Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
1974. OKTÓBER 27., VASÁRNAP 3 A munkások jogos igényére Az igazságosabb bérezés eszköze Január 1-ig bevezetik az országos szakmai bértáblázatot Káderekről - körültekintően K ÖZEL egy esztendeje jelent meg az 'MSZMP Központi Bizottságának a kádermunkáról szóló határozata. Azóta ehhez kapcsolódva megjelent a Miniszter- tanács határozata és napvilágot látott a Minisztertanács tanácsszérvek osztályának valamint több minisztériumnak a végrehajtási utasítása. A Pest megyei pártbizottság is megtárgyalta a határozatból adódó feladatokat és elkészítette intézkedési tervét. Mindezek birtokában — miközben a párttagság széles körbe-n megismerte a határozatot — az üzemi pártszervek, gazdasági vezetők hozzáláttak a határozat szerinti cselekvéshez a kádermunkában, s feladataikat időarányosan megvalósították. Különösen kedvezőek a tapasztalatok az ipari üzemekben, főként a nagvüzemekben. Bizonyos elmaradás tapasztalható azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek káder- és személyzeti munkájában. Az üzemi pártbizottságok megyénkben rendszeresen visszatérnek a Központi Bizottság határozatának és saját intézkedési terveik végrehajtásának értékeléséhez. Az elemzések során mindig meghatározzák a további feladatokat. Az ipari üzemek pártbizottságai új hatásköri listákat készítettek, kidolgozták a minősítés rendjét, megfogalmazták az igényeket, a vezetőik és pártszervek iránt a minősítések tartalmát illetően. A legtöbb nagyüzemben elkészültek a káderutánpótlást szolgáló kádernevelési tervek. Helyenként jelentkeztek gondok a káderutánpótlással, ám megállapítható, hogy ezeken a helyeken a politikai és szakmai munka gyengeségével találkozhatunk, más esetekben pedig elvtelen ösz- szefonódások miatt nem állnak rendelkezésre olyan szakemberek, akik bármely pillanatban politikailag és szakmailag alkalmasak lennének vezetésre. Arra is fény derült, hogy vannak 6, 7 elemivel rendelkező, emellett politikai képzettség nélküli vezetők, sőt helyenként üzemvezetők, akik noha 10—15 éve töltik be ezt a beosztást, mégis sem maguk, sem a hatáskört gyakorló szervek nem gondoskodtak továbbképzésükről. Örvendetes viszont, hogy a vezetők többsége eddigi munkája alapján megfelel a hármas követelménynek, s többnyire meg is határozták, hogy egyes vezetők milyen szakmai vagy politikai képzésben vegyenek részt áz elkövetkezendő négy évben. F IATALOK az elmúlt időszakban az eddiginél gyorsabban jutottak vezető beosztásba, s ez megnyugtató, megfelelő előrelátást bizonyít. Ez tapasztalható például a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Csepel Autógyárban és a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A káderek alkalmasságának felülvizsgálata sofán olyáiri ütemekben,rmíhlt az Ipari Méfőwűs'zéryyár;" a Kötöttárugyár’,"á FORTE csak 2—10 fő között volt azoknak á vezetőiknek a száma, akiket le kellett váltani, vagy alacsonyabb, illetve más munkakörbe kellett helyezni. Jelentősebb kádermozgás csupán azoknál a vállalatoknál volt tapasztalható, ahol ezt az átszervezés indokolta, így például a váci kötöttárugyárban a rekonstrukció 47 vezető beosztásra hatott ki, melyet előléptetés vagy külső káder beállítása révén oldottak meg. Kedvező jelenség, hogy meggyorsult a Központi Bizottság novemberi határozata óta a fizikai munkások vezető posztra állítása. Az Ikiadd ipari Műszergyárban egy év alatt 8 fizikai munkás került vezetői munkakörbe, közülük négy nő. A DCM káderutámpótlási tervében, hetvennégyen szerepelnek, ebből 14 fizikai munkás, akik megfelelő tanulmányokat folytatnak jelenleg is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizikai dolgozók vezetőposztra léptetésével javul az adott területen a munkamorál, közvetlenebb a dolgozók és vezetők kapcsolata. Igaz ugyan, hogy jelenleg a fizikai dolgozók inkább csoportvezetői, művezetői, illetve üzemvezetői és helyettesi beosztásokat kapnak. Kedvezően alakul a káderutánpótlás nevelése folyamán az iskoláztatás is. Egyre több nagyüzem vezetői ismerik fel, hogy minél nagyobb számban rendelkeznek művelt munkásokkal, annál könnyebb a vezetői munkaköröket betölteni nagy tapasztalattal rendelkező szakmunkás fizikai dolgozókkal. Ennek jó példája, hogy a Ganz-Arammérő gödöllői gyárában a különféle szakmai, politikai és általános iskolai képzésben 450 fő vesz részt. A gödöllői gépgyárban következetes munka folyik á fizikai dolgozók politikai műveltségének növelésére. A váci FORTE-bam a vezetők közül heten járnak esti egyetemre, hatot szakosítóra vettek fel a jelenlegi oktatási évben. A marxista—leninista középiskolában tanuló 22 fő közül 12 a fizikai dolgozó. Megfelelő figyelmet fordítanak a munkások általános műveltségének feilesztésére is. Üzemükből jelenleg 18 fizikai dolgozó tanul középiskolában és három év alatt szerez érettségi bizonyítványt. A Híradástechnikai Anyanok Gyárában Vácott 1088-tól a folyamatos iskoláztatás eredményeként 55 fizikai dolgozó került műszaki állományba, közülük 10 üzem-, vagy üzemrészvezetői munkakörbe. A NŐK vezetővé képzése megfelelő ütemben indult el megyénkben. A Qsepel Autógyárban a személyzeti főosztály javaslatot terjesztett a vállalat vezetése elé a nők szakmai képzésére és továbbképzésére. Az Ikladi Ipari Műszergyárban a 104 állami oktatásban részt vevő közül 44 a nő, a politikai oktatásban részt vevő 90 személy közül pedig 21. Helyenként gondot jelent, hogy kellő felkészültséggel rendelkező, vezetésre alkalmas nők nem szívesen vállalnak vezetői munkakört. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál az 1200 dolgozó nő iskolai végzettségét megvizsgálva három ütemben tervezik a 8. általános iskolát nem végzettek továbbtanulásának megszervezését. Az üzemi pártbizottságok a határozatoknak megfelelően felülvizsgálták a hatáskörök gyakorlását és külön figyelmet fordítanak az alapszervezetek véleményezési jogára, figyelembe véve, hogy véleményeltérés esetén ez a vélemény halasztó hatályú, a vezetők beállítására, leváltására, kitüntetésére mindaddig, míg a felsőbb pártszerv állást nem foglal. A káderhatározat ilyen értelmű módosítása növeli az alapszervezetek tekintélyét és felelősségét. A párttagság nagy egyetértéssel fogadta ezt az intézkedést. Bár alig egy év telt el a határozat óta, mégis előfordult, hogy egyes gazdasági vezetők az alapszervezet véleményét figyelmen kívül hagyva döntöttek a Véleményezési listán levő személyek, káderek ügyében. A Csepel Autógyárban, Monor községben is megtörtént, hogy egyes gazdasági vezetők figyelmen kívül hagyták az alapszervezet véleményezési jogát, s ezért a felsőbb pártszerv őket pártbüntetésben részesítette. Lényeges, hogy a véleményezési jogot az alapszervezet vezetőségének kell gyakorolnia, nem a párttitkárnak egy személyben, másrészt a véleményezést előzetesen meg kell tenni, mielőtt a felügyeletet gyakorló gazdasági szerv vezetője a beállít tandó, vagy leváltandó személy ügyében bármilyen döntést hozna. Üj vonás a Központi Bizottság határozatában a kádermunka demokratizmusának növelése. Kezdeti jelei máris mutatkoznak abban, hogy a kádernevelési tervek kiszélesítésénél, a káderek alkalmasságának felülvizsgálatánál kikérik a szakszervezetek és a KISZ vezetésének véleményét. T ALÁLKOZTUNK a níegyében kedvezőtlen tapasztalatokkal is, elsősorban mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, így például Nagykőrösön és a budai járásban azt tapasztaltuk, hogy a tsz vezetők a MfM- uíasítás birtokában sem tetté1Cm£| a siült- éégés intézkedéseket a káderhat drótot’ végrehajtására. A tsz-ek pártszervezetei sem szorgalmazták ezt. Elhanyagolták több helyen a minősítéseket is. A jövőben nagy gondot kell fordítani arra, hogy a megyei pártbizottság intézkedési tervének megfelelően a tsz- pártszervezetek megvalósítsák a határozat alapelveit a kádermunkában. A megye ipari üzemeiben is megvizsgálták a minősítések helyzetét. E szerint az elmúlt időben — részben a személyzeti osztályok hibájából — több vezető nem tett eleget minősítési kötelezettségének. Ezek pótlásáról intézkedtek — év végi határidővel — a Csepel Autógyárban, a Híradástechnikád Anyagok Gyárában és több nagyvállalatnál. Több helyen kifogásolható a minősítések tartalma is. A vezetők egy része nem veszi figyelembe a minősítése elkészítésénél a hármas követelmény egységes értelmezését és a minősítésbeli elemzését. Még mindig előfordul, hogy elsősorban a szakmai alkalmasságot minősítik. A pártszervek feladata, hogy valameny- nyi minősítőtől megköveteljék o politikai, szakmai és vezetőkészségbeli követelmények egységes, reális értékelését. Kedvezően hasznosítható ebben az országos vezetőközpont által is elfogadott követelményrendszer útmutatója. V ALAMENNYI ideális követelménnyel természetesen nem rendelkezhet egy személyben minden vezető. A felsorolt követelmények azonban azt a célt szolgálják, hogy ezeknek megfelelően háromévenként az alapminősítésben, illetve négy évenként a kiegészítő minősítésben az 1 illető ismerete, magatartása és személyi tulajdonságai a hármas követelmény alapján szerepeljenek. így figyelemmel kísérhető a vezető életútja, fejlődése, képessége, másrészt ösztönzi ez a vezetőt — az adott követelménynek megfelelően — a meglevő fogyatékosságai felszámolására. Csak a nyíltság, az őszinteség elveinek és gyakorlatának birtokában valósítható meg a Központi Bizottság 1973 novemberi, a ká- dermunkárá vonatkozó határozata. A munkálkodás érte valamennyi pártszerv és párt- szervezet, valamennyi párt-, állami és gazdasági vezető feladata. ARATÓ ANDRAS Huszonöt éves uz MHDSZ „A KB fontosnak tartja, hogy a munka szerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista ' elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifarendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát.” (Idézet az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi határozatából.) A párt Központi Bizottságának határozata nyomán megjelent kormányhatározat, valamint a munkaügyi miniszternők a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott rendelete megszabta a legfontosabb tennivalókat, amelyek jelenleg a különféle vezető szerveket és a gazdasági egységeket egyaránt foglalkoztatják, mert a bértáblázatot 1975. január elsejétől kell alkalmazni. A munka alapelveiről és jelenlegi helyzetéről kértünk tájékoztatót Kormos Lászlótól, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa közgazdasági bizottságának vezetőjétől. • Mi a eélja az országos szakmai bértáblázatnak? — Közvetlen célja az, hogy a munkások alapbére és keresete közötti indokolatlan különbségek mérséklődjenek. Cél az is, hogy a szakmai bértételek és a hozzájuk tartozó munkaköri leírások egyértelműen meghatározzák mind a munkáltatók, mind a dolgozók számára, hogy egy-egy szakmai munkakörbe sorolásnak mik a feltételei és egy munkakörön belül mekkora alapbérkülönbségek fogadhatók el. • Mit tartalmaz az országos szakmai bértáblázat? — Az OSZB a 106 legnagyobb létszámú és elterjedtebb ipari és építőipari szakma 211 fizikai munkakörének leírását és alapbérét tartalmazza. A vállalatok kötelezettségei csak azokra a szakmákra, munkakörökre vonatkoznak, amelyek a bértáblázatban megtalálhatók. A belső bérarányok minél igazságosabb alakulása érdekében azonban helyes, ha a vállalatok a náluk előforduló valamennyi ipari és építőipari szakma mindegyik munkakörében törekednek az OSZB-ben rögzített elvek alkalmazására. • Mi tette szükségessé a bértáblázat bevezetését? — Az országos szakmai bértáblázat bevezetése azért szükséges, mert az azonos munkát végzőik alapbére és keresete között indokolatlan eltérések alakultak ki. A bérezési különbségeknek körülbelül egy- harmada abból ered, hogy az azonos munkakörben dolgozók tevékenységét egyes népgazdasági ágazatok és egységek egymástól eltérően fizetik, kétharmada pedig abból, hogy egy-egy vállalaton belül sem értékelnek és fizetnek egységes elvek alapján. E két fő ok következtében egyes szakmai kategóriákban 60—70 százalékos különbségek is kialakultak. • Kik tekintendők azonos munkakörben dolgozóknak? — Azok, akiknek a képzettsége, munkakörülményei, szakmai gyakorlata nagyjából megegyezik, s ezek következtében feladataik és bérezésük szempontjából azonos munkaköri kategóriába tartoznak. Természetesen számukra is meg lehet állapítani különböző alapbéreket, de csak egyéni tulajdonságok, például a nagyobb önállóság, kezdeményezőkészség, pontosság stb. alapján. Az ilyen differenciálás azonban nem lehet túlzó, mert az említett tulajdonságok a munkát csak másodsorban befolyásolják. • Kiigazítja-e az országos szakmai bértáblázat a különböző szakmában dolgozó, de azonos képzettségű, gyakorlatú és munkakörülményű munkások alapbére, illetve keresete közötti indokolatlan különbségeket? — Feltétlenül. A munka szerinti elosztás elveivel ugyanis nemcsak az a gyakorlat ellentétes, ha túlzott különbség alakul ki például t két, azonos munkát folytató 1 esztergályos alapbére között, hanem az is, ha például azonos besorolási kategóriájú esztergályos és marós szakmai alapbére nincs összhangban. • Az eddigiekből világos, hogy főbb vonalakban mit tesz kiegyenlítettebbé az országos szakmai bértáblázat. Van-e azonban elv és törekvés a már említett egyéni különbségek figyelembevétele mellett más megkülönböztetésekre? — Ilyen elv és törekvés, hogy a bérezésnél fokozottabban el kell ismerni a nehéz fizikai munkát és a kedvezőtlen munlcakörülmény elvet, s ezek anyagi méltánylását a vállalatok bérpolitikájában a következő években meg kell ! erősíteni. Amennyiben jelentős képzettségi, munkakörülményi, illetve szakmai gyakorlati eltérés van két munkás között, akkor azt a bérezésben nem a kategórián belüli differenciálással, hanem más besorolási kategória alkalmazásával kell kifejezésre juttatni. Nyilvánvaló, hogy e jogos megkülönböztetéssel élni fognak vállalataink, egyrészt mert ez így igazságos, másrészt mert ezzel elejét vehetik annak — amiről máris vannak tapasztalataink — hogy a jó munkások feleslegesen munkahelyet változtassanak. • Milyen gyakorlati tenni- valókat rónak a rendeletek az OSZB bevezetésével kapcsolatban a vállalatokra? — A munkáltatókat arra kötelezték, hogy munkásaik alapbérével fokozatosan közelítsék meg a szakmai bértételeket és lehetőségeiktől függően mielőbb érjék el, hogy a munkások alapbére az OSZB bértételeinek alsó-felső határa közé kerüljön. Arra azonban nem kötelezték a vállalatokat, hogy azt milyen módszerekkel és mennyi idő alatt valósítják meg, mert béremelési lehetőségeik és tennivalóik is különbőznek. Azonban minden vállalatnak évente értékelni és rögzíteni kell a szakmai bértáblázat tükrében saját helyzetét, továbbá, hogy mely szakmákban kívánnak átlagon felüli, vagy azon aluli bérfejlesztéssel közelíteni az irányelvekben meghatározott szakmai bértételekhez. Az erre vonatkozó terveket és szábályoSzombaton Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgató-helyettese zárszavával ért véget a vasutas fiatalok első országos parlamentje, amely a MÁV-nál dolgozó, rhintegy 38 000 fiatal helyzetéről, gondjairól a velük való fokozottabb törődésiről tárgyalt. A vasutas fiatalok fóruma — csatlakozva a KISZ KB és az Űttörő Szövetség kezdeményezéséhez — felhívást adott ki a vasútnál dolgozó fiatalokhoz, amelyben kéri, válAz esztendő vége felé jár és a IV. ötéves terv utolsó éve következik. Mi van még hátra a mostani tervidőszakra beütemezett munkákból és melyek a tanács elgondolásai az V. ötéves terv során vég- rehajtandókról? Erre kértünk választ két község tanácsánál. Kókai Ferenc Szentlőrinc- káta tanácselnöke: — Az idén két pedagóguslakás megépül. Folyik a volt orvosi rendelő átalakítása napközi otthonná. Megkezdődött a Mérges-patak szabályozása és ez a 2 millió 700 ezer forintos beruházás jövőre befejeződik. A következő ötéves terv elején megkezdődik az egész község belvízrendezése, csatorna épül, minden a már elkészült terv szerint. A költségek két-két és fél millió forintot tesznek ki. I kát a kollektív szerződésbe kell beépíteni. • Hol tart a munka Pest megyében* a? előkészítés jelenlegi szakaszában? „■— A vállalatok most egyrészt felmérik bérhelyzetüket a bértáblázat alkalmazása szempontjából, vagyis például kimutatásokat készítenek az alapbérekről és összehasonlítják azokat az ezutáni követelményekkel, másrészt elemzik, hogy miképpen csatlakozik ehhez a különféle pótlékok, mozgóbérek rendszere. Az utóbbiak vizsgálata nélkül ugyanis nem lehetne helyes következtetésekre jutni. Ezután megfogalmazzák a helyzet értékelését és céljaikat, — a kollektív szerződés elkészítésének szabályai szerint — a dolgozók és a szakszervezeti 'bizottság elé tárják. • A kővetkező feladatok? — Az országos bértáblázat alkalmazásának második szakasza az 1975. január 1.—április 30. közötti időszak, amikor is a kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásának beszámolóival együtt sor kerül az 1975. évi változtatások kidolgozására is. Ekkor már az 1975. évi vállalati bérfejlesztés ismeretében meg kell tervezni, hogy az országos bértáblázatban szereplő szakmák-munkakörök iránytételeihez az adott évben miként kíván közelíteni a vállalat. • A jelek szerint vannak, akik az országos bértáblázat bevezetését életszínvonal-politikai intézkedésnek fogják fel. — Ez téves, mert bevezetése nem jelent kötelező béremelést egyetlen szakma számára sem. Az országos bértáblázat fontos politikai, munkaügyi eszköz, amelytől elosztási rendszerünk fokozatos javulása várható. A bértáblázat bevezetése a munkások jogos; igényé áláffján eszköz arra, hogy igazságosabbak legyenek a bérarányok, s ugyanolyan szakképzettségek, munkakörülmények, teljesítmények esetén a jelenleginél kisebbek legyenek a vállalatokon belüli, a vállalatok, szektorok és ágazatok közöttilaljanak részt a nagy feladatok megvalósításában. Rajtunk is múlik — szól a felhívás —, hogy a nagy értékek, a megtermelt javak minél kisebb veszteséggel, s mihamarabb jussanak el rendeltetési helyükre. Az ifjúsági és a szocialista brigádok úgy szervezzék munkájukat, hogy rövidüljenek a kocsiállások, s ezáltal több szállítóeszköz vehessen részt a forgalomban, járuljanak hozzá a népgazdasági feladatok végrehajtásához. Dudás András, Üjszilvás vb- titkára: — Még az idén hidiroforhá- zat építünk. Ezenkívül a IV. ötéves terv hátralevő részében 1 miliő 200 ezer forint költséggel három tanteremmel bővül az iskola és elkészül 300 ezer forint költséggel egy pedagógus szolgálati lakás. Jövőre kezdődik az egészségügyi kombinát építése. Két orvoslakás lesz benne és külön rendelő a körzeti orvosnak, a gyermekgyógyásznak, meg a fogorvosnak. Ez a hárommil- l:ós beruházás áthúzódik az V. ötéves terv első évébe. A következő ötéves terv elején kerül sor az ivóvíztársulat megalakulására, a meglevő mellé még két kutat kell furatnunk. Sz. E. 1 A Kulturális Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton Gyulán, a városi tanács dísztermében jubileumi emlékünnepséget rendezett a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetsége megalakulásának 25. évfordulóján. Az ünnepségen dr. Marcza- li László kulturális miniszter- helyettes méltatta a szövetség nemzetiségi, kulturális és politikai tevékenységének eredményeit, majd Szilágyi Péter főtitkár adott áttekintést a szövetség negyedszázados tevékenységéről. Ezután a nemzetiségi szövetségek nevében Mándics Mihály, a délszláv szövetség főtitkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Végül több, a nemzetiségi szövetség munkájában kiemelkedően dolgozó román ajkú állampolgárnak kitüntetést adtak át. Budapest Lengyel vezetőképző tanfolyam Az Országos Vezetőképző Központ, valamint a varsói Államigazgatási és Vezető Továbbképző Intézet közötti együttműködési megállapodás alapján a héten lengyel nagy- vállalati vezetők továbbképző tanfolyamát rendezték meg Budapesten, az OVK-ban. bérkülönbségek. Pacsay Vilmos Befejeződött a vasutas ifjúsági parlament Felhívás a közlekedés fiataljaihoz Iskola, lakások, víz Két község tervei • /
