Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

A 1914. OKTÓBER 13., VASÁRNAP XUíAnn 71 új. szocialista címért küzdő brigácg, Dé/Pest megye termelőszövetkezetei ben Teremtő lendülettel A filozófia egyik dialekti­kus igazsága, hogy a mennyi­ségi változások egy bizonyos mértéken túl új minőséget hoznak létre. Nem tévedünk azonban akkor sem, ha ezt az általános igazságot leszű­kítjük társadalmunk egyes jelenségeire, lényegbevágó mozgásaira. Mindinkább észrevehető, hogy a szocialista brigád­mozgalom szélesedése nem egyszerűen számszerű gyara­podás, hogy a szocialista munkaverseny a kongresz- szusra való felkészülés sza­kaszában minőségi változá­son megy keresztül. Az uni- formizálódás helyett a sok­féleség pezsdítő jeleit viseli magán, a célok és a vállalá­sok mindinkább elősegítik a helyi közélet élénkülését. Nem a számok bűvöletét je­lenti a versenyszellem — noha számszerű eredményei sem lebecsülendők —, hanem a tartalmi gazdagodás hordo- , zója. , Kár lenne tagadni, talál­kozhatunk még azzal a nem kívánatos gyakorlattal is, amely a vállalások „kipipá- lását” tekinti célnak. A döntő többségtől azonban tá­vol áll az önreklámozás szán­déka, egyre több helyen je­lent rangot befelé a cselekvő részvétel, s a közösségeken belül növekszik a becsülete azoknak, akik többet vállal­nak. Minőségileg más az a mun­ka, amelyet nem kizárólag a boríték vastagságától függő igyékezettel végeznek, ame­lyet ~'a szakmai és általános ismeretek növelésére irányuló tudatos törekvés tesz haté­konyabbá, értékesebbé. Vajon mi teremt nagyobb értéke­ket, a parancsszóra végzett rutinszerű cselekvés, vagy dolgok összefüggéseit isme­rő, átgondolt, értelmes em­beri tevékenység? E kérdé­sekre a munkás hétközna­pokon adnak korszerű vá­laszt nemcsak az iparban, ha­nem a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó szocialista brigádok szá­zai, ezrei is* Tartalmi gazdagodás A Dél-Pest megyei tsz-szö- vetség 52 tagszövetkezete a megye művelt területének 50 százalékát birtokolja. Jelen­leg 233 szocialista brigád dolgozik a gazdaságokban. A kongresszusi felhívás hatásá­ra az idén alakult meg ezek közül 71 szocialista brigád. Hét termelőszövetkezetben eddig egyáltalán nem voltak ilyen kollektívák, ebben a hét szövetkezetben — zömmel a nagykátai és a monori járás­ban — volt legszembetűnőbb a számszerű növekedés. A hetvenegy új szocialista bri­gádból harmincnégy itt ala­kult meg. Úgyszólván hagyo­mányok nélkül, a környező termelőszövetkezetek tapasz­talataira és saját elképzelé­seikre támaszkodva teremtő lendülettel bontakoztatták ki a versenyt. — A szocialista brigádok kongresszusi vállalásai há­rom nagy területet ölelnek fel — mutatja az írásos do­kumentumokat Muhari Ká­roly, a területi szövetség versenyfelelőse. A termelés valamennyi területén javítani kívánják a munka- és üzem­szervezést, csökkentik a gaz­dálkodás költségeit, az önkölt­séget és meghatározták a kívánt hozamnövekedés mér­tékét. Sok helyütt törekednek a gazdaságon belüli szociális és munkakörülmények jobbá té­telére, de számos vállalásban szerepel a község fejleszté­sére felajánlott társadalmi munka is. A harmadik terület a po­litikai rendezvényeken való részvétellel, a szervezett ön­képzéssel. a művelődéssel, a sportéletben való részvétellel és a közösségi élet formálá­sával kapcsolatos. Példás szervezettség Első pillantásra úgy tűn­het. hogy a vállalások a bő­ség zavarát tükrözik. Akad­tak, akik úgy fogalmazták meg ezt, hogy „talán sokat markolunk és majd keveset fogunk”. A kongresszusi mun­kaverseny eddigi eredményei azonban mindenkit meggyőz­tek arról,- hogy nincs ilyen veszély. A szövetkezetek több­ségében példás szervezett­séggel folyik a verseny, a gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetőkből álló kong­resszusi versenybizottságok rendszeresen értékelik a fel­ajánlások teljesítését és idő­ben feltárják azokat a gon­dokat, amelyek itt-ott ta­pasztalhatók. A vállalások jó része konkrétan mérhétő, többletmázsákban, -literek­ben, -forintban és társadal­mi munkaórákban is. A ver­senybizottságok értékelését mindenütt brigádgyűléseken tárgyalják meg a dolgozók, s a megfelelő információk bir­tokában cselekszenek a sza­vak tettekre váltásáért. A verseny népszerűsítésére a szövetkezeti demokrácia kü­lönböző fórumait is felhasz­nálják, több helyen, például a pilisi Aranykalász Termelő- szövetkezetben üzemi hír­adót indítottak, amelynek ha­sábjain hangot adnak a leg­jobb kezdeményezéseknek. Sokat tesz a Dél Pest me­gyei Területi Szövetség is a verseny tartalmi gazdagítá­sáért. Szövetkezetpolitikai programjukban a Kiváló szö­vetkezet címért folyó éves gazdasági verseny szervezése mellett helyet kapott sport- versenyek, vetélkedők, terme­lési versenyek megrendezé­se, értékelése és jutalmazása is. A nemrég lebonyolított labdarúgó-, asztalitenisz-, sakk- és röplabdaversepyen harmincegy tsz 800 szövetke­zeti tagja vett részt. Száz­nyolcvanán indultak a kom­bájnversenyben, s a húsz dí­jazott közül néhányan a me­gyei versenyben is szépen sze­repeltek. Sikeresen megindult a kukoricabetakarítási ver­seny. A télen rendezik mek a szocialista brigádok jubi­leumi szakmai vetélkedőjét, amelynek járási selejtezőin és a döntőn több százan, vesz­nek majd részt. A termelőszövetkezetekben — a területi verseny hatására — megélénkült a sportélet; öt röplabdapályát épített, hogy rendszeres edzési lehetőséget biztosítson azok számára, akik ehhez kedvet éreznek. Forint, óra, százalék... A vállalások végeláthatat­lan sorából érdemes néhá­nyat kiemelni, annak bizo­nyítására, milyen sok színű, tarka a valóság. A nagykátai Kossuth Tsz százezer, a tápiószentmártoni Kossuth Tsz ötszáztizenöt- ezer, a monori Üj Élet Tsz kilencszázhetvenezer forintos költségcsökkentést szeretne el­érni. A gombai Fáy András Tsz, a maglódi Univerzál, a süly­sáp! Virágzó, az abonyi Ság- vári termelőszövetkezetek szocialista brigádjai szövet­kezetenként ezer-háromezer társadalmi mun^^'a végzé­sére vállaltak- kötelezettséget. A vasadi szakszövetkezet kol­lektívái 50 ezer forint érté­kű társadalmi munkát vállal­tak. Jelentős pénzösszegekkel és társadalmi munkával segítik a községi óvodák és általá­nos iskolák fejlesztését, a dánszentmiklósi Micsurin, a ceglédi Kossuth, a nagykő­rösi Szabadság, a farmosi Új Élet, és más termelőszövetke­zetek Kocséron a szocia­lista brigádtagok keresetük­ből személyenként száz fo­rinttal járultak hozzá a gyer­mekek környezetének szebbé varázsolásához, emellett az Új Élet Termelőszövetkezet bri­gádjai nyolcvanezer forint értékű társadalmi munkát is felajánlottak. A péteri Rákóczi Tsz 300 négyzetméteres könnyűszer­kezetes tornatermet állít fel a közegben, megteremtve ez­zel a sportolás lehetőségeit. A tetőfedést, a betonozást, a vasszerkezeti munkákat nagy­részt ingyen végzik el a la­katosok, kőművesek, trakto­rosok, gépkocsivezetők, csi­szolómunkások és a karban­tartóműhely dolgozói. Az abonyi József Attila szövetkezet nyolc általános­sal nem rendelkező, negyven év alatti dolgozói valameny- nyien elhatározták, hogy el­végzik az általános iskolát. A szövetkezet ehhez minden segítséget megad számukra, mint ahogy a községi , kultu­rális és sportintézmények számára nyújtott anyagi tá­mogatás összegét is felemel­te az idén. Folytathatnánk a sort olyan, nem kisebb jelentőségű vál­lalásokkal, mint hogy több helyütt növelik a zöldségfé­lék termesztését, a növény- termesztés és a tejtermelés hozamait, hogy mozgalmi módszerekkel is fokozzák a termelési kooperációk haté­konyságát, hogy törekednek az üzemanyag-, alkatrési- és anyagtakarékosságra. További példákat hozhat­nánk fel a szakmai, politikai műveltség elmélyítését célzó törekvésekre, a szellemi gya­rapodás ezernyi jelére. A szocialista munkaver­senynek azonban nincs erre szüksége, mert eredményei önmagukért beszélnek, s an­nak gyümölcseit nap mint nap a dolgozó emberek ezrei élvezik. » Kovács György Attila Előkészítő: a pártcsoport M inden esztendőben a párt- csoportok az éves beszá­moló taggyűlések előtt értékelik tagjaik munkáját, magatartását s természetesen a pártmegbizatások teljesíté­sét. A napjainktól folyamato­san sorra kerülő pártcsoport- értekezleteknek megkülönböz­tetett jelentőséget ad, hogy lé­nyegében ezzel kezdődik az alapszervezetekben a párt XI, kongresszusára roló fölkészü­lés. A párt X. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásában az alapszervezetek már tekin­télyes eredményekre, tapasz­talatokra támaszkodhatnak. Ezek-birtokában könrfyebb a pártcsoportok dolga te, hiszen tényekkel érvelhetnek, a fej­lődés sokféle sikerének meg­mutatásával igazolhatják nem­csak maguk, hanem pártonkí- vüli dolgozótársaik előtt is, hogy a párt politikája megva­lósul. Szorosán kapcsolódik te­hát a pártcsoportok és apárt- alapszervezetek vezetőségének e hónapokban végzett munká­ja, s bízvást mondhatjuk, hogy e kapcsolódás csak ak­kor lesz tökéletes, ha a párt­csoportok kellő alapossággal készítik elő a négy év munká­járól beszámolót adó taggyű­léseket. Jogos követelmény a párt­taggal szemben, hogy ne csak becsületesen ellássa kenyérke­reső foglalkozását, hanem ak­tívan képviselje a párt politi­káját. legyen cselekvő részese e politika helyi megvalósítá­sának, legjobb módszerei ke­resésének és alkalmazásának. E részvétel egyik alapvető szervezeti formája a pártmeg­bizatások rendszere. A párttag számára a pártmegbizatás nem egyszerűéit megtisztelő fel­adatok sora. hanem párttag­ságának feltétele. A pártcso­| portok, az alapszervezetek igyekeztek és igyekeznek a megbízatásokat a párttagok felkészültsége, emberi alkal­massága szerint kiosztani, s éppen ezért a teljesítés szá­monkérése sem lehet egysíkú, mechanikus. A kiindulási alap természetesen az, hogy vala­mennyi párttag köteles aktív politikai munkát végezni. E politikai munka a pártmegbi- zatásokban ölt testet, amikor tehát számonkéri'k pártmegbi- zatása ellátását, valójában ar­ról van szó, hogy politikai munkáját miként látta él, mi­ként felelt meg a párttagság alapvető követelményének. H iba lenne a fentiek isme­retében arra gondolni, •hogy a pártcsoport-érte- kezleteken csupán a pártmeg­bizatások jó, közepes, vagy gyenge teljesítését összegezzék. A mérlegkészítés egyben a tervezés alapja is, hiszen mó­dot nyújt arra, hogy a kom­munista közösség a továbbfej­lesztés lehetőségeit is sorra vegye. A hosszabb időre szóló pártmegbizatások adják» az egyik kiinduló pontot. Itt nincs különösebb gond, hiszen csak az egy-egy időszakra ju­tó teljesítést kell felmérni, s biztosítani a további munkál­kodás feltételeit. A rövid idő­re, egy-egy akcióra korláto­zódó pártmegbizatások eseté­bei) azonban egészen más a helyzet. Itt a számonkérést kö­vesse rögtön az új feladat meghatározása, a részletek tisztázása, azaz: még átmene­ti időre se maradjon senki pártmegbizatás nélkül. Természetesnek tűnik, de mégsem árt figyelmeztetni rá: a pártcsoportok beszámoló taggyűlést előkészítő megbe­szélésére a pár csoportbizalmi alaposan készüljön fel. Néma­Gyarapodás - a közösség erejéből (Folytatás az 1. oldalról) egyenként 20 ezer köbméte­res új tartály ebből mír tele van gázolajjal. Azután 1975 végéig a Barátság—II. kőolaj- vezetéken érkező nyers kőolaj és a vegyipari benzin tárolá­sára további öt darab, 4ß ezer köbméteres tartályt építünk. Herbai Gyula, a főosztály munkaverseny-felelőse érke­zik pihegve s hiányos isme­reteinket . kiegészíti azzal, hogy a főosztályon már pén­teken megkezdődött a kom­munista műszak, azok jöttek be akkor, szám szerint har- mincketten, akiknek szomba­ton ez nem állt volna mód­jukban. ★ Rátosi Ernő, a Dunai Kő­olajipari Vállalat főmérnöke: — Úgy érzem, sikeresen tel­jesítjük az idei második kom­munista műszakunkat is. A dolgozók által felajánlott munkabérből KlSZ-szerveze- tünk 100 ezer forintot átutal a Vietnamban létesülő szak­munkásképző intézet berende­zéseinek költségeire, a mara­dék, várhatóan több mint 250 ezerrel pedig legjobb belátása szerint gazdálkodik majd. K. P. Tökölön: egészségház Érkezik a hír Tököíről: a hét végén már harmadszor tarta­nak kommunista szombatot a Vörös Csillag Tsz tagjai. Első ízben a dunaharaszti óvoda építésében segédkeztek. Má­sodszor — szeptemberben — és most ismét a helyi egész­ségház a „munkahelyük”. A tököli Vörös Csillag Tsz jövedelméből évről évre töb­bet juttat a falu fejlesztésére a kötelező adón fölül is. A tö­rekvés érthető, hiszen a 160 főnyi tagság — közülük mint­egy harmincán nyugdíjasok — s a 450 alkalmazott csaknem kivétel nélkül helyi lakos, amikor a falu fejlődését-támo- gatják, önnön életkörülmé­nyeiket fordítják jobbra. A gazdasag a kisebbek közül va­ló, mindössze 462 hektáron gazdálkodnak, ám eredmé­nyeikre nem lehet panasz, bú­zából például 33 mázsát ta­karítottak be, többet az orszá­gos átlagnál. Építőipari, be- tonelemgyártó, lakatos és egyéb melléküzemágaik jöve­delmét o mezőgazdaság föl­lendítésére fordítják. A tsz termelési értéke tavaly elérte a 89 millió forintot, a tagok évi részesedése meghaladta a 31 ezer forintot. A szövetke­zet tehát szilárdan áll a lábán, s mint Pessuth Ambrus tsz-el- nök elmondta, erejükből futja annak a falunak a fejlesztésé­re. amelynek határa gazdálko­dásuk színterét adja. Az idén a község sport- és kulturális kiadásait 30 ezer forinttal tá­mogatták. Dolgozóik 60 ezer forint értékű társadalmi mun­kát vállaltak, most a 97 ezer­nél tartanak, de az év végére ez az összeg várhatóan 120 ezerre kerekedik majd. Mind­ehhez tegyük hozzá, hogy a termelőszövetkezet a dolgozók fizetésén fölül a munkájukra jutó nyereséget is felajánlot­ták, amivel együtt 160—170 ezer forintot utalnák át a ta­nács egyszámlájára. Szuszics Péter tanácselnök említi, hogy a 380 ezer forin­tos évi költségvetésből aligha futná a község lendületes fej­lődésére, óvodára, játszótérre, útépítésre. A tanács szocialis­ta szerződést kötött a község­beli vállalatokkal, szövetkeze­tekkel; a tőlük kapott támoga­tás,csaknem háromszorosát te­szi ki a fejlesztésre jutó költ­ségvetési összegnek. Ebből jut majd az egészségházra, s a 76-ra megépíteni tervezett is­kolára is. Aliik most vállalták, hogy szombati munkaidejük lejárta után déli 12-től este 8-ig to­vább végzik munkájukat, min­den ösztökélés nélkül, önként jelentkeztek. A tsz vasipari részlegének 170 dolgozója kö­zül csak öten-hatan maradtak távol, többnyire halaszthatat­lan teendőik miatt. Szokás megkérdezni ilyenkor, . miért vállalták. Ásin Alajos hegesztő így vá­laszol: — Egyelőre egészséges vagyok, de később még ma­gam is állandó orvosi ellátás­ra szorulhatok. így Van vele más is. Részben hát saját ér­dekünkben ajánlottuk fel ke­resetünket, mindenki szeretné a faluban, ha már készen len­ne az egészségház, a három körzeti orvosi rendelő, gyer­mekorvosi rendelővel, gyógy­szertárral. Barkóczi József né raktáros: — Szocialista brigódtagok vá­gyunk, mi tehát már harmad-; szór tartunk kommunista szombatot, Először nem is sa- já)t községünket, hanem Du- naharasztit segítettük az óvo­daépítéshez. Nem vádolhatnak minket önzéssel. Polgár János csoportvezető ehhez csak annyit tesz hozzá: — Itt maradnak velünk azok a kollégák is, dolgoznak becsü­lettel a mi falunkért, akik nem Tökölön laknak. A helyiek vállalása pedig igazán csak természetes. A. Z. Befejeződött az anyagmozgatási konferencia A Magyar Tudományos Aka­démia kongresszusi termében szombaton zárta négynapos ta­nácskozását a 8. országos anyagmozgatási konferencia. A záróülésen hirdették ki a Hungaropack ’74, magyar csomagolási verseny eredmé­nyét, és kiosztották a díja­kat. A vállalatok, üzemek, intézmények csaknem 300 pá­lyázatot nyújtottak be a dí­jak elnyerésére, és ezek kö­zül hat termék kapott dí­jat. Ezenkívül még 42 ter­mék kapta meg a különbö-’ ző minisztériumok és szer­vek különdíjait. A záróülé­sen osztották ki az MTESZ központi anyagmozgatási és csomagolási bizottságának '„Az anyagmozgatás fejleszté­séért” és „A csomagolás fej­lesztéséért” emlékérmet két- két arany, ezüst és bronz fo­kozatát, valamint három-há­rom irodalmi díjat gán az értekezleten próbálják meghatározni, kinek mi lett volna a dolga, hanem a bizal­mi már azt megelőzően állít­sa össze a sorra kerülő témák rövid vázlatát. Ebben elsősor­ban ne azt emelje ki, hogy hány értekezletet, közös össze­jövetelt tartottak, megláto­gatták-e beteg munkatársai­kat és így tovább, hanem a pártcsoport politikai életét, s annak hatását a pártonkívü-. liekre.' E z csak egyike a lehetsé­ges megoldásoknak, de jelzi, hogy valójában. ahány púrtcsoport, annyiféle a lehetséges út. Van, ahol már maga az is eredménynek szá­mít, ha sikerült a szervezeti élet rendszerességét megterem­teni. Másutt erre nefn kell időt vesztegetni, kézenfekvő a folyamatos szervezeti élet, a itt a muhka minőségi ténye­zői kerülnek előtérbe. Ez egy­részt feltételezi a bizalmi tá­jékozottságát, másrészt. pedig megköveteli, hogy sokolda­lúan ellenőrizze a pártcsoport tagjainak munkálkodását, Azaz ne hagyatkozzék csupán saját tapasztalataira, benyo­másaira .és véleményére, ha­nem keresse meg a pártcso­port egy-egy tagjának munka­helyi vezetőjét, az ott dolgozó tömegszervezeti aktívákat, s hallgassa meg véleményüket a kommunista magatartásáról, arról, hogy miként igyekezett ellátni feladatát. Hasznos lehet az is, ha a bizalmi tájékozódik a propa­gandistánál, akinek foglalko­zásain a pártcsoport tagjai részt vesznek. A propagandis­ta ugyanis sajátos nézőpont­ból világíthatja meg a pártcso­port tagjának politikai kép­zettségét, érdeklődését, szor­galmát, de olyan emberi vo­násait is, mint a kapcsolatte­remtő készség, a vitakészség és így tovább. Ha ekként néz­zük, akkor beláthatjuk: a párt­bizalmi megfelelő információs hálózattal rendelkezik ahhoz, hogy valóban sokoldalúan ér­tékelhesse a pártcsoport tag­jainak munkáját, emberi ma­gatartását, a pártmegbizatások teljesítését, azaz azt, ami egy embercsoportot közösséggé kovácsol. Vannak olyan alap­szervezetek, ahol ezt a mun­kát nem láthatják el a párt­csoportok, mivel a kis létszám miatt nem alakultak ilyenek, E kommunista kollektívák­ban a pártalapszervezet veze­tőségének dolga, hogy elkészít­se a személyre szóló szám­adást, s e kötelességét semmi­képp nem mulaszthatja el. M ondandónkkal szembe­állítható az a jogosnak tűnő ellenvetés, hogy a rohanó napi feladatok köze­pette miként jut erre idő? Vá­laszunk: nem formális elemről' van szó, mindez a pártszerve­zetek, a pártcsoportok tevé­kenységének szerves része, s éppen ezért nem lehet olyan, hogy pont erre ne jusson idő. Ha erre nem, akkor mire? Ha arra nincs idő, hogy a kiadott; munkát, a közösen meghatá­rozott feladatokat együttesen számonkérjék s a közös böl­csességgel szűrjék le a tapasz­talatokat, akkor vajon honnét merítik okulásukat a jövőre, mire alapozzák terveiket? Ezért elengedhetetlen annak a szemléletnek a kialakítása, amelynek hirdetői mind a pártcsoportokban, mind az alapszervezetekbcTi a munka természetes tartozékának íté­lik a számonkérést, s az ezáel együttjáró bírálatot és dicsé­retet. Ami a legfontosabb: van miről beszélni ezeken az értekezleteken a pártcsoportok tagjainak, s lesz miről szót ejteni a taggyűléseken is. A választások óta eltelt négy esztendő tetemesen gyarapí­totta nemcsak anyagi, hanem erkölcsi javainkat is, s ez igaz majdnem valamennyi mun­kahelyen. A ,XI. kongresszus­ra való felkészülés legfonto­sabb jellemzője ugyanis az, hogy a X. kongresszus hatá­rozatait minél jobban megva­lósítsák a kommunisták. Ak­kor készülnek tehát méltó mó­don a kongresszusra, ha azt summázzák- négy esztendő alatt mit és hogyan cseleked­tek. DR. SZABÓ IMRE az MSZMP KB alosztály- vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents