Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP BÚCjÚ a zobáki g ízkitorés áldoz® Iáitól A keddi zobáki gázkitörés áldozataitól mély részvéttel vettek búcsút hozzátartozóik, munkatársaik, barátaik. Pén­teken Maduda Emilt Fazekas- bodán, Martin Györgyöt Apar- hanton, szombaton Kádár Ist­vánt és Korcsmarek Józsefet Komlón, Hágen Istvánt Me- ceknádasdon, Borbás Jánost Váralján helyezték örök nyu­galomra. Szerencsétlenül járt hetedik társukat, Andics Lászlót a jövő héten kedden temetik Pécsszabolcson. A mostoha ősz ellenére Közel kétezer vagon árut tárolnak Kommunista műszakból Felajánlások Szentmártonkátán Szentmártonkáta felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából felavatják az öregek társadalmi összefogással léte­sített napközi otthonát. Az ott­hon létrehozásához kommunis­ta műszakokon kapott bérü­ket ajánlották fel a Minősé­gi Htsz, a Pest megyei Vil­lanyszerelő Vállalat és a Mo- nori Állami Gazdaság dolgo­zói, összesen mintegy 12 ezer forintot. A Pannónia Htsz nagykátai üzeme 10 garnitúra ágyneműt, a Minőségi Htsz 10 lepedőt, a Nagykáta és Vidé­ke ÁFÉSZ 5 ezer forintot ajánlott fel. A Ceglédi Sütő­ipari Vállalat napi 80 péksü­teménnyel, a szentmártonká- tai Kossuth Tsz napi tíz liter tejjel járul hozzá az öregek el­látásához. E két utóbbi fel­ajánlás évi összege csaknem 25 ezer forint. Az őszi időjárás az idén rendkívül sok gondot-megpró- báltatást okozott. Néha már úgy látszott, veszélyben egész évi szorgos munkánk gyü­mölcse. Mindezek ismeretében meg­nyugtató a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályától ka­pott tájékoztatás a megye téli zöldség- és gyümölcsellátásá­nak biztosításáról. A megyé­ben zöldséget és gyümölcsöt az ÁFÉSZ-ek üzleteiben, a három élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat boltjaiban, száz ter­melőszövetkezeti árudában és közel kétezer magán-kiskeres­kedő boltjában árusítanak. A MÉK 100 üzletet tart fenn, ezenkívül még a ZÖLDÉRT, a TÁV és a Mezőszöv foglalko­zik ezeknek az élelmiszerek­nek az eladásával. Közülük a MÉK, a ZÖLDÉRT, a TÁV és a Mezőszöv, valamint néhány ÁFÉSZ gondoskodik nagy mennyiségben a téli tárolás­ról. Gondosan rátartanak A vállalatok és a szövetke­zetek a téli szezonra 1110 va­gon burgonyára, 90 vagon vörös- és fokhagymára, 360 vagon vegyes zöldségre — be­leértve a káposztaféléket is —, valamint 200 vagon téli almá­ra kötöttek szerződést. A tény­legesen elrakott áru ennél azonban jó néhány vagonnal több le$z, miután a fenti mennyiségnek mindenképpen jó minőségben kell rendelke­zésre állnia decembertől már­cius végéig. A tároláskor be­álló minőségromlásra számítva tehát rátartanak. A szükséges mennyiségből október végéig 520 vagon burgonyát, a teljes mennyisé­gű hagymát, 32 vagon fejes és 10 vagon kelkáposztát és 6 va­gon karalábét küldtek a táro­lókba. Sárgarépából 33, gyö­kérből 10, zellerből 8, vörös­A Ferihegy Tsz-bcn decemberig 300 vagonnal savanyítanak a ve- csési káposztából. Eddig 180 vagonnyi került hordókba. Gárdos Katalin {elvétele háztájiban gazdálkodók — ál­talában gondoskodnak önma­gukról. A mezőgazdasági termékek begyűjtése, tartós téli raktáro­zása sok kiadással, élőmunká­val jár. Ezeknek a költségek­nek részbeni térítéséhez a megyei költségvetésből meg­közelítőleg 9 millió forintot adnak a téli tárolásra a vál­lalatoknak. Idén előrelátha­tóan különösen nagy gonddal kell majd kezelni a begyűj­tött mennyiséget, miután a csapadékos időjárás miatt a termékek nagy részénél a szo­kásosnál nagyobb lesz a víz­tartalom, ezért könnyebben romlanak. Mindehhez járul, hogy a tárolási körülményeken is lenne mit javítani, különö­sen, ha az időjárás a megszo­kottól eltér. Példaként mon­dotta el Katona Zoltánná, a 'rriégyéi tanács kerévkedelmi káposztából 1 és céklából ugyancsak 1 vagonnyi a kész­let, míg téli almából 171 va­gonnal helyzetek el a hűtőhá­zakban. Október végéig tehát csak a burgonyából és a zöld­ségből volt időarányosan némi lemaradás, amit azonban most, a jobb időjárás beköszöntővel gyors ütemben pótolnak. Decembertől adják piacra A központi készletekből de­cember elején kezdik meg az árusítást, s ennek a mennyi­ségnek kell betöltenie az ár- szabályozó szerepét is. Jelen­leg a több mint 960 ezer Pest megyei lakosnak mintegy a fe­le tart igényt a központi kész­letből való ellátásra, míg a többiek — a kistermelők és a Nagy családok a budai járásban A tanácsok megoldják a lakásproblémát A kormány népesedéspoliti­kai határozatának és a rendel­kezéseknek a végrehajtása fo­kozatosan halad a maga útján. Van, ami gyorsan megvalósít­ható, s van, ami csak megfe­lelő előkészítés után. A több- gyermekes családok számát és azok létszámát például előbb meg kell állapítani, valamint azt is, hogy egyes ilyen csa­ládok részére milyen állami vagy tanácsi segítség nyújtan­dó és milyen sürgősségi sor­rendben. Elkerülhetetlen fel­adat tehát számba venni va­lamennyit és felderíteni azokat a szükségleteket, amiket a né­pes család saját erejéből nem tud kielégíteni. A budai járási hivatal és a járási népfrontbizottság fel­mérte a járás tizennyolc köz­ségi tanácsa által igazgatott huszonhárom községben a há­rom, illetve az annál több- gyermekes családok számát és életkörülményeit. Kiderült: összesen 1437 nagy család él a járásban. Érddel ez élen Ha tekintetbe vesszük, hogy a budai járásban — a sűrű és állandó bevándorlás miatt ugyan ez teljes pontossággal nem állapítható meg — mint­egy negyvenezer család él, ak­kor a sokgyermekesek száma nem is túlságosan nagy. Csak­hogy rajtuk kívül is sok csa­lád nevelt három vagy több gyermeket, akik azonban fel­nőttek és ma már nem szo­rulnak eltartásra. Ezeket ter­mészetesen ez alkalommal fi­gyelmen kívül hagyták, ahogy az egy-, illetve kétgyermekes és a gyermektelen házaspáro­kat is. Pontosan kitűnik azon­ban a felvett adatokból, hogy az 1437 többgyermekes csa­ládból, mennyiben hány gyer­mek található. Nyolcszázkilencvenegy nevel három gyermeket, a négygyer­mekesek száma viszont már csak 298 és öt gyermek csu­pán 123 családban talá’ható. Az ennél többgyermekes csa­ládok száma fokozatosan ke­vesebb. Hat gyermek csak 54, hét 32, nyolc pedig 22 család­ban él. Kilenc gyermeke csu- pát 6 családnak, tíz, illetve annál több 7-nek van. Ez utóbbi kategóriában az egyik család Érden tizennégy gyer­mekes. Különben Érden, a járás legnagyobb lélekszámú közsé­gében akad a legtöbb sokgyer­mekes család, éspedig 393. Utána Pilisvörösvár követke­zik 149, majd Törökbálint 95 és Budakeszi 87 családdal. De ezekben a községekben a la­kosság számával egybevetve, és Érdhez viszonyítva mégis magasabb az arány. A kevés­bé lakott községek egyik-mási­kában szintén. Nem csupán számok A nagy családban az egy főre jutó havi jövedelem 400 és 1300 forint között mozog. Hetvenhét családban egyetlen kereső tart el három vagy több gyermeket, de közöttük több a gyermekeiket egyedül nevelő anya vagy apa. A statisztikai adatok felü­letesen olvasva csupán száraz számok, de aki csak egy pil­lanatig is elgondolkozik felet­tük, annak gondokról is be­szélnek. A budai járás nem­rég még híres volt barlang- lakásairól, ezeket azonban az utóbbi években felszámolták. Ezzel szemben nagyon sok még az engedély nélkül fel­húzott, emberi lakhelynek alig alkalmas „sufni”, amikben sok többgyermekes család húzza meg magát. Primitív, de mé­regdrága albérletben is szép számmal laknak, összesen hét­száz sokgyermekes család la­kásgondja megoldatlan. Közü­lük 128 semmivel sem képes hozzájárulni problémája meg­oldásához. Ellenben 542, ha megfelelő állami támogatás­ban részesül, annak segítségé­vel megoldhatja. — A IV. ötéves terv utolsó esztendejében, tehát jövőre, járásunk területén 120 állami lakás építése az előirányzat — mondja Varga Ferenc, a járá­si hivatal elnöke. — Hogy legalább ennyi megépül, ab­ban biztos vagyok, de még ha valamennyi is a legjobban rá­szoruló sokgyermekes csalá­doknak jut, akkor is nyolc család marad megfelelő lak­hely nélkül, a pillanatnyi hely­zet szerint. Számuk azonban megnövekedhet. — Célunk, természetesen az, hogy valamennyiük lakáskér­dését megoldjuk, és bízom benne, hogy jövőre, év végéig sikerül is. Várhatóan jövőre — Az a félezernél több csa­lád, amelyik saját erőből is hozzájárulhat otthona felépí­téséhez, mindenesetre köny- nyebb helyzetben van, mert jelentős segítségre számíthat. Előnyben részesül a tanácsok­nál telekjuttatásban, mégpe­dig kedvezményes áron. Építé­si hitelt is könnyebben kap, szintén kedvezményesen. Egyébként a különösen rászo­ruló kisjövedelmű, nagy lét­számú családokat a tanácsok rendszeres havi szociális se­gélyben részesítik. Sőt csak­nem valamennyi tanács is­kolaév kezdetén az ilyen csa­ládok gyermekeinek tanköny­veit, tanszereit is beszerzi, s ahol telik rá, még ruhával is ellátja őket. Azon vagyunk, hogy a járásban a népesedéspo­litikai határozat minél előbb maradéktalanul megvalósul­jon. A tanácsok a maguk ré­széről minden tőlük telhetőt megtesznek, és az állami tá­mogatás sem marad el. Végül álljon itt még egy statisztikai adat: a budai já­rás sokgyermekes családjainak 59 százaléka munkáscsalád, 21 százaléka alkalmazott, 10 szá­zaléka pedig paraszt és ugyan­csak 10 százaléka egyéb foglal­kozású. Ami nagyjából fedi a járás lakosságának foglalkozá­si rétegződését. Sz. E. vaszi időjárás miatt még kel­lett bontani a burgonyapriz­mákat, mert a gumók begyul­ladtak. Gyarapodó prizmák Sajnos, a termékek legna­gyobb részét ma még a sza­badban, prizmákba gyűjtik el­sősorban Monor, Pilis, Cegléd és Dabas térségében. Kivétel ez alól az alma, amit csak fe­dett helyen, illetőleg hűtőház­ban lehet megbízhatóan tárol­ni. A minőségmegóvás érdeké­ben a legnagyobb készleteket forgalomba hozó MÉK a ter­melőszövetkezetektől és válla­latoktól bérel helyiségeket, az alma részére hűtőházakat. Du- naharasztin az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben műkö­dik a legnagyobb tárolóhelyük, ahol burgonyát és zöldséget tartanak. A jövőben sokat se­gít majd gondjaik enyhítésé­ben a Monor mellett épülő nagy fedett burgonyatároló kombinát, ahol a szakszerű árukezelés minden feltételét megteremtik. K. M. Nyújtózni M meg. Monoton a csatorná­zás alaplótesí tményeinek kiépítése ötesztendős prog­ram! Nem a tehetetlenke­dés, az ilyen meg olyan ta­nácsi, vállalati aktatologa­tás okán, hanem egész egy­szerűen azért, mert így szabja meg a pénzügyi fe­dezet. Nyársapáton tavaly hat lakás épült fel, idén azon­ban háromszor ennyien kértek már építési enge­délyt. Fogytán az építési telek, újabb parcellázásra lesz szükség. Amennyire helyeselhető, hogy sokan betelepülnek a külterület­ről a községbe — sőt más- honnét bevándorlók is akadnak —, annyira ke­mény gond lesz majd az új házak, s persze, nemcsak az új házak ellátása megfelelő feszültségű villamosáram- mal, előbb-utóbb itt is föl­merül, hogy mi lesz a víz­vezetékkel .., i legyen akkor a nyúj­tózkodó községekkel ? Talán az, amit az egyik helyen a nekikesere­dett tanácselnök vélt meg­oldásnak, a bevándorlás megtiltása? Mi legyen a nyújtózó városokkal, amik összeépültek, össze­épülnek a környező közsé­gekkel, s belátható időn be­lül fölvetik a város környé­ki községi tanácsok — azaz a város irányítása alatt működő községi tanácsok — létrehozásának szükségessé­gét. Vácra menet már most csak a táblák jelzik, hol végződik az egyik, s hol kezdődik a másik település, annyira összeépülnek a községek, nagyközségek, s hasonlót lát az ember Aszó­don, végbement ez a folya­mat Dabason ... Húzzuk a vészharang kötelét? Akad­nak, akik húzzák, mondván, fogy a föld, a termőterület, lassan „mindenütt” házak, gyárak, intézmények lesz­nek. Ez az, ami nem igaz, amit nem lehet elfogadni. Miközben ugyanis nyújtóz­nak a települések, a telepü­lésmag elszegényedik, öreg, rozzant házacskák álldogál­nak a valamikori főutcán, főtéren. Vert- meg vályog­falú, apró ablakú épületek, míg a határban, a központ­tól három, öt, olykor nyolc kilométerre ott az új telep, modem házakkal, de hatal­mas költségű közművekkel. Itt kínálkozik a nagyon is megfontolásra érdemes vá­laszút. Tovább a határban, vagy vegyük elő a telepü­lésmag ügyét? Egyszerűbb szántóföldre — akár ténylegesen, akár képletesen értve — épít­kezni, mint megverekedni, töbletterheket vállalni, sok idegeskedést, munkát bele­fektetni a településmag helyzetének elemzésébe, a rekonstrukció vizsgálatába. Egyszerűbb. A következ­mények azonban korántsem egyszerűek. Mészáros Ottó J Egyenlő munkáért... A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége a megyében azok közé a vállalatok közé tarto­zik, ahol azonos munkáért egyenlő bért kap­nak a nők és a férfiak. Példának hadd álljon itt a képen látható, úgynevezett befejező terem, ahol a korszerű, gombnyomásra működő, különö­sebb fizikai megerőltetést nem igénylő, olasz vasalógépeken dolgoznak egymás mellett a férfiak és nők. Korábban, az öt-hat kilós gőzvasalók használatának idején, még ebben az üzemrészben csak férfiak dolgoztak. Gárdos Katalin felvétel« E zt teszik a megyebei települések, városol és községek, nyújtóz nak, azaz egyre terjeszked­nek, növekszik a beépült terület hossza, szélessége, s most már az a kérdés, jó-e ez, helyes-e így? Mert a hatalmas lepényként elte­rülő községeket nemcsak körbejárni nehéz — próbálja meg valaki Gyálott! —, ha­nem a ma már természe­tesnek tartott szolgáltatá­sok megteremtése, fönntar­tása is mind nehezebb. Egy oyan kicsi községben, mint Űri, ahol a nyújtózás sem ítélhető túlzottnak, nem ke­vesebb, mint tizenöt kilo­méter hosszan kellett le­fektetni a vízvezeték-háló­zat csöveit, hogy a település valamennyi lakosa hozzá­juthasson az egészséges és nélkülözhetetlen folyadék­hoz. Üriban nagy volt a társadalmi összefogás, pél­dáját adta annak, mi min­denre képes a lakosság, ha okosan kérik segítségét, ha érvek bizonyítják a társa­dalmi önzetlenség hasznát Mindent azonban nem lehet megoldani ezen az úton, például a helyi közlekedést. Mármint a városokban, ahol a nyújtózás következ­tében egyre nagyobb gond a városon belüli közleke­dés. Cegléden jó időnek kellett eltelnie, mire úgy ahogy rendeződött a kór­házhoz vivő autóbuszjárat ügye, Vácott a városszéli üzemek örökösen visszaté­rő panasza — elsősorban a Taurus Gumigyáré — a műszakváltáskor föllépő közlekedési zavar. ízelítő abból, mi követ­kezik a nyújtózás után. Hi­szen ilyen értelemben a há­zak felépítése, az üzemek telepítése csak az első lé­pés. Azután jön a haddel- hadd. S mindenkinek igaza van! Annak is, aki vizet, villanyt, utat, üzletet, pos­tai kézbesítést, tüzelőszállí- tást követel, s annak is — a tanácsnak —, aki azt fe­leld, képtelen lépést tartani az igényekkel, mert fejlesz­tési alapjának az ötvensze­rese sem lenne elég. N em akarom azt monda­ni, hogy a parcellázá­sok olykor tervszerűt- lenül történtek, bár állít­hatnám azt is, mert igaz. Sokkal fontosabbnak tar­tom, hogy a településfej­lesztési tervek és a telepü­lésrendezési programok — ha vannak — sűrűn külön úton járnak. Az előbbi köz­beszúrás sem mellékes do­log, hiszen a községek egy része még addig sem jutha­tott el, hogy rossz táncos­ként kályhája legyen, ahon­nét elindulhat; nincs távlati rendezési és fejlesztési ter­ve. Azaz napról napra él­nek, időleges megoldásokba kényszerülnek. S ez még mindig csak egy a sokféle akadály, kátyú közül. Mert arról sem lehet hallgatni, hogy a fejlesztések egyre költségesebbek, azaz hosszú évek alatt valósulhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents