Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

jsMlm 1974. OKTÓBER 6., VASÁRNAP Hét nap krónikája Portugál kibontakozás Új lakók a Caixas-börtönben — Puccsporfrék - A dél-európai súlypont — Komor tőkések — A „sahinsah” kérdőjelei Munkások üdvözlik Nicosia utcáin Glavkosz Kleridész ciprusi ügy­vezető elnököt abból az alkalomból, hogy sikertelen volt az ellene el­követett anarchista merénylet. Angliában gőzerővel folyik a választási kampány. Képünkön: Wilson niniszterelnök egy választási nagygyűlésen. félelmetes falait Lisszabon­ban: akkor még suttogva magyarázta a kísérő: ide hur­colják a portugál demokratá­kat, a hírhedt titkosrendőr­ség, a PIDE áldozatait. Ez év nyarán már a PIDE pribékjei ültek ebben a börtönben. Most százszám kerültek a rá­csok mögé azok a szélsőjobb­oldali személyek, akik a múlt szombat délig reménykedtek, hogy egykettőre újra a hata­lom birtokosaivá válhatnak. A héten számtalan bizonyí­ték került elő, hogyan szer­vezkedett a portugál reakció — nem minden külső segítség nélkül! — a hatalomátvétel­re: hány fegyvert halmoztak fel, és hány bankszámlát nyi­tottak a fegyveres akció költ­ségeinek fedezésére. Az eset tanulságos ledre a portugál polgári tömegek számára: a demokráciát csak jobbról fe-- nyegetl veszély, megvédeni, továbbfejleszteni pedig nem lehet másként, csupán a bal­oldali pártok és a fegyveres erők mozgalmának összefogá­sával. Szerencse, hogy a fegyveres erők mozgalmában (így is ne­vezték: a kapitányok moz­galmában) tekintélyes a nép érdekeit szolgáló, baloldali gondolkozású katonák szá­ma. Politikai jelentősége nagy a ténynek, hogy a tájékozta­tásügyi államtitkár most Con- ceicao e Silva őrnagy lett, ez a halaidé gondolkodásúnák ismert tiszt, magát az állam- titkárságot pedig a miniszter­elnökségnek rendelték alá, így Goncalves alezredes, a kormányfő, elsőként szóihat bele e fontos ' állami felad at ellátásába. Goncalves minisz­terelnök egyébként a puccs­kísérlet óráiban bebizonyítot­ta hogy méltó a baloldali erők bizalmára... A sajtó a mai Portugáliá­ban nagyhatalom (ezt a ta­pasztalatot szűrheti le ma a Lisszabonban megforduló ide­gen) — a sajtóval foglalkoz­ni, megfelelően tájékoztatni —, a fegyveres erők mozgal­ma és a baloldali pártok szemszögéből nézve döntő je­lentőségű. Most már látszik, hogy a jobboldal számára mi­lyen fontos volt, hogy július­ban leválthatták a tájékozta- tásügyi miniszteri posztról az idős Raul Regót, a Republica főszerkesztőjét, és helyébe a maguk emberét, Sanches Oso­rio őrnagyot neveztethették ki, aki viszont a puccskísérlet idején ledobta álarcát. Ottó nevét elfelejtették felje­gyezni. így történt azután, hogy éveken át csak úgy em­legették, adták szájról szájra: „egy magyar” vállalta a koc­kázatot. A város megmentője sem jelentkezett volna, ha egyszer a fia 1958-ban nem olvassa véletlenül a Nők Lapját, amelyben képet közöltek: ki­tüntettek egy asszonyt, aki a háború alatt 85 embert meg­mentett. A fia kételkedve kér­dezte tőle: ha apja több ezer emberért kockáztatta a saját­ját, hogyan lehet, hogy senki sem beszél róla? A fia bizonytalan hangja, rejtett kétkedése adta kezébe a tollat és írt Sonneberg váro­si tanácselhökének. Megírta, hogy él és hogy kérdezzék meg dr. Erich Wedelt, a Steiner családot, Götz vendéglőst, akiknek a nevét nem feledte, mi történt 1945. április 12-én. A válasz gyorsan érkezett, kö­szönő levél volt, örültek, hogy végre megtudták a nevét és jött egy csomag is a magyar nagykövetség révén, tele son- nebergi ajándékkal. 1960-ban pedig a városi ta­nács meghívására német ba­rátaihoz utazott. Ismeretler fiatalember várta az állomá son, a bemutatkozásnál a nef vét sem értette. A Zentral szállóba vitte kocsijával. Egy pillanatra, amíg a portássá! beszélt, Déri Ottót magára hagyta. O pedig a félhomály­ban ismerősnek tűnő alakol vélt felfedezni. Közelebb sé­tált és már kétsége sem ma­radt: az öreg Steiner állt ott akitől a kézitolókocsit kapta, amidőn a felszabadulás után hazaindult. (Feleségével, aki Önkéntes ápolónőként veié volt, 1400 kilométert gyalogolt azzal a kézikocsival hazáig.) Carlos Prats tábornok, az Al- le nde-Ív ormány egykori honvé­delmi minisztere és felesége Buenos Airesben bombamerénylet áldozata lett. Prats és felesége a chilei fa­siszta junta hatalomra kerülése óta politikai menekültként Argentíná­ban élt. egy FEJEZET AZ NDK-BÓL ^ Nem robbant fel a város Akadtak, akik megkér­dezték, miért tettem? — mondja Déri Ottó.— Hát hagy­hattam volna elpusztulni sok ezer öreget, asszonyt, gyereket ? És az igazat megvallva, nem sokat gondolkodtam. Cseleked­ni kellett, a lőszer bármelyik pillanatban robbanhatott. Kö­zel volt a front, egymást ér­ték a bombázások és a gyújtó- zsinórt előkészítették a rob­bantáshoz. Amikor Sonnebergben jár­tam, a város központjában, a Karl Marx Strassen, amely a pályaudvarhoz vezet, kísérőim egy saroképületre mutattak: ez a Pico gyár. Arról neveze­tes, hogy egy sebesült magyar katona mentette itt meg a vá­rost a pusztulástól. Déri Ottó tettét mindenki ismeri. Ki azért, mert emlékszik az izga­lomra; ki azért, mert szülei­től hallotta: ma nem élne, ha az a magyar ember...; ki azért, mert így szülei, roko­nai menekültek meg a biztos haláltól; kit a gyönyörű város szeretete késztet hálára. A fasiszták a város köze­pén, a mai Pico gyár udvarán — akkor a Luftwaffe ruharak­tára volt —, halmoztak fel emeletnyi magasságban robba­nószert. Ahogy közeledett a front, sűrűsödtek a légitáma­dások — a nácik elmenekül­tek. Dr. Erich Wedel idősebb német polgár, aki gyűlölte a fasisztákat, valahol megne- szelte, hogy Sonneberg lakóit és a szép türingiai várost a fasiszták milyen sorsra szán­ták. Azonnal cselekedett, tűvé tett mindent, hogy robbanó­anyaghoz értő szakembert ta­láljon, aki vállalja az életve­szélyt egy városért, lakóiért, így került a kórházba és Déri Ottóhoz, aki sebesülése előtt árkász parancsnok volt. Azon az 1945. április 12-i szürkés, esős hajnalon néhány egészségügyis katona segítsé­gével közelítették meg a rob­banóanyagot. Észrevette, hogy a gyújtózsinor honnarí hová vezet. Veszélyes lett volna ez a munka mindenképpen, de így, hogy ismeretlen volt a robbanószer, ismeretlen bizto­sítással, amelynek eltávolítá­sához szakértelem kell... hiába volt hűvös a reggel, Déri Ottóról folyt a víz. S amikor sikerült kivenni a zsinórt, és zsebrevághatta, a másik zsebébe pedig a gyuta­csot tette, még nem volt elég: a körülbelül harminc mázsá- nyi robbanószert el kellett volna szállítani a légoltalmi víztartályhoz. De nem volt kocsi, azaz lett volna egy stráfszekér, de nem volt kere­ke és fel is kellett rakodni, ami ugyancsak életveszélyes és nem is nagyon akadt alkalmas ember. Azután kiderült, a robbanószer alá benzinkeveré­ket raktak a fasiszták, hogy ha robban, nagyobb legyen a ha­tás, a benzin robbanása még messzebb szórja és nagyobb tűzzel az ekrazitot: újabb ne­hézség. A város tele volt koncentrá­ciós táborokból szabadult ha­difoglyokkal, a legkülönfélébb DÉRI OTTO a város becsületrendjével. nemzetiségűekkel, köztük ma­gyarokkal is. Egy francia fo­goly Déri Ottó nyakába ugrott, amikor a gyújtózsinórt elvág­ta, egy lengyel pedig, ki tud­ja honnét, kocsikereket szer­zett. Mindenki segített a rako­dásban is. I Ennyi volt az egész. Ki­lene órára már mindenki tud­ta, aki ott élt: megmenekült a gyönyörű Sonneberg és ott- honmaradt lakossága. Déri Hétfő: A magyar párt- és kormányküldöttség befejezte moszkvai tárgyalásait, a meg­beszélésekről közleményt adtak ki. — Lemondott Spinola por­tugál elnök, helyébe Costa Go­mes tábornokot nevezték ki. „ Kedd: Púja Frigyes New .Yorkba utazott, az ENSZ-köz- gyűlésére. — Moszkvában beje­lentették, hogy Henry Kissinger október 23—27. között látogatást tesz a Szovjetunióban. Szerda: Athénban közölték, hogy november 17-re kitűzték a parlamenti választásokat. — A közös piaci országok külügy- és földművelésügyi miniszterei a mezögazdaéági felvásárlási árakról vitáztak Brüsszelben. Csütörtök: Lemondott az olasz kormány. — Osztrák, algériai és szíriai kollegájával tárgyalt New Yorkban a magyar külügy­miniszter. Péntek: A chilei junta a nem­zetközi szolidaritási akciók ha­tására bezárta a Dawson-szigeti koncentrációs tábort. — Véget ért a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közgyűlése Wa­shingtonban. Szombat: Leonyid Brezsnyev Berlinbe érkezett, az NDK fenn­állásának 25. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségek­re. — Portugália a köztársaság kikiáltásának évfordulójáról emlékezett meg. A portugál válságból való kibontakozással kezdődött a hét; a szélsőjobboldal puccs­kísérlete már az előző hét vé­gén maghiúsult, vasam apra- hétfőre már csak a politikai és személyi következmények levonása maradt. Spinola tá­bornok lemondott. Az elnök­nek távoznia kellett, hiszen az ó nevével és nyilván az ő ál­dásával szerveződött az előző hét végén a reakciós csopor­té!' tervezett tüntetése, amely államcsínybe torkollott vol­na. Spinola az utolsó pillana­tig kitartott amellett, hogy az általa „csöndes többségnek” nevezett jobboldal hallathas­sa a hangját. Amikor aztán ezer és egy bizonyítéka lett a baloldali közvélemény által már jelzett puccsveszélynek, Spinola tábornoknak le kel­lett köszönnie... E sorok írója 1971 nyarán látta először a Caixas-börtön. A dél-európai politikai szin­tér mozgalmas eseményekkel szolgált másutt is a múlt hé­ten. Olaszországban lemon­dott a kormány, Cipruson me­rényletet kíséreltek meg Kle­ridész ügyvezető elnök ellen, Görögországban megkezdődött a választási kampány, Török­országban politikai alkudozá­sokkal járnak a kormányala­kítási kísérletek. Mindez meg­mutatja, milyen súlyponti helyzete van világunkban Dél- Európának, a Földközi-tenger térségének! Az olasz kormányválság­nak csak formai oka a „bal- közép-politika” három tartó­pillére közül kettőnek, a szo­cialistáknak és a szociálde­mokratáknak a vitája. A vál­ság politikai és gazdaság! okokra vezethető vissza. Kül­politikailag tarthatatlan az olyan elképzelés — márpedig ilyesmiről van szó! —, hogy Olaszország NATO-elkötele- zettségét még inkább elmé­lyítsék, az „olasz csizmába” még több repülőteret, hadi­kikötőt, rakétabázist rakja­nak bele. Belpolitikailag pe­dig előbb-utóbb el kell jut­niuk az olasz uralkodó körök­nek a felismerésig, hogy be kell vonni egy széles körű kormánykolalícióba az olasz kommunistákat is! Nélkülük nincs lehetőség életképes, kor­mányzóképes kabinet össze­állítására. .. A gazdasági prob­lémák megoldása szintén csak így jelentkezik: a kommunis- tá1- javasolta reformok szám­bavételével, megvalósításá­val. ■ ■. ., ■­................. A tőkés .világ pénzügyiszak­emberei, iparosai és bankár­jai mind Washingtonra tekin­tettek a héten. A Sheraton- Park Hotelban ülésezett a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közgyűlése. A tes­tület elé állt Ford amerikai elnök is és beszédében harcot hirdetett az infláció ellen. A majdnem háromezer főnyi hallgatóság (pénzügyminiszte­rek és a jegybankok igazgatói, gazdasági szakértők egész ha­da) komor kedvvel hallgatta. Nem túlzás azt állítani, hogy a közgyűlés résztvevőinek na­gyobbik fele súlyos válságtó1 tart a tőkés világban. Ki tud­ja, hány milliárd lesz az idén már az olajat vásárló, ipari­lag fejlett tőkésország fize- tésimérleg-hiánya? És ki tudja felmérni annak a hatását, hogy az úgynevezett „olajdollár” milliárdjai hogyan hullám- zainak majd a Közel- és a Kö­zép-Kelet olajtermelő orszá­gai meg a nyugati bankok kö­zött, fokozva az ismételt va­lutaválságok miatt már amúgyis kialakult pénzügyi egyensúlyzavart a tőkés vi­lágban? McNamara — emlékszünk rá, valaha Kennedy hadügy­minisztere volt és még John­son alatt is 6 irányította az amerikai hadsereg vietnami agresszióját! —, mint a Világ­bank elnöke azt javasolta, hogy a következő öt évben 36 milliárd dollárra emeljék a Világbank kölcsönalapját. Ar­ra tett célzást, hogy ennek az összegnek a nagy részét az olajexportáló országok teremt­sék elő... Kétségtelen, hogy vannak gazdag olajtermelők: az egyik Irán. Uralkodója, a perzsa sah, a héten fejezte be ázsiai kör­útját, amelynek nyilván az volt a célja, hogy Irán ázsiai politikai és gazdasági hatá­sát megnövelje. Az idén Irán már 12 milliárd dollárt tudott elkölteni (tavaly csak 7 és fél milliárdot...), úgy, hogy két- és több oldalú kölcsönöket adott, külföldön helyezett el tőkét, törlesztette adósságait és megfizette' az Iránba irá­nyuló külföldi importot. Em- lékeztes. hogy Irán külföldi tőkebefektetési sorozatával megszerezte a nyugatnémet Krupp-cég részvényeinek te­kintélyes részét és Franciaor­szágban is sok százmilliós nagyságrendű üzleteket kötött. Az ókorban Dárius kincse volt legendás, ma Irán gazda­sága válik azzá. Kérdés, mire fordítja dollármilliárdjait a „sahinsah”, s hogy politikai hatását milyen irányban hasz­Vasco Goncalves dandártábornok, a portugál ideiglenes kormány miniszterelnöke (bal oldalt) felkereste Costa Gomes tábornokot, Por­tugália új köztársasági elnökét és a kormányban végrehajtott változ­tatásokról tárgyalt vele. nálja fel. Singapore-i, ausztrá- térségben máris nagyobb be- liai, új-zélandi, indonéziai és leszólást követel magának a indiai körútja jelezhette, hogy dolgok alakulásába, az ázsiai és a csendes-óceáni Pálfy József Hét végi jelentések NOVEMBER VÉGÉN szov­jet párt- és kormányküldött­ség látogat Mongóliába Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának vezetésével. A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK jegyzékben kérték fel az ENSZ főtitkárát, hogy ve­gyék fel az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának napirendjé­re a KGST megfigyelői stá­tusának kérdését. AZ INTERPARLAMENTÁ­RIS UNIÓ tokiói kögyűlésé- nek résztvevőit szombaton délután fogadta Hirohito ja­pán császár. PORTUGÁLIA népe szom­baton — 48 éve első ízben — szabadon megünnepelheti a monarchiát megdöntő polgári forradalomnak és a köztársa­ság kikiáltásának 64. évfor­dulóját. Salazar és Caetano megtiltotta a nemzeti ünnep megtartását. A CHILEI KORMÁNY szombaton hivatalosan beje­lentette, hogy jelentősen fel­emeli három alapvető köz­szükségleti cikk (a kenyér, tej és az étolaj) árát. A SZENÁTUS megajánlás! bizottsága pénteken úgy dön­tött, hogy Nixon volt USA- elnök 200 000 dollárt kap a magánéletre való átállásra. Ugyanakkora összeget szava­zott meg a képviselőház is. Ford elnök eredetileg 850 000 dollárt akart megajánlatni er- ^ célrs MAGYARORSZÁGON, Len­gyelországban és Romániában tett látogatásáról visszatért Lisszabonba Jósé Vera Jardim portugál gazdaságügyi állata- titkár. A most következő hét ese­ménynaptárából : Hétfő: ünnepségek Berlinben, az NDK jubileuma alkalmából. Kedd: Gierek Washingtonba látogat. — Brezsnyev hazautazik Berlinből. *— Púja Frigyes fel­szólalása az ENSZ közgyűlésén. Szerda: Kreisky osztrák elnök Iránba látogat. — Kissinger Kairóba érkezik. Csütörtök: Brit választások. — Bécs: haderőcsökkentési tár­gyalások. Péntek: Gierek hazautazik Washingtonból. — Az Interpar* lamentárius Unió záróülése Tokióban. Szombat: Kissinger Amman* ba látogat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents