Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

ijfidan 1974. OKTÓBER 29., KEDD A chilei tragédia immár több mint egy éve foglalkoz­tatja a haladó világ közvéle­ményét. Közelmúltban az el­lenforradalmi puccs első év­fordulóján, világszerte milliók tiltakoztak a chilei fasiszta terror ellen. A magyar olva­sók most Vályi Zsuzsa Forradalom és ellenforradalom Chilében című könyvéből közelebbről ismerhetik meg a Népi Egy­ség kormányzatának és az el­lenforradalomnak a történe­tét A kitűnő tollú újságíró el­mélyült, aprólékos és mégis nagyvonalú, sok-sok tényt közlő, politikailag mindvégig szilárdan állást foglaló köte­tet ad az érdeklődő kezébe. Nemcsak a chilei tragédia elemző forgatókönyve, de az események hátterét, okait bon­colgató mű ez, amely joggal sorolható a politikai kiadvá­nyok legjelesebbjei közé. A szerző módszeresen követi benne nyomon az eseménye­ket. Behatóan elemzi a chilei társadalmi, gazdasági és poli­tikai életet a Népi Egység ha­talomra kerülése előtti idő­szakban. Részletes képet ka­punk mindazokról a politikai küzdelmekről, amelyek az 1970-es elnökválasztást, s Al- lende győzelmét megelőzték, de a baloldali kormány és a széles néptömegek nehéz har­cáról is a reakció aknamun­kája ellen. Tények, adatok, közismert és kevésbé ismert események segítségével te­kintheti át az olvasó az ellen- forradalom időszakát, a kato­nai hatalomátvétel körülmé­nyeit. A kötet egyik fő erénye lo­gikus, szemléletes tagoltsága. A három fejezet közül az első a könyv erősséget rengeteg adattal alátámasztott mély elemzése a távoli latin-ame­rikai ország gazdasági, társa­dalmi, politikai viszonyainak. A Magvető kiadásában meg­jelent mű elsősorban kitűnő elemzés, de egyben megrázó és egyértelmű állásfoglalásra késztető perirat is. Gazdaság és társadalom két ismert, kiváló történész — Berend T. boán és Bánki György — negyedszázados kö­zös tudományos kutatómunká­jának eredményeiből nyújt vá­logatást a Magvető Kiadó. Ta­nulmányai hazánk és Kelet- Európa 19—20. századi törté­netéből veszik mondanivaló­jukat. A szerzők így fogalmazzák meg a könyv célját: „Kutatói tevékenységünk jelen szakaszhatárán, eddigi munkánk összegezésénél örömmel élünk a lehetőséggel, hogy töhb mint száz nagyobb tanulmányunk kö­zül huszonegyet csoportba gyűjt- sünk e kötetben. A XIX—XX. századi magyar és kelet-európai gazdaság és társadalom történe­te iránt érdeklődő olvasó számá­ra talán hasznos lesz a váloga­tás, hiszen legnagyobbrészt ne­hezen hozzáférhető szakfolyóira­tokban publikált írásokat gyűjtöt­tünk össze, a s szerepelnek olyan tanulmányok is, melyek először kerülnek a hazai olvasóközönség kezébe.” A közösön vagy külön-kü- lön készített tanulmányok te­hát hosszú korszakot ölelnek fel: a XIX—XX. század ke­let-európai és magyar fejlődé­sének, a kapitalista társadal­mi-gazdasági formáció e tér­ségben való kialakulásának és változásainak, valamint a né­pi demokráciák, a szocialista társadalom létrejöttének és né­hány elméleti fontosságú problémájának vizsgálata a kötet célja. Az ilyen hosszú történelmi korszak, az érin­tett témák sokfélesége nyil­vánvalóvá teszi, hogy nem át­fogó elemzést kap kézhez az olvasó. A tanulmányok kü­lönböző céllal készültek, s legfőbb közös vonásuk, hogy mély marxista magyarázatát adják egy sor alapvető fon­tosságrí, ma is nagy jelentő­ségű gazdasági, társadalmi, s politikai problémának. Mindezek mellett is vi­szonylag átfogó képet ad a könyv az adott történelmi korszakokról, s ez részben an­nak is köszönhető, hogy a két történész... közös tevékenysé­gükben hajlamuk és érdeklő­désüknek megfelelően külön­böző oldalról közelíti meg a vizsgált kérdéseket. Ugyan­akkor a tanulmányok váloga­tása lehetővé teszi, hogy könnyen nyomon követhessük az egyes korszakok fejlődését. A kötet — jellegét illetően — tudományos mű, de a szerzők kitűnő és közérthető stílusa, az egyes részek logikus fel­építése egyben széles rétegek számára is közérthetővé teszi. A. Nagyobb as óvoda Anyagút adott az Izzó, dolgoztak a brigádok Vácott, a Kertész utcában levő tanácsi gondozásé óvoda 'befogadóképessége szinte cso­dával határos módon két és fél hónap alatt megduplázó­dott. Pedig nincs ebben semmi rendkívüli — legalábbis az Egyesült Izzó fényforrás- és üveggyárának dolgozói szerint. Mindössze annyi történt, hogy a korábbi öt ven helyett most már száz gyerek — köztük 48 izzós — járhat ebbe az óvodába. A szerénység mögött azon­ban hatalmas, áldozatkész társadalmi munka húzódik. Munkaidőn kívül legalább két­száz dolgozó serénykedett azon, hogy még a hideg beáll­ta előtt elkészüljenek. Külö­nösen a főmechanika szocialis­ta brigádja tett ki magáért. A bővítéssel egy időben a hagyo­mányos, sok fáradságot és bosszúságot okozó fa- és szén­tüzelést is átadták a múltnak — ma már az óvoda régi he­lyiségeiben is olajjal fűtenek. S ha már lúd, legyen kövér: a patronálok játékokkal is elhalmozták a kicsinyek foglalkozótermét. Minden számvetés helyett hadd álljon itt: az építkezés­hez szükséges anyagot s a be­rendezések költségeit a gyár fedezte, a többit pedig a bri­gádok maguk. A nagyszabású akciónak azonban még csak az első, legnagyobb fejezete ért véget. Tavaszra az óvoda túlsó oldalán elkészül az új játszótér. S azt már szinte mondani sem, kell, hogy szin­tén társadalmi munkában. Após rag Nagy Lajos emlékkiállítás Vasárnap Nagy Lajosra em­lékeztek szülőfalujában, a Bács-Kiskun megyei Aposta- gon. Az író halálának 20. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepség a községi műve­lődési házban kezdődött, ahol Miklós Róbert irodalomtör­ténész méltatta a kiváló író életművét, majd az apostagi iskola irodalmi szakköre Nagy Lajos-művekből összeállított emlékműsort adott elő. Ez­után Miklós Róbert megnyi­totta a községi tanácsház ud­vari épületében rendezett Nagy Lajos-emlékkiállítást, amellyel a szülőfalu méltókép­pen emlékezett meg a ma­gyar irodalom kiválóságáról. Az egyelőre ideiglenes kiállí­tást később szeretnék állandó jellegűvé tenni. Hétfőn kegyeletes emlék- ünnepség színhelye volt a Me­ző Imre úti temető. Nagy La­jos síremlékét a Magyar Írók Szövetsége, a Kulturális Mi­nisztérium, a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság és a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum képvi­seletében megkoszorúzták. Goda Gábor Kossuth-díjas író beszédében felidézte a modem magyar irodalom egyik legnagyobb mestere­ként számontartott író embe­ri-alkotói vonásait. Nagyszerű hangzás, stílusérzék A Kodály Kórus Tápiógyörgyén és Ahonybnn ANDOR ILONA és a veze­tése alatt álló Kodály Zoltán Leánykar elsőként vehette fel Kodály Zoltán nevét — s az­óta rászolgált névadója bi­zalmára. Amikor 1948-ban a régi Ranolder-intézetet álla­mosították, Vendel'utcai ta­nítónőképző néven folytatta működését. Az énektanítás, a kórusvezetés minden gond­ja Andor Ilona vállára sza­kadt; az ő kérésére, s leá­nyainak makacs, kitartó ra­gaszkodására adta végül beleegyezését Kodály nevé­nek viseléséhez. A kórust már régebben ismerte: ami­kor egy karácsonyi ünnepsé­gen az Operaházban Andor Ilona háromszáz növendé­kével előadta az Angyalok és pásztorokat, Kodály meg­hatóban hallgatta produk­ciójukat, majd a hangver­seny végén azt ajánlotta, hogy a közelgő svájci kórus- találkozón ez az együttes kép­viselje hazánkat. — A találkozóra végül nem jutottunk el — mesélte An­dor Hona — mégis úgy ér­zem, a felkészülés teremtette meg a kórus szilárd alap­jait, erre épült azóta min­den eredményünk. Három hó­napig, napi három óra próbá­TV-FIGYELO A kánkán és az azt tán­colok egyénisége elválasztha­tatlan a XIX. század elejének Párizsától. Ez a könnyed, ak­robatikus elemeket magába- vegyítő tánc természetesen fel is kavarta a kornak a társa­sági élet kiszámított-precíz mozdulatlanságba merevedett atmoszféráját. Ám a kezdeti megdöbbenés nem tartott so­káig, hiszen a század közepé­re a kánkán a színpadi tánco­sok egyik legkedveltebb atrak- ciójává, s később a szórakoz­tatás egyre gyorsabb fejlődésé­vel a revük nélkülözhetetlen alkotóelemévé válik. A televízió szombaton este mutatta be az Abe Burrlovos musiceljéből 1959-ben készített zenés-táncos amerikai filmet. Az alkotás nem hordozott ma­gában mély gondolati tartal­mat. Egyetlen célja a szóra­koztatás volt, s ezt a feladatát szellemesen, színesen teljesí­tette is. Cselekménye a kánkán köz­felháborodást keltő megjelené­sekor játszódik. Átlátszó, jól ismert bonyodalmaknak lehe­tünk szemtanúi, s azok megol­dása, végkifejlődése egy pil­lanatig sem kétséges előttünk. Ám van valami ebben a film­ben, ami miatt felejthetetlen­né és lebilincselővé válik; Frank Sinairának, ennek a kellemes hangú, kissé felleng­zős, de mégis rokonszenves egyéniségnek, Shirlay Maclain temperamentumos, alakjának, az idős Maurice Chevalier, barátságos szelídsé­gének vagy Louis Jordan ál­modozó naívságának varázsa. A film humoros, nevettető ese­ményei jó szórakozást nyúj­tanak két órára a nézőknek. Önök kérték címmel lát­hatták a nézők vasárnap este a televízió kívánságműsorát. Ennek az adásnak a célja is — akárcsak a szombat esti film­nek — a szórakoztatás volt. A televízió régebben bemutatott adásaiból gyűjtötték egybe a műsorszerkesztők — a közön­ség levelei alapján — a leg­sikerültebbeket. Az összeállítás fő érdeme a változatosság volt; láthattunk bohózatokat, opera- és operettrészleteket; sporteseményt, színműrészle­tet ..., megismerkedhettünk a televízió képernyőjéről jól is­mert alakok egyéniségének egy- egy újabb vonásával. Tamási Eszter közvetlenül, szelleme­sen vezette a műsort. Nyílt nap Foton Lehel György egyénisége a magyar zeneművészet jól is­mert alakja. A televízió vele készített portréfilmje a kar­mester munkájának összetevő elemeit, fogásait vizsgálta. Le­hel György pedig jól ismeri hivatását. S most mi, nézők is tanúi lehettünk — a Kossuth- díjas karmester kétévi mun­kájának bemutatásával — an­nak, hogy milyen kitartás életteli i eredményeként állnak össze a dallamok, a ritmus, a különbö­ző hangszerek zenéje, harmo­nikus kompozícióvá. V. F. Tárt kapuk fogadták az érdeklődőket vasárnap UVz idős mestert, aki fafaragásairól hires, sokan Németh Kálmán fóti szobrászművész otthonában, keresték fel múzeumnak beillő házában. val készültünk erre a szerep­lésre. Az elmaradt utazás helyett kárpótlásul magyar- országi körútra mentünk; a turné gazdag élményei és a sikerek bőségesen kárpótol­ták a gyerekeket. AZ ELSŐ ORSZÁGOS TURNÉ és a kórus mostani országjáró útjai között sok év telt el, de bizonyára ekkor szerették meg annyira a vi­déki városokat, falvakat, hogy azóta mindig beiktat­nak programjukba ilyen tur­nékat. így került sor jelen­legi Pest megyei koncertso­rozatukra is. A megyében nem most járnak először; szerepel­tek már Szentendrén, a Bar- tók-ünnepségeken. Bár a Vendel utcai ta­nítónőképzőből később Leö- wey Klára gimnázium lett, a kórus változatlanul foly­tatta tovább munkáját. S amikor Andor Ilona negy­venévi tanítás után nyug­díjba ment, az énekkar 1971- ben a Fővárosi Tanács fenn­hatósága alatt működő Ko­dály Zoltán Leánykarrá ala­kult. HOGY TOVÁBBRA IS KI­VÁLÓ A KÓRUS, ennek nagyszerű bizonyítása volt a vasárnapi hangverseny Pest megyében. Délután 3-kor Tápiógyör- gyén, este 6-kor pedig Abony- ban szerepeltek. Mindkét hangverseny meghitt, baráti légkörben zajlott le, s mara­dandó élmény volt nemcsak a hallgatóság, de a vendég­szereplő fiatalok számára is. A vendéglátók figyelmessége s a hangversenyen tanúsí­tott odaadó lelkesedés jutal­mazta a kórus szép produk­cióit. Az abonyi hangver­seny a Kazinczy-ünnepségek- hez kapcsolódott. A két mes­ter között a párhuzam nyil­vánvaló: ahogyan Kazinczy védte a magyar nyelvet, úgy Őrizte, ápolta Kodály nemze­tének zenei anyanyelvét. Mindkét koncert műsorán ugyanazok a művek szere­peltek; az énekesek számára nem kis feladatot jelentett egy délután kétszer ilyen igé­nyes műsort, mindvégig ilyen magas szinten, a fáradtság, vagy indiszponáltság legki­sebb jele nélkül végigéne­kelni. A műsor legjelentő­sebb , részét természetesen névadójuk, Kodály művei al­kották. Mégpedig a legszeb­bek: az Esti dal, az Isten ko­vácsa, a Gergelyjárás, a Len­gyel László, a Villö, a Vízke­reszt és a Táncnóta. A Bar- tók-kórusok közül a Ne hagyj itt, a Bolyongás, a Bánat és a Levél az otthoniakhoz hang­zott el. A magyar zene ko­rábbi stíluskorszakát Liszt: Áradj, tiszta napsugár című kórusműve képviselte, s a klasszikus repertoárból két darab: Palestrina: Jó re­ménység és Lassus: Mint enyhe forrás szerepelt műso­rukon. A produkciók mind­egyikét az a nagyszerű hang­zás. stílusérzék, kulturált és önfeledt lelkesedés jellemez­te, amellyel a kórus eddigi eredményeit megalapozta. KEDVES MEGLEPETÉS VOLT a kórus két tagjának szereplése. Andor Ilona ugyanis — vérbeli pedagógus lévén — állandóan szem előtt tartja énekeseinek szakmai fejlődését, s akikből hivatá­sos muzsikusok, kórusveze­tők vagy iskolai énektanárok lettek, azokat mindig önálló feladatokkal bízza meg, hogy ilymódon szakmai rutinhoz segítse őket. Ennek a nemes törekvésnek eredményeképp is kitűnő produkciókat hallhat­tak vasárnap mindkét hang­verseny résztvevői. Horváth Andrea Bartók: LednynézcLés Hajdú: Fonóházi dal című művét vezényelte. Árvái Ilona pedig Bartók: Jószágigéző és Kodály: Egyetem, begy etem című darabját. A hangver­seny méltó folytatása volt a lelkes énekkar országjáró útjainak. Ismerkedésük Pest megyével még nem ért véget, két hét múlva, november 9-én Szentendrén lépnek majd fel. Korda Ágnes A Gaiga mente népművészete Aszódon A múzeumi és műemléki hónap keretében vasárnap délelőtt nyitotta meg Földiák András, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának mű­vészeti főelőadója a Galga menti népi szőtteseket és hímzéseket bemutató kiállí­tást, Aszódon, a Petőfi Mú­zeumban. A megnyitó szavak a nép­művészek emiberformáló és önmegvalósító lehetőségeiről szóltak; az ember és a termé­szet kapcsolatának mélységé­ről. Arról a tiszteletről, amit ma a múlt században szüle­tett falusi alkotások válthat­nak ki belőlünk. A falusi ember századunk elején maga készítette hasz­nálati eszközeit. A súlykolót, a köpülőt és az ezer ráncú szoknyát is. A maguk szőtte- varrta ruhában jártak, évszá­zadokon át. A viselet darab­jai kezdetben egyszerűek, dí­szítés nélkül valók; később már gazdasági erejükből és szaporodó idejükből tellett a h’mzésre, a színpompás ékes­ségek készítésére. Ä kiállításon Asztalos Ist­ván, a múzeum igazgatója volt a tárlatvezető. A bemu­tatott textíliák keletkezési idejük alapján sorakoznak. A legkorábbi len-, kendervász­nakat még csak az anyagba szőtt piros vagy takácsmintá- val színesítették. Később az anyagokat a szőtt minta mel­lett hímezték is, s ahogy kö­zeledünk napjainkhoz, színe­sebbé válnak a kelmék. A szlovák ingeken, pruszlikokon kék, zöld, lila motívum is elő­fordul. A bemutatott dara­bok közül talán a legszebbek a túrái fehérrel hímzett váll- kendők; néhányat a Grassal- koric.s-uralomra emlékeztető hercegi-bárói, pirossal hím­zett korona díszít. A tárlatvezetés után a lá­togatók megtekintették az ál­landó néprajzi kiállítást is, amelyen a kézzel szőtt és hímzett viseleti darabokat az egy-egy falu hagyományai szerint fölöltöztetett bábukon mutatják be. Ö. E. A Színművészeti Főiskola felvételi hirdetménye A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola felvételt hirdet az 1975 feb­ruárjában induló film-\ és tévé­rendező, valamint operatőr szakra. A jelentkezés feltétele: egyetemig illetve főiskolai végzettség, kivéte-“ les esetben középiskolai érettségit követően folyamatos munkában el­töltött 2—3 év, vagy felsőfokú in­tézményben legalább 3 éven át folytatott tanulmány. Felvételi kor­határ: 21—28 év. A jelentkezés írás­ban történik, amelyhez mellékelni kell: jelentkezési lapot, iskolai vég­zettséget igazoló bizonyítványt, életrajzot, 30 napnál nem régebbi orvosi bizonyítványt, munkahelyi ajánlást, hatósági erkölcsi bizo­nyítványt, 50 forint vizsgadíj befi­zetést igazoló postai csekkszel­vényt. Jelentkezési határidő: 1974. november 25., cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola rektori hi­vatala, 1088. Budapest, Vas u. 2/c. TBV A VOLÁN 1. SZ. VALLALAT felvételre keres autószerelő, karosszéria- lakatos, tmk-lakatos, fényező, autóvillamossági szerelő, víz- és fűtésszerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés: XIV., Pillangó u. 22., XIV., Mogyoródi út 26-32., III., Zay u. 24-26., IX., Táblás u. 36-38., XIII., Mohács u. 24-26., XIII., Hegedűs Gyula u. 45., IX., Köztelek u. 4., Cegléd, Külső Körösi út, Gödöllő, Dózsa György út 65. Új könyvek napjaink politikai életéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents