Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
f—i MEGYEI 2 PÉNTEK Bukarest Befejezőin az RKP XI. kongresszusa Albánia felszabadulásának évfordulóján Csütörtökön utolsó napjához érkezett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa. Délelőtt plenáris ülést tartottak és ezen néhány felszólalás után határozathozatalra került sor. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta: 1. a központi bizottság beszámolóját, valamint a központi Bizottságnak a X. kongresszus óta kifejtett tevékenységét; 2. a központi revíziós bizottság beszámolóját; 3. az RKP programját; 4. az 1976—80-as ötéves terv irányelveit, valamint az 1990-ig szóló távlati terv alapelveit és 5. a kommunisták élet- és munkanormáit, a szocialista etika és méltányosság elveit. Megszavazta a kongresszus a szervezeti szabályzathoz beterjesztett módosításokat is. Ezek közül a leglényegesebb az, hogy a végrehajtó bizottság végrehajtó politikai bizottsággá aláírni át és létrehozzák ennek állandó irodáját (amely a IX. kongresszustól a közelmúltig működött állandó elnökséget váltja fel). Az egyik elfogadott módosítás leszögezi a pártkáderek cserélődésének, a káderállomány felfrissítésének elvét. Csütörtök délután Nicolae Ceausescu főtitkár újjáválasz- táséval, valamint a párt új vezető szerveinek megválasztásával véget ért a Román Kommunista Párt kongresszusa. A központi bizottság megtartotta első plenáris ülését, s ezen megválasztotta a végrehajtó politikai bizottság 23 tagját és 13 póttagját. A bizottság rendes tagjainak sorában öt helyen van változás a korábbihoz képest: az eddigi tagok közül kimaradt Ion Gheorghe Maurer, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Drágán és Gheorghe Stoica, s helyükre bekerült Emil Bobu, Corneh Búr- tica, Gheorghe Óprea, Ion Patán és Iosif Vglar. A kongresszus — Nicolae Ceausescu rövid zárszava ,u tán — az Internacionálé hangjaival ért véget. ★ Csütörtökön este elutazott Bukarestből a magyar pártküldöttség, amely Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, miniszterelnök-helyettesnek a vezetésével részt vett a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán. A küldöttséget kikísérte a pályaudvarra Dumitru Popes- cu, a Román Szocialista Nevelési és Művelődési Tanács elnöke. Új kormányfő Etiópiában Etiópiában a 120 tagú ideiglenes katonai adminisztratív bizottság csütörtökön Teferi Benti tábornokot nevezte ki a kivégzett kormányfő, Aman Andom utódjának. Teferi Benti kinevezéséig az Asmarában (Eritrea tartomány) állomásozó 2. hadosztály parancsnoka volt. a svájci követség képviselői között Addisz Abebában. tárgyalások folynak egy meg nem nevezett összeg átutalásáról Etiópiába. Hailé Szelasz- sziét már régóta vádolják azzal, hogy uralkodása alatt mérhetetlen vagyonát nem használta fel az éhezők megsegítésére. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi táviratot intézte az Albán Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségéhez : „Nemzeti ünnepük, Albánia felszabadulásának 30. évfordulóján üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és az albán népnek. Kívánjuk, hogy az albán nép további sikereket érjen el a szocializmus építésében, hazája felvirágoztátásában”. A nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte albán társszervezetét a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Tanácsa és az Országos Béketanács. Harminc esztendővel ezelőtt, 1944. november 29-én történelmi sorsfordulóhoz érkezett az albán nép. A kommunista párt vezette partizánosztagok, amelyek később a népfelszabadító hadseregben egyesültek, négy éven át vívták áldozatos küzdelmüket az országot megszállva tartó olasz és német fasisztákkal. 1944 őszén a Balkán félszigeten előrenyomuló Vörös Hadsereg, valamint a jugoszláviai szabadság- harc sikerei kedvező feltételeket teremtettek az általános offenzívához. Megindult az albán népi erők nagy támadása, felszabadult Tirana és novem. bér 29-én az utolsó ellenséges alakulatot is kiverték a sas- fiak, a szkipetárok országából. Albánia kontinensünk egyik legelmaradottabb állama volt, s a nagy háborús rombolások csak nehezítették a helyzetet. Nem tette le a fegyvert a belső reakció sem, 1946 végéig garázdálkodtak ellenforradalmár bandák. Az albán nép azonban úrrá lett a nehézségeken, helyreállította a gazdaságot, hozzákezdett az új építéséhez és gyors ütemben szilárdította meg a népi hatalmat. Ebben a folyamatban nagy szerepet játszott az egyenjogúságon és a proletár internacionalizmus alapjain nyugvó elvtársi-baráti segítségnyújtás, amelyben a Szovjetunió és a szocialista országok Albániát részesítették. Az 1960-as évek fordulóján — nem a Szovjetunió és a szocialista országok hibájából — megromlottak a kapcsolatok Albániával. Az albán vezetésben nacionalista, maoista nézetek uralkodtak el, szembekerültek a marxizmus—leni- nizmus és az internacionalizmus elveivel, jelentős mértékben elszigetelődtek. Albánia például földrészünk egyetlen olyan országa, amely eddig teljes érdektelenséget mutatott az európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalások iránt. Albánia nemzeti ünnepén, a felszabadulás 30. évfordulóján rokonszenwel és barátsággal tekintünk az albán népre. Amint eddig tettük, a jövőben is arra törekszünk, hogy államközi kapcsolataink fejlődjenek. (Az idén kereskedelmi forgalmunk elérte a 15 millió rubelt, s jövőre további emelkedés várható.) Kapcsolatainkra kedvező hatással lenne, ha albán részről javítanák a viszonyt valamennyi szocialista országgal. A kapcsolatok a proletár internacionalizmus alapján egyúttal lehetőséget teremtenének arra, hogy megszűnjék a történelmi távlatokat tekintve természet- ellenes, jelenlegi állapot. Ezeknek a gondolatoknak jegyében köszöntjük az albán népet a novemberi ünnepen. Vlagyivosztok Konstruktív hozzájárulás a világbékéhez A kormány új vezetője az etiópiai orthodox keresztény <;gyJház. .híyie, az.. ország legnagyobb etnikai - közösségének, az amhara népnek a tagja. (Á trónfosztott császár és a volt feudális uralkodó osztály is amhara.) Az 53 éves tábornok pályafutása során országa katonai attaséja is volt az Egyesült Államokban, a 60-as évek elején. Az etiópiai rádió közlése szerint az országban teljes a rend és a nyugalom. A Hailé Sze- lasszié személyével kapcsolatban elterjedt híresztelésekre utalva a katonai bizottság csütörtökön ismételten kijelentette, hogy „az etióp nép fog dönteni a volt uralkodó sorsáról”. A svájci kormány szóvivőjének csütörtöki bejelentése szerint Etiópia katonai vezetői közölték, hogy a trónfosztott császár hivatalos okmányt írt alá arról, hogy svájci bankokban tartott pénzének és értékeinek egy részét átruházza az afrikai ország új vezetőire. A katonai vezetők és NYIKOLAJ FAGGYEJEV, a KGST titkára, aki az ENSZ főtitkárának meghívására New Yorkban tartózkodik, az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának tagjai előtt ismertette a KGST céljait és tevékenységét. A FRANCIA köztársasági elnöki hivatal szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozót december 5. és 7. között tartják a Párizs melletti Rambouillet- kastélyban. AZ EURÓPAI biztonsági és együttműködési értekezlet koordinációs bizottsága csütörtökön ülést tartott. Megbízta Finnország, Ausztria, Svédország és Svájc küldöttségét, hogy készítsék elő a december 13. utáni időszak munkatervét. CSÜTÖRTÖKÖN 52. plenáris ülését tartotta Bécsben a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló értekezlet. Ezúttal is zárt ajtók mögött folytatódott az eszmecsere a haderőcsökkentés kérdéseiről. (Folytatás az 1. oldalról) zottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége és a minisztertanács megállapította, hogy haladás történt a szovjet—amerikai kapcsolatok különösen fontos irányzatában: a nukleáris háború, és általában a háború keletkezése elleni biztosítékok megteremtésében. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai közös nyilatkozat igazolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok szándékát, hogy hosszú távú megállapodást kössön ebben a kérdésben. A felek megállapodtak: a megállapodás előkészítését minél előbb befejezik azzal, hogy 1975-ben aláírható legyen. Nagy jelentősége van annak a megállapodásAZ ENSZ SZÉKHELYÉN szerdán este nyilvánosságra hozták azt a jelentést, amelyet Waldheim főtitkár küldött a világszervezetnek, javasolva, hogy a Biztonsági Tanács mára kitűzött ülésén hat hónappal hosszabbítsa meg az ENSZ tűzszünetet ellenőrző megfigyelő erőinek mandátumát a Golan-fennsíkon levő szíriai— izraeli csapatszétválasztási vonal körzetében. GOUGH WHITLAM ausztrál miniszterelnök december 14-én öthetes európai és ázsiai körútra indul. Az ausztrál kormányfő többek között ellátogat Hollandiába, Franciaországba, Olaszországba, az NSZK-ba, s a tervek szerint a Szovjetunióba és Jugoszláviába is. PÁRIZSBAN csütörtökön megnyílt' az Európa-tanács külügyminiszteri értekezlete. A tanácskozás résztvevői a délelőtt folyamán zárt ajtók mögött megtartott ülésen egyhangúlag döntést hoztak Görögország újrafelvételéről. nak is, hogy az 1985-ig szóló új SALT-egyezmény a felek közötti egyenlőség és az azonos szintű biztonság elvén alapszik. A Szovjetunióban nagyra értékelik ezeket a megállapodásokat, amelyeknek megvalósítása fontos lépés lesz a tartós békéhez és a népeik biztonságához vezető úton. A szovjet—amerikai közös közlemény kifejezi azt a készséget, hogy a béke és biztonság érdekeinek megfelelően előmozdítsák a legsúlyosabb és egyelőre még rendezetlen politikai problémák megoldását. Ennek a két fél általi közös gyakorlati megvalósítása további előrelépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. Ezzel _ összefüggésben külön jelentősége van az olyan időszerű kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások eredményeinek, mint az európai biztonság és együttműködés, a közép-európai haderőcsökkentés, az atomsorompó, a ciprusi helyzet kérdése. A Szovjetunió fontosnak tartja azt a tényt, .hogy a felek leszögezték: minden erejüket latba vetik annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 338. számú határozata, a közel-keleti népek — köztük a palesztin nép — törvényes érdekeinek figyelembe vétele, az adott térség államai függetlenségi jogának elismerése alapján előmozdítsák a Közel-Kelet igazságos és tartós békéje kulcskérdéseinek megoldását. Hangsúlyozták, hogy minél előbb fel kell újítani a genfi konferencia munkáját, amely fontos szerepet hivatott betölteni a közel-keleti • békés rendezésben. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke első találkozója, amelynek során konstruktív módon megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatokat — beleértve a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat —, érintő kérdések széles körű komplexumát, tükrözte azt a törekvést, hogy biztosítsák a szovjet—amerikai kapcsolatok szakadatlan és folyamatos fejlődését, visszafordíthatatlanná tegyék ezt a folyamatot. A vlagyivosztoki okmányok jó alapul szolgálnak az ez irányú további lépésekhez. Az SZKP Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács aláhúzta: az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke legutóbbi tárgyalásainak eredményei újból meggyőzően tanúsítják, hogy a két ország nép*ei és a világbéke érdekében, a szovjet—amerikai kapcsolatok kedvező irányú fejlesztésének szempontjából gyakorlatilag milyen nagy jelentőségűek a rendszeres szovjet— amerikai csúcstalálkozók. A világsajtó széles körű és pozitív visszhangja aláhúzta Leonyid Brezsnyeü, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke találkozójának nagy jelentőségét, s ez arról tanúskodik, hogy a világ közvéleménye a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a háború kirobbanása elleni kellő biztosítékok megteremtésére, a világbéke szilárdítására törekszik. A szovjet nép, amely egyöntetűen támogatja a párt lenini külpolitikáját, a Vlagyivosz- tok-kömyéki találkozót úgy tekinti, mint újabb jelentős lépést az SZKP 24. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósításában. A szovjet nép nagyra értékeli a tárgyalások eredményeit és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását ehhez az ügyhöz. A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikájának sikerei arra lelkesítik a szovjet népet hogy újabb nagy tetteket vigyen véghez az ötéves terv teljesítésében, újabb eredményeket érjen el a kommunista társadalom énítésében; segítik a békeszerető erőket a tartós békéért és a népek biztonságáért vívott harcban. CSAK RÖVIDEN... Jugoszlávia nemzeti ünnepén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának els- titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanacs elnöke és FocJc Jen- a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szövetség Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából következő táviratot intézte Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Szocialista Szó vetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunista Szövetsége elnökéhez és Dzsemal Bijedicshez, a JSZSZ. Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökéhez: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságr a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertan., csa nevében szívélyes üdvözletünket küldjük és őszinte jó kívánságainkat fejezzük ki önöknek, a Jugoszláv Komm nisták Szövetsége Központi Bizottságának és Elnökségéne a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak és a baráti Jugoszláv_ szocializmust építő népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Nagyrabecsüléssel tekintünk azokra az eredmenyekr amelyeket Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Sz. vétségének vezetésével elértek hazájuk politikai, gazdasá és kulturális életének fejlesztésében, a szocialista építőmu kában. Üdvözöljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke és nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a haladásért folj tatott harcban. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és országaink barát sága és együttműködése, amelynek a közös célokért folyta tott harc képezi alapját, a jövőben is eredményesen fejk dik, és hasznosan szolgálja a béke, a haladás és a szociális mus ügyét, népeink sokoldalú kapcsolatainak további erősi tését.” Apró Antal, az országgyűlés elnöke Kiró Gligorovi Gli gór óvnak, a JSZSZK szkupstinája elnökének küldött üdvö. lő táviratot. Táviratában üdvözölte' jugoszláviai partner szervezetét a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Ma gyár Partizán Szövetség, az Országos Béketanács és a Ma gyár Nők Országos Tanácsa. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek november 29-i legnagyobb nemzeti ünnepét sokan a felszabadulás évfordulójával tévesztik össze. Történelmi tény azonban, hogy bár a nácik által megszállt európai országok népei közül a jugo- szlávok az elsők között fogtak fegyvert a hitleri „új rend” ellen, Jugoszlávia teljes felszabadulására legutoljára került sor. A délszlávok földjén az ellenség elkeseredetten, szinte az utolsó töltényig harcolt és csak 1945. május 15-én, vagyis hat nappal a hitleri Németország hivatalos kapitulációja után tette le a fegyvert. November 29-én, a köztársaság napját ünrueplik Jugoszláviában. Olyan évfordulóról emlékeznek meg, amely két történelmi 'dátumhoz kapcsolódik. Mindkettő annak a hősi ellenállási harcnak a során nyerte el a történelmi jelzőt, amelyet a jugoszláv néjfeík a hitlerista megszállók és csatlósaik ellen vívtak 1941—45 között. Röviddel azt követően, hogy a német hadigépezet 1941 áprilisában lerohanta Jugoszláviát, amelyet a korrupt királyi rendszer szinte védtelenné tett, a Jugoszláv Kommunista Párt a megszállók elleni fegyveres harcra szólította fel a tömegeket. A párt irányításával futótűzként terjedt a felkelés, s a gombamódra elszaporodott partizán- alakulatok tevékenysége nyomán új európai hadszíntér nyílt meg, amely a nácik és szövetségeseik 20—25 hadosztályát kötötte le állandóan. A felszabadított területeken — megyényi nagyságú, vagy ennél kisebb „szabad szigetek” tucatjai — a népi hatalom szervei alakultak meg, s ezekből nőtt ki 1942 tavaszán a forradalmi parlament csírája, a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ). Második ülésére a boszniai Jajce városkában került sor 1943. november 29-én. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv KP első titkára, a népfelszabadító hadsereg főparancsnoka tartotta a beszámolót a fegyveres küzdelem állásáról. Ezt követően a 208 delegátus olyan fontos határozatokat hozott, amelyek megvetették az új Jugoszlávia alapjait. Kimondta, hogy a jövendő államnak demokratikus, szövetségi alapokon kell nyugodnia. Végül — Tito vezetésével — ideiglenes kormány felállítását határozta el az AVNOJ. Nem egészen egy évvel később a forradalmi kormányzat szervei már Belgrádoc költözhettek, amelyet az előnyomult) szovjet hadsereg harcosaival vállvetve szabadítottak fel a partizánok. 1945. november 29-én peaíg az újonnan megválasztott al- kotmányozó nemzetgyűlés egyhangúlag a monarchia megszüntetésére, a köztársaság kikiáltására szavazott. Az újjáépítés keserves munkája a maga módján nem kevesebb áldozatkészséget követelt a tömegektől, mint a felszabadító háború. Ma már jogos büszkeséggel tekinthetik át építőmunkújuk nagyszerű sikereit a jugoszláv dolgozók. Az egykori paraszti ország immár ipari-agrár állammá alakult át. 1947-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem tavaly négy és félszer volt nagyobb, az ipari termelés pedig ezalatt hétszeresére emelkedett. Üj városok, lakások százezrei épültek fel. Az 1965-ben életbe lépett gazdasági reform lendületet adott a termelékenység növekedésének, az áruválaszték bővítésének. A továbbiakban azonban a gazdaság fejlesztésének túlfeszítése, s ennek kísérő- jelenségei, a beruházási tőkehiány és az inflációs tendenciák jutottak kifejezésre. Jelenleg az ország ezek felszámolását célzó átfogó stabilizációs program megvalósításán fáradozik. Nagy segítséget nyújtanak ebben a tavasz- szal elfogadott új alkotmány és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége májusban megtartott XI. kongresszusának útmutatásai. Az utóbbi másfél évtized során hazánkat és Jugoszláviát a baráti együttműködés egyre több szála köti össze egymással. Rendszeressé váltak vezetőink legmagasabb szintű találkozói; legutóbb ez év tavaszán Tito elnök volt Kádár János vendége. Gazdasági árucserénk volumene az idén eléri majd a 180 millió dolláros összeget. Elénk a kishatárforsfalom, s mindkét országból turisták százezrei látogatnak el a szomszédba. Az ideát élő délszláv ajkú lakosság és az odaát élő magyar kisebbség egyenrangú családtagként boldogul hazájában és a két ország közötti hid szerepét tölti be. Egy okkal több ez, hogy nemzeti ünnepükön baráti jókívánságainkat fejezzük ki a szocializmust építő déli szomszédainknak. Dr. Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, fseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Faluvégi Lajos, pénzügyminiszter, dr. Orbán László kulturális miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, valamint a politikai, gazdasági, kulturális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is.