Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

Megkezdődött az arab csúcs A marokkói fővárosban szombaton este — közép-eu­rópai idő szerint röviddel há­romnegyed 7 után — megnyílt az arab országok államfői­nek csúcsértekezlete. A meg­nyitó ülésen — amelyen II. Hasszán marokkói uralkodó elnököl — húsz arab ország államfője, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet elnöke, továbbá az afrikai kontinens képviseletében az Afrikai Egy­ségszervezet főtitkára és Idi Amin ugandai elnök vesz részt. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte a Rabatban megnyílt VII. arab csúcskonferencia résztvevőit. November 23—24-én Vlagyivosztok körzetében Brezsnyev-Ford találkozó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megállapodás jött létre ar­ról, hogy november 23—24-én Vlagyivosztok körzetében munkatalálkozóra kerül sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára és Gerald Ford, az Egye­sült Államok elnöke között, hogy kicseréljék nézeteiket a külcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Vlagyivosztok-környéki „mini-csúcs” a hetvenes évek negyedik legmagasabb szintű szovjet—amerikai eszmecseré­je lesz, Leonyid Brezsnyev 1972-ben és 1974 nyarán szov­jet földön, 1973-ban pedig az Egyesült Államok területén folytatott tárgyalásokat Nixon volt amerikai elnökkel. Brezsnyev és Ford első ta­lálkozójának fő rendeltetése moszkvai sajtókörök szerint az utóbbi években kibontako­zott politikai és gazdasági kö­zeledés folyamatosságának biztosítása lesz. Szovjet rész­ről is jelezték, hogy Kissinger moszkvai tárgyalásai alkal­mával lényegében a követke­ző csúcstalálkozó legfontosabb napirendi pontjainak előzetes áttekintése folyt. Erinek alap­ján a novemberi „mini-csúcs” részvevői előreláthatólag a stratégiai támadófegyverek korlátozásának szentelik majd a legtöbb figyelmet. Szovjet részről az ideiglenes megálla­podás aláírása óta egyfolytá­ban szorgalmazzák az. erre vonatkozó végleges egyezmény kidolgozását. A Brezsnyev, Gromiko és Kissinger között erről lezajlott eszmecserét a felek egybehangzóan „haszno­saknak” minősítették, s ez re­ményt ad arra, hogy novem­berben sikerül előrehaladást elérni ebben a kérdésben. Brezsnyev és Ford találko­zóján alkalom nyílik a kétol­dalú kapcsolatok néhány fon­tos kérdésének áttekintésére is. Ebben a témakörben a szovjet fél változatlanul az­iránt tanúsítja a legnagyobb érdeklődést, mit tesz az új amerikai kormány a szovjet áruk Egyesült Államokba való kivitelét akadályozó megkü­lönböztető jellegű vámok és hitelkorlátozások megszünteté­se érdekében. Végül a novemberi munka- megbeszélésen a két nagyha­talom vezetői várhatóan azo­kat a világpolitikai kérdéseket vitatják meg — mindenek­előtt a közel-keleti rendezés­ben való továbblépés kérdé­sét és a függőben levő európai problémákat —, amelyek meg­oldásában, mint az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítot­ták, a két nagyhatalom jóin­dulatának, egyetértésének, eset­leges konstruktív együttmű­ködésének meghatározó szere­pe lehet. A norvég miniszterelnök látogatásai Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke és felesége, valamint kísérete szombat délelőtt Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. A norvég miniszterelnök és kísérete szombaton a székesfe­hérvári Könnyűfémműbe láto­gatott. A Trygve Bratteli miniszter- elnök vezette norvég küldött­ség és kísérete délután a Ba­laton északi partjára látoga­tott. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ált A I FOKI XT 1974. OKTÓBER 27.. VASÁRNAP Félidőben a 10 éves fejlesztési program Erősödnek az ipari szövetkezetek Külkereskedelmi Vállalat ré­szére, mintegy 150 millió fo­rint értékben. Az építőiparág tíz sző ve fee­ze te közül a lakásépítéssel foglalkozók fejlesztését segí­tették. Említésre méltó a Bu­dai járási Építőipari Szövetke­zet, amely a tervidőszakban 556 lakást épít. Az éves ter­melése megközelíti a 100 mil­lió forintot, melyből 50 szá­zalék a szociális és kulturális létesítmények értéke. A Monori Építőipari Szövet­kezet a megye második leg­nagyobb lakásépítő szövetke­zete. Nagy volumenű gépi be­ruházást hajtottak itt végre, ami az öntött technológiával történő lakásépítés alapvető feltétele. A termelési érték így az 1970. évi 30 millióval szemben 1975-ben várha­tóan 80 millió forint lesz. Legmostohább körülmények között a Szentendrei Építő­ipari Szövetkezet dolgozik; mégis, a jövő év végéig előre láthatólag 260 lakást ad át. A szövetkezetek célja az V. ötéves tervidőszakban a ter­melékenység fokozása, a szer­vezett kis- és középüzemi ter­melési szint kialakítása. II. L. G. VÁC Lőwy Sándorra emlékeztek Negyvenöt évvel ezelőtt gyil­kolták meg a váci fegyházban Lőwy Sándort, a harcos ifjú­munkást, a KIMSZ vezetőjét. Mártírhalálának évfordulóján emlékünnepséget rendeztek Vácott a róla elnevezett gé­pészeti és gyártástechnológiai szakközépiskola aulájában. A mártírhalált halt fiatal forradalmár szobra előtt fel­sorakozott az iskola tanári tes­tületé, tanuló ifjúsága. Ott volt Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője és Hentz Zoltán, a pozsonyi testvériskola képviselője. A Himnusz elhangzása után fel­Az Országos Vízügyi Hivatal tájékoztatója A Tisza kivételével apadnak a folyók Ötezer hektárral csökkent a belvizes terület Az Országos Vízügyi Hiva­tal szombati tájékoztatása sze­rint. az elmúlt 24 órában ja­vult az ár- és belvízhely­zet, csapadék alig volt, a Tárnán, a Zagyván, a Sajón, a Hennádon és a Bodrogon le­vonulóban van az eddigi ma­ximumot meghaladó árhullám. A Tisza kivételével valameny- nyi folyó apad, még a Bodrog szintje is 10 centiméterrel csökkent. A Bodrog közepes «"hullámot indított el a Ti­szán, amely Tokaj és Tiszafü­red sözött árad. Az árhullám előreláthatólag a jövő hét vé­gén éri el Szegedet, várható­an olyan vizszifetel, ami jóval alatta van az eddigi maxi­mumnak. Az ár- és belvíz elleni vé­dekezésen 9500-an dolgoz­tak, számukat szombaton már valamelyest csökken­tették. Az árvízvédelem központja a Bodrog, ahol csak lassú apa­dás várható. A töltésekre igen nagy víznyomás nehezedik és átázásokkal kell számolni. Péntekről szombatra 5000 hektárral csökkent a belvízzel elárasztott terület, amely azon­ban még mindig 60 ezer hek­tárra tehető. A vízügyi ható­ságok nagyteljesítményű szi­vattyúrendszerekkel emelik a befogadókba a vizet. Az olajszennyeződést a Ti­szán Kisköre térségében fel­számolták. a Tisza II. vízilépcső alatt nem jutott a víz felszínén olaj a folyóba. így a szolnoki felszíná vízmü­vet sem kellett leállítani. Ba­lassagyarmaton ugyan a meg­lévő 16 kútból csak négy mű­ködik, három mozgó víztisztí­tó berendezés felhasználásá­val azonban pótolják a kieső mennyiséget, és a város külső területein szükség esetére lajt- kocsikat is tartalékoltak. A 12 kút üzembe vétele egyéb’, ént megkezdődött, várhatóan a, jövő héten valamennyi ter­melni fog. Heves és Szolnok megyében az életveszélyessé vált • házak lakóinak kivételé­vel mindenki visszaköltözhe­tett otthonába. Borsod megyében viszont még csak a kitelepített: 15 százaléka foglalta el otthonát, négyezeregyszázan még ideig­lenes, más helységekben lak­nak. A borsodi folyók többségé­nek apadásával egyidőben megszűnt a forgalomelterelés a 3. számú főközlekedési út eddig Felsőzsolcánál elzárt szakaszán. Most már kerülő nélkül lehet eljutni a Tornyos- németi határállomásra, illetve Szerencsen át Sátoraljaújhely­re. Bár a Hernád jelentősen apadt, még mindig több mélyen fekvő községet tart zárva. Ezekre a településekre nehéz- járművekkel, szállítják, a min­dennapi élelmet. olvasták Lőwy Sándornak Mi itt is veletek vagyunk című, a börtönben írott drámai üzene­tét. Bolvári Péter tanár emléke­zett meg Lőwy Sándor küz­delmes életéről, a börtönben lezajlott éhségsztrájkjáról és korai haláláról. Ezután Szikora Pál, a váci járási pártbizottság munka­társa a helyi veteránok veze­tője 1929 októberéből és no­vemberéből való csehszlová­kiai újságok fotókópiáit adta át a tanulóifjúságnak. Ezek a lapok megemlékeztek Lőwy börtönéletéről és haláláról. Erős János iskolai KISZ-titkár vette át az ajándékot és a diákok nevében fogadalmat tett, hogy példaként követik iskolájuk névadóját. Végül KISZ-küldöttség vonult a fegyházhoz és koszorút helye­zett el az ottani Lőwy—Sztá­ron emléktáblánál. KÖZÉLET Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke, vala­mint Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának el­nöke táviratban mondott kö­szönetét a magyar vezetőknek az NDK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kül­dött jókívánságokért. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter és L. A. Kosztandov, a Szovjetunió vegyipari mi­nisztere szombaton szemlét tartott a leninvárosi olefinmű építésénél, s értékelték a nagyszabású, Kalusban és Le- ninvárosban épülő vegyipari beruházás kivitelezésének helyzetét. Mint ismeretes, ok­tóber 25-én kapcsolták össze a két gyárat összekötő etilén­szállító vezetéket. ’S Alkalmazott *i e kiabáljuk el, de azért jl beszéljünk róla. Meg­torpant a megyében az alkalmazotti létszám egészségtelen növekedése. Pontosabban és igazabban a minisztériumi iparban ta­pasztalhatjuk ezt, de lévén ennek a legnagyobb a súlya, a jelenségnek örülhetünk. Bízva tartósságában. Há­rom emberrel beszélgettem abból a több mint százból, akik tavaly a Csepel Autó­gyárban alkalmazotti állo­mányból munkásállomány­ba kerültek át. Addig ilyen-amolyan irodai admi­nisztratív foglalatosságuk volt, most pedig fizikai munkások, két kezükre utaltak. Megbánták? Eset­leg úgy érzik, „leépítették” őket? Kezdetben furcsa volt, szokatlan, s ezért megterhelő. Azután rájöt­tek a fogások fontosságára, a műveletek ritmusára, lát­ták, a fizetési boríték vas­tagabb, mint korábban ... Belenyugodtak a helyzetbe. Most meg már örülnek, hogy így történt. Merészség lenne azt állí­tani, hogy mindannyian ezen a módon ítélik meg helyzetüket azok, akik az autógyárban végrehajtott szervezési intézkedések so­rán elvesztették alkalma­zotti beosztásukat. Néhá- nyan nem is vállalták a fi­zikai munkát, kiléptek. Má­sokban sértődés bujkált, miért éppen ők? Amit, emberileg megérthetünk. Minden intézkedéshez tár- síthatók kétségek, kérdések. A hangsúly mégis azon van, hogy a megyében né­hány gyár, vállalat — így az autógyár mellett pél­dául a Mechanikai Művek — megpróbált gátat állíta­ni az alkalmazottak gyors gyarapodásának útjába. Törekvéseiket igazolta a Minisztertanács idén május 23-i ülése, ahol nagy nyo­matékkai mutattak rá, hogy az alkalmazotti lét­szám növekedése gyorsabb annál, amit a műszaki, technikai fejlődés indokol. A kormány természetesen intézkedéseket is hozott, s felhívta a figyelmet a szer­vezés jelentőségére. V alaki azt emlegette a témával kapcsolatban — nevezetesen a Ha­zai Fésűsfonó és Szövőgyár váci gyárában —, hogy a tőkés időkben négy-öt al- kamazott „mindent” elvég­zett a gyárban. Ki kétel­kednék benne? Abban azonban igen, hogy ez a minden egyenlő a mai fel­adatokkal. Nem az az ösz- szehasonlítási alap, hogy valamikor mennyi alkal­mazott dolgozott egy-egv gyárban, hanem az, a fel­adatokhoz mérten mekkora az alkalmazotti létszám! A termékösszetétel változása, a termékek számának bő­vülése, a termelés mennyi­ségi, minőségi mutatóinak növekedése törvényszerűen maga után vonja az alkal­mazotti létszám emelkedé­sét. A gyárak, vállalatok egy része azonban megug­rott a mezőnyből; csökkent a munkáslétszám, s maradt vagy éppen nőtt az alkal­mazottaké. Így például egyik napról a másikra felduzzadt az al­kalmazottak létszáma a megye tanácsi iparábán. 1970-ben ezer munkásra 211 alkalmazott jutott, a következő évben meg már 312, azaz húsz fővel több Igaz, voltak tanácsi válla­latok, ahol rendkívül gyor­san növekedett a termelés — a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalatnál, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalatnál —, ám ér­dekes, de nem véletlen módon az alkalmazotti lét­szám elsősorban másutt gyarapodott... Ott ahol semmi okot nem adtak büszkélkedésre az eredmé­nyek. Ahol úgy gondolták, néhány íróasztalember majd kirántja a szekeret a kátyúból, a csoportvezető előléptetése osztályvezető­vé, két beosztott helyett négy majd döntő változáso­kat hoz a termelésben, a készletgazdálkodásban... Nem hozott. Ahogy nem hoz majd a szövetke­zeti iparban sem, ahol még napjainkban is tart az al­kalmazotti létszám bővülé­se, holott a termelés növe­kedése lelassult.,.! L átszatra a miniszté­riumi iparban jut a legtöbb alkalmazod ezer munkásra. Számsze­rűen igen, ám a felület mö­gött meg kell látni a lénye­ges eltéréseket. Azt, hogy a minisztériumi ipar tech­nológiai, technikai színvo­nala sokkal magasabb, mint akár a tanácsi, akár a szövetkezeti iparé, s mi­vel a mérnök, a gyárt­mánytervező, az üzemvezető is „alkalmazott” — min­denki az, aki nem munkás —, rontja a statisztikát. A statisztikánál sokkal fon­tosabb, hogy olyan válla­latok, mint a Nagykőrösi Konzervgyár, az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár, az ik- ladi Ipari Műszergyár, ter­melésük tetemes növelése, a termékösszetétel lényeges változása ellenére évek óta nem gyarapították az igazi alkalmazottak, azaz az ad­minisztratív munkát vég­zők számát. Rájöttek, hogy sokkal eredményesebb — igaz, nehezebb is — a lét­szám duzzasztása helyett azt vizsgálni, mi az elvég­zendő feladat, hogyan lehet azt összevonni, egyszerűsí­teni, esetleg gépesíteni. Vannak tehát biztató je­lek arra vonatkozóan, hogy az alkalmazotti, s különö­sen az adminisztratív lét­szám indokoltnál gyorsabb növekedése nem valami istencsapás, amit ki- vagy elkerülni lehetetlen. Ez a gondolkodásmód azonban még nem általános, ió né­hány helyen úgy vélik fon­tosságukat hangsúlyozni a különböző vezetők, hogy további beosztottakért si­ránkoznak, s ritkán siker­telenül. A tekintélyt nem az adja. hogy hét vagy ti­zenhárom beosztottja van-e az osztály- és főosztályveze­tőnek ... A májusban ho­zott minisztertanácsi hatá­rozat félreérthetetlenül megjelelte a teendőket. Az azóta eltelt öt hónán ele­gendő volt ahhoz, hogy a vállalatok, a szövetkezetek tisztázzák helyi, idevágó -selekedeteik nrogramiát. Most. a jövő évi létszám­tervek kimunkálásakor v°zre azt is mérlegre tehet­nék. a munka oldaláról nézve k"-e van szűkéig, c ki a fölösleges. Persze csak az íróasztal mellett fölösleges. Mészáros Ottó 44 millió 700 ezer forintos be­ruházás történt, amit részben fejlesztési és tanácsi alapból, részben pedig bankhitelből fe­deztek. A ceglédi Háziipari Szövet­kezet központi telephelye ren­dezett, növelte gépparkját. A Duna környéke Ruházati Szö­vetkezet termelése 60 száza­lékban konfekció és kötött­áru, 40 százalékban textil játé­kok. Ez utóbbit Sződligeten készítik, nemrég korszerűsített részlegükben. A pilisszentiváni Háziipari Szövetkezet bányásztelepülé­sen alakult, rendezetlen, zsú­folt telephelyen működik. Át­építését 1976 év végére terve­zik. Hagyományos háziipari ter­mékeket gyárt a pomázi Há­ziipari Szövetkezet. Kötőgépe­ket vásároltak az üzem bőví­tésével párhuzamosan. A szö­vetkezet a kormányprogram félkitűzéseinek megfelelően a bébi- és gyermekruhá­zati termékek gyártását mind a textil, mind pe­dig a kötöttáru területén alapvető feladatának te­kinti. Mint fővállalkozó, 35 szövet­kezet fehérnemű és köntös termékeinek export lebonyo­lítását Is végzi a Hungárotex A Pest megyei Ipari Szövet­kezetek Szövetségének vezető­sége tízéves fejlesztési prog­ram IV. ötéves tervének idő­arányos állásáról tartott be­számolót. A beszámoló első részében az egyes iparcsoportok és az azokba tartozó szövetkezeteké IV. ötéves tervi beruházásait ismertették. A nagykőrösi Gépjavító és Ipari Szövetkezet a tervidő­szak alatt új autószervizt épí­tett és ezzel 80 ezer órás javítókapaci­tást biztosítottak, ami a vevőszolgálat lényeges emelkedését eredményezte. Az élelmiszer- és konzervipa­ri feldolgozó gépek gyártásá­val a KGST keretén belül az V. ötéves tervben 100 milliós évi bevételre számítanak. A műszeripart a monori Vasipa­ri és a nagymarosi Vas- és Műszeripari szövetkezetek képviselik. Szobon új telep­helyet építettek műszergyártó sorozattal, ahol főleg női mun­kaerőket foglalkoztatnak. A vas- és fémtömegcikk iparágon belüli hat szövetke­zetben 34 millió Összértékű be­ruházást hajtottak végre, ezen belül 5,9 millióért vásároltak gépeket. Az érdi Vas- és Fémipari Szövetkezet 13 millió forintért új központi telephelyet és au­tószervizt épít. A péceli Vas­ipari Szövetkezet 300 milliós beruházással a szociális léte­sítmények és irodák kérdését oldotta meg, amelyek eddig bérleményben voltak elhelyez­ve. A megyében a textilruháza­ti ioarág fokozatosan fejlődik. Űj üzemek épültek, a gé­pek korszerűsítésére 6 millió 600 ezer forintot fordítottak. Az egyéb ipar területén 18 szövetkezet működik. Ebből 16-ban hajtottak végre fej­lesztést, mintegy 107 millió fo­rintéit. A szolgáltatás inten­zív fejlesztésével az idei 40 milliós árbevétel jövőre 50 millióra emelkedik, ami 25 százalékos fejlődés. A háziiparon belül a Tex- elektro, a Texgrár és a szent­endrei ipari szövetkezeteknél

Next

/
Thumbnails
Contents