Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
Dunakeszin, Zebegenyben Véradó napok Dunakeszin a nagyobb üzemek, intézmények, a fegyveres testületek kollektívái évente önálló véradónapok szervezésével adnak jelentős segítséget a vérellátásnak, életeket mentve meg, sok beteg gyógyulását segítve elő. A községi véradónapon, melyre ezen a héten került sor, kisebb üzemek dolgozói és a község lakói vettek részt. Különösen jelentős volt a hűtőház dolgozóinak részvétele: harmincnégyen adtak vért. Példamutatóan az élen jártak az orvosi rendelőintézetbeliek, akik az igazgató és a főnővér vezetésével jelentek meg, bebizonyítva, hogy nemcsak gondos megszervezésével segítik a véradást. Zebegényben évente egyre többen veszik ki részüket a nemes akcióból: az utolsó véradónapon már hetvenhatan jelentkeztek. Kiemelkedő volt a SZOT-üdülő, a szobi Űj Barázda Termelőszövetkezet ze- begényi fkiegészítő üzeme és az ásványbánya dolgozóinak részvétele. Egyre több ember érti meg a véradás életmentő fontosságát járásunkban is. yasúrnaptól újra Éneklő Vác . A nyári szünet után, vasárnap délután 5 órai kezdettel, a zeneiskolában ismét fel- hangzanak azok a népdalok, melyeket a korábbi rendezvények alkalmával már megtanultak, illetve azok, melyeket akkor tanít meg az érdeklődőknek Makiári József Liszt^díjas karnagy, az Éneklő Vác délutánján. ★ A könnyűzene kedvelői a Panoráma-együttes zenéjére táncolhatnak a Madách Imre Művelődési Központban, vasárnap délután 5 órától 9-ig. VÁC I NAPLÓ Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS R ÉS Z ÉR E XVIII. ÉVFOLYAM, 251. SZÄM 1974. OKTOBER 26., SZOMBAT A tiszta, virágos városért Legyenek a tanácstagi beszámolók vitafórumok Fogadóórák a népfronfhizottságon Tanácskozásra jöttek össze a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban a Hazafias Népfront Váci Városi Bizottságában tevékenykedő kommunisták. Tari Kálmán tanácselnökhelyettes, a városi népfrontbizottság elnöke értékelte az elnökség és a bizottság munkáját, és beszélt a jövő feladatairól. Városszerte megalakultak a népfrontcsoportok, melyek a választókerületi tanácstaggal és a lakóbizottság elnökével együttműködve munkálkodnak körzetük előbbrehaladásá- ért. Közösen szervezik a jelenlegi tanácstagi beszámolókat is, amelyek fórumok lehetnek a várospolitika időszerű kérdéseinek megvitatására. Újabb társadalmi munkákra kell mozgósítaniuk: tavaly, a tervezett három és fél millióval szemben, 4 millió 348 ezer forint volt az önzetlenül végzett munka értéke. — Jövőre legyen tiszta és virágos Vác! — javasolta a városi népfrontbizottság elnöke —, hogy a 900 éves város külsőleg is méltóképpen köszöntse a XI. pártkongreszVALASZ CIKKÜNKRE A megye legkorszerűbb gépházával és felszerelésével A lapunk október 11-i számában megjelent, Nem szórakozás — bosszúság című cikkre az alábbi válasz érkezett: Nagyon örülünk, hogy a cikk írója is észrevette filmszínházunk átalakítását, illetve az azáltal bekövetkezett változásokat. A vetítéssel kapcsolatos megállapításait alaptalannak tartjuk, mivel filmszínházunk az átalakítás óta Pest megye egyik legkorszerűbb gépházával és technikai felszerelésével rendelkezik, így nem szorul semmiféle javításra. Tény az, hogy a kérdéses időpontban, üzemzavar következtében, egy géppel voltunk kénytelenek vetíteni, a hibát vállalatunk műszaki osztálya csak másnap tudta kijavítani. Ilyen jellegű hiba azonban, sajnos, minden filmszínházban előfordulhat. Nem értünk egyet a cikk írójának azzal a kijelentésével sem, mert nem felel meg a valóságnak, hogy filmszínházunk látogatottsága csökkent. A moziba járó törzsközönség észrevehette, hogy filmszínházunk korszerűsítése óta, 1974- ben a látogatottság, az előző évekéhez viszonyítva, kétszeresére nőtt. Az itt dolgozók a jövőben is a legnagyobb igyekezettel fogják a közönség minden igényét kielégíteni, hogy szórakozni és ne bosszankodni jöjjenek mozinkba. Latzinger Gyula, a Dunakeszi Vörös Csillag Filmszínház üzemvezetője Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya kilóját 3,20, a fehér szárazbabét 18, a tarkáét 24, a kifejtőét 16 forintért mérték. A fejes káposzta 2, a kelkáposzta 5, a piroskáposzta 7, a savanyított káposzta 10 forintért kelt el. A karfiol 7, a zöldség 8, a sárgarépa 4, a zellergyökér 8, a karalábé 4, a cékla 5 forintba került kilónként. A zöldséget csomózva 3—4 forintért adták. A főzőtök kilója 6 forint volt. Láttunk zöldborsót, ’-Hóját 18 forintra tartották. Sóskát és spenótot csomóra, 2 forintért lehetett venni. A fejes saláta darabjáért 3—4 forintot kértek. Sok volt a gomba: a sampinyon 20, a tőkegomba 14, a galambgomba 16, az őzlábgomba ugyancsak 16 forintba került. A paprika 8, a paradicsom 10 forint volt. A gyufa- és cseresznyepaprika kilójáért 16— 20 forintot kértek. Az uborkát 10 forintra tartották. Az alma 5—10, a körte 10— 14 forint között vájtozott, fajtától és nagyságtól függően. A szilva kilóját 8, az őszibarackét 10 forintért mérték. A borszőlő kilóját 10, a csemege- szőlőét 14—16 forintért adták. A gesztenye 14—20 forint között változott. Láttunk sütőtököt, kilójáért 3 forintot kértek. Túró, tejföl akadt bőven, kilóját, illetve literjét 30 forintra tartották. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilóját 25 forintért mérték. Az őstermelők a vágott kacsát 140—170 forintért, a vágott liba kilóját 50 forintért adták. A tojás ára 1,90 volt. saust s felszabadulásunk 30. évfordulóját. A jövő feladatairól szólva elmondta, hogy tovább kell szélesíteni a közösségért szívesen dolgozó, demokratikus érzésű, becsületes emberek népfronton belüli táborát, még tartalmasabbá kell tenni a népfrontbizottság és a városi tanács együttműködési szerződését, fokozni kell a békemozgalmi akciókat. Igaz, hogy a területi népfrontcsoportok megalakultak, de egyelőre nem követte megalakulásukat eléggé pezsgő élet, aktív munka. A tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok, a tanácsüléseken elmondott interpellációk alapján tett intézkedésekből vegye ki részét a népfrontbizottság is. Rendszeresíteni kell a HNF fogadóóráit. A hozzászólások során Angyal József erélyes intézkedést sürgetett a köztulajdon rongálói és egyéb garázdál- kodók ellen. Szüts Lajos egyetértett, azzal, hogy. feladatokkal kell ellátni a területi népfrontcsoportokat. Balta László, a deákvári kezdett fellendülésről beszélt, amit pillanatnyi megtorpanás követett. Dr. Monori Balázs is a területi bizottságok munkájának javítására tett javaslatokat. István Kálmán a népfrontmozgalom jellegét fejtegette, s olyan területeken kérte az aktivitás fokozását ■— nőbizottságok, békemozgalom, kisipari rétegek — amelyeken más szervezetek nem tevékenykednek. Király Tamás, a városi pártbizottság osztályvezető-helyettese, a helyi népfrontbi- zottság vezetésében bekövetkezett változás utáni helyzetet elemezte. Kérte a bizottságban dolgozó kommunistákat, hogy megbízatásukat tekintsék fontos pártmunkának, és minden erejükkel segítsék elő a kidolgozott program megvalósulását. P. R. Ami tetszik — és ami nem TETSZIK, ... hogy az ÉDÁSZ korszerűsíti a világítást a Sallai Imre utca elején, a két áruház előtti térség járdaszegélyén. NEM TETSZIK, ... hogy az ÉDASZ hónapok óta nem gondoskodik a Csikós József utcában kidőlt villany- oszlop helyreállításáról. (—5) Negyvenöt éve történt A járáson kívül is A diákok igyekvőén segítik a mezőgazdaságot Jó kapcsolatban a szakszövetkezettel Azt, hogy a váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szak- középiskola szinte üres, furcsának találhatják, akik tudják, hogy több mint 250 fiatal tanul nappali tagozatán. Az iskolába belépőt hatalmas, piros alapon fehér betűkkel írott transzparens fogadja : FÖ FELADATUNK A MAGYAR FÖLD TERMÉSÉNEK BETAKARÍTÁSA!' A diákok tették ki. Boros Aladár igazgatóheLapszemle A Magyarországtól — az Ifjú Kommunistáig A Magyarország című hetilap közölte Ágh Bíró Béla váci iskolaigazgató oldalas cikkét a 900. évforduló megünneplésére készülő településekről. A Nógrád, Veteránok egymás között címmel, részletes tudósításban számolt be a váci járás és a város idős kommunistáinak salgótarjáni látogatásáról. A Népszabadság közölte Maros Dénes riportját Apró és nagy ügyek magyarázói címmel, a Vácott kifejtett politikai agitációs munkáról. A Neue Zeitung híradásban számolt be arról, hogy Vác, a modern műveltségi központ és ifjúsági centrum hármas ünnepségre készül 1975-ben. A Szövetkezet az október 28-ig tartó Fóti ősz rendezvénysorozat programjának kedves színfoltjáról, a Fáy- présházban rendezett szüreti mulatságról tudósított. Az Ifjú Kommunista arról írt, hogy a váci járás KISZ-esei a párt XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfordulójára készülve, 180 ezer forintot ajánlottak fel az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző építésének költségeire. (— pr —) Kőbányászok (III.) A művezető gis • eljöttem. Feleségem ugyanis Katalinpusztáról származik, .anyósom is ott lakott, gyakran hazajártunk, s végül Oitt telepedtünk le. Volt egy kis pénzem, házat építettem. Szükség is volt rá, mert Komlóról már negyedmagammal jöttem el. , Ami hiányzik — Új munkahelyet kellett keresnem. A bányász kényes ember. Aki már megszokta a lapát nyelét, nem szívesen vállal el mindenféle munkát. Szerencsém volt, mert éppen akkor kezdett üzemelni a DCM, hát elszegődtem kőbányásznak. Hat forint harminccal kezdtem. Fúrás lettem, majd később, mivel még Kom- meg. Amikor leszereltem, már lóról volt robantómesteri mihárom hónapos fiam volt. A kőbányászok munkája, mint írtuk, rendkívül nehéz mégis sokan vállalkoznak rá. A következőkben néhány érdekesebb emberi portrét, bányászsorsot mutatunk be. Komlóra, Komlóról Koleda József művezető így mondta el életét: — Negyvenhárom éves vagyok. Gyerekkoromban soha nem gondoltam, hogy bányász leszek. Pesten dolgoztam, 1949-től 1953-ig, a Furnér- és Lemezművekben. Igaz, ténylegesen csak néhány hetet, mert utána bevonultam katonának, és 37 hónapot töltöttem a honvédségnél. — Feleségemmel a munkahelyemen ismerkedtem utaltságot, a változatosságot. Itt mindez hiányzik. — Életemben három helyen dolgoztam. A kőbányában- már tizennégy éve, és nem vágyódom el. A többiek is így vannak szinte valamennyien tíz- tizenkét éve kövesek. Pedig elég nehéz munka, nekem elhiheti. Itt télen-nyáron a szabadban kell dolgoznunk. Nyáron a forróság, a tűző nap és az eső, télen a hideg, a hó és a szél a legnagyobb ellenségünk. A nyugdíjig — Milyenek a kereseti lehetőségek? — Aránylag jól keresek, de nem mindenki mondhatja ugyanezt. Háromezerhatszáz az alapom, a sallangokkal Vissza akartam menni régi munkahelyemre, de akkortájt toboroztak bányászokat. „Gyertek Komlóra, bányásznak!” — hirdették az öles plakátok. Én mentem, bár azt sem tudtam, hol van az a Komló. — A feltáráshoz kerültem, aknamélyítésre, kőmunkára. n,sítésem, robbantómester, együtt négyezerötszáz megvan 1964-ben művezetővé nevez- minden hónapban. tek ki. — Szereti a kőbányászatot? — Szeretem? Hát ezt így nem lehet mondani. A kőbányát mint munkahelyet, szeretem, de ez egészen más, mint Komló volt. Az igazi bányászok durva kezű emberek, de a lelkűk, az finom, akár a Rövidesen csapatvezető let- legdrágább selyem. Komlót tem. Nehéz volt a munka, de mint bányát is szerettem: az én erős voltam. Azután mé- állandó veszélyt, az egymásra— Megtaláltam a számításom. Van családom, három, gond nélkül élhetek. Egészséges vagyok, igaz, vigyázok is magamra. Volt egy kocsim, eladtam, inkább járok busszal, így nem kell vigyáznom, minden reggel megihatom a fröcs- csömet. A nyugdíjig biztosan kihúzom. Furucz Zoltán (Folytatjuk.) lyettes tájékoztatott a szak- középiskola diákjainak, tanárainak példamutató helytállásáról, a mezőgazdasági munkák segítéséről. Szeptemberben, a tanévkezdés után, az iskola tanulói egy-két hetes mezőgazdasági gyakorlaton vettek részt, melynek keretében az Alagi Állami Tangazdaságban és a környező termelőszövetkezetekben közreműködtek a gyümölcs-, zöldség- és egyéb betakarítási munkákban, csaknem kétezer munkanappal. — A segítségadás folytatódott, miután a mezőgazdaság kritikus helyzetbe került. Ahonnan kértek, illetve kérnek tőlünk, adtunk és adunk segítséget. Jelenleg ' két ősz- ' tályban tanítunk, mivel iskolánkban valósul meg a mezőgazdasági tanárképzés gyakorlati része, és a gödöllői Agrártudományi Egyetem mellett működő Tanárképző Iskola tanárjelölt hallgatói most tartják iskolánkban gyakorló tanításaikat. A többi osztály kint dolgozik a mezőgazdasági üzemekben. — Merre segítenek ma a tanulók? — Örbottyánban, az Egyesült Barátság Tsz-ben, iskolánk száztíz diákja egy hét óta vesz részt paprika-, sárgarépa-, káposzta- és szőlőszüreti munkákban Sashegyi Antalné tanárnő vezetésével. A mai nap Pornói István, iskolánk igazgatója is a gyerekekkel tartott. — Tahitótfaluban, a szentendrei járásban, mezőgazdasági szakszövetkezetben több mint egy hete vesz részt a burgonyabetakarításban hatvan tanulónk Sashegyi Antal tanár vezetésével. A szakszövetkezettel nagyon jó kapcsolatunk alakult ki: tagjai, Losonci Benjámin vezetésével, sokszor segítettek már minket is oktatási feladataink megvalósításában. Most is a legmesszebbmenőkig támogatják a gyerekeket, gondoskodnak ki- és hazaszállításukról, tízórait, ebédet, uzsonnát és óránként meleg teát adnak nekik a munkabéren kívül — A tanárok áldozatkész munkája is figyelemre méltó. Az esőben, sárban, ők is ott vannak a diákokkal, ellenőrzik munkájukat, bátorítják őket és szaktanácsokat adnak a mezőgazdasági üzemeknek. ★ A mezőgazdasági szakközén' =kola diákjai, tanárai jelentős mértékben kiveszik részüket a mezőgazdasági munkákból, hűek jelmondatukhoz, s így válnak ők is igazi mezőgazdasági szakemberekké. Rajki László A Vác, Népek Barátsága úti lakótelep VIII—IX. és X. jelű épületének kisfeszültségű kábelhálózatát 1974. október 30-án feszültség alá helyezzük. OTP Pest megyei Igazgatóság. Megfakult újságlapok, magnetofonszalagra mondott visz- szaemlékezések idézik az 1929 októberében lezajlott eseményeket. A váci fegyházban embertelen körülmények között élnek a rabok, főként a politikaiak. A magánzárkába kerülés egyenlő az élve eltemettetéssel. Ott raboskodik a szürke falú, komor épületben Löwy Sándor, a 23 éves proletárifjú, a pékmunkás. Mádon született, Kassáról került Magyarországra, ahol a terror éveiben dolgozik, harcol a proletárok igazáért. Letartóztatják, a váci fegyházba kerül. Társai úgy emlékeznek ma is rá: harcos volt és bátor. Október 21-én a politikai foglyok sztrájkolni kezdtek. Ö is csatlakozott hozzájuk, de agyongyötört szervezete nem bírta sokáig: október 27-én meghalt, tíz hónappal a szabadulása előtt. A Munkás című csehszlovákiai újság gyászkeretben közölte a fényképét, hírül adva, hogy ismét életét vesztette egy ifjú kommunista. „ (p) ★ 1 Halálának 45. évfordulóján megemlékeznek névadójukról a váci Löwy Sándor . Gépészeti és Gyártástech- ri nológiai Szakközépiskola I diákjai: a tanintézet elő- | csarnokában, szobra előtt | emlékünnepséget rendez- I nek, ahol Bolvári Péter 1 mond beszédet, majd KISZ- I küldöttség megy a fegyház 1 elé, ahol megkoszorúzza a I Löwy—Sztáron emléktáb- " lát. Ma: löwy Sándor emlékünnepély Megkoszorúzzák az emléktáblát
