Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP vÁÍWcH. Jobb üzem- és munkaszervezés E3GE3E3EI3 ESESS?! Gépek segítik a PEVDI-t MINDENNAPJAINK ÉLE­TÉHEZ EGYRE INKÁBB HOZZÁ TARTOZNAK A számítógépek E HETI TUDOMÁNY-TECH­NIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK­BAN ALKALMAZÁSUK '.SOKFÉLESÉGÉRŐL ADUNK TÁJÉKOZTATÓT. R-20 Egyre fejlődő számítógép- parkunk új típussal gazdago­dik. A hazai fejlesztésű R—10 kisszámítógép után már mű­ködik hazánkban néhány da­rab nagyobb teljesítményű, szovjet gyártmányú R—20 tí­pusú is. Az „R” jel azt fejezi ki, hogy ezek a gépek a szo­cialista országok Egységes Számítógép Rendszerének a tagjai. A Központi Statisztikai Hi­vatal Számítástechnikai—Al­kalmazási Irodája, a Számí­tástechnikai Koordinációs In­tézet és az Országos Számí­tógéptechnikai Vállalat, a Fővárosi Építőipari Üzemgaz­dasági és Ügyviteltechnikai Iroda közreműködésével a kö­zelmúltban R—20 számítógép­bemutatóval egybekötött tá­jékoztatót tartott, amelyen magas rangú meghívottak, szá­mítógép-felhasználók részére előadásokkal egybekötve be­mutatták az SZKI R—20ras számi iógéí>ét -üzem közbfen/'" Az elmúlt öt év során a Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat komoly erő­feszítéseket tett, hogy moder­nizálja műszaki és adminiszt­ratív adatainak feldolgozását. Már 1969-ben az anyagkönyve­lés Hallerith-gépeken történt. 14 kész napló Három év múlva — 1973-ban — rátértek az elektronikus feldolgozásra, a Szovjetunió­tól vásároltak négy darab lyu- Icasztó- és két ellenőrző gé­pet. Ezenkívül beszereztek két OPTIMATIK, két ASCOT A gépet, rajtuk a forgalmi köny­velés adatait dolgozták föl, valamint vásároltak egy kor­szerű számlázógépet, az ösz- szes létező számlák feldolgo­zása ezen a gépen folyik. Az említett középgépek mellett a vállalat még beszerzett 30 darab kisgépet — kézi szorzó, villanyszorzó, villanyösszeadó, stb. —, s ezekkel nemcsak a központot, hanem a telephe­lyeket is ellátta. Szükséges is ez, hiszen a vállalat évente több mint 600 millió forint értéket állít1 elő hat telephe­lyen — és mindegyiknek me­rőben ellentétes profilja van. A középgépek adatait a Köny- nyűipari Gépi Adatfeldolgo­zó Vállalat dolgozza fül. A tárgyhónapot követő nyolca­dik munkanapon a vállalat 14 kész naplót kap, amelyek az összes szükséges adatokat — számvitel, raktárgazdálkodás, anyagáru-forgalom — gazdál­kodási szempontok szerint tar­talmazzák. S így az illetékes vezető szervek a pontos ada­tok birtokában a kellő idő­ben megtehetik a szükséges intézkedéseket, megalapozott döntéseket hozhatnak. Az ötö­dik ötéves tervben tervezik, hogy a bárelszámolást és az utókalkulációt is elektronikus gépeken dolgozzák föl; egyéb­ként ennek a tervidőszaknak a Végére a Vállalat- teljes Jegyváltás — sorbanállás nélkül ügyvitel-feldolgozása elektro­nikus gépeken történik. A pontos, a döntést elősegítő adatok birtoklása a vállalat belső életében is forradalmi változásokat eredményez, ugyanis minden vezető szin­ten megnövekszik a gyorsabb belső információáramlás igé­nye. Ezt kielégíteni hivatott a régi stencilgép helyett a Japánból vásárolt korszerű fénymásológép, amely lénye­geden gyorsabb munkát vé­gez, jó kivitelű, remek má­solatokat ad a szükséges ira- tokróL Ezáltal megvalósult a belső és külső információ összhangja, s így az adatok a kellő mélységben és időben a vezető szakemberek ren­delkezésére állnak. Sorrendbe A technikai fejlesztéssel pár­huzamosan a PEVDI-ben ke­resik az üzem- és munkaszer­vezés jobb, nagyobb haté­konyságát biztosító módsze­reit is. A gazdasági fejlettség egyik legfontosabb fokmérő­je éppen a munka szervezett­ségének és a termelési kultú­rának a színvonala. A korsze­rű gépek beállítása megköve­teli a hozzájuk tartozó va­lamennyi munkafolyamat ész- szerűsítését. Az ésszerűen szervezett munka a dolgozók számára is megnyugtatóbb, mintha az egyik időszakban a lézeng SS, a másikban pe­dig a kapkodás töltené ki napjaikat. A szervezett mun­ka számukra is természeteseb­bé teszi a folyamatos és egyen­letes . munkatempót és szinte automatikusan magával hoz­za a megfelelő és elfogadható munkaintenzitást. A pilisszentiváni keretüzem­ben mintavételes munkanap- fényképezést végeztek a vesz­teségidők-feltárására. Kiderült, hogy a dolgozók a vizsgált idő­szakban a munkaidő 79,36 százalékában végeztek terme­lő munkát. A termelőidőn belül a mellékidőket is vizs­gálták, a megállapítások alap­ján új módszereket dolgoz­tak ki a veszteségidők csök­kentésére. A faipari gyáregy­ségben új típusú rakodólapo­kat állítottak üzembe. Ezzel párhuzamosan az anyagmoz­gatás folyamatossága és az anyagmozgatási út rövidítése miatt az épületgépházban egy darab egyoldalas csapoló, egy szalagfűrész, három darab láncmaró elhelyezése meg­változott — technológiai sor­rendbe telepítették őket. Ez­által ma már az üzem összes gépe technológiai sorrendben áll a csarnok egyik oldalán, így lehetővé vált a gépi anyagmozgatás, valamint a csarnok másik oldalán a 120 négyzetméteres műveletközi tárolóterület kialakítása. Elkészült a 4. számú vegyi, valamint az 5. számú fonal- feldolgozó gyáregységek gé­pi kapacitásának, átbocsátó- képességének, és kapacitás- kihasználásának felülvizsgála­ta. A felesleges, elavult gép­parkot kiselejtezik, a kapa­citást és a kapacitás-kihasz­náltságot közvetlenül, s köz­vetve befolyásoló tényező­ket műszaki intézkedésekkel folyamatosan megszüntetik. A vezetés is A termelés szervezésének elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának a nö­velése. Ezért dolgozták át a vállalat szervezeti szabályza­tát, ami igazgatói . utasítással ez év augusztus elsején ha­tályba lépett. Rögzíti a köz­ponti szervezeti egységek ma­gasabb vezetőállású irányítá­sához való kapcsolódását, bel­ső szervezeti tagozódását, a szervezeti egységek vezetői­nek konkrét jogállását, s a döntési rendszer figyelembe­vételével kialakított hatás­körét. Külön fejezete tartal­mazza a szervezeti egységek vezetőinek általános felada­tait, hatáskörét, jogkörét és felelősségét. A szabályzat előírásával összhangban a vállalati dön­tési rendszer felülvizsgálata is megtörtént. A leglénye­gesebb változások a fejlesztés, valamint a termelés-előké­szítés, termelésirányítás, ter­melés tevékenységi folyamatok döntési köreiben történtek. A döntési jog több esetben az eddiginél alacsonyabb ve­zetési szinthez került, oda, ahol az érintett témákban na­gyobb az informáltság. Ács Jenő Pályaalkalmassági vizsgálat Képünkön egy érdekes pszichofiziológiai vizsgálatot látha­tunk. De félreértés ne essék, a vizsgálatot nem a fehér köpe­nyes technikus, hanem egy magyar gyártmányú R—10 számí­tógép végzi! A Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársainak a szegedi kutatókkal együttműködve olyan számítógéppel elvé­gezhető és értékelhető tesztet sikerült kidolgozni, amely a ref­lexműködés, alakfelismerő készség és tanulékonyság vizsgála­tára alkalmas. Pl. a képen látható „cikk-cakk” tesztnél a vizs­gált személynek a képernyőn megjelenő mozgó vonalat kell megállítania, nyomógomb segítségével, egy adott tartomány­ban. A módszer nagy előnye, hogy a számítógép a vizsgált sze­mélyről azonnal értékelést ad, ezzel közvetlen ember-gép kapcsolatot tesz lehetővé. A komputer diagnózisa Az egészségügy fejlesztésé­hez szükség van az elektroni­ka és az orvostudomány szo­ros szövetségére. Néhány év­tizeddel ezelőtt még elképzel­hetetlen volt az effajta szö­vetség, napjainkban azonban kézzel fogható valósággá vált. A technológia szakadtalan fej­lődése új utakat nyitott meg az orvostudomány fejlődése és tökéletesítése előtt. Az elektronikus agyak bevonul­tak a kórházakba, hozzásegí­tik az orvosokat, hogy a fog­lalkozásukkal járó bonyolult feladatokat gyorsan és tökéle­tesebben oldják meg. Néhány kórházban máris üzemelnek olyan elektronikus számítógépek, amelyek rend­kívül rövid idő alatt egy pá­ciensen vagy pánciensek egy csoportján különböző termé­szetű klinikai vizsgálatokat képesek elvégezni. A komputerek „elektronikus memóriaegységei”, amellyel az emberi agy bizonyos szem­pontból fel sem veheti a ver­senyt, összegyűjti és rendszer­be foglalja a vizsgált betegre vonatkozó adatokat és kí­vánságra elkészíti a kórlapot. Erre a bámulatos eredményre csakis úgy lehet szert tenni, hogy az ember felhasználja az elektronikus agyak semmihez sem hasonlítható elemző- és szintetizálóképességét. Üj or­vostudomány van születőben, amely olyan eredményeket produkál, amelyek elérésére az emberi agynak egymagá­ban végeláthatatlan időre len­ne szüksége. Milánóban rendezték meg azt a nemzetközi szimpoziont, amely az elektronikának né­hány európai országban és az Egyesült Államokban egészség­ügyi célokra való felhaszná­lásával foglalkozik. A korszerű technológia vég­leg bevonult az orvostudo­mányba. Á mikrogép nagy távlatai A BNV egyik szenzációja a magyar gyártmányú mikroszámítógép Olt. A mikrogépet a Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatár- i fejlesztették ki megközelítőleg egyéves megfeszített kutatómunkával. Mágneses jegyváltási és jegykezelési rendszert fejlesztettek ki amerikai kutatók. Az utasnak az állomáson egy jegyváltó automatába be kell dobnia bizonyos pénzösszeget, majd meg­nyomja az „Üj jegy ■ kiadása” jelzésű gombot. Az automata a befizetett összeget akként nyugtázza, hogy rányomtatja a jegy­re, és annak mágneses sávjára is rákódolja. Ezután az utas a bejárati forgóajtó jegykezelő nyílásába helyezi a jegyet, s mi­után ott egy újabb automata ellenőrzi a jegy érvényességét, rákódolja az indulóállomás jelét, a dátumot és az időpontot, majd átengedi az utast. Az utazás befejeztével a kijárati forgóajtó kezelőnyílásába kell helyezni a jegyet. Ott ismét automata ellenőrzi a jegy ér­vényességét, majd a leutazott távolság alapján kiszámítja a menetdíjat, levonja a jegy értékének összegéből, a fennmaradt összeget pedig rányomtatja a jegyre — mindezt másodpercek alatt. A visszajáró, illetve a még fizetendő összeget egy pénz­tárablaknál rendezheti az utas. Az utóbbi években a szá­mítógépiparban egyre jobban előretörnek a kisszámítógépek és miniszámítógépek, illet­ve legújabban a mikroszá­mítógépek. A mikroszámító­gépek mindössze két éve je­lentek meg a világpiacon, ezért nagyon ügyfelemre ríiél- fó, hogy az SZIKI már saját fejlesztésű különféle alkal­mazásokat lehetővé tevő és több tagból álló mikrogép- családdal jelentkezik. Mit nevezünk mikrogépnek? A mikrogépek rendelkeznek a számítógépek valamennyi ^jellegzetes tulajdonságával. *T£gy — más számítógépeknél nélkülözhetetlen — rendszer azonban hiányzik belőlük. Ér­dekes módon ez a „hiány”, ami azokat olcsóvá teszi és alkalmazásukat megkönnyíti és a gépeket széles körben el fogja terjeszteni. Vizsgáljuk meg közelebb­ről, miről is van szó! A kor­szerű számítógépeket operá­ciós rendszerrel működtetik. Az operációs rendszer tulaj­donképpen egy programsoro­zat, ami nélkül a számítógép nem működőképes. Ezek a programok vezérlik a gép mű­ködését, fordítják le a gép nyelvére a programozási nyel­veken megírt különféle fel­adatokat, stb. Az operációs rendszer azonban a gép me­móriájának igen nagy részét igénybe veszi. Sok alkalmazási területen azonban mindig azonos jel­legű feladattal állunk szem­ben. A felhasználói program megváltoztatására tehát egy­általán nem, vagy csak rit­kán van szükség. Magától ér­tetődő, hogy gazdaságtalan az ilyen típusú feladatokat nagy teljesítőképességű szá­mítógépekkel megoldani. Leg­több ilyen feladat már olyan számítógéppel is elvégezhető, amely az adott feladatra sza­bott, előre beírt célprogra­mot tartalmaz. Ilyenkor még operációs .rendszerre sincs szükség, vagy elegendő olyan elemi operációs rendszer, ami a memóriába fixen van be­ültetve. Nincs szükség külön kezelőszemélyzetre sem, a gép—ember-kapcsolat így új alapokra helyeződik át, hi­szen a felhasználó észre sem veszi, hogy számítógéppel van dolga. Ezek után valószínűleg az sem hat meglepetésnek, hogy a mikrogépek mechanikai mé­rete néhány kártyára korlá­tozódik, és seim kümatizálást, sem különleges körülménye­ket nem igényelnek. Műkö­dési feltételük +5 és +50 C- fok közötti hőmérséklet, és maximum 90 százalék rela­tív nedvességtartalom. Egy mikrogép ára pedig nagyság­renddel kisebb, mint egy kö­zönséges kisszámítógép ára. Alkalmazási lehetőségek A mikrogépek különösen al­kalmasak sok memória-hozzá­féréssel járó adatgyűjtési, mé­rési-adatgyűjtési feladatokra. Ilyen alkalmazások például: — bonyolult mérési és adat­feldolgozási feladatok, külö­nös tekintettel a geodéziai és orvosi alkalmazásokra; elektronikus telefonközpontok vezérlésére; ipari folyama­tok vezérlésére, stb. Végül nézzünk meg részle­tesebben egy konkrét felhasz­nálást. Ismeretes, hogy a kis­kereskedelem, a vendéglátó- ipar, az idegenforgalom, a szállodaipar, stb. vállalatai­nak irányításához a hálózati egységek elszámoltatásához, ellenőrzéséhez szükséges ada­tok 80 százaléka ezekben az egységekben keletkezik és csak ott rögzíthető. Ez adta az ötletet egy adat­rögzítő elektronikus pénztár- berendezés, az ABZ’80 meg­tervezéséhez, amely alkalmas: az áruösszetétel minden jel­lemző adatának a rögzítésé­re; a pénztárforgalom ké­nyelmes, félautomatikus le­bonyolítására; a készletválto­zás pillanatnyi követésére, tetszés szerinti periódusban való utánpótlására; az összes hálózati egység zárást kö­vető igen gyors és rendkívül kis munkaigényt jelentő el­számoltatására, valamint a teljes forgalmi tevékenység helyi és központi elemzé­sére. Az SZKI által kidolgozott áruházi, bolti rendszer egy áruház, vagy bolthálózat áru­forgalmi adatainak számító- gépes feldolgozását végzi az eladási pontokra (pénztárba) kihelyezett adatvégállomások segítségével. Ezek az adatvég­állomások (pénztári berende­zések) mikrogépek; Mit tud az ABZ'80? A pénztári berendezés, mint adatrögzítő az ellenőrző sza­lagon és a számítógép táro­lóiban regisztrálja: az áru­kódszámot és az árukód be­tűjelét; a tétel értékét, a dá­tumot. a rész- és végösszeget, az összes forgalmat. A pénztári mikrogép-adat- végállomás kétféle üzemmód­ban dolgozhat: vásárlási és információkérési (üzletveze­tői) üzemmódban. Az informá­ciókérési üzemmód egy * ún. üzletvezetői kulcs elíordítá- sával állítható be. Ilyenkor a gép a megfelelő információ- kérési billentyűzések hatásá­ra kinyomtathatja a kért in­formációkat. Megkérdezhető a géptől a napi forgalom érté­ke áruházra, vagy teljes bol­ti hálózatra, mely áruból, mikor, hol, mennyit vásárol­tak. Megkérdezhető az áru­kódra rendezett forgalom ér­téke, mennyi volt a bevétel értéke a teljes hálózati egység­ben, egyes pénztárakban, adott időpontokban, stb. Meg­kérdezhető a géptől a vásár­lások száma ugyanilyen szem­pontok szerint. Ezeknek az információknak, mondanunk sem kell, milyen nagy jelentősége van az áru­forgalom minél jobb irányítá­sa érdekében. Várható, hogy az állami és szövetkezeti kis­kereskedelemnek a következő évtized elején több tizezer olyan pénztárberendezésre lesz szüksége, amely képes az adat- rögzítés minden követelmé­nyének megfelelni, ugyanak­kor a pénztárostól, különle­ges szakismereteket nem vár el. Staar Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents