Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-05 / 233. szám
BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA A képviselők elfogadták a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót Két Pest megyei felszólalás a tegnapi vitában Tegnap délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly' és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanács- törvény végrehajtásáról. Az államtitkár beszámolója után felszólalások következtek. Sorrendben: dr. Gonda György (Vas megye 7. vk.) megyei tanácselnök, Homor Imréné (Komárom megye 8. vk.), az esztergomi városi tanács elnökhelyettese, Cserna Sándor (Baranya megye 5. vk.), a mecseki Ércbánya V. csoportvezetője, S. Hegedűs László (Pest megye 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Daradics Ferenc (Tolna megye 4. vk.), a bonyhádi járási pártbizottság első titkára, Tóth Szilvesztemé (Csongrád megye 6. vk.), a zákányszéki községi tanács elnöke, Bánóczi Gyula (Szabolcs megye 20. vk.), a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Gajdocsi István (Bács megye 13. vk.), a megyei tanács elnöke és dr. Imre Lajos (Győr-Sopron megye 8. vk.) mosonmagyaróvári körzeti orvos. Ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A további felszólalók sorrendben: dr. Prieszol Olga (Budapest 3. vk.), a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, dr. Radnóti István (Veszprém m. 2. vk.), megyei tanácselnök, Marjanek József (Fejér megye 12. vk.), a balinkai szénbányák mérnöke, Szviridov Ivánná (Szabolcs-Sz. .m. 7. vk.), a baktalórántházi ÁFÉSZ elnöke, Ihászi József (Pest megye 4. vk.), a dabasi járási pártbizottság első titkára, dr. Vida Miklós (Budapest, XXII. vk.) a Gázművek műszaki igazgatója, Bálint Istvánná (Békés megye 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat telepvezetője, Oláh János (Szolnok megye 10. vk.), a Hazafias Népfront megyei titkára és Simaházi Sándor (Borsod m. 17. vk.), az encsi járási hivatal elnöke. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének, aki válaszában annak a ■véleményének adott hangot, hogy a széles körű, mélyreható vita új lendületet ad a törvény következetes végrehajtásának. A konkrét javaslatokra kitérve egyebek között arról szólt az államtitkár, hogy a testületi munkában nemcsak a szervezéskor vagy a végrehajtáskor kell bevonni a lakosságot, hanem jobban kell számítani rájuk az ellenőrzés gyakorlásában is. A válaszadás után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszakát apró Antal zárszava rekesztette be. (Dr. Papp Lajos beszámolóját, Borbándi János, S. Hegedűs László és Ihászi József felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM ÄRA 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 5., SZOMBAT A tanácstörvény elveinek és Az ülésszak szünetében. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT. főtitkára, rest megyei országgyűlési képviselő, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. szabályainak helyességét az élet igazolta Papp Lajos beszéde lugyűlést hívtak össze. S ezek elősegítették, hogy a lakosság közvetlenül tudomást szerezzen a község ügyeiről, a tervekről, a feladatokról, véleményével részt vegyen a döntések előkészítésében és tájékozódjék a korábbi elhatározások megvalósításáról. Ha a lakosságot tájékoztatjuk a feladatokról, ha olyan feladatokat tűzünk ki, amelyeket helyesel, akkor azok megvalósításában szívesen részt is vesz. — Népképviseleti rendszerünk demokratizmusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a képviselők nem tekintik munkájukat befejezettnek a törvények megalkotásával, hanem figyelemmel kísérik és ellenőrzik végrehajtásukat — kezdte beszámolóját dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. — Az, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőségét. A törvény végrehajtása a tanácsok feladatán túl szocialista társadalmi fejlődésünk jelentős tényezője, amely közvetlenül érinti a lakosságot és a nem tanácsi szerveket is. Emberközelben az ügyintézés — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyik időszerű, központi feladatként határozta meg az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — összhangban társadalmi fejlődésünk követelményeivel — a tanácsszervek tevékenységének fejlesztésére. — A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet á végrehajtás első időszakának lehet tekinteni. Ennek tapasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelenthessem a tisztelt országgyűlésnek: a törvény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakorlat igazolta. A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a .tanácsok munkájában, a munka feltételeinek javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés, ugyanis a helyi tanácsok döntenek a város- és községpolitika minden jelentős kérdésében, az ügyintézés is közelebb került a lakossághoz. A lakosság mind nagyobb része mond véleményt, vesz részt a tanácsi feladatok meghatározásában és megvalósításában. A közösség szolgálatában A továbbiakban a testületi szervek működéséről és ezzel kapcsolatban a demokratizmus megvalósulásáról beszélt. — A demokratizmus örvendetes növekedését mutatja, hogy a lakosság véleménye, javaslatai korábban ilyen mértékben még nem érvényesültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. A legtöbb hiányosság ugyanakkor a határozatok végrehajtásának szervezése, de főképpen a következetes ellenőrzése, számonkérése körül tapasztalható. — Fontos önkormányzati hatáskör a tanácsrendelet alkotásának lehetősége — mondotta. — Ezzel azonban — elsősorban a részletekbe menő jogi szabályozás miatt — nem élnek eléggé a tanácsok. A tanácsrendelettel alkotott szervezeti és működési szabályok beváltak. — A testületek döntései törvényesek. Az ország minden századik felnőtt korú lakosa tanácstag, közvetlen részvevője a tanácsi döntéseknek. A csaknem hetvenezer tanácstag a közösség szolgálatában tesz eleget megtisztelő közéleti megbizat,ásának. _ Elismerésre méltó munkát végeztek a törvény végrehajtása érdekében, ezért köszönet illeti őket. A falugyűlések a demokratizmus fórumai Az államtitkár elmondotta a továbbiakban, hogy bevált a fővárosi és megyei tanácsoknál a képviseleti rendszer korszerűsítésének megoldása, mely szerint tagjaikat a helyi tanácsok választják. Kulcsszerepüknek megfelelően tevékenykednek a végrehajtó bizottságok, tevékenyen segítik a tanácsokat a döntések előkészi- tésében és meghozatalában, a Megfelelőnek bizonyult az önálló gazdálkodás Részletesen szólt ezután a tanácson gazdasági önállóságáról és kezdeményezési lehetőségeiről, és ezzel kapcsolatban a többi között elmondotta, hogy bevált a tanácstörvény elvei alapján kialakított tanácsi pénzügyi szabályozó rendszer. A-ianácsolt érdekeltebbé váltak bevételeik növelésében, a helyi erőforrások hasznosításában és a hatékonyabb gazdálkodásban. — A gazdálkodási és pénzügyi szabályozó rendszeren néhány — a hatékonyságot szolgáló módosítástól eltekintve — az V. ötéves tervidőszakra sem szükséges változtatni — mondotta a továbbiakban. Megállapította Papp Lajos, hogy a tanácsok alapjában célszerűen használták fel pénzüket, a tervezés során összességében jól oldották meg a társadalmi igények rangsorolásának nehéz feladatát. Igaz ez még akkor is, ha egyes tanácsok túlértékelték lehetőségeiket, vagy a megyei, központi segítségben bízva, olyan fejlesztéseket is tervbe vettek, amelyek megvalósításához nem voltak meg a feltételek. — Az utóbbi másfél-két év tapasztalatai igazolják, hogy ha hatékonyabb a megyei és a járási segítség, ellenőrzés, és ha a helyi tanácsok nyílt város- és községpolitikát folytatnak, jobban figyelembe vetanácsi bizottságok és eredményesen dolgoznak a tanácstagi csoportok is. A tanácsok és a lakosság kapcsolatában fontos szerepet töltenek be a lakóbi zottságok, bár tevékenységül tartama és módszere még nen mindenütt alakult ki. — A törvény fontos, új — a közvetlen demokráciát szol gáló — intézkedése volt a fa lugyűlés bevezetése. A taná csők tavaly szoros együttmű ködésben a nép fron tbizottsá gokkal több mint kétezer fa pul lai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ülésteremben. szik a lakosság véleményét és őszintén feltárják előttük a lehetőségeket, akkor meg lehe\ előzni a megalapozatlan, a túlzó, vagy partikuláris érdekeket szolgáló fejlesztéseket. Gyermekintézmények terven felül Az államtitkár ezután néhány, a lakosság ellátottsági szempontjából örvendetes példát említett. Tavaly az év végére a többi között elkészüli a IV. ötéves tervidőszakra tervezett általános iskolai osztálytermek 99. a középiskolai osztálytermek 83, a bölcsődei helyek 66 százaléka; 52 ezer 400 óvodai hely létesült, egy- harmadával több, mint amh a terv előírt. Igaz, a tanácsok több fontos területen, különösen kórházak, kollégiumok vízművek, szennyvíztisztító művek építésében és a vízvezeték-hálózat bővítésében elmaradtak a tervük időarányos teljesítésében. Részletesen szólt két, az utóbbi időben sokat vitatott témáról. Mint mondotta, a jelenlegi szabályozás szerint nem képződik annyi felújítási eszköz, mint amennyire szükség volna, ugyanakkor a tanácsok a meglévő felújítási alapot sem használták fel. A lemaradás oka a tervszerűtlen előkészítés, a kapacitáshiány, a műszaki felkészületlenség. Már a korábbi jelzések alapján az érdekelt minisztériumokkal együtt dolgozunk a megfelelő intézkedések előkészítésén. A másik vitatott téma a tanácsok pénzmaradványainak megítélése. A helyenkénti túl óvatos gazdálkodáson és a hiányos előkészítésen túl magyarázat az is, hogy a tavalyi, mintegy három és fél milliárd forint 1800 tanács és több mint 10 ezer intézrríény között oszlik meg; egy másik ok, hogy több tanács egy-egy nagyobb fejlesztésre több évig gyűjti a pénzt. — Mégis indokolt megvizsgálni — mondotta az államtitkár —, hogy milyen formában lehet a tartósan fel nem használt pénz egy részét központilag szabályzóit módon átmenetileg átcsoportosítani a tanácsok között. — A még eredményesebb gazdálkodás érdekében több kiaknázatlan lehetőség van — mondotta —, többek között biztosítani kell, hogy a nem, tanácsi szervek arányosan vegyék ki részüket a közösen létrehozott intézmények működ-, tetéséből, mert az éppúgy közös érdek, mint a létesítés. Szólt ezután Papp Lajos * törvényesnek mondható taná esi ügyintézésről, a hatóság' tevékenység ellenőrzésének belső rendjéről. — Tovább kell azonban ja vítani a külső szervek mun kájának ellenőrzését, így a szövetkezetek tevékenységének törvényességi felügyeletét, az egyesületek felügyeletét, a lakosság érdekvédelmét szolgáló ellenőrzési munkát, elsősorban az árellenőrzést, mert ez is gyenge pontja a tanácsok munkájának. Gyorsabb, korszerű adminisztráció Részletesen szólt az ügyin^ tézés korszerűsítéséről, az eljárások egyszerűsítéséről, a bürokratizmus csökkentésére tett intézkedésekről. Elmondotta az államtitkár, hogy néhány éve például még átlagosan- 2 millió hatósági bizonyítványt adtak ki évente a tanácsok, tavaly viszont mái csak 360 ezret. Az utóbbi évek szervezeti változásai közül kiemelte a közös tanácsok szervezését, melyek elősegítik a települések anyagi és szellemi erőforrásainak hatékonyabb fel- használását és a színvonalasabb tanácsi munkát. A járási hivatalok tevékenysége egészében megfelelő. — A törvényt a tanácsi dolgozók nagy érdeklődéssel és kedvezően fogadták — állapította meg Papp Lajos, s leszögezte —, túlnyomó többségük megértette és magáévá , tette céljait, becsületes helytállással, munkakedvvel vesznek részt végrehajtásában. Szólt ezután azokról az intézkedésekből, amelyek segítették feladataik ellátását, a magasabb képesítésű követelményekről, a gyakornoki rendszerről, az igazgatási ismeretek kísérleti oktatásáról, a továbbképzési rendszerről, a 44 órás munkahétről, a tanácsi dolgozók bérrendezéséről, és az egyéb kedvezményekről. Elemezte azt a munkát, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hi(Folytatás a 2. oldalon.)
