Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
1974. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK 3 «er« f JELENTÉS A TENGERPARTRÓL Terebélyesedő magyar—jugoszláv idegenforgalom Tájértekezlet Vácott Pest megye kínálja a lehetőségeket A magyar—jugoszláv idegenforgalmi vegyesbizottság idei rendes ülését a jugoszláv tengerparton, Milocserben tartja Budai Andrásnak, az Országos Idegenforgalmi Tanács főtitkárának, illetve Dusán Neikovnak, a Jugoszláv Szövetségi Kormány mellett működő Idegenforgalmi Bizottság elnökhelyettesének vezetésével. Széleskörű részvétel Ugyancsak itt ült össze tanácskozásra Tausz Jánosnak, az IBUSZ vezérigazgatójának vezetésével a . Magyar Utazási Irodák Szövetsége és Bosko Protics vezetésével a Jugoszláv Utazási Irodák Szövetsége. A négy esztendő óta évenként összeülő tanácskozás az idén sokkal szélesebb körű: ezúttal a magyar szövetséget képviselő hat utazási irodával, — IBUSZ, VOLÁN Tourist, Cooptourist, Expressz, Siótur, Bakony tour, valamint az IBUSZ több vidéki igazgatósága — vesz részt számos érdekelt idegenforgalmi hivatal (Vas megye, Tolna megye, Pest megye, Csongrád megye, Szeged vezetője is, valamint jugoszláv partnereik). Előtérben a szervezett utazások A ma befejeződő háromnapos tanácskozás első részében mind a vegyesbizottság, mind Munkaterv A tokiói Japán—Magyar Gazdasági Klub és partner- szervezete, a Magyar Kereskedelmi Kamara japán tagozata hétfőn és kedden közös plenáris ülést tartott Budapesten. Szerdán a kamara székházában Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója és Shinzo Ohya, a Teijin textilfeldolgozó vállalat tulajdonosa, a két partnerszervezet elnöke aláírta az 1975. évre szóló közös munkatervet. részt. A továbbiakban a vegyesbizottság külön ülésen vitatja meg az idegenforgalom kölcsönös fejlesztésének időszerű kérdéseit és mindazokat a teendőket, amelyek különösen a szervezett utazások előmozdítását segíthetik mindkét országban. Noha kölcsönösen megnövekedett tavaly és az idén az egymáshoz irányuló idegenforgalom, mégis nagyok a továbbfejlesztési lehetőségei, amint azt mindkét részről megállapították. A magyar utazási irodák küldöttségét vezető Tausz János, mint Pest megye ország- gyűlési képviselője külön is nyilatkozott lapunknak. Elmondotta. hogy országos kérdésekről tárgyalnak ugyan, de mindezek nagymértékben érintik közvetlenül Pest megyét is. Egyre jobban megnyilvánul ugyanis az az igény, hogy a fővároson kívül nem túl messzire eső tájegységeket, idegenforgalmi nevezetességeket, természeti és kulturális látványosságokat is megmutassanak a jugoszláv turistáknak. Ebből a szempontból különösen sok érték található Pest megyében, a szentendrei szerb emlékek megtekintése, a Dunakanyar múzeumhálózata és más hasonló egészséges, tartalmas kirándulási alkalmak. Mindehhez járul, hogy Pest megye új szállodáiban — Vásárzárás A budapesti nemzetközi vásárközpontban szerda este zárta kapuit két nemzetközi szakkiállítás, a könnyűipari gépek kínálatát felvonultató LIMEXPO ’74. és az anyag- mozgatási, csomagolástechnikai seregszemle, a BUDA- TR ANS PACK ’74. A két bemutatót «mintegy 120 ezer hazai és külföldi látogató tekintette meg, zömében szakmabeli érdeklődő. lemben vitattak meg egyebek között olyan kérdéseket, mint a propaganda együttműködés fejlesztése, egymás programjainak, ajánlatainak jobb megismertetése és az eddiginél is szélesebb körű együttműködés a más országokból érkező vendégek utiprogramjának továbbfolytatására, Magyarországon, illetve J ugosz! áviában. A vegyesbizottság, illetve az utazási irodák szövetségeinek csütörtöki záróülésén kerül endrén — sok jugoszláv vendéget is el tudnak helyezni, és ezzel növelhetik a beutazó idegenforgalmat, melynek tudvalevőleg egyik fontos feltétele a kulturált szálláshely. Az IBUSZ egyébként Magyarországról Jugoszláviába 17 útvonalon biztosít több ezer csoportnak kiutazási lehetőséget programjában. E programokban is igen nagy számban vesznek részt Pest megyeiek, különautóbuszokon. Parfnerirodák együttműködése Ugyanacsak részt vett a tanácskozáson dr. Pásztor Lászióné, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, és Csörgics Judit, a hivatal jugoszláv referense is. Elmondották lapunknak, hogy évek óta jó kapcsolatokat tartanak fenn jugoszláv partnerirodákkal, elsősorban a belgrádi In- tours utazási irodákkal, amelyekkel kölcsönösen bonyolítják le a be- és kiutazásokat. Hasonlóan, jő együttműködés alakult ki újabban a Centro- touristtal is Szabadkán. Mindezek jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Pest megyeiek is megfelelő körülmények között utazhassanak jugoszláv programra és hasonlóképpen az eddigieknél is nagyobb számban fogadjanak megyénkben vagy a megye szervezésében az ország más területén idegenforgalmi csoportokat és egyénileg utazókat. Lőkös Zoltán az utazási irodák képviselői közös megbeszélésen vettek Visegrádon, Dobogókőn, SzentAz utazási irodák megbe-t sor a megállapodások okmá- szélései ugyanebben a szel-1 nyainak aláírására. Látványosságok a Dunakanyarban Kinek érdeke a hatásos belső ellenőrzés? A NEB-vizsgálat mérlege Pest megyében Ha hiányosságok, visszaélések, gazdasági bűncselekmények témája kerül szóba, gyakran elhangzik az önkéntelen kérdés: hol volt akkor a belső ellenőrzés, mit tett azért, hogy a hibák ne halmozódjanak, az apróbb torzulások, visszásságok ne dagadjanak látványos ügyekké? A kérdés magában foglalta a választ is, ugyanis rendre megállapítják, hogy a belső ellenőrzéssel valami nincs rendjén, enyhén szólva nem tölti be hivatását. Ez a summás ítélet hangzott el tegnap a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén is, ahol a többi között a felügyeleti és belső ellenőrzésre vonatkozó kormányhatározatok és rendeletek végrehajtását mérlegelő vizsgálat szerepelt napirenden. Egy szemé lyes „csoportok” A témáról készült összefoglaló jelentés már bevezetőjében megállapítja, hogy a vonatkozó rendeleteket a vállalátok belső utasításokban formailag adaptálják ugyan, de az ezekben előírtakat személyi és technikai nehézségekre hivatkozva — nem áll módjukban végrehajtani. A belső ellenőrzés fejlesztése legtöbb helyen mostohagyerek, szükséges rossz, elvész az igénytelenség útvesztőjében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy több üzemmel, teleohely- lyel rendelkező vállalatok minimális létszámú, gyakran egyszemélyes ellenőrző „csoportot” alkalmaznak, mely nyilvánvalóan nem képes ellátni feladatát. Mindemellett nem ösztönöz nagyobb teljesítményre a munka erkölcsi, anyagi elismerése sem. Így nem csoda, ha képzettséggel, gyakorlattál rendelkező szakember ritkán vállalja e látszólag népszerűtlen, gyakran összeütközésekkel, belső harccal terhelt munkakört. S még tovább csökkenti a hatékonyságot, hogy a belső ellenőrök a felügyeleti szervektől csak útmutatást, vagy . bírálatot kapnak — segítséget annál ritkábban. Több segítséget! Súlyos szemléletbeli hiányosságokat takarnak a vizsgálat részletes megállapításai. Különösen, ha alátámasztja ezt az, hogy a legtöbb vállalatnál, ÁFÉSZ-nél az ellenőrzésekre vonatkozó belső utasítások, szabályzatok megfelelnek a kívánalmaknak, ugyanakkor több helyen egyáltalán nincs belső ellenőri munkakörben foglalkoztatott ember, mint a nagykátai járási Építőipari Ktsz-nél, a kiskunlacKázi Kis-Dunamenti, valamint az Ócsa és Vidéke ÁFÉSZ-nél. Azoknál a kiskereskedelmi vállalatoknál és szövetkezeteknél, ahol foglalkoztatnak egyáltalán belső ellenőrt, ott leltározási és egyéb, nem a munkakörükbe tartozó feladatokkal bízzák meg őket. A szakképzettségük is hiányos, gyakran nem tudnak érdemben állást foglalni, s a távlatokat tekintve, nem biztosított az utánpótlás sem. Eredményes munka Mindezekből következik, hogy az ellenőrzések során dokumentálási követelményeket nagyvonalúan kezelik, szakszerűtlen jegyzőkönyvek születnek. A vizsgálatokról több esetben csak feljegyzés vagy emlékeztető készül, az ÁFÉSZ-eknél például az észrevételeket a bolti ellenőrzőnaplóba rögzítik, több helyen az értékelő okmányokat az egyes üzletek iratanyaga között tartják. A megállapítások legtöbbször sablonosak, semmitmondóak. Pozitív tapasztalatot — a huszonhárom vizsgált egység közül — egyedül a Cement- és Mészműveknél gyűjtöttek a népi ellenőrök. Itt ugyanis — bizonyságul, hogy így is lehet — a termeléssel, gazdálkodással kapcsolatos átfogó és célvizsgálatok tartalma szakszerű, értékelhető volt. A már említett hiányosságok miatt az ellenőrzések hatása is messze elmarad a követelményektől. A felügyeleti szerveknél és a megyei gazdálkodó egységeknél készített jegyzőkönyvek tanúsága szerint, egy-két figyelmeztetésen túlmenően — tényleges felelősségre vonásra, intézkedésre nem volt példa. Az ÁFÉSZ- eknél és a kiskereskedelmi vállalatoknál például csak Semmiféle statisztika nem készült arról, hogy a tegnapi váci tájértekezleten a köz- művelődés melyik ágazatával kapcsolatban hangzott el a legtöbb szó. De akik részt vettek a tanácskozáson, az elsőn, amelyen két járás és egy város művelődésének Módszerek é Szóba került természetesen a táj értekezleten a közművelődési párthatározat számos más kérdése is. Venesz Ernő például többek között arra mutatott rá, milyen szoros és eleven kapcsolat van a közoktatás és a közművelődés között, hogy a kettő együtt jelenti a művelődés egységes folyamatát. Ladányi István a közművelődés módszereinek jelentőségét méltatta. Arról beszélt, milyen nagy szerepük van a módszereknek is abban, hogy az az ellentmondásoktól és ellentétektől még terhes kép, amely Pest megyében a közművelődést jellemzi, mindenütt friss, eleven munkának adjon helyet. Nagyon sok helyen ugyanis csakugyan gazdag a közművelődési intézmények programja, másutt viszont éppen- hogy csak léteznek-vegetál- nak a művelődési házak. A jó módszerek terjesztésében nagy reményeket fűzhetünk a Szentendrén rövidesen megnyíló megyei művelődési házhoz, amelynek éppen ez lesz egyik fő feladata. Még csak a kezdet Beszéltek továbbá a felszólalók sok egyéb fontos kérdésről is. Marton Pálné nagyhatású hozzászólásában például az életmód és művelődés összefüggéseit . vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy a m: gnövekedett szabad időt jó néhányan különféle mellékmunkákra fordítják, gyakran egészségükkel, erejükkel sem törődve. Ilyen körülmények között bizony sokaknak nem jut ideje a művelődésre, kulturálódásra. Alt Gyula a nemzetiségek művelődésének Pest megyei eredményeiről szólott, kiemelve, hogy a magyarországi szlovákok 25— 30 százaléka ebben a megyéhiány-, illetve többlet-megállapítás esetén került sor kártérítésre, esetleg büntetőeljárás megindítására. A gödöllői 2-es számú Sütőipari Vállalatnál pedig még az ellenőrök javaslatára sem tettek feljelentést azok ellen, akik tízezer forintnyi kár okozásáért felelősek voltak. Ezek után már nem meglepő az sem, hogy a vezetők egy része elégedett a belső ellenőrzés hatékonyságával ott is, ahol a NEB-vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel. Ahol a vezetés igényli a belső kontroll nyújtotta segítséget — mint a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, az abonyi, az aszódi ÁFÉSZ- nél, az Apajpusztai Állami Gazdaságnál —, ott nem nyilatkoztak derűlátóan a jelen ellenőrzési állapotokról. A jó vezető segítője munkásai részletesen megbeszélték az MSZMP Központi Bizottsága márciusi és a megyei pártbizottság szeptember 27-i határozatát, végrehajtásának helyi feladatait, a felszólalók közül a legtöbben és a legtöbbet a munkásművelődés ügyéről beszéltek. s gondolatok ben él, ezért is fontos ez a szép eredményekkel járó, fellendülő, fejlődő munka. Több felszólaló beszélt a művelődési intézmények közös fenntartásának fontosságáról. Himmer Lőrinc ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a közös fenntartás, vagyis a munka anyagi alapjainak biztosítása még csak a kezdet. A tartalmi munkában, tehát magában a tényleges közművelődésben is meg kell mutatkoznia az együttműködésnek. S ez nem egyszerű feladat. Ha jól meggondoljuk — mondotta — köny- nyebb egy művelődési házat felépíteni, mint igazán színvonalasan működtetni. Színes, eleven képet rajzolt a megyei közművelődésről a váci tájértekezlet. Polónyi Péter többek között az ismeretterjesztés új formáinak fontosságát méltatta. Virágh László a százhalombattai fiatalok művelődési helyzetét, Bagó József a művelődési intézmények köA kommunisták Nagyon érdekesen és szemléletesen beszélt a munkásművelődés ügyéről Vaíet Gyula. A közművelődésnek a mindennapi életben is méltó helyére kell kerülnie, ez egyszerre egyéni és társadalmi érdek. Nagyon fontos ebben a kommunisták példamutatása. Ne csak azt mondjuk ebben a dologban sem, hogy „előre”, hanem mindig úgy, hogy „utánam”. A jó példa képes magával ragadni a tömegeket. A testi tunyaság káros voltát már felismertük. Itt az ideje, hogy hasonlóan kezeljük a szellemi tunyaságot is. Jelentős helyet kapott a tanácskozás anyagában a szocialista brigádok szerepének elemzése. Minden erről szóló egyetértett abban, hogy a brigádok szerepe kiemelkedő. Azért azonban, hogy ez a szerep mindenki számára nyilvánvalóvá váljék, nagyon sokat kell még tennünk. Takács Péter a százhalombattai szocialista brigádok tevékenységét vizsgálva azt hangsúlyozta, el kell érnünk, hogy kulturális tevékenységük olyan színvonalra emelkedjék — az elismerésben is —, mint gazdasági munkájuk. Ezzel többet kell törődni. Ugyancsak a brigádok kulturális vállalásairól beszélt Oláh Ferenc. Többek között elmondotta, hogy Vácott megvizsgálták a vállalásokat és megállapították, hogy jórészt általánosságokban mozognak. Ezért a brigádok között megindítottak egy hosszabb távra tervezett kulturális mozgalmat, amelyben már eddig — fél Szünetel az zös fenntartásának bagi eredményeit ismertette. Indítványok, javaslatok Mindeme problémák közül azonban magasan kiemelkedett a tanácskozáson a munkásművelődés ügye. Nemcsak mennyiségében, tehát nemcsak abban, hogy a legtöbb szó erről a tárgykörről esett, hanem minőségében is: ezzel kapcsolatban hangzott el a legtöbb javaslat, indítvány. Venesz Ernő például a dolgozók általános iskolájával kapcsolatban javasolta, hogy a felnőtteket ne a hagyományos, „kisiskolás” módszerekkel oktassák, hanem törekedjenek komplexebb, integráltabb megoldásokra. Ehhez a témakörhöz kapcsolódva Katona István arról számolt be, hogy Dunakeszin az utóbbi időben szinte ugrásszerűen megnőtt a dolgozók általános iskoláiba járó munkások száma. A közös fenntartás problémáiról szólva — mert mint kitűnt, ez sem független a munkásműveltség ügyétől — a dunakeszi pártbizottság titkára hangsúlyozta, a művelődési központot nyolc üzem tartja fenn, s ez roppant nagy erő, mert koncentrálja a vállalatok művelődésre szánt, de eddig jórészt szétforgácsolódott anyagi erőit. Jól dolgozik, a működés tartalmi kérdéseibe is beleszól a társadalmi vezetőség. példamutatása esztendő alatt — 100 kollektíva kapcsolódott be, élénkítve, frissebbé és lendületesebbé téve a kulturális munkát. Ugyancsak a munkásművelődéshez tartozóan ismertette Cs. Nagy Tamás, hogy a váci zeneiskola jó néhány éve rendez az üzemekben igen szép eredményekkel járó zenei ismeret- terjesztő előadásokat és ehhez a problémakörhöz kapcsolódva jelentette be, hogy a váci zeneiskola tanulóinak 70 százaléka munkásszármazású fiatal. A helyi tennivalók A váci táj értekezlet négyórás vitája fontos munkát végzett. Mint Barinkul Ősz- kárné zárószavában elmondotta, a felelősségteljes felszólalások feltétlenül hozzájárultak ahhoz, hogy a köz- művelődés megítélésében szemléletváltozás következzék be. A felszólalók a legfontosabb kérdésekben egyetértettek, s az is kitűnt, hogy változás, fejlődés indult meg ezzel kapcsolatban. A hozzászólások nemcsak az eredményekről számoltak be, hanem tervekről és elképzelésekről is, s ami nagyon fontos, a cselekvés szándékával. Most már a legfontosabb — hangsúlyozta befejezésül a megyei pártbizottság titkára —, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozata alapján mindenütt kidolgozzák a helyi tennivalókat. Ö. L. almaszüret Ugyanis ki vitatná, hogy a valóban hatékony belső ellenőrzés a jó vezető semmivel sem pótolható segítőtársa lehet — ha ennek megfelelő szemlélettel kezelik, irányítják, látják el feladatokkal, s mi több, elvárják tőle a hibák feltárását. Hiszen kinek az érdeke elsősorban az, hogy a hiányosságokra már a kezdet kezdetén fény derüljön, ha nem épp a vállalati, szövetkezeti vezetőknek, magának a termelőkollektívának. S ha ez a felismerés szélesebb körben nyer polgárjogot, bizonyára kevesebb lesz a látványos ügy, s zökkenőmentesebb a termelőmunka, a gazdasági célok megvalósulása. Ez pedig már nemcsak egy szűkebb kollektíva, hanem a társadalom érdeke is! M. J, A Hungarofruct budaörsi hűtőháza a hét elején fogadta a nyolcszázötvenedik vagon almát, amely az összes várható mennyiségnek mintegy kétharmada. A hűtőház osztályozol gépsorai nem dolgozhatnak teljes kapacitással, mert az almaszüret a rossz időjárás miatt sokhelyütt akadozik. A budaörsiek egyik legnagyobb Pest megyei partnere, a Szobi Állami Gazdaság például egyelőre nem képes a szerződésben élőírt szállítási ütemezés szerint küldeni az almát. Minden erőfeszítésük hiábavalónak bizonyult, ugyanis a sáros talajon elakadt vontatókat még üresen is alig tudják a kátyúkból kiszabadítani, nemhogy áruval megrakottan. Ezért átmenetileg abba kelleti hagyni az almáskertekben is a munkát. A nehézségektől eltekintve a hűtőház négy szabályozott légkörű tárolójából kettőt már hermetikusan lezártak, a légteret feltöltötték széndioxiddal. A jonathán. és a starking innen már csak a jövő tavasszal, nyár elején kerül ki, csaknem ugyanolyan frissen, mint amilyen most szedés után. Középpontban a munkásművelődés
