Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

tUGYIl lijLfa B K/tmao 1974. OKTÓBER 27., VASÁRNAP Művelődés és szórakozás — tömegméretekben Korszerűsödő TV-FIGYELŐ Politikai rajz­ás plakátkiállítás Szombaton a Szépművészeti Múzeumban megnyílt Gino Galli — „Gall” — olasz kép­zőművész politikait rajz- és plakátkiállítása, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Szép- művészeti Múzeum és a Kiál­lítási Intézmények közös ren­dezésében. Garai Gábor Kos- suth-díjas költő, az MSZMP KB tagja megnyitó beszédében kiemelte, hogy ezúttal mutat­kozik be Budapesten először a nagyközönségnek az az olasz művész, aki egyértelműen el­kötelezte egész alkotó tevé­kenységét az Olasz Kommu­nista Párt ügye mellett, az imperializmus elleni küzde­lemben. A kiállítás megnyitóján Kato­na István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, dr. Kornidesz Mihály, a Köz­ponti Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is meg­jelent. tünk hozzá a mozipark korsze­rűsítéséhez. — Hány mozi működik ma a megyében? — 1960-ban még a megye mind a 180 településén műkö­dött állami vagy társadalmi mozi. Ma húsz településen nincs filmszínház. Fel kellett adnunk olyan épületeket, ame­lyeket rendtíehozni már nem lehetett. így történhetett, hogy több mozit kellett megszüntet­nünk, mint ahány új filmszín­ház építésére lehetőségünk adódott. Pedig kerestük és ke­ressük a lehetőségét ma is an­nak, hol lehetséges a mozi és a művelődési ház közös mű­ködtetése. Ezért járultunk hoz­zá a többi között az érdi és a szobi művelődési központ épí­téséhez, s támogatjuk jelenleg a váci művelődési központ épí­tését. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak. ívozponti Bizottság már­ciusi és a Pest megyei, pártbi­zottság szeptemberi közműve­lődési határozata egyaránt fog­lalkozik a filmszínházak hely­zetével. Mindkét határozat megállapítja, hogy a filmszín­házak ma is a tömegek műve­lődési és szórakozási igényeit elégítik ki. E két határozat tük­rében beszélgettünk Új szászt Gyulával, a Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatójával. / Nincs 20 te’epülésen — Milyen a megye mozi­parkja? — Sok a gond. Az 1920-as, 1930-as években a fellendülő mozikonjunktúra hatására sok Pest megyei községben ideig­lenes épületekben vagy olcsón átalakított régi házakban lé­tesítettek mozikat. Ilyen örök­ségét vettünk át a felszabadu­lás után, a mozik államosítá­sakor. Ezért 1958-ig elsősor­ban a legrosszabb állapotban levő épületek mentése volt a lea|őbb feladatunk, s csak az | utóbbi öt esztendőben kezdhet- ' Xenonizzóval — Ez számszerűleg mit je­lent? — 29,5 millió forint volt az Avatták augusztusban Tápióbicske eredményes két hónapja Ügyszólván nincs már ma­napság község művelődési ház nélkül és így abban sincs sem­mi említésre méltó, hogy Tá- pióbicske sem nélkülözi. Csak­hogy három esztendőn keresz­tül mégis nélkülözte, mert a régi szűk volt, elavult épülete is csákány alá került. A nyá­ron, augusztus 20-a tiszteletére avatták aztán az újat, ami a helyébe épült. Két hónapja és néhány napja működik tehát hosszú szünet után Tápióbics- fee művelődési háza. Kívül-be- lüí meglátszik rajta, hogy még újdonat-új. A színházterme nem nagy, mindössze 169 ülő­hely van benne, de az elő­csarnoka ajtaja szétnyitható, oda is kerülhetnek szükség esetén pótszékek, úgy, hogy kétszázegynéhány ember még­iscsak megnézheti az előadást. Es meg is nézi minden alka­lommal. Október közepéig hét előadás volt, színház vagy egyéb, meg hangverseny is, azokra összesen 1410 ember váltott jegyet. „Kedvemre való” — A telt házakból is látható, hogy a lakosság mennyire igényli a kultúrát — mondja Kertész János, az igazgató. — Meg abból a hárommilliót érő társadalmi munkából is, amivel az építkezés hatmillió forintot kitevő költségéhez az emberek hozzájárultak. A művelődési ház igazgató egészen fiatal ember. Csak egy esztendeje töltötte le ka­tonaidejét. Érettségi után azv előtt is, meg azután is, a nyár elejéig a postán dolgozott oda­haza szülőfalujában Tápiósze- lén. A fizetése meghaladta a 2200 forintot, itt meg csak kétezer. —Ee most kedvemre való munkát végzek és néhány száz forintnál ez sokkal többet ér. Országszerte kevés a szakkép­zett népnevelő a meghirdetett pályázatra egy sem jelentke­zett. így kaptam meg az állást, jövőre nekimegyek a felvételi vizsgának, népnevelő-történe­lem szakori akarok oklevelet szerezni. Az igazgatói irodában be­szélgetünk. Első kérdés: ho­gyan fogott a munkába? — Ami szemmel láthatólag a legjobban hiányzott, meg­szerveztem az ifjúsági klubot. Tizennégy fővel indult, ma harminchét tagja van. Listát mutat. Rajta a tagok neve, foglalkozása és, hogy kit, ml érdekel a legjobban. Egy házaspár is szerepel a névsor­ban. Foglalkozásra nézve na­gyon különböző a társaság. Van köztük pedagógus, vil­lanyszerelő, erdésztechnikus, kőműves, MÁV-pénztárosnő, tsz-tag,. bolti eladó, szakmun­kástanuló, szobafestő, női fod­rásznő. S kit mi.érdekel? Álta­lában kettőt is megneveznek. Legtöbben a vallomásuk sze­rint az irodalom iránt érdek­lődnek. de sokan a sportot, vagy a zenét, a technikát, né­melyek a természetet fűzik hozzá. Klub és lánc — Minden csütörtökön dél­után összejövünk. Altkor min­dig valami előre megbeszélt műsorra, illetve a legkülön­bözőbb tárgykörű előadásra kerül sor. Gyakran vetélkedőt tartunk meg szójátékot. Ez el­tart két, két és fél óra hosszat. Aztán hiszen csupa fiatal em­ber találkozik itt, este kilenc­ig tánc következik. Vasárna­ponként kötetlen foglalkozás van a klubban, azaz ki, mit altar, azt csinál. Beszélget, ol­vas, zenét hallgat a lemezját­szón, de azután kilenctől tizen­egyig megint tánc következik. A művelődési ház klubszo­bája elég tágas a klub jelen­legi létszámához. Hétfőnként a 12 tagú sakk-szakkör jön össze esténként. Kéthetenként a kertbarátok klubjának hu­szonnyolc tagja gyűl össze ta­pasztalatcserére és kertészeti tudnivalók elsajátítására. Az­tán most legutóbb a község múltjával és jelenével foglal­kozó honismereti szakkör ala­kult meg. Persze a megnyitás óta eltelt hetek alatt ezeknél több szakkör, klub aligha ala­kulhatott volna, még ha hely lenne többnek is. Az általános iskola irodalmi színpada min­denesetre most már a művelő­dési házban talált otthont. Most készülnek a november 7-i ünnepségen rendezendő előadásukra, amit 13-án meg is ismételnek. — Szeretném, ha a műve­lődési ház kapcsolata az is­kolával minél szorosabb len­ne és az iskola szándéka azo­nos. Talán rövidesen az isko­lai énekkar is átköltözik o művelődési házba. Pianinúl veil a tanács A zeneiskola nem megfelelő helyiségéből már átköltözött. Nyolc előkészítőbe járó, ti­zenkét zongorázni és négy hegedülni tanuló növendéke óráit a két öltözőben tartják, ott is gyakorolnak. Mind a kettő alkalmas klubszobának is, úgy rendezték be, hiszen csak színházi előadáskor hasz­nálják öltözőnek. Az egyik­ben pianínó áll, nemrég vet­te a zeneiskolának 21500 fo­rintért a községi tanács. — Vagy 10—15 éve szűnt meg a jól működő, vendég- szereplésre is gyakran járó bicskei színjátszókor. Most azt szeretném, ha Irodalmi színpad formájában újra megalakulna. Vannak itt színházat játszani szerető fia­talok, meg idősebbek is. Má­sik gondolatom, úgy látszik, nehezebben valósítható meg: a helyi népszoliásokat, népi hagyományokat kutatom. A környező községekben min­denütt fellelhető nyomaik. Tá- pióbicskén azonban a legöre­gebb emberek sem emlékez­nek semmi ilyesmire. Lega­lábbis akikkel eddig beszél­tem. A kutatást azonban azért még nem hagyom abba. Ötvenöt új olvasó Az oldalbéjárati kapu mel­letti helyiségben van a köz­ségi könyvtár. Nem új, csak a helye az. A könyvtár is rossz állapotban levő ház egyik szűk szobájában volt augusztus végéig elhelyezve. Akkor mellékállásban vezet­te egy pedagógus és heten­ként kétszer volt nyitva, most pedig reggel kilenctől délután hatig. A könyvállo­mánya is gyarapodott, már öt­ezer darab. A községi tanács csak az idén 18 ezer forintot adott könyvvásárlásra. A könyvtár vezetője, Ju­hász Andrásné, nem szak­képzett könyvtáros, de erre az állásra nem jelentkezett egyetemen, vagy főiskolán könyvtárosi oklevelet szer­zett ember egy sem, Juhász- né azelőtt könyvelő volt, át­járt dolgozni Tápió szentmar- tonba az ÁFÉSZ-hez. — Nagyon szeretem az iro­dalmat — mondja. — Most itt kedvem szerinti munkát vég­zek. Aztán több időt tölt- hetek a családommal. Két nagy gyerekem van, egy fiú, meg egy lány, tízéves ikrek és ők is szeretnek olvasni. Ed­dig sok könyvet vittem ne­kik, de persze, amennyit sze­rettem volna, nem tudtam. Természetesen ők is beléptek a könyvtárba, ennyi könyvből aztán válogathatnak olvasni­valót. Az olvasók egyharmada is­kolás, de van óvodáskorú is köztük. Ezeknek a mamájuk viszi haza, és olvassa fel' a mesekönyvet. A könyvtár leg­idősebb kölcsönző tagja, Fe­hér Istvánná, október 30- án tölti be kilencvenedik élet­évét. Egyike a legszorgalma­sabb olvasóknak. Nem lakik túl messze a művelődési ház­tól, de ennyit már nem gya­logol. A házában lakó csa­lád kisfia hordj a-hozza ne­ki a könyveket, kéthetenként legalább hármat. — A megnyitás óta eltelt két hónap alatt 55 új olvasó iratkozott be a könyvtárba. Ma lépett be a legújabb. Ve­le együtt most már 477 ol­vasónk van. Ez hát az új tápióbicskei művelődési ház és a könyv­tár első két hónapjának mér­lege. Szokoly Endre elmúlt öl esztendőben a válla­lat beruházási alapja. Ebből 9,5 milliót a városi és községi tanácsok rendelkezésére bo­csátottunk mozi-művelődési ház építésének támogatására. Ha 'a fennmaradó 20 milliót öt részre osztjuk, mindössze évi négymillió áll a rendelkezé­sünkre. Hogy ez mire elég? 1972-ben még kétmillióért épí­tettünk Tárnokon új mozit. Most a meglevő terv adaptálá­sával készülő, a tárnokival azo­nos méretű mozi várható költ­sége hatmillió forint lesz. Ugyanakkor a rendelkezésünk­re álló 20 millió nagyobb ré­szét a kinotechnikai és épület- gépészeti berendezések kicse­rélésére kellett fordítanunk. Mert nem csupán épületeink vannak rossz állapotban, de el­avultak vetítőberendezéseink is. Ezért vált szükségessé a xenonosítási és az automatizá­lási program kidolgozása, amelynek keretében az eszten­dő végéig 31 filmszínházban térünk át a legkorszerűbb kö­vetelményeket is kielégítő xe- nonizzós lámpaház üzemelteté­sére, 18 moziban pedig befeje­ződik az automatizálás. — Mennyi jut évente a mo­zik fenntartására? — A megyében működő 160 mozi közül 146 tartozik válla­latunkhoz. Ezek fenntartásá­ra évente 2,8—2,9 millió forint jut, ami szintén kevés az adott körülmények között. Nemzetiségi műsorok — Eredmények? — A hetvenhárom normál­filmes mozi közül ma már valamennyi alkalmas széles­vásznú filmek vetítésére is. A keskenyfilmes mozik közül pedig negyvenötben vetítünk szélesvásznú filmeket. Ugyan­akkor a kép- és hangminőség is összehasonlíthatatlanul jobb, mint volt a korábbi esztendőkben, bár még akad tennivaló ezen a területen, fis az eredményekhez tartozik az is: tovább erősödött a film­klub-mozgalom, s változatla­nul népszerűek az ifjúsági elő­adások. És sorolhatnám még azokat a kezdeményezéseket — filmbarátok köre, éjszakai előadások bevezetése, a szom­szédos népek filmjeinek vetí­tése a nemzetiségek lakta tele­püléseken — amelyek tovább szélesítik a mozik és a köz- művelődés kapcsolatát. , Prukner Pál A Családi kör, a szülők, nevelők magazinja ezúttal a kisgyermekek problémáival foglalkozott. Az adás dr. Ranschburg Jenő pszichológus­nak és dr. Dobó Magdolna gyermekpszichiáternek a se­gítségével a kisgyermekek da­cosságának, makacsságának, éjszakai ágyba vizelésének az előidéző okait vizsgálta. Lát­hattunk egy móri munkáscsa­láddal készített riportot, s megtekinthettük a televízió­nak a kicsinyek számára ké­szített, Mekk mester elnevezé­sű — a közeljövőben bemuta­tásra kerülő — bábfilmjének részletét is. A műsor érdekessége volt, hogy szemléletes példákon ke­resztül igyekezett fényt derí­teni a gyermekek gondolatvi­lágára, cselekvéseik indítékai­ra. Közben pedig olyan hely­zeteket teremtett, amelynek a megoldása sok, kisgyermekét nevelő szülőnek nyújthat érté­kes segítséget. A Közel-Kelet problémái­nak megoldásával foglalkozó ENSZ-közgyűlésen 1947-ben nyilatkozta Gromiko: „Min­den olyan szélsőséges megol­dás, amely figyelmen kívül hagyja akár az izraeli, akár a palesztin nép jogait, elfogad­hatatlan.” Ez a mondat akár a televízió műsorában pénteken este bemutatott, a palesztin kérdéssel foglalkozó, Monitor elnevezésű politikai magazin­jának a mottója is lehetne. Az adás a palesztin nép fej­lődését ábrázolta, s különös részletességgel és pontossággal tért ki a második világháború­tól napjainkig eltelt időszak elemzésére. Szót kapott négy fontos palesztin szervezet ve­zetője is: Jasszer Arafat, Húsz- szein szóvivője, a jeruzsálemi görögkatolikus érsek, az iz­raeli Egyesült Munkáspárt köz­ponti és politikai bizottságának a tagja, és táborlakók, és me­nekültek is beszéltek a kiala­kult politikai helyzetről. Sza­vaik nyomán vált érthetővé annak az angol gyarmati poli­tikának a gátlástalansága, amely elérte, hogy az évezre­dekig békében élő két közös­ség egymás ellenségévé váljon. Félsiker, a budapesti mű­vészeti hetek műsorában ugyancsak pénteken este lát­hatták a nézők a Törökország­ból nincsen visszatérés című tévéjátékot. Az alkotás — amint azt Kabay Barna, a film rendezője a bemutató előtt hangsúlyozta — kettős célt szolgál. Mikes Kelement, a ma­gyar irodalom kiemelkedő aiakját akarja ‘'elidézni, ugyan­akkor a? írónak Rákóczi'Fe­renchez és a szabadságharchoz hű egyéniségén keresztül kí­ván szólni a mához. Az alkotás azonban csak fé­lig teljesítette feladatát. Meg­ismerkedtünk a Mária Terézia kemény ítéletét felidéző, szám­űzetésben élő szabadságharco­sok keserűségével, s hallhat­tunk Mikes Kelemen-leveleiből is. A tévéjáték azonsán nem kapcsolódott a mához. A kép­ernyőn öregemberek gyakran groteszknek tűnő bolondozá­sait figyelhettük meg, akiknek cívódásai legtöbbször a fejede­lemhez való kapcsolatuk meg­vitatásában merült ki. S így észrevétlenül háttérbe szorul­tak a szabadság, a hazaszere­tet. a hűség és helytállás gon­dolatai. Dicsérhető azonban a színé­szek játéka. Páger Antal, Kő­míves Sándor és Solti Bertalan alakításának ’ is köszönhető, hogy a tévéjáték nem vált unalmassá. Virág Ferenc KAIRO Megnyílt a magyar kulturális intézet Szombaton magyar tudomá­nyos és kulturális központ nyílt Kairóban. Az avatási ün- nepséges jelen volt Jusszef el- Szebai egyiptomi kulturális miniszter, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese és Nagy S. Lajos, kairói magyar nagykövet is. Az intézet megnyitása ki­emelkedő állomás a magyar- egyiptomi kulturális kapcsola­tok fejlődésében. A hivatalos megnyitót meg­előzve magyar nyelvtanfolyam indult olyan egyiptomi ösztön­díjasok számára, akik hazánk­ba készülnek tudományos to­vábbképzés céljából. Az avatással egyidejűleg két kiállítás nyílt az intézet termeiben. Bent - szabad szombaton tam. Amellett jóval többet kellett gyalogolni, ezt a gyű­rűsfonógépet kiszolgálni is könnyebb. — Kérdés, hogy megtalái- ja-e itt is a számítását? — Egyelőre átlagbérben va­gyunk, gondolom addig, amíg az előfonó második sora el nem készül, ami által a teljes fonal szükségletünk helyben fedezve lesz. A régi átlagom 2400 forint volt, annyit kapok most is. — És Jha teljesítményben fos dolgozni, mennyi jön majd össze? — A központban, aki jól dolgozik, az meg tudja keres­ni a 3000—3100 forintot is, de én nem hiszem, hogy ez ne­künk itt Pomázon menni fog, mert más kategóriában va­gyunk ... Más kategória Politzer György gyorsan magyarázattal is szolgál: — Minisztériumi rendelet van rá, hogy a törzsgyár Á kategóriába tartozik, a mi ese­tünkben Kistarcsa B kategó­ria, Pomáz pedig csak D. A besorolást a létszám dönti el. Többször próbáltunk már pro­testálni ezellen, ez ideig ered­ménytelenül. Műszakiak eseté­ben még érthető valamelyest ez a megkülönböztetés, hi­szen egy nagyobb közösség irányítása feladatnak is na­gyobb. De a fonónőknek egy műszak alatt itt is meg a törzsgyárban is egyaránt het­ven kilót kell termelni. Még­is: azonos képességű dolgozók esetében 200—300 forint lesz kárunkra a differencia. ugyan, hogy be akarok-e lép­ni. Mondtam, hogy igen, de azóta nem történt semmi... A pomázi lényegében a vál­lalati nagy rekonstrukció ré­sze — a maga 64 millió forin­tos költségével. A P—76—lg típusú szovjet gépek a Sorok­sári úiról és a kistarcsai gyár­ból érkeztek ide. Jelenlétük Pomázon új korszakot nyit: jöttükkel ugyanis nyugdíjba mentek az öreg kártoló masi­nák s velük a kártolt fonal — helyette a gyűrűsfonó gépeken kötőfonal készül. Mindezt Po­litzer György párttitkártól tu­dom' — „civilben” az előkészí­tő üzem vezetője —, aki ide­genvezetőmül szegődött ezen a délelőttön. Váltás — családban Ambrus János is kártolt- fonós volt korábban — ott is, itt is segédművezető. Budapes­ten a törzsgyárban hathóna­pos tanfolyamon leste el az új gépek fortélyait — Jött volna a feleségem is — mondja némileg szabad­kozva — dehát ő előző éjsza­ka bent volt a szövődében, s valamelyikünknek a három­éves kisfiúnkkal kell lennie. Váltó műszakban vagyunk a gyerek miatt. így aztán ébren csak hét végén találkozunk otthon. Bánvölgyi Istvánná eleinte nem akar kötélnek állni. Nem szeret ő nyilatkozni — kiált ki a sora közepéből. Ketten kérleljük a párttitkárral, míg végre szóra bírjuk. — Huszonöt évet húztam le ebben a gyárban, azelőtt szé- faktor kártológépen dolgoz­na nem lenne tizenhárom gyűrűsfonógép az 1600 négy­zetméter alapterületű terem­óriásban s a szomszédból nem szivárogna át a fáradhatatlan szövőgépek vijjogása, azt hi- hetné a gyanútlan szemlélő, hogy bálterembe tévedt. A tö­kéletes tetővilágítás, ha lehet, még jobban kihangsúlyozza a lakkozott parketta tisztaságát. Végre: gépen A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár pomázi gyáregységé­nek három hónapja munkához látott gyűrűsfonodájában va­gyunk. Az apropó pedig: kom­munista műszak. Alighanem az első a nagyra hivatott új létesítmény történelmében. A szövődé felőli első soron fiatal lány serénykedik. Szá­raz Magdolna éppen hogy be­töltötte a tizenötödik életévét, közvetlenül az általános isko­la elvégzése után határozta el, hogy fonónő lesz. Szorgalma­san tanulja a kétéves tanfo­lyamon a szakmát, de még ennél is fontosabb Számára, hogy gépen dolgozhat. Ahogy mondani szokták: egyből be­dobták a mélyvízbe. Tanuló­ként megkeresi az 1300 forin­tot, zsebpénznek — ahogy mondja — elég is. Aztán, ha felszabadul — a legfontosabb kérdésekben gyorsan tájéko­zódik az ember, mégha tizen­öt éves is — teljesítményben a két és fél ezer is összejön. — Hallottam, hogy szervezi a KISZ ezt a műszakot, gon­doltam, én is részt veszek raj­ta. — KISZ-tag? — Még nem. Kérdezték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents