Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
’xMdao 1974. OKTOBER 20., VASÄRNAP SÜLYSÁP A lapunkban megjelent sorozat alapján elkészült, s a fel- szabadulás 30. évfordulójára megjelenő azonos című könyv anyagának kiegészítésére számos kérés érkezett hozzánk. Valamennyinek eleget tenni már csak időhiány miatt sem sikerült. Am azokat a barangolásokat, amelyek pótlólag bekerültek a kötetbe, helyesnek tartjuk lapunk hasábjain is közölni. Régebben Tápiósüly és Tápiósáp közös vasútállomása volt: Sülysáp — 1970 július 1-e óta egyesült nagyközség. Süly hajdanában az e vidéken oly sok falu-pusztát birtokló Kartal-nemzetség tulajdona; 1259-ben IV. Béla király Süly jobbágyainak dézsmájá- val, robotjával is gazdagítja az általa alapított, Margit leányának otthonul jelölt Nyulak- ßzigeti apácakolostort. A XV. századbeli számos birtokoscsere okmányain SEWL—SYWL formában találjuk Süly nevét, s hogy már ekkor templomos hely volt, azt az istenháza tornyának legfelső emeletén később befalazott kő 1498-as évszáma valószínűsíti. A török hódoltságot jósze- rlnt csak a templom vészelte át, az is romosán, beszakadt mennyezettel. Amidőn a félhold uralmának lehanyatlása után a község újra betelepült, gazdái századokon át osztozkodással, jussolással, adományozással cserélődtek. Az utolsó földesurak egyike által Sűrűpusztán épített, s a század végén Tauffner Vilmos hírneves orvos professzor tulajdonába átment kúria változatos lakó- listájának végén ma mezőgazdasági dolgozók neve áll. A kegyetlenül hosszú hűbéri-tőkés korszakot lezárva, a régi kúria ez idő szerint termelőszövetkezeti tagoknak, családoknak otthona. A község másik fele: Tápiósáp: — SAAP írásmóddal szerepel először egy 1279-es okiratban. IV. Béla halála után 13 évvel, 1283-ban Sáp is a Nyulak-szigeti apácák, majd utóbb helyi nemescsalád birtokába került. Sáp és a középkorban még falunak emlegetett pusztája: Oszlár, megsemmisült a törökvilágban: 1960-ban a hódoltság alatt elpusztult helyként szerepelnek. Sáp megújulása lassú 1712-ben 12, 1720-ban még mindig csak 28 család szerepelt az összeírásokban, A XIX. század közepéről azok a napok fényes emlékűek amikor az isaszegi csatába induló honvédek vonultak végig a községen, s amelyeket az ország minden zegét-zugát betalpaló, beszekerező Petőfi Sándor töltött itt 1849-ben a Bognár-kastély falai között. ■ A műemléknek számító, de gondozatlanul és lakatlanul romló Bognár-kastély jövője erősen vitatott. A helybéliek szociális otthont szeretnének benne létesíteni, de hiányzik az anyagi fedezet. Így alighanem valamilyen üzemet helyeznek el a kastélyfalak között, ami ugyan növeli a süly- sápiak foglalkoztatottságát, de a XVIII. század végén eredetileg a Grassalokovichok számára épült vadászlak hasznosítására talán alkalmatosabb megoldás is található. Szerencsésebb sorsú a Sőtér-családnak a XVIII. század derekán emelt későbarokk kastélya. A tágas, téglányala- kú épület, szépen renoválva, karbantartva, ma központi általános iskola. Zavaros az eklektikus-klasszicista Hevesikastély helyzete. A község kezeli, de fele részben a külföldi állampolgárrá lett egykori ura- Bágok tulajdona. így a mozi. sportkör, könyvtár betelepítése a végleges rendezésig szükséges és hasznos, de nem teljes és tökéletes megoldás. 1975. év elején a Sülysáp nagyközség két termelőszövetkezete: sülyi Virágzó Mgtsz és a sápi Petőfi Mgtsz 4500 hektáron felüli közös területtel egyesül. Csatlakozik hozzájuk a mendei Lenin Mgtsz is. A volt uradalmi cselédek, aratók, nincstelen földmunkások, törpebirtokosok közös földjeiken nemcsak gabonát, takarmányt termesztenek, nemcsak állatot tenyésztenek, de büszkeségük, és egyik fő jövedelmi forrásuk a 8400 négyzetméteres, olajkazánnal fűtött, fóliasátras zöldségkertészet. A félköralakú bordavázra feszített fóiiavédő alatt korai paradicsom, s főleg zöldpaprika terem, enyhén csípős, finom, ízes, dús c-vitamintartal- mú. A felszabadulás Tápiósüly népének többsége az urasági szőlőkben summás, a szántókon béres volt, kevesen dolgoztak a sajátjukban. A röghöz kötött agrárproletárból gyorsan vált eljáró ipari munkás. A sülyi nincstelenek felszorultak a szomszédos városokba és Budapestre, s ez a hagyomány folytatódott a fel- szabadulás után is. Tápiósáp eredendően mező- gazdasági jellegű település. Búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya, cukorrépa, szőlő — kellettek a szorgos kezek a mezei munkához. A sülyieknél lényegesen alacsonyabb számú ingázó jobbára az építőiparban kereste kenyerét. Mindkét község ügyeskezű asszonyait-lányait budapesti ügynökök már jóval a felszabadulás előtt gobelinhímzésre szoktatták. Utódaik ma, a „go- belines falvak” hímzőmester- nőihez hasonlóan, a Gobelin Htsz tagjai • Megfogják a dolog végét Sülysápon: ezt az eredmények tanúsítják. Vályogból, sárból tapasztott, zsúpfedeles ház mutatóban is alig akad. Téglafal, cseréptető, rajta gyakran antenna ágaskodik — ez a község-kép jellemzője. Növekedik az iskola- és óvodahálőzat, szaporodik a pedagógusgárda. Függetlenített igazgató vezeti a művelődési házat, amelyben zene- és varrótanfolyam működik, klubélet erjed, s a többnyire sülyi hagyományokat ápoló pávakör, énekkar arat sikereket. Végül pedig: a művelődési háznak tágas nagyterme sok embert befogadna, de látogatottsága, sajnos — gyér. Hogy a művelődési ház előadásterme kíváncsian gyülekező közönséggel gyakorta megteljék, ehhez sokat kell bajlódni, okoskodni, ügyeskedni, agitálni. De legelsősorban: a jobb módhoz hozzá kell növeszteni, hozzá kell javítani az igényeket. Mert a munkás jómódra alapozott, növekvő, javuló igények felkeltése és kielégítése nyomán kerekedik teljesebbé, fényesebbé az élet. Békés István A régi tápiósági Sőtér-kastély: ma központi általános iskola. Gárdos Katalin felvétele Azonos a szó és a tett Egy tizenöt éves brigád Ceglédről Tulajdonképpen a kisgépszerelőknek csak egy sarok a birodalma az ÉVIG ceglédi gyárának forgácsoló csarnokában. Mégis, ami ezen a kis területen történik, arra hosszabb ideje odafigyel a közel 1000 dolgozót foglalkoztató gyár 7 szocialista, 42 szocialista cím elnyerésén fáradozó és 3 munkabrigádja. A háromszoros aranyjelvényes Bartus Szilárd szocialista brigádot figyelik, amelyről Szakái Miklós, a gyári párt- szervezet csúcsvezetőségének titkára és Czinege János versenyfelelős egybehangzóan állították, hogy bár a legutóbbi értékelésnél az időszakos versenyben ,a Zrínyi Ilona tekercselő brigád mögött a második helyen végzett, mégis a legjobb, legösszeszokottabb kollektíva. Mindenkor, mindenben lehet rájuk számítani. Tizenöt éves múltjuk alatt szinte a vérükbe ivódott a brigádmozgalom minden lényeges eleme, s ahogy Szakái Miklós jellemezte őket: náluk a szó és a tett mindig azonos. — Mi ezt sose firtatjuk — mondja nevetve Szakái Miklós megállapítására Mészáros Péter, a brigád örökmozgó vezetője. — Ügy vagyunk vele, hogy a mi dolgunk a munka, Szakái elvtársé és a vezetőségé pedig az értékelés. Természetesen, amit vállalunk, azt igyekszünk teljesíteni. Nevelő kollektíva Mészáros Péter szavainak olyan a kicsengése, mintha mindent csak — ahogy mondani szokás — a mundér becsületéért tennének. S ez egyszerűségében is magyarázat talán a brigádvezető négyszeres kiváló dolgozó voltára, s arra is, hogy amióta 1959-ben vezetése alatt először lépett színre brigádkérit a kollektíva, igen sok dolgozónak nyújtott lehetőséget, munkára, f szakmai gyarapodásra. Gépek zakatolnak a csarnokban, alig halljuk Czinege János közbevetését: — Nem valami szerencsés a sok emberrel példálózni. Még azt hihetik, hogy vándormadarak ideiglenes állomása a brigád. Mészáros hirtelen fordul sarkon. — Került közénk olyan is, akinek nem nagyon ízlett a mi kenyerünk, hát van ilyen, de a döntő többség azért ment el tőlünk, mert a gyárban máshol volt rá szükség, mint gyakorlott szakmunkásra, vagy éppen mint brigádvezetőre. Ha így áll a dolog, márpedig a gyáriak szerint így van, akkor kell valamilyen magyarázatnak lenni arra, hogyan lett a kollektívából nevelő brigád. — Sok múlik azon, hogy a törzsbeliek hogyan fogadják az új embereket. Segítenek-e a betanulásban, úgy bánnak-e velük, hogy az első perctől fogva természetesnek vehessék a nálunk szokásos rendet, s ne valamilyen dresszurának, kényszernek. Sápi István például most került közénk Nagykőrösről. Ha a belépéskor csak azt mondtuk volna neki: ez a szekrényed, ezek a szerszámaid, láss dologhoz, talán el is ment volna tőlünk. Pedig éppen nálunk van rá szükség. Jól jön, de nem az első Ismét Czinege Jánosé a szó. A versenyfelelős máshol brigádtag, de igen sokat tud Mészáros Péterékről. — Péter csak arról beszélt — céloz Mészáros előbbi szavaira —, hogyan fogadták és fogadják az új embereket. Arról azonban már hallgatott, hogy nevelnek is. Nemcsak az újonnan jöttét, hanem egymást is. Késés, igazolatlan mulasztás, munkaidő alatti ameriká- zás ismeretlen náluk. Meg aztán bele is avatkoznak egymás életébe. Kérdést lát az arcomon, s hogy válasz is legyen rá, részletesebb magyarázatba fog. — Ne valamiféle tolakodásra, kíváncsiskodásra, vagy kéretlen prókátorkodásra gondoljon. A beleavatkozást ők úgy értelmezik, hogy segítenek egymáson, amiben csak lehetséges. Egy példa: Balázs István házépítésbe ^kezdett, s a brigád több száz órát dolgozott az alapozásnál, falazásnál, s mivel kissé mindegyikük ezermester, ott dolgoztak egészen kulcsátadásig. Hasonlóképpen jártak el Fehér János és Kádár László esetében is. Most meg, ahogy hallom, Szalisznyó János építkezésénél segédkeznek majd. S hogy teljes a kép: a XI. pártkongresszus tiszteletére indult versenyben el MINDENT A PÉNZÉRT Álörökös jelentkezik Debrey Jánosnét, az Állami Biztosító 49 éves gödöllői körzetfelügyelőjét huzamosabb ismeretség fűzte dr. Kovács Lajos 61 éves gödöllői nyugalmazott egyetemi tanárhoz. Dr. Kovács május 5-én Miskolcra 'utazott, hogy eladja hároméves Zsiguli gépkocsiját Hajdú Béla miskolci italboltvezetőnek. Az egyetemi tanárt azonban Hajdú lakásán hirtelen rosszullét fogta el. Kórházba szállították, de ott még aznap este meghalt. A váratlan halál okozta meglepetésből legelőbb Debreyné tért magához, s késedelem nélkül Miskolcra utazott. Az elhunyt legjobb barátjaként mutatkozott be a kórházban, és átvételi elismervény ellenében megkapta néhai dr. Kovács személyi tárgyait; hogy csak a legfontosabbakat említsük: az elhunyt tulajdonában levő két Zsiguli indítókulcsait, forgalmi engedélyeit és a lakáskulcsokat. Az aláírás hamis Debreyné tisztában volt vele, hogy dr. Kovács hagyatékáért jelentkeznek majd a jogos örökösök. Ezért elment Hajdú Bálához, s megkérte: a régi helyében készítsenek új adásvételi szerződést, amelyiken nem 55 ezer forint eladási ár szerepel, hanem csak 45 ezer. Ügy gondolkodott ugyanis, ha a szerződés az örökösök kezébe is kerül, tízezer forintot mindenesetre a magáénak tudhat. Hajdú beleegyezett az ajánlatba. írógépén megcsinálták a szerződés maguk ötlötte változatát. Dr. Kovács Lajos aláírását Debreyné kanyarította a papírra. Néhai dr. Kovács Lajos fiának, ifjabb Kovács Lajos agrármérnöknek azonban szemet szúrt a szerződésben szereplő túlontúl kis összeg. Kétségbevonta az egész szerződés hitelességét. Feljelentést tett a gödöllői rendőrkapitányságon, kérve, nyomozzák ki az igazságot. Az ügyben írásszakértőt vontak be, aki kimondta: az aláírás hamis. Szabó János rendőrzászlós, az ügy vizsgálója ezután kihallgatta Debrey Jánosnét, aki kikérte magának a gyanúsítást. Mese egy végrendeletről / A beidézett Hajdú Béla nem jelent meg a rendőrségen, de nem maradt titokban, hogy az idézés kézbesítése után, Debreyné sürgősen ismét felkereste őt. majd két nap múlva Hajdú viszonozta a látogatást Debreynénél: kiokos- kodták, mit fognak mondani. Hajdú kihallgatásakor egy állítólagos végrendeletről mesélt, mely szerint dr. Kovács „kitagadta gyerekeit az örökségből, és végrendeletileg mindent Debreynére hagyott”. Tanúkra hivatkozott, akik aláírásukkal igazolták a valótlant. azt, hogy a szerződést valóban dr Kovács írta alá. Az írásszakértő véleményének láttán azonban Hajdú belátta, felesleges tévutakra kalandozni. Végül aztán úgy mondta el a történteket, ahogy azok tényleg lezajlottak: dr. Kovács már nem végrendelkezhetett, hiszen egyik pillanatról a másikra vesztette el eszméletét. Csakis Debreynének állott érdekében, hogy minden úton- módon rátegye kezét az örökségre, és a szerződésen nyerhető 10 ezer forintra. Debreyné egyébként annyira biztos volt a dolgában, hogy saját piros Skodáját 72 ezer forintért sürgősen eladta, és sajátjaként kezdte el használni dr. Kovács másik, egészen új, fehér Zsiguliját. Közben széltében-hosszában hí- resztelte: ajándékba kapta a szép autót dr. Kovácstól. Ezt igazolandó, öt tanút jelölt meg, akik közül azonban négyen — már a vizsgálat közben — visszatántorodtak a hamis tanúzástól. A jogos örökösnek, ifjú Kovács Lajosnak feltűnt, hogy édesapja lakásában nincsen egyetlen fillér sem. Csak egy ielentéktelennek tűnő, többszörösen összeragasztott-meg- hosszabbított keskeny papírnyelv jelezte dr. Kovács anyasj helyzetét. Az 1967. január I -tői precízen vezetett kiadásokról és bevételekről szóló füzétcsík szerint a lakás különböző helyein 11 ezer 500. plusz további 80 ezer forintnak kellett volna lenni. Az agrármérnök azonban hült helyét találta a pénznek csakúgy mint az összesen 365 ezer forint értékű OTP-takarék, illetve autónyeremény betétkönyvnek is. (A takarékbetétkönyveket különben, a jogos örökös beleegyezésével, időközben már zároltatták.) Mint kiderült, dr. Kovács halála után két nappal Debreyné járt a lakásban. Az asszony egyetlen módon védekezett, amikor a gödöllői rendőrkapitányságon emiatt is kérdőre vonták: tényleg baráti szálak fűzték dr. Kovácshoz... A nagylelkű barátnő A nyomozás, illetve a vizsgálat azonban már merőben más kapcsolatra világított rá. Kiderült, Debreyné pénzkölcsönzéssel is foglalkozott, és az eddigi adatok szerint, mindehhez jórészt dr. Kovácstól kért pénzt. Debreyné több. anyagilag szorult helyzetben levő személyt keresett fel, és havi tíz szá.zalékos kamatra összesen 38 ezer forint készpénzt kölcsönzött. Csak két hónap alatt egyetlen személytől 3600,—, egy másik üzletfelétől pedig négy és fél hónap alatt 9 ezer forint tiszta haszonra tett szert. A dr. Kovácstól e célra kért 15 ezer forinttal állítólag elszámolt. A 23 ezer forintos különbözet pedig — legalábbis vallomása szerint — a saját pénze volt. Ez volt tehát a mély emberi barátságnak feltüntetett szövetség lényege, amelyet Debreyné azzal is betetézett hogy dr. Kovács hirtelen halála után a gödöllői állam: közjegyzőnél hagyatéki, örökösödési igényt jelentett be. Debrey Jánosné azonban, az előbbiekből következően, most mír nem a hagyatéki tárgyalást várja hanem előzetes letartóztatásban a büntetőjogi felelősségre vonást, csalás, hamis tanúzásra való rábírás és magánokirat hamisítás gyanúja miatt Pless Zsuzsa akarják nyerni a kiváló brigád címet. Mészáros Pétert már a raktárban érem utol újra, ahol anyagügyet intéz a brigád számára. — Nem titok az a vállalás — céloz a megpályázott kiváló címre —, csak hát nem kérdezte, azért hallgatom el. Nem a pénzről van itt szó elsősorban. Amikor 1961-ben először nyertük el a szocialista címet és az azzal járó jelvényt, akkor egy fillért sem kaptunk. Most kapunk, jól is jön, de ne mindig azt emlegessék elsőre. Mintha egy kicsit elkomoro- dott volna a különben jókedé- lyű ember. Engesztelésül arról kezdek beszélni, hogy tiszteletre méltó a brigádmozgalom egyik lényeges eleme: az önkéntesség, a nagyobb közösség érdekeit is messzemenően szem előtt tartó tudatos munkavállalás, a hármas jelszóba foglalt tennivalók ellátása. — Lehet ezekről egyszerűbben is beszélni — hűti le a szavak hőmérsékletét. — Engem például nagyon megnyugtat munkatársaim lelkiismeretessége. Csendes, szorgalmas, jóravaló emberek mindnyájan. S ha ezt mondjuk párttaggyűlésen szóbahozom, csak azért teszem, hogy ajánljam gyárunk fiatal munkásainak: figyeljenek oda ezekre az emberekre. Nagyon megérdemlik. Nullszéria társadalmi munkában S hogy a brigádtagok dicsérete nem alaptalan, arra álljon itt egy adat: a kisgépszerelők tizennégyen vannak és egy év alatt 58 millió forint értékű kiváló minőségű termék kerül ki a kezük alól. Hogy ebből a héttagú Bartus brigád milyen arányban részel, arról nincs pontos adatunk. A gyáriak szerint azonban számok, százalékok nélkül is nekik tulajdonítható legalább a fele. Mivel mondhatnánk többet? — Gyárunk, sok egyéb mellett, most két, szerintem nagy feladat előtt áll — válaszol a kérdésre Mészáros Péter. — Egyik a villamos kismotorok gyártásának feljesztése, másik meg egy új gyártmány, az F—105-ös fúrógép. Brigádunk az utóbbi feletti bábáskodást vállalta. Mint a továbbiakból kiderül: a kiváló cím elnyerésé- | hez vezető útnak az F—105-ös az egyik állomása. A termékből jövőre az ÉVIG ceglédi gyára már 46 millió forint értékben akar szállítani a megrendelőknek. — Mivel a fúrót a kisgépszerelők készítik, azt hiszem, természetes, hogy a mi brigádunk állította össze a nullszériát — szőrit egyet a satun a brigádvezető. Azt már megint mástól kel) megtudni, hogy az a bizonyom nullszéria nem munkaidőben hanem azon túl, kongresszusi felajánlásként, társadalmi munkában készült. Szolnoki István Emléktáblát avatnak Foton A világ takarékpénztárai fél évszázaddal ezelőtt. 1924-ben Milánóban tartott értekezletükön határozták el. hogy minden évben október utols' munkanapján megrendezik ? vi Iá “takarékossági napo* amelyről hazánkban 1965 ót- emlékeznek meg. Az októbc 31-i világtakarékossági nap a’ idén tehát fél évszázados nemzetközi és 10 éves magyar jubileum. Az OTP-fiókok, a takarék- szövetkezetek és a postahivatalok ünnepi ügyfélszolgálatot tartanak október 31-én. Foton az OTP Pest megyei igazgatósága emléktáblát álló Fáy Andrásnak, az Első Hazat Takarékpénztár megalapítójának. A világtakarékossági napon a posta különbélyegzövel pecsételi le a leveleket. Ped mentjei (aranc^oláóoh ------------------------------------------ 121. ____________________________
