Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

1974. NOVEMBER 19., .^DD Ford Toktóban Nagy tüntetések és példátlan biz­tonsági intézkedések közepette ér­kezett meg Ford elnök és Kissin­ger külügyminiszter Japánba. Az arcokon jól érzékelhető a feszült­ség... Hétfőn délután, helyi idő szerint három óra harminc perckor ötnapos látogatásra a japán fővárosba érkezett Ge­rald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke. Ezzel a két ország kapcsolatainak száatizennégy éves történetében első ízben kerül sor amerikai elnöki lá- gatásra Japánban. Tekintettel a japán szélsőséges diákszer­vezeteknek a tokiói repülőtér körzetében rendezett tünteté­seire, az amerikai elnök meg­érkezésekor mellőzték az ilyen­kor szokásos hivatalos fogadá­si ceremóniákat és Ford elnö­köt helikopterrel szállították a japán kormány vendégházába. A japán közvélemény csupán az úgynevezett nemzetvédel­mi erők tisztelgő díszsortüzé- ből, illetve a televíziós közve­títésből értesülhetett az Egye­sült Államok elnökének meg­érkezéséről. ,3ir,, A repülőtéren nem volt je­len sem -HiroMto császár, sem Tanaka miniszterelnök. A hi­vatalos fogadási ünnepségre kedden délelőtt kerül sor a kor­mány vendégháza előtti téren, ahol az amerikai elnök Hiro­hito császár és Tanaka minisz­terelnök kíséretében megszem­léli a japán fegyveres erők díszegységét, majd látogatást tesz a császári palotában. A tokiói vendégházat páncélko­csikkal megerősített roham­rendőrök ezrei őrzik. Az elnöki látogatás öt napja alatt össze­sen százhatvanezer rendőr gondoskodik a magas vendég Védelméről. Hétfőn a tokiói repülőtér közelében több ezer ultrara­dikális fiatal tüntetett Ford amerikai elnök látogatása el­len. A tüntetők és a kivezényelt rendőrök között összecsapásra került sor, A rendőrség hat­vankét fiatalt őrizetbe vett. Tokiói politikai és sajtókö­rökben a csúcstalálkozón meg­vitatandó problémák közül a következőket emelik ki: 1. Az energiaválság, 2. a Japánba irányuló amerikai mezőgazda­sági export, 3. a nukleáris fegyverek kérdése és 4. a dél- kóreai helyzet. Rámutatnak, hogy Kissingemek az olajárak leszállítását célzó elképzelései nem tetszenek a japánoknak, akik az energiakérdésben kényszerhelyzetben vannak. Hírek szerint Tanaka ismét megkísérli, hogy a japán köz­vélemény számára elfogadható „cáfolatot” kapjon Ford el­nöktől arra a távolról sem megalapozatlan állításra, hogy az Egyesült Államok nukleá­ris fegyvereket tárol japán te­rületen. Tokióban általános a nézet, hogy a kísérlet nem jár majd sikerrel. Végül a japán tárgyaló felet komolyan fog­lalkoztatja annak a jogos gya­núnak az elhárítása, hogy az Egyesült Államok és Japán közösen támogatást nyújt Pák ■'Csöng Hí dél-koreai elnök elnyomó rendszerének. Ford kedden és szerdán mintegy három és fél órát tár­gyal Tanaka miniszterelnök­kel, s ezt követően adják ki a közös közleményt. Japánból való elutazása előtt az ame­rikai elnök vidéki látogatást tesz Kyotóban, az ősi japán császárvárosban, majd Osaká- ból indul tovább a dél-koreai Szöulba. Kedvezők a feltételek az együttműködés további bővítésére Apró Antal nyilatkozata a magyar parlamenti küldöttség jugoszláviai látogatásának befejezésekor — Az országgyűlésünk kül­döttsége a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlése elnökének, Kiró Gligorovnak meghívására láto­gatott Jugoszláviába. Hasznos megbeszéléseket folytattunk a nemzetgyűlés elnökségével, lá­togatást tettünk ezenkívül Sztane Dolancnál, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottsá­gának titkáránál, akivel párt­jaink kapcsolatairól tárgyal­tunk, Dzsemal Bijedics kor­mányfőnél, akivel a két ország együttműködéséről folytattunk eszmecserét, látogatást tettünk Alekszandar Grlicskovnál, a JKSZ KB elnökség Végrehajtó Bizottságának reszorttitkárá­nál és ma fogadott bennünket Joszip Broz Tito államfő, a JKSZ elnöke, aki méltatta az országaink közötti jó kapcso­latokat, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az együttműkö­dés bővítésére még sok lehető­ség van — mondotta Apró An­tal a TANJUG és az MTI tu­dósítóinak, kérdéseikre. — Vidéki körutazásaink so­rán jártunk Koszovo autonóm tartományban, valamint a Ma­cedón és a Szerb Szocialista Köztársaságban. Sok üzemet, erőművet, vegyipari vállalatot tekintettünk meg. Megnéztük a Vaskapu erőművet, a prahovói vegyipari kombinátot, Pristi- nában pedig az egyetemet. Már a felsorolás is mutatja, hogy sok helyen jártunk, vezetőkkel, politikai és társadalmi munká­sokkal, vállalatok és egyete­mek vezetőivel találkoztunk. Ismeretes, hogy törvényhozó testületeink szervezeti felépíté­se eltérő, de nagyon hasznos volt megismerkednünk egymás tapasztalataival. Személyesen ismerkedtünk meg azokkal a reformokkal, amelyeket Jugo­szláviában a JKSZ X. kong­resszusának határozatai, vala­mint az új alkotmány előírásai alapján bevezetnek. — Vidéki útunkon sok szó esett gazdasági kérdésekről. Mindenütt kifejezésre jutott az a törekvés, hogy a jugoszláv üzemek bővíteni akarják együttműködésüket magyar- országi partnereikkel. Nagy hatással voltak ránk az or­szágszerte folyó nagyszabású építkezések, és az a vélemé­nyünk alakult ki, hogy az ipa­rilag kevésbé fejlett területek gyorsabb ütemben fejlődnek. Mind Belgrádban, mind vidé­ken baráti, elvtársi fogadta­tásban részesültünk. Tárgya­lásainkon érthetően sok szó esett a kétoldalú kapcsolatok­ról. Mindkét fél azt a meg­győződését fejezte ki, hogy a magyar—jugoszláv kapcsola­tok politikai, gazdasági és kul­turális vonalon, valamint a társadalmi élet területén is je­lentősen fejlődtek, de még to­vábbi lehetőségek kínálkoz­nak ezek bővítésére. Az a tény, hogy árucsere-forgal­munk volumene megközelíti a 200 millió dollárt, mutatja, hogy a magyar és jugoszláv vállalatok, a két ország kül­kereskedelme között évről év­re bővül az együttműködés. Hozzáfűzhetjük még, hogy kapcsolataink, minden hul­lámzás nélkül, folyamatosan fejlődnek. Ehhez a kedvező légkört Tito elnök és Kádár János immár rendszeressé váló tárgyalásai teremtették meg. — Együttműködésünk alap­ját a szocialista építés közös céljai képezik. Ehhez kedvező feltételeket teremt az is, hogy szomszédok vagyunk, így fennáll a közelségből fakadó gazdasági együttműködés le­hetősége és az a körülmény, hogy nemzetiségeink a híd szerepét töltik be a két ország között. Erre utalt egyébként Tito elvtárs is legutóbbi buda­pesti látogatása alkalmával. — Parlamentjeink között a kapcsolatok immár hagyomá­nyosak és folyamatosak. Jól­lehet a két parlament szer­vezeti felépítése nem azonos, a célok ugyanazok. Bennün­ket érdekelt a jugoszláv vá­lasztási rendszer, ennek elvi és szervezeti ■ kérdései, a nem­zetgyűlés tevékenysége, a parlamenti bizottságok mun­kája, valamint az utóbbi idő­ben elfogadott törvények. A magyar törvényhozás munká­jában bővült a törvényalko- j tások száma és csökkentek a miniszteri rendeletek. Ügy | véljük, hogy ez a rendszer ' stabilizálódásának, a szocia- 1 lista demokrácia bővülésé­nek kifejezője. Küldöttsé­günket nagyon érdekelte a jugoszláv fejlődés, a törvény­hozó testületek munkája, amelyet most közvetlenül megismerhetünk. Szomszédos szocialista országok vagyunk, így nagyon hasznosak a ta­pasztalatcserék, egymás véle­ményének megismerése. Az egyes országokban eltérőek lehetnek a megoldás módjai és a szervezeti formák, de a cél azonos: a szocializmus felépítése. — M^győződésünk, hogy országgyűlésünk küldöttségé­nek jugoszláviai látogatása to­vább növelte azt a jó poli­tikai légkört és együttmű ködést, amely országaink kö­zött az elmúlt években kiala­kult. Kiró Gligorovot, a nem­zetgyűlés elnökét meghívtuk, hogy parlamenti küldöttség élén látogasson el Magyaror­szágra —mondotta befejezé­sül nyilatkozatában Apró Antal. Görögország (Folytatás az 1. oldalról) nevezett Nemzeti Demokra­tikus Unió, amely egyszerre képviselte a tábornokok dik­tatúráját és a monarchiát. Az eredményekről azt mond­hatjuk, hogy a papírforma diadalmaskodott a görög vá­lasztásokon. Karamanlisznak minden esélye megvolt az ilyen arányú győzelemre is. Miért? O A rutinos, veterán politikus úgy szerezte meg a hatalmat, hogy azok a hazai és külföldi erők, amelyek átlátták, hogy a dik­tatúra helyzete egyszerűen tartha­tatlan, a kezébe adták azt. Kara- manlisz ezzel kézben tarthatta a választások neki megfelelő előké­szítésére gyakorlatilag az egész ál­lamapparátust. Azt az apparátust, amelyben Jócskán ott vannak az elmúlt keserves évtized képviselői is. 1 40% Ezek készséggel egyiittmű- WJtt ködtek a miniszterelnökkel olyan választás előkészítésé­ben, amelynek mind az időpontja, mind a szisztémája rendkívül ked­vezőtlen a baloldal számára. Az időpont azért, mert a kommunista párt 1947 óta illegális, vezetői bör­tönben sínylődtek és négy hónap nem elég az újjászervezéshez ... A szisztéma pedig azért, mert a mun­kásosztály fellegváraiban, Athén­ben és Szalonikiben több voks kel­lett egy mandátumhoz, mint a kon­zervatívabb vidéken. © A választásokból kizárták a 18—21 éves fiatalokat és a kül­földön dolgozó vendégmunká­sokat; mindkét réteg baloldali be­állítottságú. O Karamanlisz szinte monopol helyzetet biztosított magának a rádió- és televíziós kampány során, ez pedig sokat jelent egy olyan országban, amelyben — csak nem 30 százalék az írástudatlanok aránya — viszonylag kevesen olvas nak újságot. A szavazófülkéket bezár­ták, de mindenki tudja, hogy a baloldal számára csak az első erőpróba ért véget. És azt is, hogy az új közeg minden probléma ellenére sokkal kedvezőbb a kommu­nisták és szövetségeseik szá­mára, mint a börtönök és tá­borok dantei éjszakája. Folytatás Kubában Dr. Maróthy László a DÍVSZ IX. közgyűléséről Hazaérkezve a DÍVSZ IX. kongresszusáról, Várnából dr. Maróthy László a következő­ket mondotta: — Az elmúlt évek során vi­lágossá vált, hogy a világpoli­tikai helyzet alakításában fon­tos szerepet vállalhatnak a kü­lönböző társadalmi és tömeg- mozgalmak — s ahogyan azt a kongresszus is megerősítette — az ifjúsági szervezetek is. Négy esztendeje Budapesten tartotta VIII. kongresszusát a DÍVSZ, azóta bizonyságot nyert, hogy az ifjú generáció részt kíván vállalni a világ sorsának, saját jövőjének ala­kításában. Az ifjúsági világ­mozgalomban tovább erősödik a haladó baloldali szervezetek befolyása, fokozatosan elszige­telődnek a jobboldali reakciós irányzatok és visszaszorulnak, hitelüket vesztik a szélső bal­oldali szervezetek. Ifjúságunk jól ismeri és nagyra értékeli a DÍVSZ te­vékenységét, eredményeit, amelyek abban is megmutat­koznak, hogy tovább nőtt a világszövetség tekintélye és befolyása a nemzetközi if­júsági mozgalomban. Külö­nösen nagyra értékeljük a DÍVSZ aktív szerepét a tar­tás béke. a biztonság és nem- I zetközi együttműködés meg-1 teremtése érdekében folyó világméretű küzdelemben. A szövetség erőfeszítései nyo­mán kommunista, szocialista, radikális, liberális, centrista és kereszténydemokrata fia­talok széles tömegei kapcso­lódtak be az enyhülés kibon­takoztatásáért, földrajzi ki- terjesztéséért és visszafordít­hatatlanná tételéért folyta­tott harcban. Ügy véljük, hogy a DÍVSZ következe­tes fellépése hozzájárult a kü­lönböző ideológiai-politikai beállítottságú ifjúsági szer­vezetek széles körű akcióegy­ségének megteremtéséhez a ntmzetközi szolidaritási moz­galomban is. — Amikor az eredménye­ket nyugtázzuk, azt sem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, hogy vannak még a DÍVSZ munkájának kihasz­nálatlan lehetőségei is. Meg­ítélésünk szerint a világszö­vetség tevékenysége nem volt kiegyensúlyozott az egyes kontinenseken, Afrikában és Ázsiában elmaradt a lehe­tőségektől. A fejlődés ellenérp sem elég szorosak még a DÍVSZ kapcsolatai az ENSZ szel, szakosított szerveivel, valamint a nemzetközi kor­mányzati szervekkel. — Elmondtuk azt is a kong­resszuson, hogy a jelenlegi helyzetben változatlanul szük­séges a szolidaritás erősítése, a nemzeti függetlenségükért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a fajüldö­zés, a fasizmus és a nemzet­közi monopóliumok ellen har­coló népekkel és fiatalokkal. Tovább kell fejleszteni min­den akciót, amely a vietnami, a chilei és az arab népek har­cát segíti, amely hozzájárul ahhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népei kivívják valódi függetlenségüket, és megteremtsék a társadalmi ha­ladás alapjait. A DÍVSZ lé­nyeges feladatának tekinti, hogy differenciált munkafor­mák segítségével nyerje meg a fiatal munkások, parasztok, középiskolások, lányok és fia­talasszonyok újabb tömegeit és reprezentatív szervezeteit a DÍVSZ céljainak. — A X. fesztivál minden kétséget kizáróan bizonyítot­ta a fesztiválmozgalom életké­pességét és fejlesztésének le­hetőségeit. A kongresszus most úgy döntött, hogy a következő világifjúsági és diáktalálkozót az amerikai földrész első szo­cialista országában, Kubában rendezi meg. Egyetértettünk azzal is, hogy a jövő évi ak­ciók sorában kapjon méltó helyet a fasizmus leverésének, valamint a DÍVSZ megalaku­lása 30. évfordulójának meg­ünneplése — zárta nyilatko­zatát dr. Maróthy László. Hazánk kapcsolatai Indiával és Burmával Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — mint már jelentettük — hivatalos látogatásra Indiába, majd Burmába látogat, az in­diai miniszterelnök, illetőleg a burmai államfő és az ottam kor­mányfő meghívására. Indiával 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország. 1951-ben létesí­tettünk külképviseletet Üj-Del- hiben. India — amelyet elő­ször moszkvai nagykövete kép­viselt Magyarországon — 1956- ban nyitotta meg külképvise­letét Budapesten. Diplomáciai kapcsolatainkat 1959-ben emel­tük nagyköveti szintre. Politikai kapcsolataink azon alapulnak, hogy számos fontos nemzetközi kérdésben orszá­gaink azonos, vagy hasonló álláspontot foglalnak el, to­vábbá, hogy India — elfogad­va a békés egymás mellett élés alapelvét — baráti kapcsola­tok fejlesztésére törekszik a szocialista országokkal, így a Magyar Népköztársasággal is. Kétoldalú kapcsolataink 1960-ig meglehetősen szűk kö­rűek voltak. Azóta a magas szintű látogatások pozitív vál­tozásokat eredményeztek. Az első jelentős esemény Apró Antal miniszterelnök-helyet i tesiként 1961-ben tett indiai látogatása volt. Ezt követte dr. Münnich Ferencnek, a Mi­nisztertanács akikori elnökének hivatalos útja. 1966-ban ugyan­csak miniszterelnökünk láto­gatott Indiába, Kállai Gyula személyében. Az akkor meg­kötött egyezmények jelentősen elősegítették kapcsolataink fejlődését. Ezúttal hívta meg a magyar kormányfő Indira Gandhi miniszterelnököt Ma­gyarországra. Az elmúlt években három elnöki látogatásra, illetve ven­dégfogadásra került sor. 1968- ban dr. Zakir Hussain szemé­lyében először látogatott Ma­gyarországra indiai köztársa­sági elnök. 1969 novemberé­ben járt első ízben Indiában a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Lo- sonczi Pál. Ezt a látogatást V. V. Giri indiai elnök 1970 októ­berében viszonozta. Indira Gandhi miniszterelnök 1972- ben tett hivatalos látogatást Magyarországon. A magas szintű találkozók nyomán számos miniszter, mi­niszterhelyettes által vezetett szakdelegáció útjára került sor — kölcsönösen. 1974 má­jusában tartották meg első al­kalommal a külügyminiszté­riumok közötti politikai kon­zultációt — Delhiben minisz­terhelyettesi szinten. Az utób­bi években jelentős mérték­ben erősödtek a tömegszerve­zetek közötti kapcsolatok is. A fejlődő országok közül India az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Az ázsiai fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünknek mintegy felét Indiával bonyo­lítjuk le. A magyar—indiai gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok jól fejlődnek, együtt­működésünk zökkenőmentes. Jelentős eseménye volt az utóbbi időben gazdasági kap­csolatainknak, hogy 1973 de­cemberében magyar—indiai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos vegyes bizottság létreho­zásáról megállapodást írtunk alá. A vegyes bizottság első ülésére ez év november ele­jén került sor az indiai fővá­rosban. Kereskedelmi kapcsolatain­kat öt évre szóló — 1971. már­ciusában aláírt — hosszúlejá­ratú kereskedelmi és fizetési megállapodás szabályozza, amelynek értelmében kölcsö­nösen alkalmazzuk a legna­gyobb kedvezmény elvét. Ipa­ri együttműködésünket — egyebek között — Indiában magyar kooperációval, szak­embereink segítségével épült gyárak (köztük vegyipari és gyógyszergyár) fémjelzik. Indiából származó import­cikkeink — elsősorban mező- gazdasági termékeket és anya­gokat tartalmazó — listája újabban könnyűipari cikkek­kel (textíliák, kozmetikai cik­kek, cigaretta stb.) bővül. Ki­vitelünkben növekvő arányban szerepelnek például acélter mékek, vegyi cikkek, gyógy szeralapanyagok. A gépipar’ export tekintetében ezt előse gítő gyártási kooperáció létre­hozására törekszünk, mive’ India csak olyan importcikke' behoz"t”lát engedélyezi, ame­lyeket hazai ipara még nem gyárt. Kétoldalú együttműködé­sünk fontos és széles területét jelentik a kulturális kapcsola­tok is. Államközi kulturális egyezményünk tartalmát a két-két évre szóló csereprogra­mok adják. Eddig öt ilyen munkatervi programot hajtot­tunk végre. A sokrétű és tény­legesen megvalósuló munka­tervekben műszaki, tudomá­nyos, egészségügyi és mezőgaz­dasági jellegű témák, történé­sek dominálnak. 1974. január­jában Delhiben műszaki-tudo­mányos együttműködési egyez­ményt és jegyzőkönyvet ír­tunk alá, s ezt a kormány jó­váhagyta. A két ország atom­energiabizottsága külön egyez­mény — legutóbb 1973. ja­nuárjában megújított megálla­podás — alapján dolgozik, s egyebek között biztosítja a ku­tatók, ösztöndíjasok cseréjét, tanulmányútjait kölcsönösen Magyarországon és Indiában, ★ Burma — ez az Indiával szomszédos, Hátsó-Indiában le­vő állam — a nem kapitalista fejlődés útját járó ország: a burmai szocialista program párt 1973. október 11-i kong­resszusának határozatai alap­ján, az új alkotmány 1973 de­cemberében népszavazással történt elfogadása, majd az ezt követő választások után a Bur­mai Unió Szocialista Köztársa­ság nevet kapta. U Ne Win tá­bornok lett a köztársasági el­nök, s lemondott katonai rang­járól. A burmai szocialista program párt ideológiája — a „Burmai út a szocializmushoz” — tartalmazza a tudományos szocializmus egyes elemeit, de buddhista vallási filozófia is átszövi. A szocialista építésnek a BSZPP II. kongresszusán elfo­gadott húszéves terve értelmé­ben a tervperiódus végén a burmai népgazdaságban az ál­lami szektor 48, a szövetkezeti szektor pedig 26 százalékot képvisel majd. 1962-től kezdő­dően — tehát U Ne Win ha­talomátvétele’ óta — már meg­szüntették a külföldi tőke do­mináló szerepét a burmai gaz­dasági életben, kisajátították a közép- és nagyburzsoáziát. Az el nem kötelezettség az alapja a burmai kormány külpolitikájának. Erre a kül­politikára a rendkívüli óvatos­ság és tartózkodás jellemző. Üj abban azt hangsúlyozzák, hogy Burma független politi­kát folytat. Az utóbbi évek­ben bizonyos megélénkülés következett be, Burma felső szintű személyi kapcsolatai­ban, főként az ázsiai és csen­des-óceáni térség országaival. Burma külkereskedelmi for­galmában a szocialista orszá­gok részesedése alacsony, 10 százalék alatt van. 1962 és 1970 között 55 burmai gazda­sági és más létesítmény épült kapitalista államok (főleg az NSZK és Japán), és csak 20 a szocialista országok támogatá­sával. Politikai területen a magyar —burmai kapcsolatok jók, a kétoldalú gazdasági kapcsola­taink viszont meglehetősen szerények. Külkereskedelmi forgalmunk az 1965. évinek a töredékére csökkent. Látvá­nyos fejlődés nem várható. Szolid méretű ipari együttmű­ködés lehetséges, főleg a gyógyszeripar terén. A szór­ványos magyar—burmai kul­turális kapcsolatok fejleszté­sében előrelépés elsősorban a szakemberképzés terén kép­zelhető el. Az ENSZ közgyűlése hét­főn folytatta a palesztin kér­dés megvitatását. MOHAMED REZA PAHLA- VI iráni sah a szovjet kor­mány meghívására hétfőn ba­ráti munkalátogatásra Moszk­vába érkezett. FAHRl KORVTÜRK, török köztársasági elnök vasárnap jóváhagyta Sadi Irmák kijelölt miryszterelnök átmeneti kor­mányát. HÉTFŐN NICOSIÁBAN megtartották a görög és a tö­rök közösség vezetőinek újabb tanácskozását. SZOMBATON ÉJJEL szív­roham következtében elhunyt Frskine Hamilton Chbders, az fr Köztársaság elnöke. 69 éves volt.

Next

/
Thumbnails
Contents