Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-17 / 269. szám
1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP BÚCjÚ a zobáki g ízkitorés áldoz® Iáitól A keddi zobáki gázkitörés áldozataitól mély részvéttel vettek búcsút hozzátartozóik, munkatársaik, barátaik. Pénteken Maduda Emilt Fazekas- bodán, Martin Györgyöt Apar- hanton, szombaton Kádár Istvánt és Korcsmarek Józsefet Komlón, Hágen Istvánt Me- ceknádasdon, Borbás Jánost Váralján helyezték örök nyugalomra. Szerencsétlenül járt hetedik társukat, Andics Lászlót a jövő héten kedden temetik Pécsszabolcson. A mostoha ősz ellenére Közel kétezer vagon árut tárolnak Kommunista műszakból Felajánlások Szentmártonkátán Szentmártonkáta felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából felavatják az öregek társadalmi összefogással létesített napközi otthonát. Az otthon létrehozásához kommunista műszakokon kapott bérüket ajánlották fel a Minőségi Htsz, a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat és a Mo- nori Állami Gazdaság dolgozói, összesen mintegy 12 ezer forintot. A Pannónia Htsz nagykátai üzeme 10 garnitúra ágyneműt, a Minőségi Htsz 10 lepedőt, a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ 5 ezer forintot ajánlott fel. A Ceglédi Sütőipari Vállalat napi 80 péksüteménnyel, a szentmártonká- tai Kossuth Tsz napi tíz liter tejjel járul hozzá az öregek ellátásához. E két utóbbi felajánlás évi összege csaknem 25 ezer forint. Az őszi időjárás az idén rendkívül sok gondot-megpró- báltatást okozott. Néha már úgy látszott, veszélyben egész évi szorgos munkánk gyümölcse. Mindezek ismeretében megnyugtató a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályától kapott tájékoztatás a megye téli zöldség- és gyümölcsellátásának biztosításáról. A megyében zöldséget és gyümölcsöt az ÁFÉSZ-ek üzleteiben, a három élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban, száz termelőszövetkezeti árudában és közel kétezer magán-kiskereskedő boltjában árusítanak. A MÉK 100 üzletet tart fenn, ezenkívül még a ZÖLDÉRT, a TÁV és a Mezőszöv foglalkozik ezeknek az élelmiszereknek az eladásával. Közülük a MÉK, a ZÖLDÉRT, a TÁV és a Mezőszöv, valamint néhány ÁFÉSZ gondoskodik nagy mennyiségben a téli tárolásról. Gondosan rátartanak A vállalatok és a szövetkezetek a téli szezonra 1110 vagon burgonyára, 90 vagon vörös- és fokhagymára, 360 vagon vegyes zöldségre — beleértve a káposztaféléket is —, valamint 200 vagon téli almára kötöttek szerződést. A ténylegesen elrakott áru ennél azonban jó néhány vagonnal több le$z, miután a fenti mennyiségnek mindenképpen jó minőségben kell rendelkezésre állnia decembertől március végéig. A tároláskor beálló minőségromlásra számítva tehát rátartanak. A szükséges mennyiségből október végéig 520 vagon burgonyát, a teljes mennyiségű hagymát, 32 vagon fejes és 10 vagon kelkáposztát és 6 vagon karalábét küldtek a tárolókba. Sárgarépából 33, gyökérből 10, zellerből 8, vörösA Ferihegy Tsz-bcn decemberig 300 vagonnal savanyítanak a ve- csési káposztából. Eddig 180 vagonnyi került hordókba. Gárdos Katalin {elvétele háztájiban gazdálkodók — általában gondoskodnak önmagukról. A mezőgazdasági termékek begyűjtése, tartós téli raktározása sok kiadással, élőmunkával jár. Ezeknek a költségeknek részbeni térítéséhez a megyei költségvetésből megközelítőleg 9 millió forintot adnak a téli tárolásra a vállalatoknak. Idén előreláthatóan különösen nagy gonddal kell majd kezelni a begyűjtött mennyiséget, miután a csapadékos időjárás miatt a termékek nagy részénél a szokásosnál nagyobb lesz a víztartalom, ezért könnyebben romlanak. Mindehhez járul, hogy a tárolási körülményeken is lenne mit javítani, különösen, ha az időjárás a megszokottól eltér. Példaként mondotta el Katona Zoltánná, a 'rriégyéi tanács kerévkedelmi káposztából 1 és céklából ugyancsak 1 vagonnyi a készlet, míg téli almából 171 vagonnal helyzetek el a hűtőházakban. Október végéig tehát csak a burgonyából és a zöldségből volt időarányosan némi lemaradás, amit azonban most, a jobb időjárás beköszöntővel gyors ütemben pótolnak. Decembertől adják piacra A központi készletekből december elején kezdik meg az árusítást, s ennek a mennyiségnek kell betöltenie az ár- szabályozó szerepét is. Jelenleg a több mint 960 ezer Pest megyei lakosnak mintegy a fele tart igényt a központi készletből való ellátásra, míg a többiek — a kistermelők és a Nagy családok a budai járásban A tanácsok megoldják a lakásproblémát A kormány népesedéspolitikai határozatának és a rendelkezéseknek a végrehajtása fokozatosan halad a maga útján. Van, ami gyorsan megvalósítható, s van, ami csak megfelelő előkészítés után. A több- gyermekes családok számát és azok létszámát például előbb meg kell állapítani, valamint azt is, hogy egyes ilyen családok részére milyen állami vagy tanácsi segítség nyújtandó és milyen sürgősségi sorrendben. Elkerülhetetlen feladat tehát számba venni valamennyit és felderíteni azokat a szükségleteket, amiket a népes család saját erejéből nem tud kielégíteni. A budai járási hivatal és a járási népfrontbizottság felmérte a járás tizennyolc községi tanácsa által igazgatott huszonhárom községben a három, illetve az annál több- gyermekes családok számát és életkörülményeit. Kiderült: összesen 1437 nagy család él a járásban. Érddel ez élen Ha tekintetbe vesszük, hogy a budai járásban — a sűrű és állandó bevándorlás miatt ugyan ez teljes pontossággal nem állapítható meg — mintegy negyvenezer család él, akkor a sokgyermekesek száma nem is túlságosan nagy. Csakhogy rajtuk kívül is sok család nevelt három vagy több gyermeket, akik azonban felnőttek és ma már nem szorulnak eltartásra. Ezeket természetesen ez alkalommal figyelmen kívül hagyták, ahogy az egy-, illetve kétgyermekes és a gyermektelen házaspárokat is. Pontosan kitűnik azonban a felvett adatokból, hogy az 1437 többgyermekes családból, mennyiben hány gyermek található. Nyolcszázkilencvenegy nevel három gyermeket, a négygyermekesek száma viszont már csak 298 és öt gyermek csupán 123 családban talá’ható. Az ennél többgyermekes családok száma fokozatosan kevesebb. Hat gyermek csak 54, hét 32, nyolc pedig 22 családban él. Kilenc gyermeke csu- pát 6 családnak, tíz, illetve annál több 7-nek van. Ez utóbbi kategóriában az egyik család Érden tizennégy gyermekes. Különben Érden, a járás legnagyobb lélekszámú községében akad a legtöbb sokgyermekes család, éspedig 393. Utána Pilisvörösvár következik 149, majd Törökbálint 95 és Budakeszi 87 családdal. De ezekben a községekben a lakosság számával egybevetve, és Érdhez viszonyítva mégis magasabb az arány. A kevésbé lakott községek egyik-másikában szintén. Nem csupán számok A nagy családban az egy főre jutó havi jövedelem 400 és 1300 forint között mozog. Hetvenhét családban egyetlen kereső tart el három vagy több gyermeket, de közöttük több a gyermekeiket egyedül nevelő anya vagy apa. A statisztikai adatok felületesen olvasva csupán száraz számok, de aki csak egy pillanatig is elgondolkozik felettük, annak gondokról is beszélnek. A budai járás nemrég még híres volt barlang- lakásairól, ezeket azonban az utóbbi években felszámolták. Ezzel szemben nagyon sok még az engedély nélkül felhúzott, emberi lakhelynek alig alkalmas „sufni”, amikben sok többgyermekes család húzza meg magát. Primitív, de méregdrága albérletben is szép számmal laknak, összesen hétszáz sokgyermekes család lakásgondja megoldatlan. Közülük 128 semmivel sem képes hozzájárulni problémája megoldásához. Ellenben 542, ha megfelelő állami támogatásban részesül, annak segítségével megoldhatja. — A IV. ötéves terv utolsó esztendejében, tehát jövőre, járásunk területén 120 állami lakás építése az előirányzat — mondja Varga Ferenc, a járási hivatal elnöke. — Hogy legalább ennyi megépül, abban biztos vagyok, de még ha valamennyi is a legjobban rászoruló sokgyermekes családoknak jut, akkor is nyolc család marad megfelelő lakhely nélkül, a pillanatnyi helyzet szerint. Számuk azonban megnövekedhet. — Célunk, természetesen az, hogy valamennyiük lakáskérdését megoldjuk, és bízom benne, hogy jövőre, év végéig sikerül is. Várhatóan jövőre — Az a félezernél több család, amelyik saját erőből is hozzájárulhat otthona felépítéséhez, mindenesetre köny- nyebb helyzetben van, mert jelentős segítségre számíthat. Előnyben részesül a tanácsoknál telekjuttatásban, mégpedig kedvezményes áron. Építési hitelt is könnyebben kap, szintén kedvezményesen. Egyébként a különösen rászoruló kisjövedelmű, nagy létszámú családokat a tanácsok rendszeres havi szociális segélyben részesítik. Sőt csaknem valamennyi tanács iskolaév kezdetén az ilyen családok gyermekeinek tankönyveit, tanszereit is beszerzi, s ahol telik rá, még ruhával is ellátja őket. Azon vagyunk, hogy a járásban a népesedéspolitikai határozat minél előbb maradéktalanul megvalósuljon. A tanácsok a maguk részéről minden tőlük telhetőt megtesznek, és az állami támogatás sem marad el. Végül álljon itt még egy statisztikai adat: a budai járás sokgyermekes családjainak 59 százaléka munkáscsalád, 21 százaléka alkalmazott, 10 százaléka pedig paraszt és ugyancsak 10 százaléka egyéb foglalkozású. Ami nagyjából fedi a járás lakosságának foglalkozási rétegződését. Sz. E. vaszi időjárás miatt még kellett bontani a burgonyaprizmákat, mert a gumók begyulladtak. Gyarapodó prizmák Sajnos, a termékek legnagyobb részét ma még a szabadban, prizmákba gyűjtik elsősorban Monor, Pilis, Cegléd és Dabas térségében. Kivétel ez alól az alma, amit csak fedett helyen, illetőleg hűtőházban lehet megbízhatóan tárolni. A minőségmegóvás érdekében a legnagyobb készleteket forgalomba hozó MÉK a termelőszövetkezetektől és vállalatoktól bérel helyiségeket, az alma részére hűtőházakat. Du- naharasztin az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben működik a legnagyobb tárolóhelyük, ahol burgonyát és zöldséget tartanak. A jövőben sokat segít majd gondjaik enyhítésében a Monor mellett épülő nagy fedett burgonyatároló kombinát, ahol a szakszerű árukezelés minden feltételét megteremtik. K. M. Nyújtózni M meg. Monoton a csatornázás alaplótesí tményeinek kiépítése ötesztendős program! Nem a tehetetlenkedés, az ilyen meg olyan tanácsi, vállalati aktatologatás okán, hanem egész egyszerűen azért, mert így szabja meg a pénzügyi fedezet. Nyársapáton tavaly hat lakás épült fel, idén azonban háromszor ennyien kértek már építési engedélyt. Fogytán az építési telek, újabb parcellázásra lesz szükség. Amennyire helyeselhető, hogy sokan betelepülnek a külterületről a községbe — sőt más- honnét bevándorlók is akadnak —, annyira kemény gond lesz majd az új házak, s persze, nemcsak az új házak ellátása megfelelő feszültségű villamosáram- mal, előbb-utóbb itt is fölmerül, hogy mi lesz a vízvezetékkel .., i legyen akkor a nyújtózkodó községekkel ? Talán az, amit az egyik helyen a nekikeseredett tanácselnök vélt megoldásnak, a bevándorlás megtiltása? Mi legyen a nyújtózó városokkal, amik összeépültek, összeépülnek a környező községekkel, s belátható időn belül fölvetik a város környéki községi tanácsok — azaz a város irányítása alatt működő községi tanácsok — létrehozásának szükségességét. Vácra menet már most csak a táblák jelzik, hol végződik az egyik, s hol kezdődik a másik település, annyira összeépülnek a községek, nagyközségek, s hasonlót lát az ember Aszódon, végbement ez a folyamat Dabason ... Húzzuk a vészharang kötelét? Akadnak, akik húzzák, mondván, fogy a föld, a termőterület, lassan „mindenütt” házak, gyárak, intézmények lesznek. Ez az, ami nem igaz, amit nem lehet elfogadni. Miközben ugyanis nyújtóznak a települések, a településmag elszegényedik, öreg, rozzant házacskák álldogálnak a valamikori főutcán, főtéren. Vert- meg vályogfalú, apró ablakú épületek, míg a határban, a központtól három, öt, olykor nyolc kilométerre ott az új telep, modem házakkal, de hatalmas költségű közművekkel. Itt kínálkozik a nagyon is megfontolásra érdemes válaszút. Tovább a határban, vagy vegyük elő a településmag ügyét? Egyszerűbb szántóföldre — akár ténylegesen, akár képletesen értve — építkezni, mint megverekedni, töbletterheket vállalni, sok idegeskedést, munkát belefektetni a településmag helyzetének elemzésébe, a rekonstrukció vizsgálatába. Egyszerűbb. A következmények azonban korántsem egyszerűek. Mészáros Ottó J Egyenlő munkáért... A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége a megyében azok közé a vállalatok közé tartozik, ahol azonos munkáért egyenlő bért kapnak a nők és a férfiak. Példának hadd álljon itt a képen látható, úgynevezett befejező terem, ahol a korszerű, gombnyomásra működő, különösebb fizikai megerőltetést nem igénylő, olasz vasalógépeken dolgoznak egymás mellett a férfiak és nők. Korábban, az öt-hat kilós gőzvasalók használatának idején, még ebben az üzemrészben csak férfiak dolgoztak. Gárdos Katalin felvétel« E zt teszik a megyebei települések, városol és községek, nyújtóz nak, azaz egyre terjeszkednek, növekszik a beépült terület hossza, szélessége, s most már az a kérdés, jó-e ez, helyes-e így? Mert a hatalmas lepényként elterülő községeket nemcsak körbejárni nehéz — próbálja meg valaki Gyálott! —, hanem a ma már természetesnek tartott szolgáltatások megteremtése, fönntartása is mind nehezebb. Egy oyan kicsi községben, mint Űri, ahol a nyújtózás sem ítélhető túlzottnak, nem kevesebb, mint tizenöt kilométer hosszan kellett lefektetni a vízvezeték-hálózat csöveit, hogy a település valamennyi lakosa hozzájuthasson az egészséges és nélkülözhetetlen folyadékhoz. Üriban nagy volt a társadalmi összefogás, példáját adta annak, mi mindenre képes a lakosság, ha okosan kérik segítségét, ha érvek bizonyítják a társadalmi önzetlenség hasznát Mindent azonban nem lehet megoldani ezen az úton, például a helyi közlekedést. Mármint a városokban, ahol a nyújtózás következtében egyre nagyobb gond a városon belüli közlekedés. Cegléden jó időnek kellett eltelnie, mire úgy ahogy rendeződött a kórházhoz vivő autóbuszjárat ügye, Vácott a városszéli üzemek örökösen visszatérő panasza — elsősorban a Taurus Gumigyáré — a műszakváltáskor föllépő közlekedési zavar. ízelítő abból, mi következik a nyújtózás után. Hiszen ilyen értelemben a házak felépítése, az üzemek telepítése csak az első lépés. Azután jön a haddel- hadd. S mindenkinek igaza van! Annak is, aki vizet, villanyt, utat, üzletet, postai kézbesítést, tüzelőszállí- tást követel, s annak is — a tanácsnak —, aki azt feleld, képtelen lépést tartani az igényekkel, mert fejlesztési alapjának az ötvenszerese sem lenne elég. N em akarom azt mondani, hogy a parcellázások olykor tervszerűt- lenül történtek, bár állíthatnám azt is, mert igaz. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a településfejlesztési tervek és a településrendezési programok — ha vannak — sűrűn külön úton járnak. Az előbbi közbeszúrás sem mellékes dolog, hiszen a községek egy része még addig sem juthatott el, hogy rossz táncosként kályhája legyen, ahonnét elindulhat; nincs távlati rendezési és fejlesztési terve. Azaz napról napra élnek, időleges megoldásokba kényszerülnek. S ez még mindig csak egy a sokféle akadály, kátyú közül. Mert arról sem lehet hallgatni, hogy a fejlesztések egyre költségesebbek, azaz hosszú évek alatt valósulhatnak
