Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

2 !sMtau 1974. NOVEMBER 17., VASÁRNAP HÉT NAP KRÓNIKÁJA Palesztin olajág A quitói formális blokád — Kontinensünk mozgalmas képei Hazai hírek — Vlagyivosztoki előzetes November 23—24-én a képünkön látható Vlagyivosztok közelében levő épületben találkozik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Gerald Ford amerikai elnökkel. Ecuador fővárosában, Quitóban tartották meg a latin-am erikái foültigyminiszerek értekezletét. A konferencia fő témája a Kuba elle­ni gazdaságpolitikai szankciók megszüntetése volt. A mai görög parlamenti választásokra erőteljesen készült az Egye­sült Baloldal is, amelynek tagjaként — 27 évi illegalitás után — a Görög Kommunista Párt is indul. Képünkön: az Egyesült Baloldal pártjainak athéni választási központja. ­...... Vá rnában, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség IX. közgyűlé* sén a magyar küldöttség tagjainak egy csoportja. A genfi ENSZ-palotában a mpap egy különösen érdekes emberrel találkoztam. Nevét nem ismeri a széles nyilvá­nosság — munkájának ered­ményeivel azonban mindennap találkozunk. Vlagyimir Loba- csev egykoron a hanoi szov­jet nagykövetség tanácsosa, majd bombay-i főkonzul, a konferenciákat szervező osz­tály vezetője a világszervezet­ben. Nyolcszáz személyes stáb­jával egy év alatt 6500 nem­zetközi összejövetelt szerve­zett, a kiadott dokumentumok kétszázmillió sokszorosított vagy nyomtatott oldalt tettek ki. Amint a palota új épület­szárnyának henger alakú, bel­ső tanácskozótermében jár­tunk, ahol tavaly december­ben összeült a közel-keleti békeértekezlet, nem állhattam meg a kérdést: mennyi időre lenne szükség, hogy megszer­vezzék a konferencia folytatá­sát? „Rajtunk nem múlik — válaszolta a szovjet ENSZ- tisztviselő. — Ez a tanácsko­zás »abszolút elsőbbséget« él­vezne és akár huszonnégy óra alatt összeülhetne. Felté­ve, ha a politikai elhatározás megtörténik...” A hét New York-i jelenté­sei azt tükrözték, hogy egy alapvető vonatkozásban erősö­dött a közel-keleti kibontako­zás lehetősége. A rabati arab állásfoglalás után most az ENSZ-tagállamok többsége alakít ki olyan véleményt, hogy a palesztin népnek tör­vényes joga van az önálló nemzeti létre és államalakítás­ra. Jasszer Arafat, akit állam­főnek kijáró külsőségek között fogadtak a világszervezetben, nagy hatású beszédében arról szóiig hogy Palesztinában most kezdődik a béke, s Palesztiná­ban most kezdődik a háború, a béjce olajágát s a szabadság- harcosok fegyverét hozták ma­gukkal. A költői szavak talá­lóan érzékeltetik: valóban vá­laszúihoz érkeztünk. Izrael nem fogadta el a fel­kínált olajágat: fődelegátusa még a leghevesebb ENSZ-vi- tákban is páratlan kirohanáso­kat intézett a palesztinok el­len. Az izraeliek nem marad­tak meg a szavaknál: a hét folyamán öt alkalommal ha­toltak be Libanon területére, palesztin táborokat bombáztak és ágyúztak. (Vannak kom­mentátorok, akik a felújult katonai tevékenységet a fe­szült belső helyzettel hozzák kapcsolatba, a Rabin-kormány így akarja levezetni a fokozó­dó elégedetlenséget. Miután az izraeli fontot 43 százalékkal Berlinben, a Német Demokrati­kus Köztársaság fővárosában ju­goszláv—NDK megbeszélésekre került sor. Képünkön (jobb ol­dalt) Erich Honecker és Joszip Broz Tito a tárgyalások megkez­désekor. Csiao Kuan-hua lett a Kínai Népköztársaság új külügyminisz­tere. Képünkön a kínai új kül­ügyminiszter az ENSZ New York-i (sékházában elhelyezett, a kinai lágy falat ábrázoló festmény lőtt. HÉTFŐ: Bandaranaike asz­szony, Sri Lanka kormányfője Moszkvában tárgyal — Cj ka­tonai kormány alakul Bolíviá­ban — Magyar—nyugatnémet gazdasági megállapodások alá­írása Budapesten — Izraeli lé­gitámadások* Libanon ellen. KEDD: A többség állásfogla­lása ellenére az AASZ formai­lag fenntartja a Kuba-ellenes blokádot — Kádár János fo­gadja Murrayt, a brit Szak- szervezeti Főtanács főtitkárát — Tito berlini látogatása. SZERDA: Arafat felszólalá­sával megkezdődik a palesztin vita az ENSZ közgyűlésén — Az egyesült baloldal választása nagygyűlése Athénban. CSÜTÖRTÖK: Szovjet-ma­gyar gazdasági megbeszélések Moszkvában — EKHT-ülés Bécsben — A Közös Piac tu­domásul veszi a szocialista or­szágokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok meghosszabbítá­st _ EBK-tanácskozás Leni ­b pÉNTEK: A reakciós akna­munka nyomán belpolitikai fe­szültség Portugáliában — Ir­mák szenátor kormányalakítá­si próbálkozásai Törökország­ban — Csiao Kuan-hua az új kinai külügyminiszter — Kis­singer „olaj’'-beszéde. SZOMBAT: Előkészületek Vlagyivosztokban a Brezsnyev —Ford csúcstalálkozóra. leértékelték s Tel Aviv sze­génynegyedein tüntetések vi­hara söpört keresztül, gyógyír­ként a nacionalista szenvedé­lyek felkeltésével próbálkoz­nak.) Az izraeli magatartás tehát a papírforma szerint ala­kult, de az ENSZ-beli vita után nagymértékben növekszik majd a Tel Avivra nehezedő politikai és erkölcsi nyomás. Ecuador fővárosában, a 2600 méter magasságban elterülő Quitóban furcsa győzelmet szenvedtek az amerikaiak. A különös szóösszetétel indokolt, az Amerikai Államok Szer­vezetében végül is Sikerült fenntartaniuk Kuba formális blokádját, de a huszonegy or­szágból mindössze három adta voksát a blokád fenntartásá­ra. Mégpedig micsoda három: a junta-Chile, Paraguay és Uruguay, a fasisztoid rendsze­rek díszpéldányai. Tizenketten a blokád ellen foglaltak állást, hatan tartózkodtak — köztük a nyilván taktikázó Washing­ton is. Quito után máris nem egy ország, Venezuela, Hondu­ras, Costa Rica és Kolumbia jelentette be. hogy helyreállít­ja a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, így azután az „elszi­getelők” szigetelődtek el, méghozzá igen gyors tempó­ban. Egy mondatban ide kí­vánkozik a DÍVSZ várnai kongresszusának javaslata is: a következő ifjúsági világta­lálkozót Havannában rendez­zék meg. Mozgalmas képet mutatott a héten kontinensünk. Olasz­ország negyvenhatodik napja keres kormányt, Törökország­ban Ecevit két sikertelen kí­sérlete után Irmák szenátor szeretne, legalábbis átmeneti kabinetet alakítani a jövő nyá­ri választásokig. A francia sztrájkmozgalom drámai moz­zanata, hogy a postások mun­kabeszüntetésének letörésére már a fegyveres testületeket is mozgósították, de ezzel alig­ha csökken a szociális feszült­ség. Portugáliában a Fegyve­res Erők Mozgalma erélyes intézkedésekkel válaszolt a reakció rémhírterjesztési kam­pányára: szükség esetén kato­nai irányítás alá helyezik majd a kulcsfontosságú gazda­sági létesítményeket. Görögor­szágban pedig lezárult a vá­lasztási kampány. Hellasz pol­gárai ma járulnak az urnák­hoz. Jóllehet a baloldali pár­tok eleve nehéz és hátrányos helyzetben vannak — a tíz év utáni első választás eredmé­nyeit nagy figyelemmel várják Görögországban és külföldön egyaránt. Hazánk nemzetközi kap­csolatai különösen sokoldalúan mutatkozhattak meg ezekben a napokban. Kádár János fo­gadta a brit szakszervezetek vezetőjét, s bejelentették Fock Jenő indiai és burmai látoga­tását. Moszkvában magyar— szovjet gazdasági tárgyalások­ra került sor, Budapesten Friderichsnek, az NSZK gaz­daságügyi miniszterének meg­beszélései nyomán tíz évre szóló kétoldalú szerződést ír­tunk alá. Magyar parlamenti delegáció tett körutat Jugo­szláviában, és Budapesten át­adta megbízólevelét Portugália első nagykövete. Magyar fel­szólalás hangzott el az ENSZ-közgyűlésben a palesz­tin vita részeként, Bécsben a közép-európai fegyveres erők csökkentéséről szóló tárgyalá­sokon s tevékenyen részt vet­tek képviselőink a római élel­Jasszer Arafat, a Palesztin Fel­szabadítása Szervezet vezetője nyi­totta meg az ENSZ-közgyülés Pa­lesztinái vitáját. Georges Marchais, a Francia- Kommunista Párt főtitkára — í. Portugál Kommunista Párt meg­hívására — Lisszabonban tett lá­togatást. A repülőtéren Alvaro Cunhal (jobb oldalt), a Portugál KP főtitkára fogadta. mezési világkonferencián. A hét krónikájának ezek a ma­gyar vonatkozású bejegyzései (a teljességre korántsem tö­rekedhettünk!) ismét igazol­ják, hogy erőnkhöz és lehető­ségeinkhez képest mindent megteszünk a nemzetközi kap­csolatok javításáért és fejlesz­téséért. A heti összefoglaló műfajá­nak sajátossága, hogy a meg­történt, s nem a várható ese­ményekkel foglalkozik. A hé­ten azonban egymást követték az előrejelzések: Vlagyivosz­tokban minden készen áll a szombaton kezdődő Brezsnyev —Ford csúcstalálkozóra. Réti Ervin Hét végi jelentések A SZOVJETUNIÓ Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége december 18-ra Moszkvában összehívta a Legfelsőbb Ta­nács ülésszakát. BÉCSBEN befejeződött a kelet—nyugati konferencia és a küldöttségek szombat dél­előtti luxemburgi látogatá­mokrata volt. Azt megelőzően, 1959—60-ban Eisenhower re­publikánus elnök folyamatos vétócsatában álLt a demokrata kongresszusi többséggel, s et­től inkább megoszlottak, mint­sem tömörültek a demokrata sorok. Mivel a mostani kampány­ban Ford elnök túlzottan is korteskedett, s lényegében vé­ve nem sok haszonnal (a saját volt képviselői körzetében sze­mélyes megjelenése, odakül- dött tévényilatkozatai ellenére is a demokrata győzött), akad­nak, akik ebből az elnök poli­tikai vonzerejének gyengülé­sére következtetnek. És mivel Fordot a konzervatív jobbol­dal nyíltan fenyegeti pártütés­sel, tagadhatatlanul szőkébb­nek tűnik az elnök politikai mozgástere. Ám a Fehér Ház­ban másként ítélik meg a ki­látásokat. A választások esté­jén az elnök jobbkeze, Hart­mann tanácsos, mosolyogva közölte látogatójával — úgy tizenegy tájban leveszem ezt a jelvénygombot, s feltűzöm helyette ezt a másikat. A le­vett gomb az inflációellenes harc kötelező jelvénye a fehér­házi kabáthajtókákon. Rajta a „WIN” szócska nemcsak egy árletörési jelmondat rövidíté­se, hanem győzelmet is jelent: vadéban stílszerűtlen volt azon az estén. A Hartmann elővet­te másik jelvényen szerényebb betűkkel négy szó állt, még a Ford harsány republikánus korteskedése előtti „pártokon felüli” szakaszból: együttműkö­dés, békülékenység, kapcsolat- tartás, kompromisszum. Vagy­is a Fehér Ház óvatos, de ak­tív taktikával készül az új kongresszussal való kötélhú­zásra. Ford volt sajtótitkára, a publicista Ter Horst szerint a választási győzelem felha­talmazta a demokratákat a gazdasági bajok megoldására... És ha kudarcot vallanak, két év múlva nem okolhatják ér­te a republikánus elnököt. Kí­sért az emlék: 1948-ban Tru­man azzal fordította meg vesztésre hajló helyzetét, hogy mindenért a republiká­nus kongresszust tette felelős­sé. A demokraták lovaglását to­vább nehezíti, hogy hagyomá­nyos megosztottságuk mellett még új gondjaik is lettek. Egy­felől Ford sebezhetőségének ki­látása mindennél jobban kiélezi majd a demokrata elnökjelölt- ségi vetélkedést, s ez nemcsak oda vezethet, hogy az ellenfelek a harcban kölcsönösen meg­csonkítják egymást politikailag, hanem a következő kongresz- szusi taktikázások, politikai koalíciós játszmák bonyolításá­hoz is. Vagyis a demokrata ve­zérek gondjai semmivel sem ki­sebbek, mint Ford elnöke a re­publikánusok összetartására. Egy karikaturista úgy ábrázol­ja a demokratákat, mint a sta­dion közepén nemcsak össze­vissza mezben állő csapatot, ha­nem minden játékos mást akar játszani, ki baseballt, ki kosár­labdát, ki jeghokiütővel jött, miközben a futball-labda ott árválkodik a középen. Külön­ben akár az amerikai publikum jelképének is felfogható az az árva labda. Avar János suk után, ahol a kelet—nyu­gati együttműködés kérdé­seivel foglalkozó tudomá­nyos intézet munkájával is­merkedtek, visszautaztak or­szágaikba. A SZOVJETUNIÓBAN szombaton felbocsátották a Kozmosz-sorozat 694. műhold­ját. BEJRUTBAN szombaton ka­tonai közleményt adtak az éj­szaka lezajlott újabb izraeli akcióról. A libanoni hadügy­minisztérium jelentése szerint az éjszaka folyamán izraeli erők megkíséreltek behatolni Libanon területére, de a liba­noni hadsereg egységei vissza­vonulásra kényszerítették a betolakodókat. NÉGY üres egyiptomi utas- szállító gőzhajó szombaton át­haladt a Szuezi-csatornán. Az 1967-es közel-keleti háború óta ez volt az első alkalom, hogy kereskedelmi hajók haladtak át a csatornán. A BULGÁRIÁI VÁRNÁ­BAN befejezéséhez közeledik a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség kilencedik köz­gyűlésének munkája. BEFEJEZÉSHEZ KÖZELE­DIK az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeté­nek (FAO) konferenciája Ró­mában. Hétfő. Tokió: Ford Japánban — Bagdad: Sindermann NDK- miniszterelnök látogatása. Kedd. Párizs: Giscard—Cal­laghan brit külügyminiszter ta­lálkozó. Szerda. Berlin: Európai ka­tolikusok értekezlete — Tokió: Ford látogatása Hirohito csá­szárnál. Csütörtök. Tokió: Sauvag- nargues francia külügyminisz­ter Japánban. — Brüsszel: Mi­nies jugoszláv külügyminiszter Belgiumban — Varsó: A len­gyel szejm plenáris ülést tart — Bonn: Olof Palme svéd mi­niszterelnök látogatása. Szombat. Vlagyivosztok: Brezsnyev—Ford találkozó. — Most, hogy a nyeregbe ke­rültünk, vállalnunk kell a fele­lősséget is — mondta panaszos dicsekedéssel Carl Albert kép­viselőházi elnök, aki ma nem­csak a rangelső, demokrata ve­zér, hanem — Rockefeller alel­nöki beiktatásáig — Ford elnök után következik, tehát az eset­leges utódlási lista élén áll. így aztán nemcsak a republikánus elnök korteskedett a választási kampány idején a légierő kü- löngépén, hanem Albert képvi­selő is: persze a két párt kasz- szája viselte a „repdesések” számláját, s legalábbis Ford esetében nem biztosak a repub­likánusok, hogy megérte-e? A november 5-i időközi, vagyis két elnökválasztás közé eső kongresszusi választásokon va­lóban tetemes mandátumnyere­séget könyvelhettek el a de­mokraták minden szinten, a szövetségi törvényhozásban éppúgy, mint az ötven állam legtöbbjében. A republikánu­soknak valóban jóformán utol­só erődítményükké vált a Fe­hér Ház. Am éppen ezért mégis­csak indokolt megkérdőjelezni azt a „nyeregbe kerülést”: a vá­lasztásokat értékelő amerikai sajtó egyebet sem tesz. A demokrata vezérek „poli­tikai mandátumot” emlegettek már a választások estéjén adott első tévényilatkozataik­ban. Ha semmi egyéb, maga ez a kifejezés is jelzi, hogy korántsem békés galopp az amerikai politika, hanem in­kább az errefelé kedvelt és gyakori tévélátványosságnak is számító rodeóhoz hasonlít­ható — akár vadlovat, akár bikát ülnek meg — igaz a sző­rén, nyereg nélkül... Az el­Politikai rodeo maradhatatlan cowboykalap- ban versengő legények a vé­gén és többnyire másodpercek múlva — már a porban talál­ják magukat. Mindössze két éve Nixon is a nyeregben érezte magát s ő is szinte cse­lekvési teljhatalmat értett rajta, amikor a „mandátumot” emlegette. De hol van már a tavalyi hó? ... Ezért mondta a választások estéjén szinte pa­tetikusan Hubert Humphrey szenátor, a volt elnökjelölt: demokraták, vigyázzatok, most aztán teljesítenetek kell! Hi­szen éppen attól vált rodeóvá az amerikai politika, mert a politikusok ígéretei nem telje­sülnek. A két legfőbb kérdés tehát: ki van voltaképpen a nyereg­ben?. S ki röpül ki onnan két év múlva? Mindenesetre az első kérdésre adható válasz az ismert mondás új változa­ta: ezúttal ketten ülnek meg egy lovat, s a tapasztalatok szerint ez nem sokkal eredmé­nyesebb, mint ha egy próbál két lovon lovagolni. Az ame­rikai politikai rendszerben vi­tathatatlan az elnöki végre­hajtás felsőbbsége a jóváha­gyó, avagy okvetetlenkedő sze­repre kárhoztatott törvényho­zással szemben. A kongresszus demokrata többséggel akkor tudott igazán eredményes tör­vényhozást csinálni (1965—66- ban), amikor az elnök is de-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents