Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

Kékszivárvány átkarolja az eget Ünnepi est Hévízgyörkön Hatszáz új ház a faluban Hévízgyörk község művelő­dési házát átadáskor Novem­ber 21. névvel avatták fel. Ez a dátum jelzi a község felsza­badulásának időpontját. A harmincadik évforduló tiszte­letére rendezett ünnepség első részére ebben a művelődési házban került sor november 20-án, szerdán délelőtt tíz óra­kor. Az úttörők és a kisdobo­sok ekkor ünnepélyes csapat­gyűlést tartottak. Negyvenöt tavaszán osztottak Fáklyás felvonulás indult délután a szovjet hősök em­lékművéhez, ahol a község ve­zetői, úttörői, és KISZ-fiataljai helyezték el koszorúikat. Az emlékműnél az úttörők és a KISZ-esek verset mondtak, s az iskola énekkarából alakult kis kamarakórus énekelt. A község fölszabadulása napjára és a Galga menti nép- művészeti találkozó községi be­mutatójára készített ünnepi műsor este hét órakor kezdő­dött. A színpadra díszsorfal között vitték föl a Galgahévíz- röl érkező felszabadulási lán­got. Ezután dr. Bazán István községi pártcsúcstitkár mon­dotta el ünnepi köszöntőjét. A köszöntő beszédben értékelte az elmúlt harminc évben be­következett változásokat, is­mertette az elért eredménye­ket. Mint valamennyi község­nek, Hévízgyörknek története is elválaszthatatlan a mezőgaz­daság helyzetétől. A felszaba­dulás után, 1945 tavaszán 750 kataszteri holdat osztottak fel 320 gazda között. A volt Schlossberger-uradalom föld­je a község lakóinak tulajdoná­ba került. A változást számok is mutatják: 1935-ben 709 hé- vízgyörki lakosnak volt egy holdnál kisebb földje, a föld­osztás után ilyen kisgazda egyáltalán nem maradt a falu­ban. Megszűntek a 20—50 hol­das nagygazdák is, bár 1935- ben tizenhét lakosnak volt ilyen nagy területű földje. Az első tsz 1950. december 23-án 213 holdon alakult meg tizenöt taggal. A falu mezőgazdaságá­ban 1959-ben történt jelentős átszervezés, amely után a tsz- nek már 423 tagja volt, több mint 2000 holdon gazdálkod­hattak. Tizenhét gazdasági cseléd Jellemző a falu lakosságának foglalkozási változása is: 1930- ban tizenhét gazdasági család, csaknem négyszáz mezőgazda- sági munkás, hetvenegy ipari munkás és harmincöt kisiparos lakott a faluban; 1949-re már nem volt gazdasági cselédség, a mezőgazdasági munkások szá­ma csaknem negyven, ipari munkás több mint félezer, kis­iparos pedig huszonnyolc. A mai helyzet igen fontos át­alakulásról tanúskodik. A fa­lunak 360 tsz-tagja, több mint ezer ipari munkása és mind­össze hét kisiparosa van. Az életszínvonal emelkedé­sét leginkább a lakásépítés ütemén és a lakások minő­ségén mérhetjük le: 1935- ben harmincöt téglából épült ház volt és 455 vályogépü­A Magyar Néphadsereg Híradó Technikai Üzem 1975. január 2-átöl felvételre keres erkölcsileg, politikailag megbízható rádió-, rádiórelé- és géptáviró- műszerészeket. optikus, fénytechnikai szakmunkásokat, tehergenkocsi- szerelőket es vezetőket, festő, fényező és esztergályos szakmunkásokat, betanított (elektromos) munkásokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet személyesen, az alábbi címen: MN.HTO. Gödöllő, Dózsa György u. 63/a. Telefon: Gödöllő 531, 104-es mellék. let. Cseréppel csak 161 házat fedtek, nádtetővel 329-et. Jól mutatja az elmúlt harminc év fejlődését, hogy 1945 óta több mint hatszáz új ház épült a faluban, melyek mindegyike cseréppel, vagy palával fedett, vízvezeték­kel ellátott. A község szel­lemi arculatára jellemző, hogy ma 660 televízió van a faluban, 264 napilapra és csaknem nyolcszáz hetilapra fizetnek elő, az autótulajdo­nosok száma pedig 123. Bár sokat beszéltünk arról, hogy az emberek szíveseb­ben költöznek városba és falvaink népessége csökken, Hévízgyörk esetében más a helyzet. Mint dr. Bazán Ist­ván ünnepi köszötőjében el­mondta, az utóbbi harminc évben növekedett a falu la­kossága. Ez a kedvező jelen­ség a jó életkörülmények­nek, s részint a főváros kö­zelségének köszönhető. 1920- ban alig haladta meg a kétez­ret a község lakóinak száma, 1949-ben 2800-an laktak itt, azóta körülbelül 500—600- zal nőtt a lakosok száma. Kalocsai fércelő Dr. Bazán István ünnepi köszöntője után léptek szín­padra a község művészeti csoportjai. Az általános is­kolák irodalmi színpada és énekkara Hősökre emlékezünk címmel mutatott be műsort, amelyet Mikus Katalin pe­dagógus tanított be. Táncos gyermekjátékokat mutattak be a kisdobosok. A KISZ- esekből 1971-ben alakult kis- pávakör a Kalocsai fércelő című műsorát mutatta be: e két utóbbit Szilágyi Mária ta­nítónő rendezte. A Galga menti Játszó című műsort szintén gyerekek adták elő. Nagy sikere volt a dr. Balázs József né vezetésével szín­padra lépő asszonykórusnak: ők több népdalcsokrot adtak elő. Egyik műsorszámként a kórus szólóénekese, Bankó Gáborné summásdalokat éne­kelt. A kisdobosok fellép­tek egy Cicelle nevű tánc­cal, a kispávakör a fentieken kívül még korsós táncot is előadott. A műsor befejezéseként a Galga menti bemutató vala­mennyi resztvevője közösen adta elő a Kékszivárvány kezdetű népdalt, amely szin­te már a Galga völgye in­dulójává vált. 30 éve, paravánon A November 21. Művelődési Ház az ünnepi estre zsúfolá­sig megtelt, mint Tóth Lajos tanácselnök elmondta, a ház ünnepélyes felavatása óta még nem volt ilyen népes közön­ség. A művelődési ház elő­csarnokában az iskola honis­mereti szakköre állított össze egy kiállítást, amely a har­mincéves fejlődés eredményeit mutatta be fényképekkel, do­kumentumokkal. Volt itt a tsz-melláküzemágban készí­tett tollaslabda, a kiváló dol­gozó jelvények dobozai, va­lamint dr. Bazán István tsz- történeti tanulmányának pél­dánya. A paravánokra régi népviseleti darabokat füg­gesztettek ki, és a község ré­gi életében használt népmű­vészeti tárgyakat. A színes és változatos mű­sort diaporáma bemutató is színesítette: a többi között az 1969-ben megalakult asz- szonykórus salgótarjáni be­mutatkozását vetítették le diákról, zenével illusztrálva. Ezen az esten, mint járá­sunk valamennyi községében, közösen ünnepelték az elmúlt korok népművészetének ha­gyományait, és a községek életében sorsdöntő változást hozó harminc év előtti felsza­badulást, Örszigethy Erzsébet I. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1974. NOVEMBER 23., SZOMBAT Fórum a Szovjetunióról Az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-bizottsága fórumjellegű előadást szervezett a Szovjet­unió 57 éve címmel. A gyár­ban dolgozó tíz ifjúsági alap­szervezet előzetesen összeállí­totta az őket érdeklő és foglal­koztató kérdéseket, amelyeket eljuttattak Kis Emilnek, az MSZMP Gödöllői Járási Bi­zottsága első titkárának. A kérdések átfogták a Szovjet­unió kül- és belpolitikáját, gaz­dasági életét. A fórumra november 20-án került sor, Kis Emil ekkor vá­laszolt az írásbeli kérdésekre, mintegy 80 fiatal előtt. Szoborszemle A gödöllői Agrártudományi Egyetem Nylsztor György kollégiumának Gorka-ter­__. . „ méhen megnyílt Mlado­ny iczky Béla szobrászművész kiállítása. A bemutató november 27-ig tart nyitva. Barcza Zsolt felvétele Szegedet hívják Vasárnap jön a páncélautó Három esztendővel ezelőtt készítette el a Csepel Autó­gyár kollektívája a lenini pán­célautó pontos mását. Batto­Brigádok az A TE-n A kertészek remekeltek Répát szedtek Ga/gamácsé>n A gödöllői Agrártudományi Egyetemen csütörtökön tartot­ták hagyományos brigádmun- ka-értékelő megbeszélésüket az egyetem szocialista brigád­jai. Az idei év során huszon­egy brigád érte el a szocia­lista címet, és ezek a brigádok összesen kétszázharminchárom dolgozóval tevékenykednek. A brigádok tagjai: takarítónők, portásak, lakatosok, műszeré­szek, villany- és vízvezeték­szerelők, mosodai és kertésze­ti dolgozók, de akad közöttük egy komplexbrigád is, amely­ben három osztály — a számí­tógéprendszer, az elektronikai és az adatfeldolgozó — dol­gozói vesznek részt. A csütörtöki értekezlet elő­adója Csikós László verseny­felelős volt, aki beszámolójá­ban értékelte a brigádok idei munkáját. Elmondta, hogy három brigád oklevelet, hét brigádzászlót, kettő bronz­koszorút, nyolc ezüstkoszorút, egy pedig aranykoszorút nyert el. A kitüntetetteknek Gárdos László, gazdasági főigazgató és Viner István, az egyetem szak- szervezeti bizottságának csúcs­titkára nyújtotta át a megér­demelt jutalmakat. A gazda­sági és társadalmi munkában elért eredményeikért 68 ezer nyolcszáz forintot osztottak ki, az aranykoszorús kerté­szeti brigád pedig — ezen felül — 5 ezer forint jutalom­ban részesült. Az értekezleten megemlé­keztek annak a hatvannégy ATE-dolgozónak a társadalmi munkájáról is, akik Galgamá- csán, a helyi termelőszövetke­zetben segédkeztek a cukorré­pa betakarításában, idején. Az egyetem szocialista brigádjai év közben részt vettek a vá­rosi óvoda és iskola építésé­ben, és vállalták tizenkét nyugdíjas, valamint nagycsa­ládos patronálását is. ____________ Cs. J. Ta nácskozás az úttörőmunkáról Tanítási szünet, vidám est Igazi úttörőnap lesz ma, szombaton Gödöllőn. Az isko­lák tanítási szünetet tartanak, azonban délelőtt minden tan­intézetben értekezleten ülnek össze a pedagógusok, hogy az MSZMP KB titkárságának áp­rilis 1-i határozata nyomán megtárgyalják, hogyan lehetne még inkább növelni az úttörő- munka hatékonyságát. Este a Petőfi Sándor általá­nos iskolában kerül sor a már hagyományosan megrendezett vidám estre, amelyen az úttö­rővezetők vesznek részt. nyán, a szabadság lángja in­dulásakor erről az autóról röp­pent fel a díszparancs az or­szág úttörőihez, majd a láng el­indulása után a páncélautó is felkerekedett és országos kör­útra indult. November 24-én, vasárnap délelőtt kilenc órakor Aszódra, a 2-es számú általános iskola elé, 11 órakor Ikladra, majd délután 15 órára Veresegyház­ra, az ifjúsági ház elé érkezik a páncélautó, majd innen Gö­döllőre, a járási-városi párt- bizottság épülete elé jön pon­tosan 17 órakor. Itt már várni fogják az úttörőrajok küldöt­tei, mintegy háromszázan. Rendkívüli programra is sor kerül, ugyanis a páncélautó rá- dióleadója kapcsolatot' létesít Szeged városával, akkor már ülésezik az országos úttörőpar­lament, amelyen persze ott lesznek a járás és a város kül­döttei is. A páncélautót fogadó pajtások a rádióleadón ke­resztül üdvözlik — társaik ne­vében is — a parlamentet, majd kapcsolatba lépnek Kis Rozina városi, valamint Ben- csik József és ifj. Vankó István kisdobos járási küldöttekkel. A páncélautó Gödöllőn tölti az éjszakát, majd másnap, hét­főn reggel elindul Kistarcsára. Kultúrfcleló'sök értekezlete A KISZ gödöllői járási bi­zottsága november 25-én, hét­főn délelőtt kultúrfelelősök- nek tart értekezletet, amelyen a többi között szó esik az if­júsági mozgalom feladatairól az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának közművelődési határozata végrehajtásában. Késedelem nélkül A z országos napilapok­ban, a rádió és a te­levízió híradásaiban nemrég még naponta szem- és fültanúi lehettünk azok­nak a cikkeknek, híradá­soknak, amelyek a földek­ről érkező gyorsjelentések­ben számoltak be a mező- gazdasági munkák állásá­ról, s arról a társadalmi összefogásról, amellyel az ország népe igyekezett segí­teni a bajba jutott mező- gazdaságnak. A társadalmi segítség, az önzetlen össze­fogás — úgy tűnik — sike­res volt. Jövő évi kenye­rünket mentve sikerült be­hoznunk azt a hátrányt, amellyel a vártnál koráb­ban beköszöntő őszies idő­járás lepte meg a mezőgaz­daságot. Szocialista brigá­dok és munkásőrök, úttö­rők és ifjúkommunisták álltak munkába az ország termelőszövetkezeteiben, önzetlen felelősségvállalá­suk valódi segítség volt a szorongatott helyzetben, és önfeláldozó munkájuk nyo­mán bízvást reméljük, ha­marosan arról számolhat­nák be napilapjaink, hogy mindenütt eredménnyel fe­jeződtek be az őszi betaka­rítási munkák. Addig azonban akad még néhány tennivaló. Menteni, zsákolni, szállítani és fel­dolgozni kell a terményt. Sietni, hogy a küldemények minél hamarabb megérkez­zenek rendeltetési helyük­re: a konzervgyárak és fel­dolgozó üzemek csarnokai­ba. A munka ezzel új sza­kaszához érkezett. A fel­adatok súlya ma már más vállalatokra, más dolgozók­ra hárul: a szállítókéra. A gyors és tervszerű szállítás feltételei adottak. A MÁV vagonparkja való­ságos arzenál. Ez a hatal­mas rendszer azonban csak akkor mozgósítható hatáso­san, ha a szállítmányok címzettjei késedelem nélkül és az országos horderejű ügyekhez méltó tervszerű­séggel végzik a címükre megérkező vagonok kiraká­sát. Mert országos közügy lett az állomások rám­páin árukkal telve veszteg­lő szerelvények sorsa. Ezek kerültek most az érdeklő­dés középpontjába. Ügy hisszük, felesleges dolog magyarázni, miért hatástalan minden olyan kampány, amely anyagi vagy tárgyi feltételek híján kárhoztatott tétlenségre. Mert abban a versenyfu­tásban, amelyet most jövő évi kenyerünkért folyta­tunk, a tárgyi eszközök most már a vasúti kocsik. Ezek nélkül hiába volt minden erőfeszítés. Ha a címzettek nem törődnek kellőképpen kirakásukkal, lassul, majd megbénul a vasúti szállítás ritmusa. A címzetteken múlik tehát, mennyi idő alatt ürítik ki ezeket a szerelvényeket, és kellő gyorsasággal juttat­ják-e vissza azokat a for­galomnak. Ezek a feladatok és ezek a gondok késztették arra az ikladi Ipari Műszergyár szállítási osztályának szo­cialista brigádját, hogy az aszódi MÁV-állomás for­galmi és kereskedelmi dol­gozóinak szocialista brigád­jaival szocialista munka- szerződést írjanak alá. A vállalat, amelyhez szerel­vényszámra érkeznek na­ponta az elektromotorok és háztartási kisgépek gyártásához szükséges alap­anyagok, és az aszódi MÁV-állomás, amely ennek a forgalomnak jelentős ré­szét bonyolítja le, a szerző­désben e forgalom gyorsí­tását zökkenőmentessé té­telét határozta el. És ami a legfontosabb: nem korsze­rű rakodógépek megvásár­lásával igyekszik csökken­teni az állásidőt, hanem ésszerűsítés, szervezés út­ján: az adminisztráció csökkentésével és azzal, hogy a munkaszüneti na­pokon is megszervezik a rakodást. Az év végi csúcs- forgalom zökkenőmentessé tételére az állomás beosz­tottai és a gyár képviselői november első napjaiban megbeszélést tartottak. Ek­kor állapodtak meg abban, hogy a mindkét fél szá­mára nagy lehetőséget rej­tő szerződést 1975 decembe­réig tartják érvényben. Kevésbé rózsás a helyzet a gödöllői MÁV-állomáson. Béládi Imre állomásfönök- helyettes a minap arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a hét első felében mintegy nyolcvan vasúti kocsi érke­zett a városi vállalatok és intézmények címére. E ko­csik egytizedét az előírt időn túl rakták ki, így késve jelentkezett külde­ményéért a HUMÁN és a TÜZÉP. Ez utóbbi eseté­be a küldemények kiraká­sát a daru hiánya késleltet­te. Három, a gödöllői RAVILL részére érkezett vagon kirakását az akadá­lyozta meg, hogy a gödöllői állomáson egyelőre nincs éjszakai vámkezelés, így a címzett — ha önhibáján kívül is — nem kezdhetett hozzá a vagonok kiürítésé­hez. Nem kevés gondot okoz az állomás dolgozói­nak az sem, hogy a gödöl­lői ÁFÉSZ-nél a hét végi munkaszüneti napokon nem szervezték meg az áru fogadását. A Volán üzem­egysége hiába szállítaná a bútoráruházba a szombaton megérkezett lakberendezési tárgyakat, azokat nem le­hetne elraktározni, mert az ÁFÉSZ dolgozói a hét végét pihenéssel töltik. A kad tehát tennivaló most, napokkal a be­takarítási munkák dandárja után is. A ma feladatainak jelentős része azonban szervezési munka lenne. Olyan, amelynek megoldásához mindössze némi munkaerő-átcsoporto­sításra, szervezőkészségre vagy egy kis jóindulatra lenne szükség. Mindez azonban elsősorban a cím­zetteken múlik ... Berkó Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents