Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

fm 1974. NOVEMBER 10., VASÁRNAP Hétfő: Schlesinger amerikai hadügyminiszter az NSZK-ban tárgyalt, két új amerikai dan­dár felállításáról — Az angol al­sóház bizalmat szavazott a Wil- son-kormánynak. Kedd: Megnyílt Rómában az ENSZ világélelmezési konferen­ciája — Kissinger Kairóba érke­zett. Szerda: Közzétették az ame­rikai választások eredményét: a demokraták „földcsuszamlás” nélkül is döntő győzelmet arat­tak — Gromiko beszéde a moszkvai ünnepen. Csütörtök: Díszszemlével ün­nepelt a szovjet főváros, világ­szerte megemlékeztek a haladó erők a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójá­ról — Kissinger Jordániában tárgyalt. Péntek: Leverték a bolíviai puccskísérletet — „Politikai bomba” Párizsban: a nemzet- gyűlés alelnöke amerikai repü­lőgépek megvásárlását aján­lotta. Szombat: összeült az Ameri­kai Államok Szervezetének kül­ügyminiszteri értekezlete — Kis­singer Tunéziában — Portugál- amerikai tárgyalások az USA támaszpontjairól. HÉT NAP KRÓNIKÁJA Az otvenhetedik summázni Kissinger viilámiátogatás-sorozata — Quito: kérdőjelek nélkül? Az USA ibériai gondjai - IJATO-Jégiharc" A Nagy. Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a moszkvai Kreml-palotában megrendezett ünnepség min­den esztendőben fontos nem­zetközi esemény is: alkalmat ad a szovjet politika kifejté­sére, állásfoglalásra az idősze­rű problémákban. Az idén az­zal, hogy Gromiko külügy­miniszter, az SZKP Politikai Bizottságának tagja mondotta az ünnepi beszédet, a megem­lékezés nemzetközi súlya még nyilvánvalóbb lett. A külügy­miniszter rámutatott, hogy a szovjet vezetés nemzetközi ak­tivitása, a szocialista tábor kezdeményezéseinek összehan­golása, a szocialista rendszer nemzetközi tekintélye és gaz­dasági ereje adja meg a lehe­tőséget az 57 esztendeje meg­hirdetett békeelvek érvényesí­tésére. Gromiko beszédében hang­súlyozta, hogy Brezsnyev és Ford küszöbön álló vlagyivosz- toki találkozója jelentős lépés lesz azon az úton, amely a két országot a békés együttműkö­dés felé vezeti. A szovjet kül­ügyminiszter derűlátóan érté­kelte az európai helyzetet is: a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó és Brezs­nyev párizsi útja előtt a politikai távlatok világo­san rajzolódnak ki. A Közel-Kelettel kapcsolatban Gromiko súlyos tévedésnek minősítette Izrael manőverezé­sét, sovinizmusát. Tragikus realitás, hogy a hárommilliós palesztin népnek nincs állama, nincs lehetősége a szabad, ön­álló életre. Halaszthatatlan szüksége mutatkozik éppen ezért annak, hogy ismét össze­üljön a genfi békekonferencia a palesztinok részvételével. Ez­zel összefüggésben utalt a szovjet külügyminiszter Leo- nyid Brezsnyev januárban ese­dékes kairói látogatására, ame­lyet joggal mondhatott máris nagy jelentőségűnek. A Közel-Keleten a héten vé­get ért Kissinger amerikai kül­ügyminiszter újabb villámlá­togatás-sorozata: voltak napok, amikor két ország fővárosában is tárgyalt. A jelek szerint egyelőre számttevő eredmé­nyekről nem számolhat be Ford elnöknek. Igaz, Kissinger környezetében azt emlegetik, majd csak a vlagyivosztoki ta­lálkozó után újrakezdendő erő­feszítések hozhatnak ered­ményt. Kissi ngernek félig- meddig kudarcként kellett el­könyvelnie, hogy nem kerül­hetett sor ankarai kirucca­nására: Ecevit kijelölt miniszterel­nök inkább visszaadta kor­mányalakítási megbízatá­sát, csakhogy ne legyen, aki a török fővárosban fo­gadhassa Washington kép­viselőjét ... (Emlékezetes, hogy az ameri­kai kongresszus — a Fehér Ház és a külügyminisztérium akaratával szembeszegülve — megvonja a katonai segélyt Törökországtól, amíg az a cip­rusi kérdés rendezéséhez nem járul hozzá.) Az Egyesült Államok szá­mára kényelmetlen helyzet alakult ki a világ egy másik részében, Látin-Amerikában is. Ecuador fővárosa, Quito ezekben a napokban fogadja az Amerikai Államok Szerve­zete tagországainak külügy­minisztereit. A konferencia egyik fő témája: megvitatni a Kuba ellen éppen tíz észtén-” deje kihirdetett blokád fel­számolásának kérdését. Ügy hírlik, hogy a 22 tagország közül legalább 15, vagyis a kétharmados többség hajlandó megváltoztatni a Kuba ellen valaha éppen az Egyesült Ál­lamok nyomására hozott ke­gyetlen döntést. (Az USA ma nyilván maga is - meg akarna már szabadulni a Kuba elleni blokád erkölcsi, politikai te­hertételétől : néhány eszten­deje egy latin-amerikai kör- utam során magam is tapasz­taltam, mennyire népszerűt­lenné teszi Amerikát a Kubá­val szembeni kíméletlen ma­gatartása. A kubai Dávid és a jenki Góliát megmérkőzésében a latin-amerikaiak rokon­szenve a kis szigetország felé sugárzott, különben is mindig úgy érez­tem, a nyugati félteke déli ré­szén az emberek a szívükkel szeretnek politizálni...) Ahol viszont ma 1 nagyon nagy szükség van arra, hogy a baloldali politikusok és a népi tömegek igenis ésszel politi­záljanak: az Portugália. Lisz- szabonban most Robert McCloskey amerikai nagykö­vet, Kissinger különmegbízott- ja tárgyalt, ugyanaz, aki a hét elején Madridban a francóista kormány vezetőivel alkudo­zott. A tárgy ugyanaz: az amerikai támaszpontok sorsa. Spanyolországban a jövő év derekán jár le az USA-bázl- sok használatára vonatkozó szerződés, Portugáliában a nagyarányú politikai fordulat tette szükségessé a hasonló megállapodások felülvizsgála­tát és megújítását. Goncalves miniszterelnök kormányának kevés a lehetősége az ameri­kai igények teljesítése előli ki­térésre. Ahhoz túlságosan is nagy a jelentőségük az Azorl- szigetek reoülőtereinek: az „októberi háború” napiaiban tavaly itt volt az USA és az Izrael közötti „légihíd” pillé­re .. Nem véletlen, hogy éppen McCloskey érkezése előtt járt mind Portugáliában, mind Spanyolországban a CIA több vezetője. Például az a Walters tábor­nok, akinek a portugáliai ille­gális tartózkodását augusztus végén „vette észre” az egyik lisszaboni hetilap munkatár­sa. (Jártam a lap szerkesztősé­gében, gratuláltam az újság­írói bravúrhoz, tudván per­sze, hogy az nem csupán egy kollega szemfülességének az eredménye. Azt bizonyította, hogy a Fegyveres Erők Moz­galma az elhárítás tevékeny­ségét is irányítani tudja.) Még mindig Nyugat-Euró- pában maradva: érdemes oda­figyelni arra a politikai bot­ránysorozatra, amely „az év­század üzleteként” emlegetett repülőgép-vásárlás ügyével összefüggésben itt is, ott is ki­pattanó újabb botrányokból áll össze. Most egy francia re­pülőtábornok, ráadásul a nemzetgyűlés alelnöke, Steh- lin, szolgáltatott okot a fel­háborodásra: kijelentette, hogy az amerikai harci repü­lőgépek jobbak a francia Mi- rage-oknál. A sors „különös játéka”, hogy a tábornok úr, miután nyugdíjba vonult, ép­pen egy amerikai repülőgép- gyár szolgálatába állott... Stehlin sietett véleményéről tájékoztatni a holland, belga, norvég és dán szakértőket is: e négy NATO-ország kormá­nyai rövidesen döntenek ar­ról, milyen repülőgépeket vá­sároljanak az elavult Star- fighterek helyébe. Több száz gépről, több milliárd dolláros üzletről van szó. Az elmúlt hetekben megvesz­tegetési ügyekre derült fény, most a volt ‘francia repülőtá­bornok kavart botrányt. A re- persze Nyugat-Európa NATO- pülőgép-vásárlás körüli „légi országainak polgárai, hiszen harc” minden bizonnyal to- az ő zsebük bánja... vább tart. Az igazi áldozatok Pálfy József Hét végi jelentések ÖTNAPOS hivatalos látoga­tásra szombaton délben Bécs- ből az Egyesült Államokba repült dr. Bruno Kreisky osztrák kormányfő. Ford elnök nemrég megújította azt a meg­hívást, amelyet Kreisky ez év tavaszán Nixontól kapott, an­nak salzburgi tartózkodása idején. SZOMBATON volt négy esz­tendeje de Gaulle tábornok halálának és Giscard d’Es- taing francia elnök ebből az alkalomból szombaton délelőtt Colombey-Les-Deux-Églises- ben látogatást tett de Gaulle özvegyével, majd tisztelgett a tábornok sírja előtt. HENRY KISSINGER ameri­kai külügyminiszter közel-ke­leti körútját befejezve szom­baton Tunéziából visszauta­zott az Egyesült Államokba. A JÖVŐ NYÁRRA tervezett szovjet—amerikai Szojuz— Apollo űrkísérlettel kapcsola­tos kétoldalú előkészületek újabb szakasza zárult le az egyesült államokbeli Houston kiképzőközpontban. A részt­vevő felek befejezték a repü­lés anyagi-technikai előkészí­tését. x VO DONG GIANG ezredes, a dél-vietnami felek kétoldalú katonai vegyes bizottsága DIFK-tagozatának helyettes vezetője szombaton Saigonban megismételte a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány által' október 8-án, a felek Tárgyalásainak felújításával kapcsolatban előterjesztett ja­vaslatokat. NOVEMBER 18-ÁN Párizs­ban alakítják meg véglegesen a nagyobb nyugati olajfo­gyasztó országok közös ügy­nökségét, amelynek feladata, hogy esetleges újabb energia- válság bekövetkeztével gon­doskodjék a nyersolajkészle­tek elosztásáról. HELSINKIBEN szombaton megnyílt a Finn Kommunista Párt országos értekezlete, amelyen az ország minden ré­széből mintegy 1500 munkás és szakszervezeti funkcioná­rius vesz részt. KIMURA TOSIO japán külügyminiszter szombaton befejezte háromnapos hivata­los látogatását Kairóban, és továbbutazott Koppenhágába. SZOLIMÁN FRANGIÉ liba­noni elnök szombaton három­órás megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nökével. A NYUGAT-BERLINI FDP' szombaton tartott kongresszu­sán hivatalosan is elhatározta, hogy hajlandó koalícióra lép­ni az SPD-vel, ha az 1975. március 2-án esedékes helyi képviselőtestületi választáso­kon elvesztené jelenlegi mini­mális abszolút többségét. Most az SPD egyedül kormányozza a várost. A GEORGIA állambeli Atlan­ta bírósága halálra ítélte Mar­cus Wayne Chenault-ot, Mar­tin Luther King anyjának gyilkosát. VI. PÁL PÁPA szombaton fogadta a FAO római világ- élelmezési értekezletén részt vevő küldöttek egy részét. A római katolikus egyház feje a nap folyamán fel is szólalt az értekezleten. ALBERTO VILAVERDE CAGRALT, a Diario de Lisboa című lap külpolitikai szer­kesztőjét nevezte ki az ANI portugál hírügynökség igazga­tójává. EGYNAPOS értekezletet tartottak Brüsszelben a közös piaci országok környezetvéde­lemmel foglalkozó miniszte­rei. Az értekezlet nem tudott megállapodásra jutni a víz­szennyeződés és víztisztítás problémáiról, főként azért, mert az NSZK és Hollandia képviselői között éles ellentét van a rajnai vízszennyeződés kérdésében. TANAKA miniszterelnök, aki pénteken érkezett vissza Tokióba tizenkét napos új-zé- landi, ausztráliai és burmai útjáról, szombaton megbeszé­lésre ült össze a hatalmon le­vő konzervatív párt és kor­mány vezető képviselőivel. A több naposra tervezett tárgya­lásoknak célja az, hogy el­döntsék, milyen megoldást ta­láljanak a Liberális Demokra­ta Párt és a kormány belső válságára. A PALESZTINÁI FELSZA- BADITÁSI SZERVEZET veze­tősége visszautasította az ame­rikai hatóságoknak azt a kéré­sét, hogy az ENSZ-közgyűlés palesztin vitájára érkező kül­döttség számát 15 főre csök­kentsék. POLITIKAI KONZULTÁ­CIÓT tartanak hétfőn Brüsz- szelben a Közös Piac tagálla­mainak külügyminiszterei. A most kezdődj hét esemény- naptárából : Hétfő. Brüsszel: EGK külügy­miniszteri tanácskozás — Lon­don: Edward Kennedy látoga­tása. Kedd. Washington: Ford— Kreisky találkozó — Bécs: ke­let—nyugati szimpozion — Quito: befejeződik az AASZ külügyminiszteri értekezlet. Szerda. New York: ENSZ- közgyűlés — palesztin vita. Csütörtök. Kreisky osztrák kancellár elutazik az USA-ból — Párizs: Kennedy látogatása — Uj-Delhí: a Béke-világtanács és az Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottság értekezlete — Dublin: Jacques Chirac látogatása. Péntek. Bécs: Kennedy láto­gatása. Világifjúsági nap Érkeznek Várnába a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség ma kez- dötiő IX. kongresszusának résztvevői. Balról jobbra: Gladys Marin, a Ciliiéi Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, L. Turiscseva (Szovjet­unió), I. Vasziljeva, Enko Moszkov (Bulgária) és E. M. Tyazselnyikov, a Komszomol első titkára. — Tegnap — dr. Maróthy Eászló első titkár ve­zetésével — a KISZ küldöttsége is megérkezett. „Az ifjúság békében akar élni!” Hatalmas transzparen­sen ez a felirat fogadta 1945. november 10-én a londoni Al­bert Hallban az öt világrész különböző országaiból össze­gyűlt küldötteket, akik meg­alakították a Demokratikus If­júsági Világszövetséget. So­raikba hívtak minden fiatalt, aki kész harcolni a fasizmus újjászületése, a hódító hábo­rúk ellen. Megfogadták, hogy a kölcsönös megértés, a szoli­daritás eszméinek győzel­méért egyesítik erőiket, tekin­tet nélkül faji, világnézeti és vallási különbözőségükre. Azóta a világifjúsági nap a fiatalok harci ünnepe. Lon­donban 63 ország küldöttei ha­tározták el a DÍVSZ megala­kítását. Napjainkban már száznál több állam több mint száz tagszervezetét tömöríti a világszövetség, s mintegy százmillió ifjú tartozik sorai­ba. Ugyanennyire tehető azok­nak a száma, akik a DIVSZ- szel különböző akciókban együttműködő, baráti ifjúsági szervezetek tagságához tartoz­nak. A csaknem három évtizedes múlt híven bizonyítja, miként jutott el az antifasiszta egy­ségtől az antiimperialista szö­vetségig a világ haladó ifjai- nak e tekintélyes szervezete. Ifjúság és haladás — azonos fogalmak. Ennek jegyében rendezték meg a múlt eszten­dő nyarán minden idők leg­sikerültebb Világifjúsági Ta­lálkozóját a Német Demokra­tikus Köztársaság fővárosá­ban, Berlinben. A fiatalok nagyszabású seregszemléje ar­ról tanúskodott, hogy a kü­lönböző fajú, nemzetiségű, vi­lágnézetű és gondolkodású if­jak megtalálják a közös nyel­vet, ha a világ legégetőbb kér­désében, a háború vagy béke alternatívájában kell véle­ményt nyivánítaniuk. Hazánk ifjúsága magáénak vallja a DÍVSZ céljait, akciói­ban tevékenyen részt vesz. Büszkék lehetünk arra, hogy amikor a hidegháború éveiben a DÍVSZ központjának mű­ködése elé Párizsban akadá­lyokat gördítettek, kormá­nyunk és ifjúságunk otthont nyújtott a világszervezetnek. 1952 óta Budapest a DÍVSZ székhelye. A világifjúsági nap, novem­ber 10-e, a 29 évvel ezelőtti novemberre emlékezteti öt kontinens ifjait. Nem vesztett fontosságából az Albert Hall transzparensének jelszava sem: „Az ifjúság békében akar élni!” Az évforduló napján ül össze Várnában a DÍVSZ IX. kongresszusa, amely bizonyá­ra újabb lendületet ad a világ haladó ifjúsága nemes céljai­nak valóra váltásához. (gy. d.) Etiópiái levél Ki a falvakba! Alig néhány héttel azután, hogy Etiópiában az ideiglenes katonai tanács kezébe vette a hatalmat és trónjáról eltávolította a négust, viszonylag békés körülmények között az úi rendszer kibontakozásához szükséges refor­mok, intézkedések tető alá hozásán fára­dozik. Ügy hírlik például, hogy már elkészült és hamarosan nyilvánosságra is hozzák a föld- reformtörvényt, s hozzáfogtak a megváltozott helyzetet tükröző új alkotmány tervezetének kimunkálásához. Néhány napja pedig a ka­tonai tanács új székhelyén, a volt császári munkapalotában ünnepélyes esküt tettek a kinevezett katonai bírák. Már csak a jelre várnak, hogy munkához lássanak, azaz el­kezdődjék Étiópia ' történelmének talán leg­súlyosabb pere. Az eskü alkalmával Aman tábornok-elnök külön is aláhúzta: ebben a perben a bírák a nép képviselői lesznek, s általuk a nép ítél azok felett, akik felelőt­lenül taszították Etiópiát a nyomor és a tudatlanság feneketlen mélységeibe. Igen, a nép nevében, de vajon mit és meny­nyit tud maga a nép, főleg a falun élő lakos­ság arról, ami az országban végbement es most játszódik. A katonai vezetés egyik legfőbb gondja- problémája: miként juttassa el a történtek hírét, s hogyan ébressze rá az eddig öntudat­lan falusi embereket a rájuk váró történelmi feladatokra. Hogy Etiópiában megmozdult a föld, s számukra is új világ kezdődik... Üj- ság, rádió nem jut el hozzájuk, de még ha eljutna is, az ország lakosságának 97 száza­léka írástudatlan. Így propagandaeszköznek megmarad az élő, eleven, közvetlen kapcso­latra épülő emberi szó. Elhangzott tehát a katonai tanács felhí­vása: „Diákok, tanárok, segítsétek cselekvő részvétellel Etiópia haladását! Menjetek és tanítsátok falun élő honfitársaitokat!” A fővárosban és a nagyobb vidéki centru­mokban ezrek mozdultak meg a hívó szóra, s jelezték a kitöltött űrlapokon (minden diák kapott ilyet) egyetemisták és a középiskolák felső osztályosai, hogy részt vesznek az or­szágos méretű öntudatébresztő akcióban. A jelentkezések már le is zárultak, s mint­egy 60 ezer diák és oktató vár arra, hogy kellő előkészítés után nekivágjon az egyál­talán nem könnyű feladatnak. Az első „ro­hamcsapatok” december elején kelnek útra. A 10—15 fős csoportokat egy-egy tanár irá­nyítja. A teljes igazsághoz azonban hozzátar­tozik az is, hogy a diákság egy kisebb há­nyada — elsősorban a fővárosban — nem érzi kellőképpen a megtisztelő feladat súlyát, fon­tosságát. Oktalanul tartózkodik a modem po­litikai „prófétaság” szerepétől. Többféle ok­ból. Ki kényelemszeretetből — ugyanis falun többnyire katonai sátrakban laknak majd, s főtt ételhez sem juthatnak minden nap —, kit pedig álbaloldali nézetek késztetnek bizo­nyos fenntartásokhoz a katonai vezetéssel szemben. Ismétlem, elsősorban a fővárosi diákok kö­rében jelentkeztek az említett problémák, a vidék e tekintetben sokkal egységesebb. Ma­gam is szemtanúja voltam, hogy például a szárazság sújtotta Vello tartomány szék­helyén, az ötvenezres Desszie gimnáziumának udvarán egybegyűlt háromezernél több diák kitörő ovációval fogadta a rá váró feladat hivatalos bejelentését. Egyesek persze szeret­nék elhinteni, hogy a katonai tanács holmi taktikai meggondolásból küldi szét a diáko­kat távoli országrészekbe, hogy így szaba­duljon meg a szervezett társadalmi és poli­tikai erőt alkotó diákok nyugtalanító jelen­lététől. Ügymond: szélnek eresztik őket. Tessema ezredes, a rehabilitációs bizottság helyettes vezétője ezekre a disszonáns han­gokra célozva húzta alá a minap, minden efféle gyanúsítás alaptalan, s csak arra jó, hogy eltávolítsa a diákokat a katonáktól, éket verjen közéjük. A diákokra a politikai és a gazdasági élet további kibontakozásában nagy szerep hárul. Világosságot visznek a falvakba, a faekek országában elhintik az új időknek termékeny magvait. Lesznek, akik utak építésében se­gédkeznek, mások házépítésre tanítják a fal­vak lakóit, közben pedig betűvetésre is meg­tanítják őket. Mások az egészségügyi felvilágosítást szer­vezik meg. A küldetésnek tehát politikai jellegén túl szociális tartalma van. Megszervezik a mozgókönyvtár-szolgálatot, katonai teherautók szállítják majd a könyve­ket. Akik pedig restellik ezt a szükségszerű „próféta.ságot”, azokat erélyes határozattal a tanács egyszerűen törölte a diákok sorából, s külföldre sem távozhat az, aki nem tesz ele­get „diákkötelességének”. A lényeg: hamarosan 60 ezer diák és ok­tató indul a falvakba, és hogy útjuk bizton­ságosabb legyen, katonák is elkísérik őket A kultúra, a haladás rohamcsapatai lesznek, hozzájuk hasonlót történelme során aligha látott még Sába királynő földje. Addis Abeba, 1974 november. Valkó Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents