Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
1974. OKTÓBER 4., PÉNTEK ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Létfontosságú számunkra a részvétel a nemzetközi munkamegosztásban Dr. Biró József expozéja A külkereskedelmi miniszter bevezetőben hangsúlyozta: a felszabadulás óta eltelt immár három évtized tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi munka- megosztásban való részvételhez. Utalt arra, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagymennyiségű behozatalra szorulunk, felvevő piacaink, beruházási, kutatási erőforrásaink korlátozottak, mindezek arra késztetnek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcsolódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és kihasználjuk az abból származó előnyöket! A népgazdasági és külkereskedelmi érdek egysége Dr. Bíró József ezután vázolta egyaránt a tudományos-műszaki forradalom, a nemzetközi munka- megosztás kiszélesedésének hatását a szocialista és a tőkés világgazdaságra, majd így folytatta: — Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát. A fejlődés azt mutatja, hogy az ország gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét — a felszabadulás utáni években — hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése, és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden egyszázalékos növekedése pedig -a külkereskedelmi forgalom másfél százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgalmunk — a világkereskedelem növekedésével összhangban — gyors ütemben növekszik. Adottságaink miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszerezni. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a külkereskedelem jelentős szerepet tölt be gazdasági életünkben, a népgazdaság fejlesztésében. A külkereskedelem így egzisztenciális kérdés számunkra. Ahhoz, hogy az ország külkereskedelme megfeleljen a követelményeknek, szabályozni kell számos tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat, a külkereskedelmi érdekeinknek megfelelően A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre. Kizárólagos állami monopólium — A törvény megalkotása azért is fontos — mondotta a továbbiakban dr. Bíró József —, mert eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna, és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A társadalom és a népgazdaság érdekeit szolgáló törvény maradéktalan végrehajtása megköveteli, hogy a benne foglaltakat mindenki egységesen értelmezze és hajtsa végre. Aki külkereskedelemmel akar foglalkozni, annak a törvény összes rendelkezéséhez szigorúan kell tartania magát, függetlenül attól, hogy a népgazdaság melyik szektorában gazdálkodik A javaslat tehát az állami vállalatokra és szövetkezetekre irányadó. A miniszter a továbbiakban kiemelte: — A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. — A javaslatnak ugyanakkor nem célja a gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek bármely szűkítése vagy a meglévő helyzet merevítése. A javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasági kapcsolataik alakításához — törvényes keretek között — széles körű jogokat és cselekvési szabadságot biztosít — A javaslat egyértelművé teszi, fiogy a ktffiereskédeffihi politika az általános gazdakereskedelmi, műszaki-tudományos, termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent számukra is. — A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Ezt még nem minden országtól kaptuk meg. Nem rajtunk múlik tehát, hogy mi sem tudjuk valamennyi országnak biztosítani. Az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történt csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen a téren. — Kétoldalú kapcsolatainkban és a nemzetközi fórumokon egyaránt határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő megkülönböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását, szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Közösség vonja vissza azokat az érdekeinket sértő, egyoldalú intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő kivitelét — mondotta a miniszter. — Az Egyesült Államok — politikai megfontolásokból — eddig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjenek-az USA-beli-vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya. — A nehézségek ellenére a tőkésországokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek — mondotta a miniszter. — Valós alapja a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a békés egymás mellett élés normáinak mind szélesebb körű térnyerése. Ezután a külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek munkáját Hogy megy a tanítás? Mi újság a Fésűsfonóban? Kovács Istvánná, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai üzemének csoportvezetője, az 1-es számú, és Bánáti Gézáné, a biatorbágyi általános iskola tanára, a 21-es számú választókörzet képviselője a szünetben. Bázisnnk: kapcsolat a Szovjetunióval jótól függően fog kialakulni. Könnyítés, hogy a termelésiegyüttműködési és szakosítási szerződések előkészítésében és megkötésében — ha a feltételek adottak — a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet. — A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkereskedelmi vállalatok és Bíró József aláhúzta ezután, hogy a szocialista országökkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolatok szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitól a szocialista, illetve a KGST tagországokkal megvalósított együttműködésre épüL Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, ezen belül legnagyobb a forgalmunk a Szovjetunióval, amely az összforgalomban 35 százalékos arányt képvisel. A miniszter a továbbiakban részletesen szólt a KGST szerepéről és hangsúlyozta: — Hazánk a KGST-tagor- szágok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese, ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság ágazatában meghatározó jellegűvé válik, — A kölcsönös előnyök alapján sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal — folytatta expozéját a miniszter —, kivitelünkben továbbra is a gépek, a fejlődő országok kibontakozó iparának szüksége létéit biztosító félkésztermékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mezőgazdasági termékek képezték. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak, államközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. Általános tapasztalat, hogy a fejlődő országok termelési szerkezete jó alapot nyújt a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséhez. Elvárjuk a legnagyobb kedvezmény biztosítását — A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében a kölcsönös érdekek figyelembe vételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkésországokkal. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikua kivitelre termelő, illetve a behozott termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szervezetek gazdasági és jogi kapcsolatai — állapította meg a továbbiakban dr. Bíró József. — Azok a formák váltak elsődlegessé, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdek- azonosságát és amelyek biztosítják a termelésnek a külső gazdasági környezettel való kapcsolatát. Továbbfejlesztésük azonban változatlanul feladat és ennek érdekében a szükséges előkészítő munkálatok széles körben megindultak, bevonva a tudományos élet képviselőit is. — Külkereskedelmünk irányítása harmonikusan illeszkedik tervgazdálkodásunk rendszerébe — folytatta a miniszter. — Az irányítás egyik fontos feladata, hogy biztosítsa minden államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítését. SZUNETI PILLANATOK A Parlament folyosóján Az országgyűlés szünetében, a Parlament folyosóin sokféle téma kerül szóba. Ilyen például, hogy a hetek óta tartó esőzések vajon nem okoznak-e kárt a mezőgazdaságnak? Erről kérdezzük elsősorban azokat a képviselőket, akik munkakörüknél fogva a legavatottabb felvilágosítással szolgálhatnak. — Most már szívesen nélkülöznénk az esőt — mondja Győré Sándor, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke, a megye 9. választókörzetének országgyűlési képviselője. — Késlelteti a kukorica érését és a betakarítási munkákat. — Így igaz — hagyja helyben Darvasi Pál- né, a Göd-Dunakeszi Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet dolgozója, a megye 27. választókerületének képviselője. — Nálunk sem érett be még a kukorica, de késésben vagyunk más munkákkal is. Ihászt József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, a megye 14. választókerületének képviselője egy egész járás mezőgazdaságáról ad tájékoztatást képviselőtársainak. — Bár az időjárás valóban gátolja a munkát a földeken, terméskilátásaink mégis jók. Ami viszont megsínylette az idei szeszélyes időjárást, az elsősorban a szőlő: sem mennyiségben, sem minőségben nem éri el a tavalyi termésátlagot. % másik kis csoport beszédtémája napjaink egyik igencsak aktuális kérdése: a köz- művelődés. A téma valóban sokakat érdekel, ezt bizonyítják az egymást követő közbeszólások. — Megnőtt a tanulási kedv — mondja Vámos Géza, a Monori Állami Gazdaság főagro- nómusa, a megye 11. választókerületének képviselője. — Példák egész sorával bizonyíthatnám, hogyan jön meg a tanulási kedv a tudás gyarapodása közben. Nem egy olyan emberünk van, aki először csak az általános iskola hiányzó osztályait végezte el, majd beiratkozott a középiskolába, s azóta már felső fokú képzettséget is szerzett. — Nálunk százezer forintot fordít évente a gazdaság a kulturális igények kielégítésére — szól közbe Darvasi Pálné. — Ennek az összegnek majd fele a tanuló szövetkezeti tagokat segíti. — A mi gazdaságunkban évente három- százezer forint jut a művelődésre — büszkélkedik Győré Sándor, s joggal. — A tagság fele rendszeresen részt vesz valamilyen — politikai, szakmai vagy általános műveltséget nyújtó — oktatásban. Eljutottunk odáig, hogy a szövetkezet új tagja ma már csak az lehet, aki fel tudja mutatni az általános iskola nyolc osztályáról szóló bizonyítványt. Hogy előreszaladtunk volna ezzel az intézkedéssel? Nem hiszem, mivel ma már a szaktanfolyamok elvégzését is a nyolc osztály befejezéséhez kötik. Nem küldhetünk senkit, sem traktoros-, sem gépkezelői vagy szerelői tanfolyamra nyolc osztály nélkül, nálunk pedig egyre több a gép, méghozzá korszerű, nagy teljesítményű gép. — Könnyű Abonyban, távol a fővárostól, ilyen feltételt szabni a belépéshez, de mit tegyünk mi Budapest szomszédságában — jegyzi meg Darvasi Pálné. — Munkaerőgondokkal küszködünk, nem válogathatunk jelentkezőkben. Ezért inkább mi magunk szervezzük, hogy elsősorban a fiatalok végezzék el az általános iskola hiányzó osztályait. Novembertől újabb tizennyolc dolgozónk kezdi meg tanulmányait. — Igen, szervezni, segíteni kell a dolgozók tanulását — mond véleményt Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, a megye 10. választókerületének képviselője. — Ha sokba is kerül, visszatérül az erre szánt összeg. P. P. vekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes itt-tar- tózkodásuk idejére törvényes rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet, tartós jellegű itt-tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok letelepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi lehetőségeket fenntartva most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük számukra lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. Engedélyezésükre azonban akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban állnak. Dr. Bíró József ezután szólt a nyugati világban mutatkozó válságjelenségek hatásáról, amelyet munkánk hatékonyságának növelésével tudunk ellensúlyozni. Végül rámutatott: A külkereskedelmi törvény megalkotása egyik eleme a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályozza. A javaslat tartalma összhangban áll a párt és a kormány gazdaságpolitikájával. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt országgyűlést — fejezte be expozéját a miniszter — hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Összhangban a párt- és a kormány gazdaságpolitikájával A miniszter a továbbiakban a külföldi vállalatok magyar piacon kifejtett üzleti tevékenységéről számolt be. — A külföldi vállalatok nöKágpolitáka része. Alapelveit mindenkor a középtávú nép- gazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. A törvényjavaslat leszögezi azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Ilyen elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tisztelet- bentartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 or—ji^**11* wiiil Já « 4 ááy-i iciíy driiÁAii ló«-» szággal van államközi szerződése.
