Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

1974. OKTÓBER 5., SZOMBAT BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Beszélgetés ebédszünetben. Tarjáni Béláné (Pest megye, 17. vk.) ál­talános Iskolai tanár és Vígh László (Pest megye, 16. vk.) üzemvezető- helyettes. tozatlanul kevés. Ezért nagy szükség van arra, hogy az ötö­dik ötéves tervben megépüljön az új kórház. — Pest megye és a dabasi járás néhány problémáját azért mondtam el — mondotta fel­szólalása végén Ihászi József —, mert az egy főre jutó fej­lesztés a megyében még ma sem éri el az 1970. évi orszá­gos szintet, s ebből fakadnak gondjaink, amelyek megoldá­sához nem egy esetben a sa­ját erőnk már kevés. a tanácsok tömegpolitikai bázisa S. Hegedűs László felszólalása — A tanácstörvény végre­hajtása nemcsak a kormány és a tanácsok feladata, hanem az egész társadalom ügye, mely­ben közvetlenül érdekelt min­den állampolgár — kezdte be­szédét S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Pest me­gye 24. választókörzetének or­szággyűlési képviselője. — A tanácsok a törvénynek megfe­lelően az elmúlt években fo­kozottan támaszkodtak a nép­frontbizottságokra, szoros, mindennapi együttműködés alakult ki abban a szellemben, amit a törvény úgy fogalmaz meg: „legyen a népfrontmoz­galom a tanácsok tömegpoliti­kai bázisa”. A politikai célok cselekvéssé formálódtak A továbbiakban a népfront és a tanácsok kapcsolatáról szólva elmondta: — A népfrontmunka általá­nos tapasztalata, hogy ahol tá­jékoztatják a lakosságot a ta­nácsi munkáról, figyelembe veszik véleményét, bírálatát, biztosítják részvételét, ott fel­lendül a tanács munkája, szebb, tartalmasabb lesz az emberek, a város, a község élete. — Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének tartjuk, hogy politikai célkitű­zéseink, — amelyeknek alap­ján a tanácstörvény is meg­született — a tanácsok, a nép­frontbizottságok és a lakosság mindennapi cselekvéssé for­málódtak. A törvény a tanácsokat tette felelőssé a lakosság alapellá­tásáért — folytatta S. Hegedűs / László —, egészségügyi, kultu­rális, szociális, közlekedési, el­látási és szolgáltatási igényei­nek kielégítéséért. A közvéle­mény is a tanácsoktól várja az ilyen irányú fejlődést. Az em­berek megértik, hogy a fej­lesztés az anyagi feltételeknek megfelelően csak fokozatosan lehetséges, de ugyanakkor azt is igénylik, hogy legyenek ha­tékonyabbak a gondjaikat megoldó intézkedések. — A IV. ötéves terv ugyan­is a városok, községek fejlesz­tésére felhasználható összeget — elsősorban a lakásépítési program érdekében — a váro­sokra összpontosította. Ezzel szemben elmaradt számos ki­sebb beruházás és ez a közsé­gekben, nem kevésbé a váro­sok peremkerületeiben feszült­ségeket teremtett.- A társada­lom erőfeszítései, a helyi erők mozgósítása elsősorban a fe­szültségek feloldását szolgálta, ezért jelentős mozgalom indult a vízellátás, az óvoda, az isko­laépítés meggyorsítására. Részben ennek tulajdonítható, hogy a tervszámokat e terüle­teken teljesítjük, illetve telje­síthetjük. — Változatlan gond azon­ban a meglevő iskolaépületek állapota, felszereltsége és a napköziellátottság alacsony szintje. Ez ma az egyik legál­talánosabb lakossági észrevétel és véleményünk , szerint a gyorsabb előrehaladásra köz­ponti segítséggel és a lakosság összefogásával még ebben az ötéves tervben van lehetőség. Az élethez alkalmazkodó rendeleteket várnak A gondokról Szólva a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a jobb la­kossági ügyintézés fontos fel­tétele a jobban előkészített és kiegyensúlyozottabb rendelet alkotás. A lakosság többsége akarja és segíti a rendet, he­lyesli a következetességet, de ehhez egyszerű, világos és az élethez alkalmazkodó jogsza­bályokra van szükség. — A legutóbbi évek rende­letéi terjedelmükben, gyakori módosításaikkal, belső utasí­tásokkal nagy terhet rónak, különösen a kisebb tanácsok­ra. Lassú a szerteágazó rende­letek összevonása, egyszerűsí­tése. Számos esetben tapasz­talható, hogy a rendeletekben az indokoltnál szűkebb a helyi szervek döntési jogköre. kozásokon vitatják meg a leg­főbb várospolitikai kérdése­ket. A tanács és a 'lakosság közvetlen kapcsolatainak fej­lesztése a népfrontmozgalom és a tanácsok közös feladata. Ügy érezzük, hogy a jövőben ezeken a területeken is többet tehetünk a legjobb módsze­rek országos elterjesztésében. A lakosság tájékoztatása kötelesség Végezetül a népfront és a lakosság kapcsolatáról szólva S. Hegedűs László megálla­pította: « — A népfrontmunka erősö­dő gyakorlata, hogy minden jelentős országos és helyi ügy­ben kikérjük a lakosság vé­leményét. Ezt tettük a mai parlamenti vita előtt is. Az elnökség a lakosság észrevé­teleinek többségével egyetér­tett. — A parlamenti vita bizo­nyára sok hasznos javaslat­tal, tapasztalattal, bírálattal fogja segíteni a tanácstörvény végrehajtását. Az elnökség lakosságot az őszi-téli falugyű­léseken, városi lakossági ta­nácskozásokon és más fóru­mokon. Véleménycsere a beszámoló után. Papp Lajos államtitkár (bal­ra) képviselőkkel beszélget. alig akadt példa, ma pedig egyre inkább mindennapos je­lenséggé válik. Ennek a meg­növekedett aktivitásnak is kö­szönhető, hogy az idén Bé- nyén is óvodát avattak, a já­rás egyetlen olyan települé­sén, ahol ilyen intézmény az­előtt soha nem volt. Persze, a gondjaink azért csak nehe­zen oszlanak. Pillanatnyilag a járásban az óvodás korú gyermekeknek csak a hatvanöt százalékát tudjuk elhelyezni. Van olyan településünk is, mint például Ecser, ahol vi­szont minden igényjogosult gyermek bekerült az óvodába, de vannak olyan községek .is, ilyen például Vecsés vagy Űri, ahpl csak a jelentkezők egy- harmadának jutott i^ely. Eredményekről és gondok­lól adnak számot Tarjányi Bé­láné dunaharaszti pedagógus, a megye 17. választókerületi képviselőjének vendégei is. Ady István Dunaharaszti nagyközség tanácsának elnöke prózai gondokról beszél. — Húszezren lakják közsé­günket, évi fejlesztési alapunk azonban mindössze hatszázöt- venezer forint, a gondunk pe­dig nagyon sok. Egyetlen kis ABC élelmiszer-áruházunk van a peremboltokon kívül ennyi ember számára. Kellene ve­gyesáruház is, meg olyan ét­terem, amely megoldaná a közétkeztetést. S ami a legfá­jóbb pontunk: ezernégyszáz óvodás korú gyermek közül mindössze kétszázhatvanat tu­dunk elhelyezni. Raffai Béla, a ráckevei já­rási hivatal elnöke veszi , át a szót, aki szintén vendégként van a Parlamentben: — Három hónapja a járási pártbizottság a járás szocialis­ta brigádjainak vezetőit hívta össze a gondok megoldására és meg is született az elhatá­rozás, hogy a járás valamennyi szocialista brigádja kommu­nista szombatot vállal a du­naharaszti óvoda felépítéséért. Ez egymillió forintos hozzá­járulást jelent új, százszemé­lyes óvoda felépítéséhez. Ezen­felül azt is vállalták, hogy évente megismétlik vállalásu­kat és a pénzt mindig a járás egy adott településének a fej­lesztésére fordíthatjuk. Bizonyára sok hasonló tör­ténetre sor kerülne még, ha nem szólalna meg az ülésszak folytatását jelző csengőszó. Prukner Pál Közös feladat — A jó és világos rendelet- alkotás azonban egyik feltéte­le csupán a jobb ügyintézés­nek. A másik a lelkiismeretes, a lakosságot szolgáló ügyinté­zői munka. A többségében ked­vező tapasztalatok mellett nem hallgathatjuk el, hogy a lakos­ságot még mindig bosszant­ja, esetenként súlyosan káro­sítja a lélektelen, bürokrati­kus ügyintézés, ahol a hivatali szerv nem az ügynek a lakos­ra kedvező törvényes megol­dását, hanem az elodázás, a továbbküldés, vagy az eluta­sítás lehetőségeit keresi. Ezután S. Hegedűs László, a tanácsok és a lakosság együttműködésének fontossá­gát méltatta. — Az utóbbi évek tapasz­talatai bizonyítják, hogy a ta­nácsok munkáját segíti, ha a köz ügyeit a lakosság és a ta­nácsi vezetők közvetlenül is megvitatják. A beszámoló ada­tai szerint a falugyűlések in­tézménye, a törvényben előírt mértéket meghaladóan csak­nem általánossá vált. Űj kap­csolati forma, hogy a városok­ban, nagyközségekben. kör­zeti-kerületi lakossági tanács­Az NDK nemzeti ünnepén Nagygyűlés az Ikarus Járműgyárban A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a népi demokratikus állam megalakulásának , 25. évfor­dulója alkalmából pénteken délután az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyárban nagy­gyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Duschek Lajosné, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára, Kelemen Lajos, Budapest Főváros Ta­nácsának elnökhelyettese, a KISZ központi bizottságának képviselői, továbbá az Ikarus számos párt- és állami vezető­je, a társadalmi tömegszerve­zetek, az eredményesen dol­gozó munkáskollektívák több képviselője. Az elnökség tagja volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete is. Sarlós István, a nagygyűlés Dr. Tímár Mátyás; Bevezetőjében hangsúlyozta a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hogy 25 esztendővel ez­előtt a német munkások és parasztok, kommunisták sors­döntő lépését az tette lehetővé, hogy a második világháború fő terheit viselő Szovjetunió szétzúzta Hitlernek és szövet­ségeseinek fegyveres erejét, és a népek sorát szabadította fel a fasizmus igája alól. Az NDK megalakulása Olyan esemény volt, amely új fejezetet nyitott nemcsak a német nép történetében, ha­nem pozitív hatást gyakorolt Európára és a világban lejá- szódó folyamatokra is — mon­dotta dr. Tímár Mátyás. Olyan állam alapjait rakták le, amelynek zászlajára a béke, az alkotás, a humanizmus jel­szavát írták, amely méltó mó­don folytatja a legnagyobb német gondolkodók és forra­dalmárok harcát. A Szovjetunió segítségére sietett az ország lakosságának, melynek nyomán fokozatosan tűntek el a háborús pusztítás nyomai. A Minisztertanács el­nökhelyettese ezután az NDK gazdasági sikereiről szólt: az 1949-ben induló első kétéves terv befejezése után az ipari termelés 10 százalékkal túlha­ladta ugyanennek a területnek 1936-os termelését. Az NDK dolgozói pedig napjainkban 40 nap alatt termelnek any- nyit, mint 1949-ben egész év­ben. elnöke mondott megnyitó sza­vakat, majd átadta a szót dr. Timár Mátyásnak ,a nagygyű­lés szónokának. A Német Demokratikus Köz­társaságban a munkások és parasztok szilárd és folyama­tosan fejlődő államot terem­tettek. A magyar nép — a vi­lág békeszerető millióival együtt — úgy tekint azNDKr ra, mint a legértékesebb ne­met haladó hagyományok örö­kösére és továbbvivőjére, a nép érdekeinek hű kifejező­jére, az európai kontinens bé­kéjének egyik alapvető ténye­zőjére. Beszéde végén hang­súlyozta a szónok, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és hazánk 30 éves szocia­lista fejlődésének eddig elért sikerei is bizonyítékai annak, hogy a szocializmus erkölcsi, politikai és gazdasági erői ki- apadhatatlanok, hogy népeink összefogása megsokszorozza erőinket. Ezután Gerhard Reinert nagykövet emelkedett szólás­ra. Gerhard Reinert; „Végérvényesen győzött a szocialista társadalmi rend” A nagykövet bevezető szava­iban megállapította: — Az NDK 25 éve elsősor­ban olyan negyedszázad, amely kifejezi a szocialista német ál­lam szilárd összeforrottságát a szocialista államközösséggel. Olyan negyedszázad, amelynek folyamán népünk barátsága és testvéri együttműködése állan­dóan mélyült a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista or­szág népeivel. — Államunk megmásíthatat- lanul a társadalmi haladás ol­dalán áll, az NDK-ban végér­vényesen és visszavonhatatla­nul győzött a szocialista társa­dalmi rend — mondotta a nagykövet, majd az NDK kül­politikáját elemezte. — Államunk szocialista kül­politikája mindig azt a célt szolgálta, hogy szövetségben a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal megteremt­sük a szocializmus békés épí­téséhez szükséges kedvező kül­ső feltételeket és ezzel bizto­sítsuk a mai és a jövő nem­zedék számára a békét, az em­beriség drága kincsét. Befejezésül a nagykövét köszönetét mondott az évfor­dulóhoz kapcsolódó budapesti nagygyűlés megrendezéséért és további sikereket kívánt a testvéri magyar népnek szo­cialista hazája felvirágoztatá- sában. A nagygyűlés Sarlós István zárszavával ért véget, majd színes műsor következett a pilisvörösvári német nemzeti­ségi együttes tagjainak tolmá­csolásában. Az ünnepséget az Intema- cionálé hangjai zárták. A JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEKRE Megyei küldöttség az NDK-ban A Német Szocialista Egység­párt Suhl megyei bizottságá­nak meghívására a Pest me­gyei pártbizottság is képvisel­teti magát testvérmegyénk ün­nepségein, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendeznek. L A Suhl megyei jubileumi Ünnepségekre utazott Cserven- ka Ferencné, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei párt vb tagja, a Pest megyei Tanács elnöke. ezért javasolja a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának, hogy a beszámolóról és a vi­táról tájékoztassuk közösen a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents