Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
1974. OKTÓBER 4., PÉNTEK : Ifid,a, 3 ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Az export és import a világgazdasággal kapcsolja össze a népgazdaságot Huszár István felszólalása A Minisztertanács elnökhelyettese bevezetőül elmondta, hogy a folyamatos és tervszerű törvényalkotások sorát gazdagítja most az országgyűlés, amikor a tanácsokról alkotott törvény végrehajtásának ellenőrzése, tapasztalatainak elemzése mellett napirendre tűzte a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. E törvényjavaslat szerves része a gazdaság szférájába tartozó, az összes idevágó kérdést egységes törvénybe, rendszerbe foglaló jogalkotó munkának. A külkereskedelem — mint ezt a törvény- javaslat bevezető mondata igen pontosan meghatározza — az export és az import úján ösz- szekapcsolja népgazdaságunkat a világgazdasággal, hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének kiszélesedéséhez. — Ezért is fordítunk gazdaságpolitikánkban különböztetett figyelmet. Van azonban az érdeklődésnek más társadalmi oka is. Magyarországon minden negyedik dolgozó közvetlenül olyan árut termel, amelyet külföldön értékesítünk, és közvetve szinte kivétel nélkül minden zó részese a kivitelre termékek előállításának. És a behozatalról még nem is szóltam. Ha végiggondoljuk, hogy hol és mennyien dolgoznak külföldön vásárolt nyersanyaggal, energiával, gépekkel, hogy mi a szerepe a fogyasztásban az importcikkeknek, bátran állíthatjuk: a külkereskedelmi tevékenység át- meg áthatja egész életünket, mindennapjainkat. — Jelenleg már csaknem 150 országgal állunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatban. A magyar áruk, a hazai munka termékei a világ minden részébe eljutnak. A „Made in Hungary” felirat szerte a világon a magyar munkások, parasztok, mérnökök alkotó munkájáról ad hírt és állít ki mind elismerőbb bizonyítványt. Éppen ezért kötelez a felirat is becsületre, fegyelmezett munkára, a minőség védelmére és állandó ja- enre vitására. Külkereskedelmünk meg- elviszi hírünket az egész világba azáltal is, hogy pontosan szállítunk, és mindenkor átéridőre eleget teszünk fizetési kötelezettségeinknek. Megbízható partnernek ismernek bennünket és ezt a hírünket nemcsak meg kell őrizni, hanem érdemes és szükséges is tovább erősítenünk. Utalt arra a Minisztertanács elnökhelyettese, hogy a gazdaságos termeléshez ma már nagy sorozatok és hatalmas felvevő piacok kellenek. — Nincs ország, amely minden terméke számára képes lenne ilyen piacot biztosítani, mint ahogy nincs olyan ország sem, amely minden termékből gazdaságosan nagy szériákat tudna előállítani. — Mi azonban mindig igen sokféle árut állítunk elő, számuk megközelíti a világban forgalomban levő áruk kétharmadát. Így függ össze a külkereskedelem azzal a törekvésünkkel, hogy változtassuk, korszerűsítsük, a jelen és a jövő követelményeihez igazítsuk termékszerkezeteinket. A KGST nyitotta tij távlatok „Kisinterpellációk” a cigarettaszünetben. Dr. Mondok Pált, a megyei tanács elnökét, a 7-es választókörzet képviselőjét veszik körül Vigh László, a Pestvidéki Gépgyár üzemvezető-helyettese (lG-oe választókörzet), Magyar Sándor, a DHV műszerész-technikusa (20-as választókörzet) és Matula Pál, a Kohászati Gyárépitő Vállalat művezetője (C-os választókörzet). Tervszerű együttműködés a szocialista országokkal — Az idén az év első nyolc tónapjának adatai azt jelzik — folytatta Huszár István —, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, habár jóval nehezebb körülmények között, mint az előző esztendőkben. Nem a magyar áru lett kevésbé kelendő, hanem mi is megérez- zük azt a hihetetlen áremelkedés-hullámot, amely a tőkés piacot az utóbbi években elárasztotta. Azoknak a termékeknek, amiket mi exportálunk, mintegy negyedével lett magasabb az ára a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyanakkor azoknak a termékeknek az ára — többségük nyersanyag, vegyicikk és gép —, amit nem szocialista piacról importálunk, több mint 40 százalékkal emelkedett. A cserearányoknak ez a romlása a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben nem csekély gondot jelent. Ezzel szemben a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünk, megállapodásainknak megfelelően tervszerű. A Minisztertanács elnökhelyettese a továbbiakban arról szóit, hogy a törvényjavaslat nem pusztán azt jelenti — bár önmagában ez is jelentős lenne —, hogy a korábban hozott rendelkezéseket és jogszabályokat most rendszerbe foglaljuk és egységesítjük. A vitára bocsátott törvényjavaslat ennél tovább megy. — Továbblép az állami monopólium tényének megerősítésével, tartalmának gondos, pontos megr.atározásával és törvénybe iktatott minősítésével. Megerősíti, hogy a külkereskedelemnek alapvető feladata a párt és a kormány gazdaságpolitikájának parciális érdektől mentes szolgálata. — Ez a törvényjavaslat nem egyszerűen az adás-vételt szabályozza, hanem hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét rögzíti. Lényegében a törvényjavaslat — és ez a legfontosabb — az eddiginél jobb feltételeket teremt a hatékonyabb külkereskedelmi munkához. Ez a törvény nemcsak számunkra lesz fontos, hanem külkereskedelmi partnereink számára is az. A törvény alapján egyértelmű és világos képet alkothatnak külkereskedelmi elveinkről és gyakorlatunkról. Megismerhetik belőle külkereskedelmi jogrendünket, célkitűzéseinket. A jövő követelményeihez igazodva A következőkben Huszár István a magyar árük becsületéről szólva ezeket mondotta. A továbbiakban Huszár István részletesen méltatta a 25 éves KGST szerepét, a szo- dolgo- cialista országokkal és ezen szánt belüZ a Szovjetunióval való külkereskedelmünk jelentőségét, majd szólt a közelmúlt szovjetundóbeli tárgyalásairól. — Felszólalásom nem lenne teljes, ha nem tennék említést azokról a tárgyalásokról, amelyeket éppen az elmúlt napokban Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió mindenre kiterjedő politikai, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatairól folytattunk. — Nem szeretném a Központi Bizottság és a kormány értékelését megelőzni, de azt bizton kijelenthetem, hogy küldöttségünk:- eredményes munkát végzett. Örömmel és megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megállapodásalink szerint dinamikusan fejlődik. — Megtárgyaltuk a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek öszszehangdása terén eddig végzett munkát, különös tekintettel a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére. Elhatároztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. Megállapodtunk, hogy fokozzuk az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, hogy így jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok . és termékfajtáit közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsük a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására és országaink gazdasági fejlődésének további meggyorsítására. Tárgyalásaink új irányokat határoztak meg, új távlatokat nyitottak. A termelő vállalatokkal kooperálva a szerződések előkészítésében Kovács Sándor felszólalása Örömmel vettem tudomásul a külkereskedelmi miniszter bejelentését és a bizottsági beszámolót arról, hogy a vállalatok kapcsolatainak szabályozására jelentős munka indul — kezdte felszólalását Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, Pest megye 10-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője. Figyelemmel a realitásokra — Közismert az a tény, hogy 1968-tól a termelő vállalatok érdekeltsége és feladata alapvetően megváltozott a külkereskedelmi tevékenység területén. Az a közvetlenebb kapcsolat amely a világpiac és a hazai termelők között létrejött, jobban informálja a termelő- vállalatokat termékeik reális értékéről, eladhatóságáról, korszerűségéről, de jelentősen növelte érdekeltségüket az importlehetőségek kiaknázásában is. A korábbi időszak viszonylagos elszigeteltsége után a gazdálkodó vállalatok úgy is mint vevők, úgy is mint eladók, jobban megismerték nemcsak a külpiacot, hanem saját helyüket is ezen a piacon. Reálisabban számbavették teendőiket, rövid- és középtávú terveket dolgoztak ki annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak az általuk megismert igényekhez, javítsák termelésszerkezetüket, gazdaságos áruszerkezetet kínáljanak exportra. — A termelő vállalatok nemcsak folyó munkájukban, hanem a fejlesztési tevékenységükben is figyelembe vették és pontosan megtervezték a termelés és a külkereskedelmi munka közötti szoros kapcsolatot, nemcsak közvetítők révén, hanem közvetlenül is érezve a nemzetközi piac változásait, érzékenyebben és gyorsabban reagáltak azokra. Elismerni a végrehajtási utasításban Ezután Kovács Sándor a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok és a termelő vállalatok kapcsolatait elemezte. — Nem állítom, hogy ma már mindenütt a kívánatosnak megfelelő ez a kapcsolat — tette hozzá —, de azt mondom, hogy ismereteim szerint a kapcsolatokra alapvetően ez a jellemző. Két vállalat ma már a legtöbb esetben — amennyire' azt a továbbra is megmaradó egyedi vállalati érdekek megengedik — elválaszthatatlan társként működik együtt a külkereskedelmi munkában. Természetesen ez az általánosításom azokra a termelő vállalatokra vonatkozik, amelyek jelentős mértékben exportérdekeltségnek, tehát amelyeknél a termelés, annak növelése vagy gazdaságossága a külpiaci munkától függ. A továbbiakban elmondotta: nem véletlen, hogy a tárgyalások, a külkereskedelmi szerződés-előkészítések mind jobban igénylik a termelő vállalatok szakembereinek részvételét. Ez az együttműködési gyakorlat nemcsak a termelési együttműködés vagy a szakosítás esetében alakul ki, hanem általában az olyan termékek forgalmazásánál, ahol a termelő vállalat adottságainak, a világ technikai fejlődésének ismerete az érdemi tárgyalásoknál elkerülhetetlen. Ez pedig a népgazdaság különböző ágazatainak többségére érvényes. — Véleményem szerint tehát bevonásuk a szerződés előkészítésébe a hatékony külkereskedelmi munka előfeltétele — mondotta. A törvény részletes indoklása foglalkozik ezzel a kérdéssel, Kovács Sándor azonban hozzátette: helyes lenne a fentieket a végrehajtási utasításban is elismerni. Ugyancsak ennél a témakörnél maradva elemezte a termelő vállalat és a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat közötti egyes szerződéses kapcsolati formákat. Szólt arról, hogy például a bizományosi rendszer a termelő vállalat számára minden korábbi kapcsolathoz képest minőségi változást hozott a külkereskedelmi munkában és mivél elsősorban a termelő vállalatra nehezedik a kockázat viselése, így élesen hat a külkereskedelmi munka hatékonysága gazdasági eredményeire. A piac mozgásait érzékeltetve — A kiUkereskedeümi vállalat — különösen, ha számos termelővel ál kapcsolatban, és viszonylag széles profilban dolgozik — kevésbé érzi a saját eredményessége révén a gyengébb külpiaci munka hátrányait, illetve a jobbnak az előnyeit. Különösen így van ez, ha az adott külkereskedelmi vállalat a bizományosi kapcsolaton kívül úgynevezett sajátszámlás bonyolítást is folytat. — Ilyen esetekben a termelő vállalatnak biztosítaniuk kell — a külkereskedelmi vállalat információján túl — azokat a lehetőségeket, amelyekkel érzékeld a külpiaci mozgásokat. Közismert tény, hogy ennek legkézenfekvőbb módszere a közreműködés éppen a kereskedelmi szerződések előkészítésében. A termelő vállalatnak — különösen, ha termelésében nagyobb arányú az export—import súlya — az egész léte, a vállalati fejlődés lehetősége függhet átlód, hogy mennyire ismeri a külső piacok helyzetét. A termelő vállalatok szélesebb körű és általánosabb részvételének szükségességét a szerződések előkészítésében a képviselő még további indokokkal támasztotta alá, majd javaslatot terjesztett elő: — Támaszkodva az eddigi kedvező tapasztalatokra, javaslom, hogy a külkereskedelmi miinászrter elvtárs a törvény végrehajtási utasításában ismerje el az eddig kialakult ilyen típusú kapcsolatok kedvező voltát, és írja elő: a szerződések előkészítésében a hazad termelő vállalatok érdekeinek védelme és a külkereskedelmi munka hatékonysága érdekében kívánatos, hogy még az eddiginél is aktívabban közreműködjenek. Írja elő: kívánatos, hogy a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok a szerződés előkészítésének időszakában a termelő vállalatokat még jobban vonják be az előkészítésibe. Kérem javaslatom megfontolását, egyebekben a törvényjavaslatot elfogadom és elfogadásra ajánlom — fejezne be felszólalását Kovács Sándor Pest megyei képviselő. Vízre kerül az áru A hajózás is segíti az őszi csúcsforgalmat A jelenlegi igényekhez képest igen szűkös fuvarozási kapacitás megfelelő szervezést intézkedésekkel, ideiglenesen különösebb beruházás nélkül is bővíthető — állapította meg legutóbbi ülésén a Központi Szállítási Tanács, amely egyéb Intézkedések között határozatot hozott arra, hogy a folyami hajózást vonják be az őszi szállítási feladatok végrehajtásába. Az intézkedés korántsem oldja meg a közlekedési teherszállítás problémáit, de enyhít a kapaci tásgondokon. A MAHART — amelynek évek óta nem volt belföldi őszi csúcsforgalma — más közlekedési ágazatok tehermentesítésére vállalta a nála jelentkező belföldi igények kielégítését azon túlmenően, hogy tetemes export-import forgalmat is lebonyolít. Az őszi időszakban a tavalyinál várhatóan 80— 100 ezer tonnával több árut szállít a MAHART. Belföldön — a Dunán és a Tiszán — főleg kocsiigényes követ, sódert és fát fuvaroznák, Tolna, Baranya és Bács megyéből pedig mintegy 14 ezer vagon búzát hoznák fel tárolásra a fővárosba. A MÁV-ot segítik azzal, hogy éveken keresztül vasúton érkező tömegárut most vízi úton visznek rendeltetési helyére. Az exportra szállításból is részt vállaltak, a mezőgazda- sági termékek közül mintegy 50 ezer tonna pillangós takarmányt visznek hajón nyugati országokba. A külkereskedelemmel együttműködve, hetenként indítanak darabárus gyorsjáratot Budapest—Regensburg között.