Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

«erei TB K/unOD 1974. NOVEMBER IS., SZERDA fWkusz Abszolút többség és a blokád A többség akarata ellenére hivatalosan továbbra is érvény­ben marad a kubai blokád. Mi­vel a blokád feloldásához szük­séges kétharmados többség, azaz 14 szavazat nem volt meg, a tanácskozás elnöke továbbra is hivatalosan érvényesnek nyilvánította a szankciókat. VALLE DE LA FLOR perui külügyminiszter az MTI tudó­sítójának nyilatkozva és a 12 or­szág álláspontját kifejtve a kö­vetkezőket mondta: „Számunk­ra, a többség számára egyszer és mindenkorra befejeződött a kubai kérdés. Semmilyen fó­rumon nem vagyunk hajlan­dók többé erről .' tárgyalni. Döntöttünk és ehhez tartjuk magunkat. Az a tény, hogy a tagállamok abszolút többsége a blokád feloldását akarja, ez a latin-amerikai haladó erők nagy győzelmét jelenti”. GONZALO FACIO, Costa Ri­ca külügyminisztere így nyi­latkozott: „Milyen blokád az olyan, amelyet mindössze há­rom tagország támogat egyér­telműen . A quitói tanácskozás bizonyította, hogy az amerika- közi szervezet gyökeres re­formjára van szükség.” Efrain Schachtnak, Venezuela kül­ügyminiszterének véleménye: „Az Egyesült Államok nem is tudja felmérni, milyen diplo­máciai baklövést csinált, ami­kor néhány szövetségesét arra ösztökélte, hogy tartózkodjék a szavazástól Az amerikaközi szervezet ingatag holnapja majd érré választ ad”. A TANÁCSKOZÁST egyéb­ként az utolsó pillanatban si­került a program szerinti me­derbe terelni. A szavazás előtt még néhány órával úgy volt, hogy felfüggesztik a konferen­ciát. Ekkor kezdett gyúró munkába az USA diplomá­ciai gépezete, hogy elkerülje a látványos csődöt. A KÜLÜGYMINISZTERI CSÜCS egész vitájában és a szavazáson egyaránt kiütköz­tek az amerikaközi szervezet évek óta lappangó nézeteltéré­sei. A kubai blokád vitája olyan élesen hozta felszínre az ellentéteket, hogy az már az amerikaközi szervezet életké­pességét veszélyezteti. Egy biztos — a blokád papír­forma szerinti továbbélése elle­nére az USA elvesztette diktáló szerepét a szervezetben. Az pe­dig, hogy 12 ország kézfeleme­léssel is szükségtelennek és ide­jét múltnak nyilvánította a Ku­ba elleni szankciókat, egyet je­lent a blokád gyakorlati kudar­cával. Mint ahogy Emilio Raba- sa mexiKói külügyminiszter megfogalmazta: milyen blokád az, amelyet a tagországok ab­szolút többsége nem vesz figye­lembe? NAGYSZABÁSÚ baloldali tüntetés volt kedden Tokió­ban. A tüntetést a Japán Kommunista Párt szervezte Ford amerikai elnök küszö­bönálló látogatása ellen. GERALD FORD amerikai elnök kedden a Fehér Házban fogadta az Egyesült Államok­ban hivatalos látogatáson levő Bruno Kreisky osztrák szövet­ségi kancellárt. Tito Berlinben Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke kedden a kora délutáni órák­ban Erich Honeckemek, az NSZEP első titkárának meg­hívására négynapos hivatalos látogatásra a Német Demok­ratikus Köztársaságba érke­zett. Titót felesége is elkísérte útjára. Joszip Broz Tito hazánk fö­lött átrepülve táviratban üd­vözölte Kádár Jánost. az MSZMP KB első titkárát és Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét. Kedden délután Berlinben, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának épületében megkezdődtek a hivatalos jugoszláv—NDK tár­gyalások Joszip Broz Tito, va­lamint Erich Honecker között. Erich Honecker Tito elnök­nek kedden este átnyújtotta a Kari Marx Érdemrendet, az NDK legnagyobb kitüntetését. Joszip Broz Tito ugyanakkor Honeckernek a legmagasabb jugoszláv kitüntetést nyúj­totta át. Ma kezdődik az ENSZ palesztin vitája New Yorkban hétfőn este közölték, hogy a délután fo­lyamán megérkezett az ENSZ Palesztinái vitájában részt vevő PFSZ-küldöttség első 16 főnyi csoportja. A küldötte­ket a Manhattan-negyedben levő Waldorf-szállodában he­lyezték el, ahol az ENSZ-köz- gvűlésen részt vevő más kül­döttségek is megszálltak. A szállodát megerősített rendőri alakulatok őrzik. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke kedden Kairóból az algériai kormány különrepülőgépén továbbutazott New Yorkba, hogy részt vegyen az ENSZ- közgyűlés ülésszakán a palesz­tin kérdésről ma kezdődő vi­tán. A PFSZ szóvivőjének közlése szerint Arafat megsza­kítja útját Algírban. Magyar idő szerint szerdán hajnalra várják New Yorkba Jasszer Arafatot, a Palesztinái Mexikói és ukrán felszólalás az ENSZ világélelmezési konferenciáján Az ENSZ világélelmezési konferenciájának vitájában Rómában Luis Echeverria mexikói köztársasági elnök élesen bírálta a nyugati hatal­mak politikájának gyarmato­sító tendenciáit és erélyesen tiltakozott a gabonatermelő or­szágok minden olyan kísérlete ellen, hogy az élelmiszerhiány­nyal nyomást gyakoroljanak azokra az országokra, ame­lyeknek élelmiszer-nehézsé­geik vannak. M. Mahinya, az ukrán terv­hivatal elnökhelyettese, az uk­rán delegáció vezetője a plená­ris ülésen kijelentette, hogy Ukrajna szilárdan és követke­zetesen támogatja fejlődő or­szágok erőfeszítéseit amelyek érdekeik védelmét, a nemzet­közi munkamegosztásban el­foglalt egyenlőtlen helyzetük, valamint a nyugati monopolis­tákkal való gazdasági kapcso­lataik jellegének megváltozta­tását célozzák. Az ukrán küldött végezetül leszögezte. az éhezés és a rossz táplálkozás megszüntetése, va­lamint az általános gazdasági fellendülés csakis akkor lehet­séges, ha a gazdaságfejlesztést távlatilag tervezik, és ha a de­mokratikus agrárreformok alapján növelik az élelmiszer- termelést a fejlődő országok­ban. Jugoszlávia Vidéki körútra indult a magyar parlamenti delegáció Felszabadítási Szervezet veze­tőjét, aki a tervek szerint el­sőként szólal fel az ENSZ-köz- gyűlésen a palesztin kérdés ma délelőtt kezdődő vitájá­ban. „Minden elő van készítve Arafat meggyilkolására” — je­lentette ki Russel Keiner, a szélsőséges cionista Zsidó Vé­delmi Liga egyik vezető sze­mélyisége. Keiner hétfőn New Yorkban sajtókonferencián kö­zölte, hogy a szervezet embe­reket képzett ki arra a fel­adatra, hogy végezzenek a pa­lesztin vezetővel és annak köz­vetlen munkatársaival. Han­goztatta, hogy az akciót „a legapróbb részletekig kidol­gozták, és Arafat nem hagyja el élve New Yorkot”... A több mint negyed évszáza­da megoldatlan palesztin kérdés vitája nagy jelentőségű mind a palesztinok sorsa, mind a kö­zel-keleti feszültség megszünte- tese szempontjából — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség kommentátora. A hírmagyarázó a továbbiak­ban rámutat: miután a rabati arab csúcstalálkozón egyhan­gúlag megerősítették a PFSZ jo­gát arra, hogy a palesztinok egyedüli képviselője legyen, a PFSZ küldöttsége most már részt vehet a genfi közel-keleti értekezleten is, amelynek hala­déktalanul fogatnia kell mun­káját. Habib Burgiba tunéziai elnök Tuniszban, a parlamentben el­hangzott beszédében az ENSZ- közgyűlés palesztin vitájával kapcsolatban azt javasolta, hogy a palesztin kérdés végleges megoldásához vezető első Iénés- ként térjenek vissza az ENSZ ilJ47-es tervéhez, amely szerint Palesztinát arab és zsidó állam­ra osztanák fel. Az angol nyelven megjelenő Jerusalem Post vezércikkében irta: Izrael azt fontolgatja, hogy autonómiát ad a Jordán folyó nyugati partján levő megszállt területek lakosainak, miután Jordánia már nem tart igényt erre r területre. A laD szerint az ilyen megoldás ideiglenes rendezést tenne lehetővé, amennyiben Jordánia hajlandó kompromisszumról tárgyalni íz raellel. A jeruzsálemi napilap visszautasította azt a hivatalos izraeli álláspontot, amely sze­rint akadályozza a rendezést az, hogy a rabati arab csúcsér­tekezleten a Palesztinái Felszar badítási Szervezetet ismerték el a Jordán folyó nvugati partján elő palesztinok képviselőjének. (Folytatás az 1. oldalról) megállapította, hogy a két ország gazdasági együttműkö­dése sikeresen alakul. Kiró Gligorov hangsúlyozta a Ma­gyarországon élő szerb, horvát és szlovén, valamint a Jugo­szláviában élő magyar nemze­tiségnek a két ország közötti kapcsolatok formálásában be­töltött szerepét. „Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az MSZMP vezető szervei és a baráti Magyarország kormá­nya következetesen érvénye­síti a nemzetiségek jogai tisz­teletben tartásának politikáját. Ezért meggyőződésünk, hogy a nemzetiségek továbbra is Ilid­ként szolgálnak majd az or­szágaink és népeink közötti baráti kapcsolatok elmélyíté­sében” — mondotta többek között pohárköszöntőjében Ki­ró Gligorov. Apró Antal válaszában kö­A hetedik szönetét mondott a Daran meghívásért és szívélyes fo­gadtatásért, majd hangoztatta „Országaink nemcsak föld­rajzi értelemben szomszédok, hanem — ami ennél fontosabb — összeköt bennünket a szo­cializmus nagy ügye, az az ál­dozatos, ugyanakkor sikeres munka, amelyet népeink bol­dogulásáért, a szocializmus felépítéséért folytatunk”. „Tár­gyalásainkon megelégedéssé állapítjuk meg —: mondotté ezután Apró Anted —, hogy £ magyar—jugoszláv kapcsola­tok a politika, a gazdaság, £ kultúra és a társadalmi éle számos területén eredménye­sen fejlődnek. Egyidejűleg an­nak a reményünknek is han­got adunk, hogy együttműkö­désünk a jövőben még sokol­dalúbb és elmélyültebb lesz Jelentős közös eredményünk hogy az országainkban éle nemzetiségek — a jugoszlá­viai magyarok és a Magyaron szágon élő délszlávok — i kapcsolatainkat elősegítő té­nyezőkké váltak. Ezen az útor kívánunk továbbra is halad ni.” Az országgyűlés elnöke végül a magyar belpolitika helyzetről szólott, majd rémé nyét fejezte ki, hogy a ma gyár—jugoszláv barátság to­vább erősödik. A díszebéd után *a magyai parlamenti küldöttség látoga­tást tett Zsivan Vasziljevics- nél, a Szerb Köztársaság szkupstinájának elnökénél. Az Apró Antal vezette ma gyár küldöttség kedden este különvonaton vidéki körútri indult. Ennek első állomási Koszovo tartomány székváro sa: Pristina, ahova a küldött ség ma reggel érkezik. A SZOVJETUNIÓ javasol ta, hogy pótlólag tűzzék az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaká­nak napirendjére a diplomá­ciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi szerződésben fog­laltak megvalósításának kér­dését. Marchais Lisszabonban Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára be­fejezte kétnapos, hivatalos látogatását Portugáliában, és ked­den hazautazott Lisszabonból. Az FKP főtitkára, a Portugál Kommunista Párt meghívására látogatott el a portugál fővá­rosba. Ott-tartózkodása idején fogadta őt Francisco da Costa Gomes, Portugália köztársasági elnöke és Vasco Goncalves mi­niszterelnök. A Portugál KP ismét meg­erősítette, hogy a fiatal de­mokrácia sorsa a fasizmust megdöntő Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) és a né­pi tömegek egységének meg­őrzésétől és megerősítésétől függ. „A Portugál Kommunis­ta Párt már most leszögezi: akárhogyan alakuljanak is az erőviszonyok az alkotmányo- zó nemzetgyűlési választáso­kig, a kommunisták az MFA- val fenntartott szövetség mel­lett állnak” — jelentette ki Alvaro Cunhal, a KP főtitkára azon a hétfőn késő este tar­tott lisszaboni nagygyűlésen, amelyet a Francia Kommu­nista Párt Georges Marchais vezette küldöttségének láto­gatása alkalmából rendeztek. A sportcsarnokot megtöltő 10 ezer ember előtt Cunhal éberségre intette a dolgozókat a reakció mesterkedéseivel szemben. Mint megállapította, bizonyos jelek arra utalnak, hogy a reakció újabb ellen- forradalmi akcióra készül „Fontos, hogy az MFA meg­erősödve folytassa politikájá­nak végrehajtását a demokrá­cia végső győzelméért” — mondotta a főtitkár. Cunhal a továbbiakban el­mondta, hogy erősödik a mun­kásosztály i egysége a gyárak­ban, s a dolgozók összeforrott- sága a szakszervezeti mozga­lomban is elmélyült. A munkásosztály és a 'pa­rasztság szövetségéről szólva leszögezte: „Nagyon fontos, hogy április 25. szelleme át­hassa a legelmaradottabb pa­raszti tömegeket is. A történe­lem bebizonyította, hogy a forradalom győzelme szem­pontjából bizonyos körülmé­nyek között döntő, vajon meg tudják-e nyerni a parasztsá­got a haladás ügyének”. Utalt arra is, hogy bizonyos nehézségek támadtak a Por­tugál, Szocialista Párttal való CSAK RÖVIDEN... BEJRUTBAN kedden kato­nai közleményben adták tud- tul, hogy Izrael a reggeli órákban újabb agressziót haj­tott végre az ország terüle­tén. A jelentés szerint izraeli fegyveresek behatoltak a dél­libanoni határ közelében levő Dheira faluba, s túszként ma­gukkal hurcoltak két lakost. DR. WALTER GEHLHOFF, az NSZK külügyminisztériu­mának államtitkára kedden befejezte háromnapos prágai látogatását és kíséretével együtt hazautazott Bonnba. Gehlhoff a csehszlovák fővá­rosban konzultációkat folyta­tott a csehszlovák külügymi­nisztérium képviselőivel. együttműködésben a szocialis­ta vezetők legutóbbi antikom- munista támadásai miatt. (A PSZP a Portugál Demokra­tikus Mozgalom párttá ala­kulásakor lényegében azza. vádolta meg a KP-t, hogy ú. pártot hozott létre saját fenn­hatósága alatt.) A demokra­tikus erők egységének megőr­zése érdekében visszautasítot­ta a szocialisták támadását és közölte, az SZP magatartásár múlik, vajon a szocialisták é: a kommunisták együtt tud­nak-e működni a választáso­kon és utána. „Mi készek va­gyunk rá” — fűzte hozzá. A főtitkár elismerően szól" a Portugál Demokratiku Mozgalomról (MDP—CDE, amely — immár pártként - értékes munkát végez a de mokratikus rendszer megte remtésében. Georges Marchais, az FK1 főtitkára meleg szavakka méltatta azoknak a portugá hazafiaknak tevékenységé, akik a halállal dacolva is har coltak a fasizmus ellen. „7 portugál dolgozók április 2í óta elért vívmányainak jelen tősége messze túlnő országú határán: a reakció ellen küz dók világszerte erőt és bátoi ságot merítenek belőlük” — mondta. Marchais szólt azokról r megváltozott nemzetközi fei tételekről, amelyekre a szocia lista és a tőkésországok veze tőinek egyre gyakoribb talál kozói jellemzők. „Ma má olyan hatalmas imperialist; ország, mint Amerika képvi selői is rákényszerülnek arra hogy elutazzanak Lenin or szágába és együttműködésrő tárgyaljanak.” Kijelentette, a francia és a portugál kommunista párt ve. zetői messzemenően egyetérte nek napjaink valamennyi fon tos politikai kérdésének meg ítélésében. Említést tett ezze kapcsolatban a nyugat-európa kommunista és munkáspártol 1974. januári brüsszeli tanács­kozásáról, az európai kommu­nista és munkáspártok koníe renciájának előkészítéséről é- a nemzetközi kommunist; mozgalom egységének meg erősítésére tett erőfeszítések­ről. Marchais . személyében fé’ évszázada először lépett Por­tugáliában szónoki emelvény­re külföldi kommunista vezető. A PILISI KÖZSÉGEK LAKÓINAK FIGYELMÉBE! A Budakalászi Szövőgyár felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: szövő, vetülékcsévélő, cérnáző, keresztcsévélő, fűzőnő, szövőgéptár-töltő, textilkikészítő betanított munkás, csomagoló, lakatos,^villanyszerelő, elektroműszerész, vasesztergályos, hegesztő (ív és villany), csőszerelő, festő-mázoló, retusáló. A fizetés a kollektív szerződés szerint Felvesz még anyagmozgatót takarítónőt és géptisztítót Amennyiben kellő számú a jelentkező, a gyár ingyenes autóbuszjáratot indít a következő útvonalon: Budakalász, Öröm, Pilisvörösvár, Pilisszántó és vissza. A jelentkezéseket írásban, az alábbi címre kérjük: 2011 Budakalász. Szentendrei út 1-3., Munkaügyi Osztály. Az írásban küldött jelentkezésekre postafordultával válaszolunk. Az autóbusz első indulási napját és pontos menetrendjét idejében közölni fogjuk levélben, illetve a Pest megyei Hírlapiján. 1 ] vosztoki szovjet—amerikai | csúcstalálkozó utánra iktatták be az amerikai külügymi­niszter . programjába. Gerald Ford hivatalba lépése óta ez lesz az első magas szintű kínai —amerikai kontaktus, alkalom egyszersmind arra, hogy Ki­ssinger meggyőzze kínai part­nereit az Egyesült Államok változatlan jóindulatáról, hű­ségéről az 1972-es sanghaji (kínai—amerikai) kommüniké elveihez. Kérdés, megelégszák-e Pe­king ennyivel? A két ország kapcsolatainak normalizálása továbbra sem lehetséges anél­kül, hogy az Egyesült Államok felszámolja Tajvanhoz fűződő diplomáciai kapcsolatait és tel­jes elismerésben részesítse a Kínai Népköztársaságot. Az előzetes jelekből nem lát- | ni világosan, hol lehet előre- I lépni az amerikai—kínai vi- I szonyban. Kedden a kínai lapok egy­öntetűen címoldaluk jobb al­só sarkában helyezték el az Űj Kína hírügynökség közle­ményét Kissinger amerikai külügyminiszter november vé­gén esedékes pekingi látogatá­sáról. A közelmény szerint (a kínai és amerikai fél között) „kon­zultációk révén megállapodás született, hogy dr. Henry Ki- ssinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója 1974. november 25-e és 29-e között látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban.” Ez lesz Kissingernek sor­rendben a hetedik pekingi lá­togatása, először 1971 júliusá­ban (titokoan), utoljára pedig éppen egy évvel ezelőtt, 1973 novemberében járt itt. A kínai fővárosban \ nem hagyják figyelmen kívül, hogy Pekinset közvetlenül a vlagyi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents