Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
4 «Her« -mg/M m k/uHod 1974. OKTÓBER 23., SZERDA Pest megyében vendégszerepei a Kodály Leánykórus Pest megyei vendégszereplésre indul a közeli napokban a budapesti Kodály Leánykórus. Az eddig csak fővárosi hangversenytermekből, és rádiófelvételekről ismert énekkar első ízben vállalkozik a kóruskultúra terjesztésére Budapest határain kívül a faliakban és’ vidéki városokban. Az énekkar október 27-én délután 15 órai kezdettel' a tápiógyörgyei általános iskolában, este 19 órakor az abo- nyi művelődési házban, november 9-én; szombaton 19 órakor pedig Szentendrén vendégszerepei. Műsorában — a kortárs magyar zeneszerzők művein kívül — Kodály, Bartók, Bárdos és Kadosa' kórusműveket ad elő Andor Ilona Liszt-díjas karnagy, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze vezényletével. Móra Ferenc ifjúkori versesfüzete Becses Móra Ferenc-emlék- kel gazdagodott az író szülővárosa, Kiskunfélegyháza. A közelmúltban az író diákköri kézírásos versesfüzete került Fazekas István Móra-kutató- hoz, a Kiskun Múzeum igazgatójához. Az 1896-ban írt verseket tartalmazó füzetet And- rónyi Andor idős tapolcai állatorvos juttatta el az író szülővárosába, Weöres Sándor költő közvetítésével. Azt nem tudták megállapítani, hogy a költemények mikor és miért kerültek Tapolcára. így másutt is lehetne Melyik irodalmi hős az eszményképem? A pályázat ürügyén Szigetszentmiklóson Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a nyár végén hirdette meg a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa központi könyvtára munkásfiataloknak és szakmunkástanulóknak a Melyik irodalmi hős az eszményképem? című pályázatát. A felhívást augusztus végén lapunk is közölte. A beküldési határidő november 7., tehát már nem sok idő van hátra... , Eddig öt nevező — A pályázat meghirdetése és lebonyolítása tulajdonképpen a mi felajánlásunk — mondja Garay Emőke, az SZMT központi könyvtárának munkatársa. — Immáron éppen egy éve, az ifjú olvasók hónapja keretében megyei an- kétot tartottunk az ifjúság olvasóvá nevelésének témakörében. A megbeszélésen a cél érdekében különböző felajánlásokat tettek a résztvevő állami és társadalmi szervek. A pályázati felhívás közlését a Pest megyei Hírlapon kívül az üzemi lapok is vállalták, a megyében levő minden könyvtárnak és szakmunkásképző intézetnek megküldtük. Támogatásukról biztosítottak minket mindenütt a munkahelyi szak- szervezeti titkárok is. — Még augusztusban kézhez kaptam a pályázati tájékoztatót — mondja Ratkó Margit, a szigetszentmiklósi Steinmetz Miklós Szakmunkásképző Intézet könyvtárosa. — Kifüggesztettem a faliújságra és megkértem irodalmi szakos CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara OKTOBER 24-TOE OKTOBER 30-IG 24—28: Balszerencsés Alfréd 29—30: Kard és kereszt 24—27: Katarina vétke 28—30: Nincs idő NAGYKŐRÖS Arany János SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVÖROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSÉS 24—27: Ki megy a nB után? 28—30: Robinson Crusoe 24— 27: Kard és kereszt 28: Nincs idő 29— 30: A szarvassá vált fiúk 24: Hószakadás 25— 27: A tábornok állva alszik* 28—30: Ki megy a nő után? 24: Nincs idő 25—27: La Mancha lovagja 28—30: Az ördög atamánja 25— 27: Szakítás 28—30: Kamaszkorom legszebb nyara* 24—27: Ne hagyd magad, Pitkin 28—29: Álmodó ifjúság 24— 27: Az Olsen banda nagy fogása 28—30: Elza kölykei 24: Idegen arcok 26— 28: A törökfejes kopja 30— 31: Spartacus I—n. 24: János vitéz 25— 27: Az ördög atamánja 28—29: Csata a havasokban 24—26: Ruszlán és Ludmilla I—II. 27— 28: Az aranyember 24—25: Mágnás Miska 26—27: Égő hó 28—29: Gyilkossági kísérlet 24—27: Robinson Crusoe 28—30: A tábornok állva alszik* 24— 27: A fej nélküli lovas 28—30: A legutolsó nap 25— 27: ó, maga rettenetes! 28—30: Szikrázó lányok 24—25: Csata a havasokban 26— 27: A szarvassá vált fiúk 28—29: A gejzírvölgy titka 24—25: Égő hó 26—27: Sötét Torino 28—29: La Mancha lovagja 24—27: Alfredo, Alfredo 28—29: Solaris I—IL 24—27: A gejzírvölgy titka 28—30: özvegy Coudercné •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT kollégáimat, hogy beszélgessenek a gyereaekael, ajánljanak nekik Könyveket, adjanaK öt- leteKet. Ugyanezt tettem én is a szünetekben, órák után, könyvkölcsönzés közben. Függetlenített könyvtáros vagyon, ezért van időm és módom arra, hogy megismerjem a gyerekek igényeit, képességeit és ennek megfelelően segítsem, irányítsam irodalmi ízlésük alakulását. A beszélgetések eddigi eredménye: öt pályázó. Tari Tamás harmadéves autószerelő tanulót nem nagyon kellett biztatni. — Gondoltam, olyan érdekes és megkapó könyvet olvastam legutóbb, amivel érdemes beszállni a pályázók közé. A könyv címe? Lengyel József: Igéző. Lengyel Józsefet szaggatott költői stílusáért szerettem meg és azért, mert néhány szóval, mondattal kerek képet ad szereplőiről. Nagyon szeretek olvasni, rendszeres látogatója vagyok az iskolai könyvtárnak, amellett otthon is van vagy háromszáz kötetem. Ezeket a szüleim segítségével gyűjtöttem össze néhány év alatt. „Vallomásomhoz” tartozik, hogy néha- néha verset, novellát is Írogatok, sőt van egy megkezdett regényem is... — Elneveti magát. — Azt hiszem, megkezdett is marad, mert rájöttem, hogy mások jobban írnak. Ez az első pályázat, amin részt veszek. Eddig tantárgyi versenyeken indultam, történelemből például az idén, itt a suliban első lettem. Ugrásszerű növekedés Zaremba Gyula, az intézet igazgatója büszke — joggal — iskolájára. Legjelentősebb eredményeik egyikének tartja, hogy mind több náluk az olvasó diák. Tavaly október óta — ettől az időtől van ugyanis függetlenített könyvtárosa a szakmunkásképzőnek — ugrásszerűen megnőtt az olvasók száma. Az 1968—69-es tanév végén az intézet 700 diákjából 284 volt tagja a könyvtárnak, a? 1973—74-es felmérés már 452 könyvtári tagot számlál és az idei tanév végére szeretnék, ha ez a szám már 550 lenne. Ratkó Margit megszállottja munkájának. A fentieket érdekes adattal egészíti ki: az elsőéves diákok megközelítően háromszor annyi szórakoztató könyvet kölcsönöznek ki, mint szépirodalmit, de ez az arány a harmadik év végére megfordul. Az eredményeket — hangsúlyozza — tanár kollégáival együtt érte el, akik szívesen segítik a könyvtáros munkáját. Mindennapos gyakorlat, hogy felviszik például az osztályokba a könyveket, bemutatják, beszélnek róla a gyerekeknek — gyakran kezdődik így az óra. Érdemes lenne ezt a módszert más iskolákban is bevezetni. Azután: maguk a gyerekek is segítenek. Minden osztálynak van egy könytáros aktívája, aki folyamatosan tájékoztatja társait a megjelenő új könyvekről, a könyvtári foglalkozásokról, előadásokról. Jelenleg Szigetszentmiklóson ott tartanak, hogy kicsi lett a könyvtár és a könyvállomány is. Talán már ez év végére az igényeknek megfelelő nagyobb helyiségbe költözhetnek ; az intézkedés gyors, mert az iskola az egyik legfontosabb feladatának a szakmunkástanulók — a jövendő munkásosztály — olvasóvá nevelését tartja. Körút a Szovjetunióban És végül néhány mondatban visszatérve a pályázati felhívásra: november 20-án a zsűri által díjazott pályamunkák szerzőinek neve ismertté válik. Az első díj szilveszteri körutazás lesz a Szovjetunióban, a második és harmadik díjon kívül, azaz a magnetofonon és a harminckötetes kiskönyvtáron kívül könyvjutalomban részesül az arra érdemes pályamunkák szerzőinek mindegyike. November 7-ig még egy kis idő hátra van... Szabó Éva Konferencia az írószövetségben A békés egymás mellett élés új szakaszában jelentkező ideológiai és esztétikai kérdésekről, s a velük kapcsolatos alkotói problémákról kezdődött tanácskozás kedden az Írószövetségben. Az eszmecserén részt vevő magyar delegáció vezetője Dobozy Imre Kos- suth-díjas író, az Írószövetség főtitkára — aki egyébként megnyitotta a tanácskozást —, a szovjet delegáció vezetője, Sz. V. Szartakov, a Szovjet Írószövetség titkára. A kétnapos kerekasztal-konferencián a részt vevő írók, kritikusok azt vizsgálják majd, hogy milyen gyakorlati következményekkel jár az irodalmárok és kritikusok számára a „békés egymás mellett élés új szaka■ sza”. , 33 egyedi mű és 2 antológia Jövőre indul a Győzelem Könyvtára Magyar—szovjet, valamint a Magyarország és más szocialista országok közötti kétoldalú közös könyvkiadás eddig is derekasan kivette részét abból, hogy népeink mind jobban megismerjék egymás irodalmát. A más országbeli, szocialista eszmeiségű, elkötelezett literatúra mindinkább a magyar olvasók kincsévé is válik. Mégis szinte példátlan az a vállalkozás, amely hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió — nevéhez fűződik. A tervek szerint minden résztvevő ország jövőre kezdi megjelentetni a 35 kötetre tervezett Győzelem Könyvtárát. E sorozatban olyan művek látnak majd napvilágot, amelyek saját országaikban már elnyerték az olvasók elismerését, 1975-től kezdve felszabadulásunk 35. évfordulójáig jelennek meg a kötetek. A magyar olvasók jövő év márciusában vehetik kézbe a Győzelem Könyvtárának első darabjait, a bolgár Dimov: Dohány című regényét, a csehszlovák Otcenasek: Rómeó és Júlia és A sötétség cí- m" alkotását, az NDK-beli Bruno Apitz: Farkasok közt védtelen című művét, a lengyel Andrzejewski: Hamu és gyémántját és Szimonov: Élők és holtak trilógiáját. A továb- bikban is olyan műveket kapnak kézhez az irodalom magyar barátai, mint például Fagyejev: ifjú gárdája, Solo- hov: A hazáért harcoltak című munkája, Csakovszkij: Blokádja, vagy Bondarev: Égő hója. A valóban hatalmas vállalkozás révén — hiszen a hét országban összesen több mil- 1:: kötetről van szó — 33 egyedi mű és 2 antológia hagyja el az Európa, a Kossuth és a Zrínyi kiadó nyomdáját. A felszabadulást „elbeszélő” magyar művek közül Nagy Lajos Pincenaplóját, Illés Béla Honfoglalás trilógiáját, Illyés Gyula Ebéd a kastélyban című kisregényét, Szabó Pál Isten malmai című művét, Darvas József Város az ingoványon című írását, valamint Karinthy Ferenc Budapesti tavasz és Dobozy Imre A tizedes meg a többiek című írását „neveztük”. Kiállitó term ekbert Érd vendége Lassan évtizede lakóvendég Érden, a legnagyobb faluvárosban ROZANITS TIBOR grafikusművész, aki legújabb metszetsorozatát a Csók István Galériában mutatta be. Az európai szó művészetével kapcsolatosan csak részben találó, mert német tájak és itáliai városok mellett a koreai eső és a sárkányalakú földközi-tengeri szigetek egyedi látványa is megmozdította új sugallatokra figyelő képzeletét. Mindezt azonban — a bejárt világ tágasságát az érdligeti dombhullámzás ringó növényzetében és madárröptéiben összegezi. Itt villantja fel a szélben táncoló fa „Assisi" tobozokra emlékeztető tornyait, egy örvénylő virág vad formája az „Idegen éjszaka” szorongását. Nagy körbe hasad a fehér ék, mely a „Fájdalom" rajzi műfordítása. Űj grafikai szóképzés, de minden nosztalgia és atomfelhős rémlátás ellenére Rozanits derűlátó ellentámadással idézi „Nápoly”-t és a Rómában megfigyelt nyári karnevál ünnepi tombo- lását, az „öreg olajfa” biztató méltóságát, a vonszani táj csöndjét. Érden integrálja közös eszme- és formanevezőre századunk kontinensekre, de egyúttal emberiség-egységre növelt tagoltságát imponálóan tiszta vonalvezetéssel. Nincs is más kívánságunk, mint az, hogy Rozanits Tibor a jövőben ne pusztán Érd vendége, hanem az ott tapasztalható képzőművészeti erjedés segítő mértéke legyen, hiszen ez a közösségért vállalt szükséges tevékenység az ő fejlődésének is előfeltétele. Ez az előfeltétel ma lehetőség, de ha holnap valóság lenne, akkor ez a Nagy Balogh János festői szakkör irány jelző minőségi mérlegévé erősíthetné fel magát a maradéktalan grafikai önmegvalósulást. Továbbra is fő esemény a grafikai értékek vonulása. A Helikon Galériában SZIRÁKI ENDRE művei is nagyfokú pedantériáról, komoly rajzi és gondolati felkészültségről tanúskodnak a derű feloldásainak hiányával. Csonkok, görcsös végtagok, arc nélküli lények jelölik a „Halhatatlan embe- rek”-et, akik a veszélyt éreztetik és hitünk, munkánk, akaratunk szerint nem a jövőt. Amikor a nagy technikai tudással és komolysággal előadott lapokat szemlélem, nem hallgathatom el ezen kiegészítést, mely minden bizonnyal Sziráki Endre számára is grafikai tevékenységének fő ágát jelenti hamarosan — szemléletének és közérzetének szárnyaló emelkedését. KAJÄN TIBOR rajzi fintora önismeretre buzdít leleplező, de egyúttal gyógyító vonal-iróniájával. Szellemes, ezért nem bántó, még akkor sem, ha erős kritikát mond emberi gyengeségeinkről; a beképzeltségről, szószátyárkodásról, sorvasztó rutinról s a felületesség ártalmairól. Jót mulatunk e rajzokon, miközben gyönyörködünk is, s változunk, gyarapodunk emberségben a rajzok nevetésbe rejtett, komoly tanácsai szerint. Kaján Tibor humoros rajzai a Petőfi Irodalmi Múzeumban tekinthetők meg december végéig, ahol most mutatták be BARTA LAJOS írói életművének emlékkiállítását is. A tárlókban elhelyezett gazdag szemléltetőanyag, képi demonstráció meggyőzően igazolja azt a tényt, hogy a századforduló magyar irodalmában jelentős a szocialista jelleg, melynek fontos alakja, egyik úttörője Barta Lajos, aki nemcsak figyelmeztető novellákat és drámákat írt, hanem az írók szakszervezetének titkára volt a Tanácsköztársaság idején, s eszméiért vállalta az üldöztetést, emigrációt. Heiling György, Soproni belváros című képe előtt. Idol. Rozanits Tibor grafikája. A Műcsarnokban BARTIIA LÁSZLÓ festőművész gyűjteményes kiállítása változatos, rendkívül ízléses és érlelt életművet vonultat fel. Mérték és pompa gondozza szemünk, sokrétű finomságának árnyalata ad számunkra kellemes felismeréseket drámai megdöbbenések helyett. Ez utóbbi nem az ő világa, a rend. harmónia — a megmentett derű azon adomány, mely osztályrészünkké válik festményeinek nézése közben. NAGGYÖRGY SÁNDOR szintén a Műcsarnok kiállítója. Igaz, ő fotókkal érvel műfajának művészi rangjáról — sikerrel.. Egy biztos; dámvadainak vonulása az éjszaka fényeiben, a katedrális, a Nap, a zsámbéki rom, fagyökerek, szitakötők analízise, szembe állítása a törpe és puha méreteknek a monumentalitással — igazi teljesítmény, még annak is örömet okoz, aki számára a fotó távlata kérdéses. Rozanits Tibor mellett másik Pest megyei kiállítóművészünk HEILING GYÖRGY, aki festő és rajztanár egy személyben. A múzeumi hónap keretében Abonyban találkozott nagy létszámú közönségével a vasárnapi megnyitáson. Itt nőtt fel, itt tanít, itt készül új festői feladatokra. Fejlődése felgyorsult — képzelete tokaji, zebegényi, soproni tájakkal gazdálkodik a rajz, a szín és a szerkezet kellemes önmérséklésével. Feladata csupán az, hogy a jövőben bátrabban tárja fel Abony látványkincsét, mert ha megteszi, akkor az abonyi környezet fogja igazán véglegesíteni festői jelenlétét a magyar képzőművészetben. Losonci Miklós
