Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

K^ímms FjgjKUSZ A KGST és az EGK g Luxemburgban ismét* tanács­kozott az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállamának külügyminisztere. Mivel a té­ma elsősorban a KGST-vel a jövőben kialakítandó kapcsola­tok kidolgozása volt, nem meg­lepő, hogy ezt a szerteágazó, távolról sem csak gazdasági természetű kérdéscsoportot a külügyminiszterek fórumán vi­tatták meg. A PROBLÉMA előtörténete közismerten hosszú. A szocia­lista országok az élet minden területén, így ebben a vonat­kozásban is, abból indultak ki, hogy a jövő építése csak a jelen realitásainak figyelem- bevételével történhet, márpe­dig az EGK, a nyugat-európai Közös Piac ilyen realitás. És mint az élet annyi más terü­letén oly sokáig, ebben a vo­natkozásban sem volt kölcsö­nösség: bizonyos, nyugati kö­rök egészen a legutóbbi idő­kig úgy tettek, vagy legalábbis igyekeztek úgy tenni, mintha a KGST nem létezne. a végtelenségig ez azonban nem mehetett. Rész­ben azért nem, mert a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsában tömörült szocialista országok integrált gazdasági ereje a világ gazdasági életé­nek — gondoljunk csak a je­lenlegi energia- és nyers­anyaghelyzetre — mind jelen­tősebb tényezőjévé válik. Részben pedig azért nem, mert a KGST vakbuzgó „mel­lőzése” nem gazdasági, ha­nem politikai indítékú volt, a hidegháború egyik jellegzetes megnyilvánulása a sok kö­zül. A HIDEG^ABORÜNAK persze megvannak a maga hívei ma is — és ennek meg­vannak a KGST-vel kapcsola­tos jelpi napjainkban. A lé­nyeg azonban az, hogy az irányzat megfordult, és eny­hülési politikát folytatni im­már nem lehet alapvető rea­litások, például a KGST elis­merése, figyelembevétele nél­kül. A változásnak nagyon sok Je­le van. Minap az ENSZ-közgyű- lés alignanem történelmi hord­erejű határozatot fogadott el arról, hogy az ülésszakokon megfigyelőként a jövőben ott lesz a KGST és a Közös Piac megbízottja egyaránt. A leg­frissebb, Luxemburgban kiszi­várgott hír pedig annak a ré­gen várt eseménynek a növek­vő valószínűsége, hogy Ortoli, az EGK bizottságának elnöke Moszkvában találkozik Faggya- jevíel, a KGST titkárával. FRANCIAORSZAG A beloldd „családi vitája re ság támadna most a balolda­lon belül, és szilárd meggyő­ződése, hogy a baloldal egysé­ge fennmarad. Robert Fabre, a baloldali radikálisok elnöke hangsúlyozta, hogy pártja vál­tozatlanul ragaszkodik a balol­dal egységének fenntartásához. Szocialista körökben rámu­tatnak, hogy a keddre kitűzött,( de a szocialista párt által le­mondott csúcstalálkozó meg­tartására most már csak elő­reláthatólag október végén vagy november elején kerül­het sor, mert Mitterrand csü­törtökön Kubába utazik és csak a hó végén tér vissza Pá­rizsba. Nincs kizárva azonban, hogy az összekötő bizottság — alacsonyabb szinten — időköz­ben ülést tarthat majd a ké­sőbbi „csúcstalálkozó” előké­szítésére. CSAK RÖVIDEN... AZ NDK Eric Honecker ve­zette párt- és kormányküldött­sége kedden a szlovákiai Nyitra városába látogatott. KURT WALDHEIM ENSZ- főtitkár felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy további hat hónappal hosszabbítsa meg az egyiptomi és az izraeli haderők között a Sinai-fél- szigeten létesített ütköző övezet fenntartását. AZ AMERIKAI képviselő­ház kedden délután 223:135 arányban elutasította ugyan a Törökországnak szóló ame­rikai katonai segély letiltását tartalmazó felhatalmazási tör­vénnyel szemben emelt elnöki vétót, az azonban a szükséges kétharmados többség híján hatályban marad. A vétó ér­vénytelenítéséhez mindössze lő szavazat hiányzott... HAROLD WILSON brit mi­niszterelnök kedden kabinet­ülésen vitatta meg miniszte­reivel az új kormányprogra­mot, amelyet II. Erzsébet ki­rálynő ismertet majd október 29-én az új parlamenti ülés­szak megnyitó ülésén elhang­zó trónbeszédében. KEDDEN, A WATERGATE- NAGYPER tárgyalásának má­sodik napján szenzációt kel­tett John Ehrlichman védő­ügyvédjének megnyitó nyilat­kozata, amelyben Nixon volt elnök egykori belpolitikai fő­tanácsadója nevében kijelen­tette, hogy védencét „rászedte a főnöke”, aki történetesen az USA elnöke volt. A SZAVAZATOK kéthar­madának összeszámlálása után bebizonyosodott, hogy a hét­főn Kenyában tartott parla­menti választásokon a 158 ed­digi képviselő csaknem fele elvesztette parlamenti man­dátumát. A vesztesek között található a kormány négy minisztere, köztük Njoroge Mungai külügyminiszter. AZ ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka október 28-án kez­di meg a ciprusi kérdés meg­vitatását. Az ülésszakon részt­vevő ciprusi küldöttséget Ma- kariosz elnök vezeti. Közcl-KcIctről Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter közel-keleti körútja során Algírban megbeszélést foly­tatott Bumedien algériai elnökkel. Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter, kedden kö­zel-keleti kőrútjának utolsó állomására, Rabatba érkezett. Kissinger a marokkói főváros­ban néhány órás tárgyalást folytatott Hasszán marokkói királlyal, majd tovább utazott Washingtonba. A UPI hírügynökség utal arra, hogy október 26-án Ra- batban ül össze az arab or­szágok állam- és kormányfői­nek csúcstalálkozója. Hírek szerint Kissinger szeretné, ha őt is meghívnák a rabati csúcstalálkozóra. Törökország Ecevit javaslatai Bülent Ecevit, a kormány- alakítással megbízott török ügyvezető miniszterelnök ked­den felkereste Süleyman De­mi reit, az Igazság Párt veze­tőjét és ismertette vele a csak­nem egy hónapja fennálló kor­mányválság megoldására irá­nyuló kilencpontos javaslatát. Hírügynökségi, jelentések sze­rint Ecevit a következő alter­natívákat terjesztette Demirél elé: — koalíciós kormány alakul a Köztársasági Néppárt és az Igazság Párt részvételivel. Ecevit vezetése alatt; — a'két párt koalíciós kor­mányt hoz létre egy párton kí­vüli miniszterelnök vezetésé­vel; — nemzeti egységkormány jpn létre Ecevit vezetése alatt, a két nagy párt, valamint több kis párt részvételével; — nemzeti egységkormány alakul egy párton kívüli mi­niszterelnök vezetésével; — A Köztársasági Néppárt kisebbségi kormányt alakít;-- az Igazság Párt kisebbségi kormányt alakít. Ezek az alternatívák — mint Ecevit közölte — arra az esetre érvényesek, ha a két párt megegyezésre jut a választások kiírásáról. Ha nem jön létre megegyezés erre vo­natkozóan, Ecevit — mint mondotta — a kormányválság megoldására a következő le­hetőségeket képzeli el: — koalíciós kormány alakul az Igazság Párt, valamint más pártok részvételével, de a Köz- társasági Néppárt kizárásával; — a Köztársasági Néppárt ki­sebbségi kormányt alakit; — az Igazság Párt alakít ki­sebbségi kormányt. Mint ismeretes a török kor­mányválság szeptember 18- án robbant ki, amikor felbom­lott a Köztársasági Néppárt és Nemzeti Jólét Pártja alkotta koalíciós kormány. Azóta Ecevit, majd Demirel is siker­telenül kísérletezett új kor­mány megalakításával, és most ismét Eceviten van a sor. 1974. OKTAT"?. 1G., SZERDA Szovjet—amerikai kapcsolatok Tartós irányzatok, bővülő tartalom I A legutóbbi nemzetközi fejlemények sajátos módon újra megmutatták, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban a mú. években végbement számottevő változás nem szubjektív te nyezöhöz kötődött, hanem olyan folyamat, amelynek tartói., objektív alapja van. Bár Nixonnal olyan elnök távozott, aki három csúcstalálko­zón vett részt és akinek nem kis személyes szerepe volt az amerikai oldalon a normalizálásban, mégis azt tapa^talhat- juk, hogy — bizonyos körök kevéssé titkolt várakozása ellené­re — e személyi változás után sincs semmiféle látható „törés­vonal” az Egyesült Államok politikájában a Szovjetunió, s a szocialista országok irányában. A kapcsolatok alakulásában változatlanul érződik a három közös érdekkör hatása. Az ér­dekkörök tudományos kimun­kálása és meghatározása a Szovjetunióban folyó diplomá­ciai kutatómunka érdeme, ez azonban mit sem változtat azon, hogy mögöttük a nem­zetközi életnek immár jó ide­je az óceánon túl is felismert valós folyamatai állnak. Az el­ső ilyen közös érdek a nukle­áris háború elkerülése. A má­sodik a fegyverkezési hajsza megfékezése. Ma már az Egye­sült Államokban is tért hódít az a felismerés, hogy a tudo­mányos-technikai forradalom időszakában nem engedhetik meg maguknak a fegyverkezé­si költségek nyakló nélküli nö­velését: 1945-höz képest 1974- re egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint» negyven- szeresére, egy stratégiai bom­bázóé harminchatszorosára nőtt... A harmadik közös ér­dekkör az együttműködés a gazdasági életben, a tudomány, a technika és a kultúra kerü­letén. Néhány újabb keletű tény is figyelmet érdemel. Közvet­lenül Nixon távozása után Ford elnök igen nagy nyoma­tékkai húzta alá, hogy a Szov­jetunó iránt elődje politikáját kívánja folytatni. Folytatódott a szovjet—amerikai eszmecse­re a nemzetközi válsággócok megszüntetésének lehetőségé­ről: nyugodtan mondhatjuk, hogy érvényben van,' s napon­ta bebizonyítja realitását az a szovjet—amerikai megállapo­dás, amelyben a két ország kötelezettséget vállalt, hogy elkerülik a nukleáris háború kirobbanásához vezethető helyzeteket. Fejlődik a két or­szág - közötti együttműködés egy sor konkrét területen: épp a napokban írták alá a két or­szág energetikai együttműkö­déséről szóló első jegyzőköny­vet. Ma, amikor az energia­utánpótlás nemzetközi problé­ma, elsődleges jelentősége van annak, hogy a legnagyobb tu­dományos-technikai potenciál­lal rendelkező két ország tu­dósai fokozzák együttműködé­süket a vízi és hőerőművek tervezésében és üzemeltetésé­ben, az elektromos energia to­vábbításának technikájában, valamint a nap- és a geoter­mikus energia felhasználásá­ban. g Az amerikai kormányzat változatlanul állja azt a kong­resszusnak tett javaslatát hogy szüntessék meg a disz­kriminációt a szocialista or­szágokkal folytatott gazdasági kapcsolatokban. Természetesen egyet tisztár kell látni: a jövő a szovjet- amerikai kapcsolatok minden szférájában elsősorban a leg- tontosabb politikai problémák megoldásától függ. A politika mindenféle értelemben elsőd­leges. Ha ezekben az ügyek­ben sikerül előrelépni, akkor ez impulzust ad más problé­mák rendezéséhez. Épp ez köl­csönöz megkülönböztetett je­lentőséget azoknak a szovjet javaslatoknak, amelyeket Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KE főtitkára legutóbbi berlini be- szédébeú ismét körvonalazott. Az indítványok a fegyverkezé­si verseny további korlátozá­sának szükségességére utalnak, s ezen túlmenően kifejezik a Szovjetunió készségét arra, hogy — az USA-val együtt kez­deményezzék nemzetközi egyezmény megkötését a tö­megpusztító fegyverek eltiltá­sáról; — kössenek megállapodást a szovjet és az amerikai nukle­áris hadihajók és tengeralatt­járók kivonásáról a Földközi- tenigerről. Ezek a javaslatok tükrözik: a Szovjetunió állhatatosan tö­rekszik arra, hogy elmélyítsék a szovjet—amerikai kapcsola­tokban elért • haladást, s visz- szafordíthatat 1 an ná tegyék az enyhülés folyamatát. Olyan politika ez, amely nemcsak a szovjet és az amerikai, hanem minden nép javát szolgálja. ÉRTESÍTÉS A GÁZFELHASZNÁLÓKNAK IIVtCH«««t«lllllia»M'.llllllllllllllllllllllllllltllll«lllllllllllllllllllllllll>«lllllllllllllllimillllfllli: «IHlttllllllllllllllllllllllllllllfVIlllltllllllllllllllllll'fltftlfflllllllllllllVIlllllllSlfllllVttllllltlllllllllltlllllflfflVtfltVIllllflllllllllllllllVVIIffllVIllllllllllllllllflirtifmfltlvilllllltlllllllMliaMiaitfllllllllllllllMIIIIIVITIt'IV«« ........................................................................................................................................................................................................................ Tá jékoztatjuk tiszteit gázfelhasználóinkat, hogy á lakosságnak háztartási fo­gyasztásra szolgáltatott földgáz ára a 7/1974. sz. nehézipari miniszteri ren­delet alapján megváltozott. 1974. szeptember 1-től a felsorolt településeken az alábbi egységárakat alkalmazzuk: Cegléd 1-29 m3-ig 2,06 Ft/m3 29 ms felett 1,63 Ft/m* Dunakeszi 1-28 m3-ig 2,11 Ft/m3 28 m3 felett 1,67 Ft/m3 Nagykőrös 1-28 m3-ig 2,11 Ft/m3 28 m3 felett 1,67 Ft/m3 Pécel 1—29 ms-ig 2,06 Ft/m3 29 m3 felett 1,63 Ft/m3 Szigetszentmiklós 1—29 m3-ig 2,06 Ft/m3 29 ms felett 1,63 Ft/m3 Vecsés 1-28 m3-ig 2,11 Ft/m3 28 m3 felett 1,67 Ft/m3 A felsorolt települések közül Dunakeszin, Pécelen, Szigetszentmiklóson min­den fogyasztónál, valamint Cegléd fogyasztóinak egyik részénél októberben szedi be a Díjbeszedő Vállalat a július-augusztus havi gázdíjat, a régi áron. Ezeken a helyeken a díjbeszedéssel egyidőben leolvassa a szeptember-ok­tóber havi fogyasztást, amelynek felét a régi áron, másik felét az új áron számlázza. Az így’elkészített számlát decemberben kell kifizetni, és az ekkor leolvasott fogyasztást már új áron számlázzák. Vecsésen, Nagykőrösön, valamint'Cegléd fogyasztóinak másik részénél no­vemberben szedi be a Díjbeszedő Vállalat a szeptemberben leolvasott gáz- fogyasztás díját, a régi áron számítva. Ezzel egyidőben leolvassa az október- november havi fogyasztást, amely már teljes egészében új áron kerül elszá­molásra, és 1975. januárjában kell befizetni. . f A fenti árváltozás nem vonatkozik a vállalatoknak és más közületeknek álta­lános és nagyüzemi célra szolgáltatott földgáz árára. TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT SZOLNOKI ÜZEMEGYSÉGE A baloldali pártok összekö­tő bizottsága keddre kitűzötl ülésének .elmaradása szélei körű visszhangot keltett. A jobboldali sajtó természetesen arra igyekszik felhasználni ezt az alkalmat, hogy — mint az Aurore — a balodali egység hamaros felbomlását jósolgas­sa. A politikai megfigyelők többsége azonban úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem várható ezzel kapcsolatban „drámai fejlemény”, inkább olyan „családi vitáról” van szó, amely az álláspontok tisztázását és — mint az FKP kívánja — a baloldali egység magasabb , szintre emelését szolgálja. Robert Ballanger, a nem­zetgyűlési kommunista képvi­selőcsoport elnöke kijelentet­te: nem hisz abban, hogy vál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents