majd a technológiai adatbankot, amely raktározza a fejlesz­téshez szükséges tényeket és adatokat. Dr. Pethő György méltatva a szerződés jelentő­ségét, azt hangsúlyozta, hogy az egyetem régóta készül a kapcsolatok további fejlesz­tésére és erősítésére. Ennek dokumentuma ez a szerződés. Lakatos Tibor a szerződésből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az egyetem első lépés­ként a kedvezőtlen adottsá­gú termelőszövetkezetek se­gítéséhez járuljon hozzá. A szerződés aláírása. alkal­mából dr. Biró Ferenc is felszólalt. Hangoztatta a szer­ződés nagy jelentőségét s egyebek közt rámutatott, hogy mezőgazdasági nagy­üzemeinktől évről évre töb­bet várunk. A szerződés vég­rehajtásával ebben is segíthe­tünk a szövetkezeteknek. A megyei pártbizottság titkára a továbbiakban a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, mert ezek hiá­nyában a szervezetszerű kap­csolatok is elhervadhatnak. Ezt követően a megye és az egyetem vezetői a szerző­dést négy példányban aláír­ták, majd dr. Nagy Sándor méltatta a szerződés jelentő­ségét az egyetem és a megye kapcsolatainak fejlődésében. KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke részvétü­ket fejezték ki U Thantnak, az ENSZ volt főtitkárának halá­la alkalmából Kurt Wald- heimnek. az Egyesült Nemze­tek Szervezete főtitkárának, valamint az elhunyt özvegyé­nek és hozzátartozóinak. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács ^lnöke tegnap Zalaeger­szegre látogatott. Felkereste a ruhagyárat, ahol hosszan be­szélgetett a szocialista brigá­dok vezetőivel és tagjaival, majd részt vett és felszólalt az 1. számú pártalapszervezet be­számoló taggyűlésén. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke Szabolcs-Szatmár megyében tett látogatást. Nyíregyházán részt vett és felszólalt a me­gyei pártaktíva ülésén. A ci­pőgyárban megismerkedett az üzemegységek munkájával, s felkereste a Jósa András Mú­zeumot is. Meglátogatta a Ke­let Magyarország szerkesztő­ségét. s ismerkedett a tanár­képző főiskola munkájával. Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek meghívására Budapestre érkezett Franciszek Szlachcic miniszterelnök-helyettes, a! lengyel—magyar gazdasági együttműködési állandó bi­zottság elnöke A miniszter­elnök-helyettesek á két ország gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseiről folytat­nak tanácskozásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents