Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
/ 1974. NOVEMBER 10., VASÁRNAP l/ó'iim, E HETI TUDOMÁNY, TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK TÉMÁJÁT A GYÓGYÍTÁS, AZ egészségügy VILÁGÁBÓL VETTÜK, BEMUTATVA AZ ORVOSTUDOMÁNY LEGÚJABB GYÓGYÍTÁSI MÓDSZEREIT, KUTATÁSI EREDMÉNYEIT. A mindent látó Kvant A Leningrádban létrehozott kvant nevű készülék külsőre lényképezőgépre emlékeztet, de „képességei" ennél fontosabb szerepre is alkalmassá teszik. A mindössze 900 gramm súlyú műszer két centiméter vastag fémet is át tud világítani és a képet speciális ernyőre vetíti. Szakemberek véleménye szerint az újdonság a technikában és a gyógyászatban nyer alkalmazást. A Kvanttal folytatott klinikai kísérletek például kimutatták, hogy a kórtermekben, illetve a beteg otthonában végzett röntgenvizsgálatok az orvosi segélynyújtás fontos részét képezhetik. Szövetbarát fémek, röntgenkép-erősítő a gyógyítás szolgálatában Uj, modern műszerek a Pest megyei Semmelweis-kórházban Automatizált betegágy A technikai fejlődés kihat a sebészeti ténykedésre; műtét előtt és közben a betegségek pontosabb megismerését teszi lehetővé. Különböző berendezések segítségével olyan betegségeket is lehet gyógyítani,- amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Például az úgynevezett száloptika segítségével megállapítható, hogy a gyomorbél- csatoma különböző betegségeinek gyógyításához szükséges-e a műtét, vagy esetleg másfajta •kezelés is megfelelő. Egyetlen az országban A fénynél maradva: — Bizonyos esetekben lézersugarat is használnak a sebészek, például a szem betegségeinek gyógyításakor — mondja Hüttl Tivadar, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza I. számú sebészeti osztályának vezető főorvosa: — Műtét közben óriási segítséget jelent nekünk a röntgenkép-erősítő berendezés — a Rókusbán van az egyetlen a megyében —, ugyanis ezzel a betegek és a dolgozók sugárveszélye nélkül végezhető röntgenfelvétel, s így pontosabban tölthetők fel az epeutak. A száloptikai-endoszkóp műtét közben is alkalmazásra kerül — vele az epeutak belülről tükrözhetők — ez a műszerünk egyetlen az országban. — A műanyagipar fejlődése valósággal forradalmasította a sebészi gyógyító munkát. Itt csak néhányra utalok: például a műanyag erek, protézisek, különböző szövetbarát varró-' anyagok megjelenése komoly segítség a gyógyító munkában. De ugyanígy szólhatnék a rozsdamentes fémekről —vitá- lium —, ezek adták meg a lehetőséget a baleseti sérültek műtéti elletásához. Az eltört csontot műtétileg egyesítik, belső rögzítés pótolja a gipszet, így a gyógyulás gyorsabb, hamarabb lesz a sérült ember munkaképes, s nem szólva arról a hallatlan előnyről, hogy így nem fejlődhetnek ki a másodlagos betegségek a gipszkötés miatt — például a trombózis. ízületek pótlása — Ezek a fémek szövetbarátok egy részüket nem is kell eltávolítani, a sérült szervezetében élete végéig bent maradhatnak. A szövetbarát fémek és műanyagok megjelenése lehetővé tette — bizonyos esetekben — egész ízületek pótlását is. Mindezt több iparág — a vegyi-, a gyógyszer-, a műanyagipar — roppant fejlődésének köszönhetjük.. Eredményeink folytán a sebészet eszköztára gazdagodott, a gyógyítás árnyaltabb és pontosabb lett; de ezzel együtt költségesebb hiszen nagy értékű berendezések álltak a gyógyítás szolgálatába. Más szakmákkal Végül: általuk egyre nagyobb hangsúlyt kapott a korszerű műtét előtti kivizsgálás, s ez azzal jár, hogy a sebészeknek komoly mértékű technikai ismereteket kell elsajátítani, sőt más szakmák technikai berendezéseit, szakembereit keli segítségül hívni; ez a sebészet további specializálódását vonja maga után. Ács Jenő A vírusok és a Pfeifer-kór Egy dán cég kórházak és szanatóriumok ápoltjainak nagyobb kényelme érdekében automatikus betegágyat készít. A nyomógombbal irányított szervomotorral hét különböző helyzetbe hozható az ágy fekvőfelülete, illetve fej- és háttámasza. A párna lecsúszását könnyűfémből készült rugós támaszok akadályozzák meg. Az ágyra szerelt kerekek egyébként a beteg kíméletes eljuttatását segítik elő a kórteremből a vizsgálóhelyiségekbe. Ultrahangos szervvizsgálat A vizsgadrukk és a vérsejtek Szovjet kutatók az emocionális terheléseknek a vérképző szervekre . gyakorolt hatását vizsgálva érdekes felfedezést tettek. Megállapították, hogy izgalmi állapotban a vérben levő fehérvérsejtek és nyirok- sejtek száma jelentősen növekszik. A kísérletek során 22 —24 éveis személyeket vizsgáltak meg vizsgák előtt 1*—3 nappal és a vizsgákat követően. Több esetben a fehérvérsejtek számának 1000-ről 7500-ra való növekedését figyelték meg. Az emóciók egyébként az agykéregnek ugyanabban a térségében keletkeznek, amelyeknek részük van a vér összetételének szabályozásában is. Gyógyítás túlnyomásos oxigénnel Azokat a betegekét, akiknek a végtag-vérkeringése valamilyen érmegbetegedés következtében rossz, és akiknek a szövetek elégtelen oxigénellátása folytán fájdalmaik vannak, sebeket, fekélyeket kapnak, hetenként többször napi két órán át túlnyomásos kamrában kezelik, oxigénbelélegeztetéssel. Jó eredménnyel használható a túlnyomásos oxigénterápia a sebeket, sérült szöveteket fertőző ún. anaerob kórokozók elpusztítására is. Mivel ezek a kórokozók oxigénmentes környezetben szaporodnak jól, viszont oxigén jelenlétében elpusztulnak, 1—2 atmoszféra túlnyomású oxigén belélegeztetésével a súlyos, sőt olykor menthetetlennek tűnő fertőzések is eredményesen gyógyíthatók. A túlnyomásos oxigénterápia egy további alkalmazási területe a szénmonoxid-mérgezések gyógyítása. A szénmonoxid- inérgezés során a vér hemoglobinjának egy része kikapcsolódik az oxigénszállításból. A túlnyomással a vérbe juttatott, ott elnyelődő oxigén pótolni tudja a hemoglobinnal történő oxigén- szállítást, így még súlyos mérgezés esetén is gyors javulást eredményez. Az oxigénnek mint „gyógyszernek” tehát nagy szerepe van a jelen és jövő gyógyászatában, de mint minden gyógyszert, ezt is pontosan adagolni kell. Túladagolás veszéllyel jár, ezért a túlnyomásos oxigénterápia csak szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Sajátos, eddig nem vagy alig ismert betegségre figyeltek fel külföldi és magyar orvosok. Az új betegség túlnyomóan a fiatalokat támadja meg. Az Egyesült Államokban évente mintegy tízezer diák betegszik meg benne. Nálunk a múltban elvétve fordult elő, ma egyre több megbetegedést tartunk nyilván. A kór neve: Pfeifer-féle mirigyláz, nevét első leírójától kapta. Mielőtt a betegség tüneteiről szólanánk, ismerkedjünk meg kórokozójával, a vírussal. Azzal a vírussal, amely nátha és influenza formájában a tél végén megkeseríti életünket. A bejelentésre kötelezett fertőző betegségek többségét ma már nem a baktériumok, hanem a vírusok okozzák. Is- meretesebbék: a nátha, influenza, vírusos agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, bárányhimlő, fertőző májgyulladás, járványos gyermekbénulás, herpesz, himlő, kanyaró, mumsz, rubeola, veszettség sbb. A vírus szó magyarul mérget jelent. Ez az elnevezés még abból az időből származik, amikor a kisebb, mikroszkóppal nem látható kórokozókat még nem ismerték. A mil- limikron nagyságú vírusok megfigyelését ma már lehetővé teszi az elektromikrosz- kóp. így tudjuk, hogy a vírusok az élő és élettelen világ határán állnak. Az is kiderült, hogy szaporodásukhoz élő sejtre van szükségük, az élő sejtbe kerülve azok anyagcseréjét a saját hasznukra állítják át, amivel az élő sejt pusztulását okozzák. A sejtekbe jutott vírus típusától függően 20 perctől 2 óráig él a sejtben. Ezután a sejt szétesik, s belőle néhány ezer vírusrészecske kerül ki, amely rövidesen alkalmas új sejtek megfertőzésére. A vírusok többsége nem rendelkezik speciális tulajdonságokkal, de vannak olyanok, amelyek az idegrendszert, az emésztőrendszert, a légzőszerveket támadják meg. A megtámadott szervezet a vírusok ellen ellenanyagot termel, amely megakadályozhatja a vírusok behatolását, és esetleges. elszaporodását a s.ejtben, vagy feloldja a vírust, más esetben közömbösíti. A vírusbetegségek átvészelése egyes esetekben évtizedes, más esetekben végleges védettséget hoz létre, mint pl. a himlőnél-, bárányhimlőnél és kanyarónál. A nátha, az influenza átvészelése azonban csak egészen rövid ideig tartó védettséggel jár. Nos, ismerkedjünk meg közelebbről a Pfeifer féle mirigylázzal. Ez a betegség lázzal, a nyirokmirigyek meg- duzzadásával, torokgyulladással, gyakran hányással, a lép, sokszor a máj megnagyobbodásával jár. Lappangási ideje 1—2 hét, néha több. Leggyakoribb volt eddig a gyermekkorban, de az utolsó években felnőttkorban sem ritka. Fertőző képessége nem nagy, a megbetegedett családjában ritkán kapja meg a hozzátartozó. , A lázas szak általában 1—3 hétig tart, majd a tünetek csökkennek, des bizonyos idő után a láz újra felléphet. A beteg közérzete általában n'é-i hány nap után megjavul, étvágya visszatér. A betegség általában kb. hat hétig tart, olykor azonban ennél is tovább. Prognózisa általában jó. A szövődményekkel járó esetek a legtöbbször meggyógyulnak. A vírusok laboratóriumi diagnosztikája jóval nehezebb, mint a bakteriológiai diagnosztika. A vírus-megbetegedésekkel szemben hatékony oltóanyaggal az esetek többségében még nem rendelkezünk. M. L. Litván szív- és érsebészeti kutatók újfajta, ultrahanggal működő vizsgálóberendezést szerkesztettek és vettek használatba az átültetett szervek állapotának kíméletes ellenőrzése céljára. A készülékkel való vizsgálat sok tekintetben korszerűbb — de mindenekelőtt veszélytelenebb —, mint a röntgensugarakkal, izotópokkal vagy más módszerrel való ellenőrzés. A sebészeti beavatkozást végző orvos a vizsgálóberendezéssel akár folyamatosan is ellenőrizheti a beültetett szervet, észreveheti rajta a legkisebb elváltozást és a hozzá vezető véredények rendellenességét. A műszer képernyőjéről bármikor fényképfelvételt is készíthet. Á nők és a férfiak életkora Csaknem az egész . civilizált világban bebizonyosodott, hógy a nők tovább élnek, mint a férfiak. Mi magunk is tapasztalhattuk, hogy társasutazásokon, üdülőkben jóval több idősebb magányos nőt találunk, mint egyedülálló idősebb férfit. Régebben a különbség csupán két-három év volt, de ez a szám egyre növekedni kezdett, és az utóbbi időben már öt-hat év lett a „gyengébb nem” javára. Legkifejezettebb a különbség a Szovjetunióban, ahol a nők átlag nyolc évvel'élnek tovább, mint a férfiak. Az Egyesült Államokban ugyanakikor csupán hat év a különbség a nők javára. A születésnél máris érdekes dolgok derülnek ki. 162 halvaszületett fiúgyermekre csupán 100 halvaszületett leánygyermek esik. Ennek ellenére élveszületéskor még mindig a fiúgyermekek vannak többségben. Ez a különbség azonban lassan kiegyenlítődik. Mire a két nem képviselői elérik a 20—25. életévet, már egyenlő az arányuk. Ez az egészséges arány később, különösen idős korban, a nők javára tolódik el. így Raymond Pearl biológus egyszer kiszámította, hogy 100 000 éiveszületett leánygyermekből 2281 a 90 évet, vagy még magasabb kort is elért. 100 000 éiveszületett fiúgyermekből viszont csak 1523. A nők és férfiak biológiai és életmódi különbségeire vonatkozóan alapos tanulmányokat végeztek. Vannak, akik azt állítják, hogy a modern civilizáció az életmódot illetően a nőknek kedvez, s ezért hosszabb az átlagos életkoruk. Hozzáteszik, hogy a modem technika a nők erejét nagy mértékben megkíméli. Azt is tapasztalták, hogy a nők a betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a férfiak. Másrészt a leánygyermekek és a nők sokkal kevésbé vannak az élet folyamán veszélynek kitéve, mint a férfiak. Megfigyelték, hogy az állatvilágban is túlélik a nőstények a hímeket. Talán az olasz tudósok járnak legközelebb az igazsághoz, akik szerint a különbség biológiai okokra vezethető vissza. A női szervezet könnyebben alkalmazkodik a külső körülményekhez. Német tudósok a világháborúra utalnak, amely több férfit követelt áldozatul, mint .nőt. Igenám, csakhogy a nők olyan országokban is tovább élnek, amelyek nem viseltek háborút. Más a helyzet a kevésbé civilizált országokban, és a primitív népeiméi, ahol a nők életereje gyorsan kimerül. Nehéz munkát végeznek, korán kötnek házasságot, és a túlságosan gyakori szülés időelőtti öregedést okoz náluk. Ráadásul hátrányos társadalmi helyzetben vannak. Ami a férfiakat illeti, az ő életük különböző veszélyeknek van kitéve. A foglalkozási ártalmak, és a foglalkozási betegségek több férfit sújtanak, mint nőt. A férfiak közűi1, különösen elterjedt az alkoholizmus, és egyé;: káros szenvedély, amely növeli a. különböző betegségekre való hajlamosságoj. A mai foglalkozással járó rohanás, tülekedés, a pénz utáni hajsza, az állandó feszültség megrövidíti a férfiak életét. Korunk egyik legelterjedtebb betegségében, a koszorúár-bántalomban sokkal, de sokkal több férfi hal meg, mint nő. Ez talán azzal függ össze, hogy a férfiak a keringési betegségekkel, mindenekelőtt a vérnyomásos betegségekkel, és a koszorúér-bántalmakkal szemben érzékenyebbek. Hogy ez miért van így, azt nem tudja senki. Egyes francia tudósok viszont úgy vélik, hogy a férfiak közül elsősorban azért halnak meg olyan sokan, mert iszákosak. Az emberi élet, hála a modern higiénának, a javuló szociális helyzetnek, és az orvos- tudomány fejlődésének, meghosszabbodott, De hogy a nők miért vannak az élettartani tekintetében előnyösebb helyzetben, mint a férfiak, erre a kérdésre a kutatók még nem adtak végleges és elfogadható választ.
