Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
K Milan l&i. OKTOBER 5., SZOMBAT BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról.) Vatala tett a tanácsi munka fejlesztése, a tanácstörvény Végrehajtása- érdekében. Biztosított a folyamatos fejlődés — A figyelmet a helyi tanácsok fejlesztésére kell fordítani. mivel ezek állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. Ezért követelmény, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok javítsák irányító munkájukat, segítsék és ellenőrizzék jobban a helyi tanácsi szerveket — mondotta a többi között Beszéde befejező részében hangsúlyozta: — A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeges feltétel adott ahhoz, hogy a tanácsok munkája folyamatosan fejlődjék, eredményesebben valósítsák meg az állami feladatok nelyi végrehajtását, teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot is nyújtanak erre. A szocialista állam természetes létformája a demokrácia Borbánéi János felszólalása Felülvizsgálják a jogszabályozást tárgyi feltételek is kialakuljanak a gyors, hatékony, törvényes döntésekhez. Ez nemcsak az új hatáskörökkel élőkön múlik, hanem az irányítószerveken is, mert a hatáskör leadásával nem szűnt meg felelősségük az ágazati feladatok helyi megvalósításáért. Az állami ellenőrzésről elmondotta a szónok, hogy az általában betölti hivatását, hozzájárul a törvényes rendhez, segíti társadalmi és gazdasági céljainak elérését. Fogyatékossága ugyanakkor, hogy nem elég áttekinthető, túlságosan bonyolult és nem kellően összehangolt. — Különösen kifogásolható — mint elmondotta Borbándi János —, ha esetenként elmarad az ellenőrzés, ha formális vagy ha szubjektív. — Ebből ered, hogy gyakran felderítetlenül maradnak szabálytalanságok és visszaélések, következmény nélkül marad egyes szervek munkájának eredménytelensége, s ezért nincs kellő biztosíték a felelősség érvényesítésére sem. Joggal kifogásolható, hogy az ellenőrzés nyomán nem mindig születnek hatékony intézkedések, s ezért helyenként szinte minden marad a régiben. — A tanácsok önállóságának további növélése, népképviseleti-önkormányzati szerepének erősítése akkor járhat együtt a központi irányítás hatékonyságának növelésével, ha tovább javítjuk a kormány, a minisztériumok és a tanácsszervek ellenőrző tevékenységét, ha fokozzuk az állampolgárok és választott képviselőik által gyakorolt társadalmi ellenőrzést, s végül, ha tovább szilárdítjuk az állami fegyelmet és a szocialista törvényességet. A kérdést az országgyűlés tette fel: eredményes-e a tanácstörvény végrehajtása? — Az erre adott válasz az előterjesztés, a szóbeli beszámoló és a Minisztertanács véleménye szerint is pozitív. Mindezek alapján a törvény végrehajtásáról szóló állam- titkári beszámolót a Miniszter- tanács nevében támogatom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. A fejlesztési alapokat kell erősítem Ihászi József felszólalása körét tiszteletiben tartva továbbfejleszteni a központi irányítás kialakult új formáit és tartalmát, általánossá tenni a jogszabályok útján történő irányítást és növelni az ellenőrzés szerepét és hatékonyságát. — A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény jól szolgálja és segíti a szocializmus építését, a tanácsok önállóságának növelését az állampolgárok aktivitását, részt- vállalását a közös gondokban — kezdte hozzászólását Ihászi József, az Mí&MP dabasi járási bizottságának első titkára, a megye 14. választókörzetének képviselője. — A tanácsok megnövekedett és sokrétű feladataikat többségükben helyesen és jól oldják meg, de tény az is, hogy esetenként még a jogszabályok paragrafusai mögé bújva, nehézkes ügyintézésük. Ez azonban nem a tanácstörvényből adódik, hanem olykor a szűkre szabott lehetőségekből, máskor pedig a szakképzettség vagy a tapasztalat hiányából. Tartalékok a helyi erőforrásokban Az eredményekről szólva elmondotta a képviselő, hogy bevált a tanácstörvénynek az a rendelkezése is, amely biztosította a községek számára az első fokú ügyintézés jogát. Ennek eredményeképpen meggyorsult az ügyintézés, ami kedvezően érezteti hatását az állampolgári magatartásban is. — A tanácsok tevékenységük során olyan jelentős jogszabályok és határozatok végrehajtásán dolgoznak, mint az ifjúsági törvény, felügyeleti jogkörben a szövetkezeti törvény, a népesedéspolitikai határozat, a közművelődéssel és a közoktatással kapcsolatos párthatározat. Mindez valamilyen formában az anyagiak konkrét vetületeként is jelentkezik. A helyi erőforrásokban van ugyan még tartalék, például a társadalmi munka jobb szervezésében, a tanácsok és a gazdaságok szorosabb együttműködésében, a feladatok jobb, gyorsabb megoldásához azonban nagyobb központi segítségre is szükség lenne. — Pest megye lakóinak száma ma már megközelíti az egymilliót. Ez részben a természetes szaporulat, részben a más megyékből beköltözés következménye. A bevándorlás elsősorban az agglomerációra vonatkozik. Ezekben a községekben legégetőbbek a gondok. E területeken nincs lehetőség iparfejlesztésre, szeretném hozzátenni, nincs is ilyen törekvés a járási, megyei vezetők részéről, sőt erőteljes harc folyik, ha ilyen tapasztalható. A bejáró ipari munkások nagy része az agglomerációs övezetben lakik. Az ellentmondásokat a városi igény és a falusi lehetőség szüli. Az ország ipari munkásságának mintegy tíz százaléka lakik megyénkben, ezért a munkásosztály helyzetének javítására, vagy további javítására tett intézkedések érzékenyen érintik Pest megyét. Mindez már nemcsak államigazgatási, vagy ügyintézési, hanem politikai kérdés is. A gondok az agglomerációban jelentkeznek — Néhány konkrét megvalósításra váró feladatról szeretnék szólni Pest megyéből és választókerületemből — mondta a továbbiakban a dabasi járási pártbizottság első titkára —, a teljesség igénye nélkül. Ezek közé tartozik a falugyűléseken1 és más egyéb rendezvényeken vissza-visszatérő probléma: az alapellátás hiányossága. — Pest megyében 2500 óvodai hely megépítését terveztük, s több mint tízezer épül 1975 végéig. A vezetékes víz- és csatornahálózat a tervezettnél szintén nagyobb mértékben bővül. Mindennek ellenére nagyon sok a gond, mint az előzőkben jeleztem, elsősorban az agglomerációs övezetben. Gyál lakossága például az Utóbbi 15 évben háromszorosára növekedett, jelenleg tizenhétezer, s 921 óvodáskorú gyermeket tartanak számon, akiknek csak a huszonhat százaléka kerülhetett óvodákba, függetlenül attól, hogy az elmúlt évben új 120 személyes óvoda nyílt és megkezdődött újabb százszemélyes építése. A Pestre járó szülők egy része továbbra is a fővárosi óvodákba viszi gyermekét. Annak ellenére, hogy választókörzetem több községében ennél jobb a helyzet, a felvett óvodáskorúak aránya nem éri el még az ötvenöt százalékot sem. Tapasztalatok a választókerületből _—Az utóbbi évek különböző szociálpolitikai intézkedései kedvező visszhangot váltottak ki a lakosság körében. Hatásukra további számszerű növekedés várható, ez azonban újabb alapellátási problémákat eredményez. — A másik nagy gondot jelentő terület — mondotta Ihászi József — az iskolai oktatás feltételeinek biztosítása. Ez egyaránt érinti a tanácsokat és az állampolgárokat. Választókerületemben 209 tanterem van. Ebből 88-ban két- műszakos a tanítás, de vannak háromműszakos osztályok is. A szülők sokszor szóvá teszik, hogy a gyerekek este későn, fáradtan érkeznek haza. — Az egészségügyi problémák már nemcsak a dabasi járást, hanem egész Pest megyét érintik, függetlenül attól, hogy Vácott és Cegléden megépült a kórház és már új pavilonokkal is bővült. A megye lakóinak számához viszonyítva a kórházi ágyak száma válbiztosítéka az ellenőrzés A továbbiakban a hatáskörök leadásának témáját, -sjala- mint az ellenőrzés problémáját érintette a Minisztertanács elnökhelyettese. A hatáskörök leadásával a feladatnak csupán az egyik részét oldottuk meg — mondotta. — A másik, a nehezebb része: biztosítani, hogy ahová az új hatáskörök kerültek, ott a megfelelő személyi és A tanácstörvény ’ végrehajtásának eddigi tapasztalatához szinte minden képviselőnek van hozzáfűznivalója. Nemcsak a felszólalók nagy száma bizonyította ezt, hanem az élénk folyosói beszélgetések, olykor viták is. — Könnyebb a helyzete a Komárom megyeieknek — indítja a beszélgetést dr. Palotai Sándor körzeti orvos, a megye 15. választókerületének képviselője —, Homor Imréné Komárom megyei képviselő felszólalására utalva. ‘A főváros után a harmadik helyen állnak a fejlesztési alapok nagyságát illetően, amíg Pest megye jelenleg még az 1970. évi országos szintet sem éri eL tudott dolog, hogy Pest megyében gyakori még az orvoshiány. Erről folytatódik a beszélgetés dr. Palotai Sándor és dr. Vámosi Erzsébet nagy- kátai járási főorvos, a megye 5. választókerületének képviselője között. — Gond — mondja dr. Palotai —, hogy sok a helyettesítés. Ahol például két körzeti orvos van, s az egyik hosszabb ideig hiányzik, akkor a másiknak kell elvégezni a két ember munkájú:, ami nálunk, a dabasi járásban nagyon nehéz feladat. Ilyen esetben a helyettesítő orvos a helyettesítendő fizetésének az ötven százalékát kapja, a másik ötven százalék a tanácsnál marad. — Nálunk, a nagykátai járásban másként van ez — mond ellent dr. Vámosi Erzsébet. — Két helyettesítő orvosunk van. Az egyik a rendelőből jár ki az adott településre, ahol ellátja a járóbetegeket, s ezért a helyettesítendő fizetésének az ötven százalékát kapja. A helyben lakó helyettesítő orvos, ugyancsak ötvenszázalékos térítésért, a fekvőbeteg-ellátást látja el. így ugyan a tanácsnál nem marad bérmegtakarítás, de könnyebb a helyettesítő orvos dolga és a betegek sem panaszkodnak arra, hogy a helyettesítő orvos nem tud kellően foglalkozni velük. A tanácsi önállóság pozití_ vumairól és negatívumairól folytatja tovább a megkezdett gondolatsort Vigh László, a Pestvideki Gépgyár üzemvezetője, a megye 16. választó- kerületének képviselője a beszélgetőkhöz csatlakozva. — Két ellentétes példát szeretnék elmondani — fordul képviselőtársaihoz. Dömsödön a tanács nyolc tantermes iskola felépítéséhez kapott támogatást a megyétől. Az igény azonban tizenkét tantermes iskola ebben a községben. Ezért a tanács vezetői, élve nagyobb önállóságukkal, összehívták a helyi gazdasági egységek vezetőit és a segítségüket kérték. Az eredmény: a helyi gazdasági egységek vezetői vállalták a még szükséges négy tanterem felépítésének anyagi kiadásait. A másik példa Makádról szól. Itt is nagyon kellene már új iskola, a jelenlegi két épület elavult, korszerűtlen. A tanács évi fejlesztési alapja azonban mindössze hatvanezer forint, s a községben egyetlen gazdasági egység, nagyon gyenge termelőszövetkezet van csupán. Így aztán itt kevés az akarat és a jó szándék, felsőbb segítség nélkül aligha épülhet meg a nagyon szükséges új iskola ezen a településen. Tegnapra több vendéget is hoztak magukkal a megye országgyűlési képviselői. Vámos Géza, a Monori Állami Gazdaság főagranómusa dr. Ben- csik Mihályt, a monori járási hivatal elnökét invitálta meg az országgyűlés pénteki tanácskozására. — Örülök, hogy itt lehetek, ezen a számomra nagyon fontos tanácskozáson — mondta dr. Bencsik Mihály —, hiszen ami ma itt elhangzik, az szerves része mindennapos munkámnak. Nálunk a monori járásban is érezhetően megélénkült a tanácstagok aktivitása a tanácstörvény bevezetése óta. Nem egyszer előfordul például a tanácstagi beszámolókon, hogy a jelenlévő állampolgárok számon kérik tanácstagjuktól, mit tett korábban elmondott gondjaik megszüntetése érdekében, továbbította-e javaslataikat az illetékeseknek. Erre korábban alig» Ságok forrása? lehet, ha elintézése felesleges utánjárást igényel ha az állampolgár ridegséggel, bürokratikus formalitásokkal találkozik, vagy a segítőkészség hiányát tapasztalja. Fontos követelmény, hogy a tanácsi dolgozó munkájában ne csak az ügyiratot lássa, hanem mindenekelőtt a mögötte-levő embert. összegezve a módszereket és törekvéseket, melyek a tanácsok központi irányítását jellemzik, elmondotta: — Ezek között a leglényegesebbék : a tanácsok népképviseleti-önkormányzati szerepParlamenti jegyzet lamunknak, melynek politikai alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége, feladatait pedig a lakosság, a dolgozó milliók közreműködésével és támogatásával végzi. Ezen belül a tanácsok is részesei, formálói eredményeinknek. Nem a tanácsok „belügyéről” van tehát szó, hanem állam- rendszerünket és egész társadalmunkat érintő, a közvélemény érdeklődését is joggal kiváltó belpolitikai esemény— Országgyűlésünk olyan időben tárgyalja a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait, amikor egész dolgozó népünk pártunk XI. kongresz- szusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára készül, amikor elért eredmé-r nyeink számbavételével és további feladataink meghatározásával foglalkozunk — kezdte beszédét Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. — Eredményeinkben jelentős szerepe van szocialista álA kötelességek és jogok egysége ■— Nem lehet különválasztani az állam fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését és a központi irányítás javítását — mondotta Borbándi János —, ezek egymással szorosan összefüggő kérdések. Mi a demokráciát a szocializmus, a szocialista állam természetes létformájának te- Mntjtik. — A demokrácia akkor fejlődik — mondotta a továbbiakban —, ha nem féltjük az államhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az intézkedések kialakításában és véleményt mondanak a végzett munkáról. Azt is hangsúlyozzuk azonban, hogy a demokráciától elválaszthatatlan a kötelességek és jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét is. Borbándi János hangsúlyozta, hogy a három év tapasztalatai alapján megállapítható, a tanácstörvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, idötállóan szabályozza a tanácsok működését, eredményesebbé tette munkájukat. — Az államigazgatás fejlesztésének ismert programjából eddig a tanácsok tevékenységében valósult meg a legtöbb. Másfél milliárd értékű társadalmi munka A tanácsok szerepét érzékeltető konkrét példák között elmondotta: a tanácsok az idén csaknem 30 milliárd forint fejlesztési alappal gazdálkodnak és emellett mintegy másfél milliárd forint értékű társadalmi munka szervezésével növelik a helyi lehetőségeket. — A tanácsok a korábbinál tartalmasabb gazdasági, társadalmi és politikai együttműködést alakítottak ki a területükön leyő állami, társadalmi és gazdálkodó szervekkel — mondotta —, a jövőben azonban arra kell törekedniük, hogy tovább szélesítsék együttműködésüket a vállalatokkal és a szövetkezetekkel. Az igazgatási tevékenységről Borbándi János elmondotta, hogy ez a tevékenység, a hatósági munka színvonala javult, közelebb került a lakossághoz és sok tekintetben egyszerűbbé vált. — Bürokratikus jelenségek azonban továbbra is előfordulnak a tanácsoknál és az államigazgatás egyéb ágazataiban. Ezzel nem békélhetünk meg, mert a legegyszerűbb államigazgatási ügy is a bosszúEzt követően az országgyűlés legalapvetőbb irányító funkciójáról, törvényalkotó tevékenységéről; az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, valamint az ágazati irányító szervek tanácsokkal kapcsolatos szerepéről, tevékenységéről beszélt. — A központi irányítás hatékonyságát esetenként csökkenti a jogi szabályozás bonyolultsága és az ebből származó bürokratizmus — mondotta. —■ A jogszabályok egyes esetekben nem, vagy nem kellően veszik figyelembe a végrehajtás feltételeit Elmondotta Borbándi János, hogy a legutóbbi felmérés szerint a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek egy év alatt 1330 — a taná- csok-munkáját érintő — rendelkezést adtak ki. — Az is előfordul, hogy a különböző szervek irányelvei ellentmondásosak, vagy kötelező előírásokat tartalmaznak ahelyett, hogy a helyi szerveknek a jogszabályok végrehajtásához nyújtanának segítséget. A Minisztertanács a közeljövőben napirendre tűzi a miniszteri rendeletnél alacsonyabb szintű jogszabályok ügyét és meghatározza az egyszerűsítéssel és öszehangolás- sal kapcsolatos feladatokat A felelősség érvényesítésének
