Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-24 / 249. szám

XHlwhm 1914. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ Kea sziget foglya A HAJDANI rettegett dik­tátornak, Papadopulosznak és egykori közvetlen munkatár­sainak alighanem jobb dolguk lesz Kea szigetén, mint azok­nak, akiket ők zártak a hír­hedt jaroszi börtönbe. Ennek ellenére világszerte megnyug­vást keltett a hír, hogy a gö­rög junta hajdani „erős embe­rét” mintegy 30 munkatársá­val egyetemben végre eltávo­lították. GÖRÖGORSZÁGBAN javá­ban tart a választási harc. Karamanlisz kormánya — mint azt több nyilatkozatban megerősítették — demokra­tikus választásokkal óhajt új szakaszt nyitni Hellasz histó­riájában. Ezt követeli a több mint hét évig tartott diktatúra alatt sokat szenvedett görög nép, valamennyi párt, élén a baloldalt tömörítő és a hosz- szú illegalitás után most elő­ször nyilvánosan fellépő Gö­rög Kommunista Párt is. PAPADOPULOSZ, Patakos és a többiek súlyosan vétettek a görög nép, a demokrácia és a szabadságjogok ellen. Ne­vükhöz fűződik az 1967 ápri­lisában kirobbant katonai ál­lamcsíny, amely egyik napról a másikra eltörölte az ország parlamenti rendszerét és ezre­ket juttatott börtönbe, kon­centrációs tábora. Ma még korántsem teljes Papadopu- losz és társainak bűnlajstro­ma. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerdán őrizetbe vett diktátor, valamint közvetlen munkatársai személy szerint is felelősek a többi között azoknak a haláláért, akiket a junta biztonsági rendőrsége a múlt év novemberében Athént ben a diákmegmozdulások al­kalmából agyonlőtt, illetve ■ halálra kínzott. A szűkszavú kommünikéből az is kiderült, hogy a Kea szigetére szám- flzöttek máris szervezkedtek az új rend, a demokratikus kibontakozás ellen. Feltehető, hogy rajtuk kívül mások is részt vettek abban az össze­esküvésben, amelynek célja Karamanlisz kormányának megdöntése és a diktatúra visszaállítása volt. TÖBB MINT HÉT ÉV UTÁN Görögország ma csakugyan tiszta és demokratikus vá­lasztásokra készülődik. Fur­csa ellentmondás lett volna, ha a szabadságjogok helyre- állítását nem követte volna nyomon azoknak a félreállítá- sa, akik ezeket a jogokat cini­kusan megcsúfolták. 'Papado- pulosz és társainak száműze­tése egyenes és logikus követ­kezménye annak a folyamat­nak, amely a junta eltávolí­tásával megkezdődött.'VMint ahogy az lenne a következő, nem kevésbé ésszerű és ter­mészetes lépés, ha tetteikért mielőbb felelősségre is von­nák őket. RABAT Tanácskozás a munkadokumentumról A rabati Hilton Szálló konferenciatermében tanácskoznak az arab országok külügyminiszterei, hogy előkészítsék az állam- és kormány­fők szombaton kezdődő nyolcadik csúcstalálkozóját. A Rabatban tanácskozó arab külügyminiszterek jóváhagy­ták a szombaton ugyancsak a marokkói fővárosban megnyíló 7. arab csúcskonferencia na­pirendjét, amelyre az Arab Liga főtitkársága terjesztett elő javaslatot. A napirend értelmében az arab államfők megvitatják az arab és a nemzetközi helyzetet, valamint az arab országok ka­tonai és gazdasági együttmű­ködésének kérdéseit. Szerdán délelőtt összeült a Szíria, Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Szaúd-Arábia, Ku- vait és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet képviselőiből alakult bizottság, hogy „mun­kadokumentumot” dolgozzon ki a külügyminiszterek további tanácskozásai számára. Valahol , Helet-Angolában... A portugál hatóságok és az Angolai Népi Felszab ariítási Front (MPLA) képviselői „va­lahol Kelet-Angolában” hiva­talos tűzszüneti megállapodást' írtak alá hétfőn — jelentette kedden a Provincia de Angola című luandai lap. Az MPLA egyúttal bejelentette, hogy a hét végéig irodát nyit Luandá­ban. Angola afrikai lakossága ki­törő örömmel fogadta az MPLA fegyveres erői és a por­tugál csapatok közötti tűzszü­neti megállapodás aláírását. Megfigyelők szerint a meg­állapodás aláírása megnyitja az utat az ideiglenes kormány megalakulása és az ország tel­jes függetlenségének kikiál­tása előtt. K0ZM0SZ-690 A Szovjetunióban ked­den felbocsátották a Koz­mosz—690 szputnyikot. A bio­lógiai kutatómunka elvégzésé­re szánt szputnyik fedélzetén kísérleti állatokat és máts bio­lógiai objektumokat, valamint ezek állapotát mérő készüléke­ket helyeztek el. GENFBEN szerdán megtar­tották a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó tár­gyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség újabb találkozóját. ALI BHUTTO pakisztáni miniszterelnök moszkvai lá­togatása előtt nyilatkozatot adott az Izvesztyija tudósító­jának. Ennek során kijelen­tette: „Meg vagyok elégedve Pakisztán és a Szovjetunió kapcsolatainak jelenlegi hely­zetével.” A FRANCIA miniszterta­nács szerdai ülésén Sauvag- nargues külügyminiszter be­számolt közel-keleti útjáról, amelynek során Libanonban és Jordániában tett látogatást, és találkozott Jasszer Arafat­tal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnökével is. , KUDARCOT vallott szerdán Amintore Fanfaninak, az olasz kereszténydemokraták főtit­kárának kormányalakítási kí­sérlete. A szocialisták ugyanis visszautasították a baliközép koalíció összehozására irá­nyuló javaslatait — jelentette gyorshírben az APN. Egyelő­re nem tudni, hogy Fanfani visszaadta-e a megbízást Leo­ne köztársasági elnöknek. VLAGYIMIR KIRILLIN szovjet miniszterelnök-helyet­tes, az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke vezetésével szerdán szovjet delegáció utazott Washing­tonba, hogy részt vegyen a szovjet—amerikai tudományos és műszaki együttműködési vegyesbizottság harmadik ülésszakán. RAUF DENKTAS, a Cipru­si Köztársaság alelnöke, az ország török közösségének ve­zetője kedden este Londonban lixiirxi Lengyel áruházi hetek A lengyel ipar termékeinek árusítással egybekötött bemutatója. Különféle ruházati cikkeket, ajándéktárgyakat, frottírtörülközőket, lepedőket és még sokféle árucikket vásárolhat a Centrum Újpesti Áruházban. CSAK RÖVIDEN... Ciprus problémáiról tárgyalt James Callaghan brit külügy­miniszterrel. SZADAT egyiptomi elnök az októberi háború évfordu­lója alkalmából elrendelte harminc politikai fogoly, köz­tük az 1967-es állambizton­sági perekben elítélt Samisz Badran volt belügyminiszter és Szalah Naszr, volt hírszer­zőfőnök szabadon bocsátását. JOSZIP BROZ TITO jugo­szláv államfő szerdán Belg­rádiban fogadta Ahmed Isz- mail Ali egyiptomi hadügymi­nisztert. A miniszter átnyúj­totta Tito elnöknek Anvar Szadat egyiptomi államfő sze­mélyes üzenetét. \ ' AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSA­SÁG kikiáltása és az Üzbég Kommunista Párt megalakí­tása 50. évfordulójával kapcso­latban szerdán Taskentben ka­tonai parádéval és a dolgozók felvonulásával folytatódtak az ünnepségek. A FRANCIA-*SZOVJET diplomáciai kapcsolatok felvé­telének 50. évfordulója alkal­mából szerdán a francia nem­zetgyűlés meghívására szovjet parlamenti küldöttség érkezett Párizsba Vitalij Rubennek, á Legfelsőbb Tanács Nemzeti­ségi Tanácsa elnökének veze­tésével. AZ UNESCO párizsi köz­gyűlésének -általános vitájá­ban felszólalt dr. Rosta End­re, a magyar küldöttség veze­tője is. HELSINKIBEN szerdán megnyílt' a KGST és Finnor­szág együttműködési bizottsá­gának második ülése, SZERDÁN KÉT ÖRA hosz- sza-t tárgyalt Leo Tindemans belga miniszterelnök és a brüsszeli látogatásom jartóz- kodó Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfő. Vendégünk: Trygve Bratteli Tor Stokke, a Norvég Ki­rályság magyarországi nagy­követe mondotta megbízóleve­le átadásakor: „A norvég kül­politikának mindig is központi célkitűzése volt, hogy segítse a Kelet- és Nyygat-európa kö­zötti korlátok lebontását, hogy helyükbe az európai népek ja­vat szolgáló építő együttműkö­dés lépjen. Norvégia ezért örömmel üdvözölte az utóbbi évek kedvező irányú fejlődé­sét, amely a feszültség enyhí­tését, az európai népek közötti széles körű együttműködést, az egymás iránti jobb megértést célozza.’’ A- budapesti norvég nagykö­vet szavainak gyakorlati meg­nyilvánulása Trygve Bratteli- nek, a Norvég Királyság mi­niszterelnökének mostani hi­vatalos, magyarországi látoga­tása. Vendégünk Oslótól délre, Nötteröyben született 1910. ja­nuár 11-én szegény iparoscsa­ládból. Szüleinek segítve az elemi iskola elvégzése után azonnal az építőiparban vál­lalt munkát Vestfóidban, ahol a munkáspárt, az Arbeider- partiet ifjúsági szervezetében több bizalmi f unkciót töltött be 1928 és 1933 között. Tanulmá­nyait immár felnőttként foly­tatta és fejezte be. 1934.-ben az időszakosan megjelenő Folkets Frihet című hetilap szerkesz­tője lett Kirkenesben, később az Arbeiderungdommeré. 1940- ig a munkáspárt ifjúsági szer­vezetének titkári, majd 1940- ben rövid ideig a' munkáspárt ügyvezető titkári székét töltöt­te be. 1935 és 1939 között a nemzetközi munkaügyi szerve­zet genfi konferenciáján részt vevő delegáció tagja. Hazája német megszállása­kor, 1940-ben mipt az építő­munkások egyik politikai ve­zetőjét tartóztatta le a Gesta­po, s internálta a sachsenhau- seni koncentrációs táborba. A német fasizmus/ leverése után Bratteli visszatért Norvégiába, megválasztották a munkáspárt helyettes elnökévé, 1946-ban a védelmi bizottság elnökévé, 1950-ben parlarßenti képvise­lővé. 1950—51-ben a parlament pénzügyi bizottságáúak elnöke volt. 1951-ben pénzügyminisz­ter lett, s ezt a tisztségét kis megszakítással (1955. január— 1956. december) egy évtizeden át töltötte be, csak 1960-ban cserélte föl a közlekedési és távközlési miniszteri tárcával, amelyet 1964-ig vezetett. 1964- től a munkáspárt parlamenti csoportjának elnöke. 1965-től a Munkáspárt elnöke. Trygve Bratteli 1956—57-ben és 1964 óta tagja a skandináv országok parlamentjei és kormányai 1952-ben létrejött tanácskozó testületének, az Északi Tanács­nak. Otéjii megszakítás után, 1971 márciusában ismét munkás­párti Kormány alakulhatott Norvégiában. Az új miniszter- elnök a Munkáspárt elnöke, Trygve Bratteli lett. Kisebb­ségi kormányt alakított, mi­után a 150 tagú parlamentben a csupán két szavazatnyi több­ségű polgári pártok nem tud­tak újabb koalícióra lépni. Mi­niszterelnöksége 1972. októbe­rig tartott, majd 1973. október 16-án Bratteli vezetésével is­mét munkáspárti kormány alakult az országban. A norvég kormányfő politi­kai hitvallásában gyakran hangoztatja európaiságát, az európai népek és államok együttműködésének szüksé­gességét. Egy nem régi inter­jújában kijelentette: a norvég kormánynak kinyilatkoztatott politikája, hogy aktív közre­működéssel igyekszik segíteni az európai biztonsági konfe­rencia munkáját. Lelkes híve az országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok ápo­lásának, szélesítésének is. Ez utóbbi témákról minden bi­zonnyal sok szó esik Trygve Bratteli miniszterelnök most kezdődő budapesti tárgyalá­sain. Meddig kockázat és mettői szabálytalanság? MEGYÉNKBEN TISZTELIK A TÖRVÉNYT AZ EGYIK GYÁRBAN át­idejében másodállást vállal­hasson, mert lakásra gyűjt, kell a pénz. Főnöke el akarta intézni, hogy szabad idejé-’ ben helyben dolgozhasson megfelelő bérért, hiszen lám­pással keresnek „váltó” gép­írót, de nem találnak. Mint szervezésre készültek, s ez belső költözést is igényelt. Számba vették az ehhez szük­séges munkáskezet és megál­lapították, högy* sehonnan nem várhatnak segítséget, legcélszerűbb, ha saját mun- kásáikkal százezer forintért kiderült, ez sem egyszeri^ ügy, munkaidőn túl megoldják a saját munkahelyén nemi kap­gondolnak arra, hogy ha csak egy esetben is bocsánatos bűn felelősség- és kockázatválla­lás, s ennek erősítése, ' támo­gatása, mégis rögtön azt is hozzá kell tenni, mindez nem téveszthető össze az anarchiá­val, a szabálytalankodásokkal, a törvények, a jogszabályok megsértésével. Nem cserélhető össze az össztársadalmi érdek az egyéni vagy a csoportér­dekkel. Nem is szólva a jog­talan előnyszerzésről, a mun­ka nélkül szerzett jövedel­mekről, a harácsolásról. Ezek­költözést. Csakhogy ezt a sza­bályok szerint nem lehet: saját dolgozónak csak túl­órát fizethetnek, külön bért nem. Vagy ha fizetnek, ak­kor négyszáz százalékos bün­tetést rónak rájuk, s még a munkások nyereségrészesedé­séből is elvész égy nap. Így kényszerültek a másik szabálytalan, de valamivel kevésbé hátrányos megoldás­ra : szövetkezettel egyezked- * izzásuk tek, az adja a nevét, a gyár a munkást. így vándorolt csupán a név kölcsönadá­sáért négyszázezer forint a szövetkezethez, százezer fo­rint a munkásokhoz — nye­reségelvonás nélkül. Amikor az ellenőrzés mind­ezt kiderítette, joggal ítélte a bíróság büntetésre a szövet­kezeti vezetőket, jogtalanul szerzett haszon miatt, hi­szen úgy kerestek négyszáz- ezer forintot, hogy semmit sem dolgoztak. Azt sem fo­gadták el mentségül, hogy egy másik .vállalatot segí­tettek ki a bajból. VALAMELYIK HIVATAL­hat külön bért. Így történt azután az, hogy engedéllyel valahol másodállást vállalt, s onnan a másik munkahely­ről adtak gépírót, aki má­sodállásban ... Egyszerű két példa mutatja, vannak olyan szabályok, ame­lyek megalkotásukkor helye­sen rögzítették mikor mit lehet tenn^, általában ma is helyesek, de merev alkal- esetenként kerék­lenne a szabályok felrúgása, nek semmi közük a gazdasági hol lehetne akkor határt szab- mechanizmushoz, az önálló- ni máskor a betartatására? Sághoz, a felszabadított alko- Vagyis meddig kockázatvál- tókedvhez, lalas valami es mettol tor- A HEEYES GAZDÄLKO­vanysertes? — -------------------——------------­_ „ „' DAS kialakítása és az ezt A BŰNÜLDÖZŐ SZERVEK -—x., , . ... , ,--------------- — -------------------;— akadályozó jogszabalysertesek a rendőrség, az ügyészség, jnegszüntetőse nem csupán a bíróság , alaposan mér- gazdasági érdek, hanem jelén- iegelik, vizsgálják az eléjük tős pomkai ügy is. Politikai kp’.üio ügyeket, hogy meg- dgy; hogy mindenki a maga különböztessek az ügyeske- helyén az össztársadalmi er­dőket a felelősektől a bűnöst deket nézze ne kerüljön a jóhiszeműen tevedoktol. Egy azonban világos, semmi­kötője lehet a munkának. Je­lenthetné ez azt, hogy ezeket a szabályokat önkényesen így, vagy úgy, bárhol figyelmen kívül hagyhatják? — semmi­képpen. Néha azonban ezekre a „merev” szabályokra hivat­kozva sérti meg egy-egy ve- szabadította az alkotó kedvet, azok bűvkörébe, akik önös , , vagy csoporteélokért fel akar­lyen címen nem lehetielnezm, ják i a2t ha valaki bármire hivatkpz- r . va is megsérti a szabályokat, Pr- Major Miklós megyei a törvényeket. Nem bocsána- főügyész elmondotta, s nem tos bűn a közösség megkáro- régiben a megyei párt-végre- sítása akkor sem, ha valaki haj tóbizottság előtt is beszá- azzal mentegetőzik: nem a rnolt róla: hogy ügyészi ta- maga hasznára dojgozott. pasztalataik szerint megyénk- Nem lehet soha sajátosan ér- ben elégedettek lehetünk a telmezni a törvényeket. jogszabályok érvényesülésével. Sokan a gazdasági mecha- állami szervek, állami vál- nizmusra hivatkozva kérde- intézmények, az ál­zik: nem az-e a baj, hogy fel- *am' gazdaságok, az ipari sző önállóságot biztosított a veze­tőknek, hogy szabadon gazdál­kodnak a javakkal? Jó-e az anyagi érdekeltség elve, jó-e, zető a törvényt, bizonyítva, hogy a vállalat vagy a szö­vetkezet érdeke kívánta a kockázatot. A szűk kollek­tíva előtt még hősöknek is hogy a gazdálkodó szerveknél tűnnek ideig-óráig a jogsza- növekedett az egyéni és a tár­vetkezetek vezetői nagy több-* ségükben tiszteletben tartják a törvényeket, a jogszabályo­kat. Javult a szabályszerű gazdálkodás az ÁFÉSZ-eknél, a szakcsoportokban és a lég­bálysértffik. ‘ Azok közül pe­dig többen megrészegülnek első sikerüktől próbálkoznak, több termelőszövetkezetben. A sadalmi, vagy a csoportérde- kereskedelmi és a vendeglátó­BAN mondották, el a követ­kiváló gépírójuk szabad kező esetet: engedélyt kért, hogy kék közötti különbség? Ered- ^Par> vállalatoknál is javulás­újra és újra ményeket lehet-e kockázat- r<^ lehet szólni. / mindaddig, vállalás nélkül elérni? S bár- Beszédes szám például a kö- amíg a törvény^ képviselői rá mennyire egyszerű a válasz: vetkező: a megyében 455 nem ébresztik őket arra, hogy jó és helyes a vállalati önál- nagyvállalat van, s a 455 vál­lóság, a vezetők kezdeménye- lalat vezetője közül egy évti- ző szerepe, a korábbinál több zed alatt csupán egyetlen üt­hazánkban törvényen felül senki sem állhat. Sokan nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents