Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

Az érdemek köteleznek ( indokolt feltételezés a ve­zetők túlnyomó része munkája közben aligha gondol a megszerezhető ér­demekre. A feladatokra össz­pontosítja figyelmét, teendői minél jobb ellátása vezérli. Igaz, ez a művezető esetében éppúgy, mint a főosztályveze­tő, . a vezérigazgató tevékeny­ségének megítélésekor. Ha jól dolgozott, örömmel fogad­ja érdemei elismerését — ami nem okvetlen, sőt, elsősorban nem anyagiakra értendő —, de mint mondani szokás, az élet megy tovább. Még a gyenge vezető is szerez ér­demeket — így hangzik a köz­helyszerű megállapítás, s va­lóban, nincs olyan ember, aki csaKis melléfogásokkal, té- * védésekkel minősítené önma­gát. Olyan azonban már van, áld nem érzi igazán az érde­mek súlyát, nem ismeri fel, hogy a meglévő eredménye­ket múlt időbe helyezik az újabb feladatok. Gyakorlatiasabban fogalmaz­va: az érdemek köteleznek. A termelést dinamikusan fejlesz­tő, a minőséget folyamatosan növelő, a választékot bővítő vállalat irányítóit nem megál­lásira, pihenésre, elégedettségre kell, hogy ösztökéljék az érde­mek, hanem töretlen lendületű haladásra, a még korszerűbb megoldások keresésére. Sajnos, nem szabályt erősítő kivétel, hogy az éveken át kitűnően dolgozó üzem — legyen a nép- gazdasági bármely területén — hirtelen megtorpan. Elbátorta- lanodnak a vezetők, nem vál­lalják az újat kereséssel járó terheket, visszariadnak a leg­kisebb kockázattól is, s azzal érvelnek: mi megtettük már a magunkét, mutassák most meg mások, mit tudnak. Aki meg­áll, az elmarad. A gazdasági életben különösen így van ez, s itt a tegnapi érdemekből csak a mai tettek kalapácsával le­het tőkét kovácsolni. A zt mondanánk ezzel, ho»v múlandóak az érdemek? Igen, múlandóak, ha nem frissíti fel azokat újra, meg újra a célratörcL cselekvés, a változásra, fejlődésre való ké­pesség. A vezetők némelyike itt véti el az utat. Ügy gon­dolja, hogy már bizonyított. Sőt, esetleg kisajátítja az ered­ményeket, csakis személyes tu­lajdonának tartja azokat. Elis­meréssel szóltak munkálkodá­sáról mindenütt, kitüntetést kapott. Nem veszi észre, hogy az elismerés biztatás: így to­vább, így tovább. S nem előre néz, hanem hátra. Sikerein fut­tatja végig gondolatait, s nem teendőin. Azt emlegeti, ami megtörtént, s hallgat arról, ami elvégzésre vár. Büszke a tető alá hozott üzemrészre, a korszerű gépekre, elégedetten szemléli az iroda falán bekere­tezve lógó okleveleket, s már naptárja sem figyelmezteti ar­ra, hogy holnap, is nap lesz. Nem szorgalmazza az új ter­mék kísérleteit, mert tart a kockázattól; hátha nem válik be, s akkor elmarad az elis­merés. Fél jóváhagyni a tech­nológia megváltoztatását, az­zal vágja el a vitát: jó az is, ami most van. Holott néhány éve még ő-volt az örök elége­detlen, ő követelt eredménye­sebb megoldásokat. Kiégett — mondják ilyenkor a szemlélők. Kerékkötő —, így a türelmetlenek. Kar erte — summázzák véleményüket a tárgyilagosak. Holott sűrűn nem is maga a vezető, hanem szűkebb és tágabb környezete a hibás abban, hogy megállt; megállhatott! M ert elfogadják tőle azt, ami tegnap még nagy volt, de mára kicsivé zsugorodott. Mert nem azt mérik, mit tehe­tett volna a meglévő lehetősé­geken belül, hanem azt, most sem dolgozik rosszul. Ám a joggal kapott érdemek tőkéje hamar elolvad a kézben, ha az mindig csak vesz belőle, s nem tesz hozzá, önérdek és társa­dalmi érdek az érdemek igazi súlyának föl- és elismertetése. A megszerzett rang, tekintély csak akkor él, ha a jelenből táplálkozik, s ha a jövő is sej­teti gyarapodását. Máskülön­ben emlékké válik. Kitűnő ve­zető volt — mondják az ilyen emberre, holott még posztján áll. Olyannyira ott áll, hogy a feladatok, a teendők már túl­léptek rajta, ö mozdulatlan, az élet ezernyi dolga mozog. Volt, amikor együtt haladtak. Ez most már csupán emlék; az érdemek is azzá halványulnak. M. O. VÁCI MA XVIII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 5„ CSÜTÖRTÖK A Madách Imre művelődési központ szeptemberi programja A Kötöttárugyár vezet a pontszerző versenyben Szeptember tulajdonképpen a színházi évad kezdete. így érthetően fokozott figyelem és érdeklődés előzi meg a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont jövő havi műsorát. A szakkörök, csoportok meg­kezdik működésüket. A peda­gógusklub két kedves rendez­vénye lesz az újonnan munká­ba álló tanárok és tanítók üd­vözlése s az arany- és gyé­mántdiplomások köszöntése. Pár hónapos szünet után új­ból jelentkezik a Péntek Esti Magazin. Az idei hatodik szám főszerkesztője Kelen Béla, s az Esti Hírlap munkatársai kö­zül közreműködik: Paízs Gá­bor, Lantos László, Réti Ervin, Sirokmány Lajos és Bernáth László. A művelődési központ fú­vószenekara szeptember utol­só vasárnapján délután térze­nét ad a Dunaparton. A csil­lagászat iránt érdeklődők meg­hallgatják Zombori Ottónak, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársának Galaxisok cí­mű előadását. A főtéri kiállitóteremben nyolcadikéig megtekinthető a Duna-műhely ’74 néven rende­zett tárlat. Szeptember 14-én ugyanott megnyílik két grafi­kusművész, Sándor András Miklós és Kéri Imre kiállítá­sa. Megkezdi a munkát a Vox Humana Vegyeskar is, készül az őszi váci és fővárosi hang­versenyekre. A gyermektánc­tanfolyamra másodikén dél­után lehet beiratkozni. A fia­talságot várják vasárnap dél­utánonként az ötórai teák, a Sprint együttes és a Panoráma zenekar közreműködésével. 13 esti filmet és négy mati­néműsort mutat be a mozgó­képszínház. Néhány érdeke­sebb filmcim: Francia kapcso­lat (amerikai), Fogadó a törött patkóhoz (szovjet), Átkozottak vagyunk, Irina (jugoszláv), Koncert, szólópisztolyra (olasz) és Folytassa külföldön (angol). Végül megemlítjük, hogy a 900. évfordulóra kezdeménye­zett pontszerző versenyben 1. a Váci Kötöttárugyár 11 015 ponttal, 2. a Híradástechnikai Anyagok Gyára 9 505 ponttal és 3. az Egyesült Izzó 4 385 ponttal. Az élenjáró három brigád: 1. XI. Kongresszus (Kötöttárugyár), 2 Radnóti Miklós (Híradástechnika) és 3. Kun Béla (Dunai Cement- és Mészmü). (papp) Másodosztályú lett a Fehér Galamb Az utóbbi időben bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a Fe­hér Galamb bisztrójában emel­kedtek az árak. Ennek oka, hogy a létesítmény besorolá­sát harmadosztályúról másod- osztályúra változtatták. A besorolás újbóli megvál­toztatása mennyiben befolyá­solja a bisztró helyzetét? — kérdeztük Tóth Istvánná ve­zetőhelyettestől. — A másodosztályú szint ki­jelölését a városi pártbizottság és a tanács közösen javasolta. Ezzel és a Torony bisztró át­alakításával az volt a cél, hogy csökkentsük a város központ­jában az — enyhén szólva — italos „törzsvendégek” szá­mát. Az átminősítéssel egyidőben néhány változtatást is végez­tünk. Teljesen kicseréltük a poharakat, a kiszolgálók új fehér köpenyt kaptak. Az el­következőkben fokozottan ügyelünk a tisztaságra is. nak” egyik fő referátumát is én tartottam, rendkívül tevé­keny, előremutató vitáját is nekem kellett összefognom. • Milyen témáról tartott elő­adást? Gánti Tibor, aki szakterü­letének elismert tudósa, ugyanakkor számos tudomá­nyos-ismeretterjesztő mű szer­zője, könnyedén és közérthe­tően fogalmazza meg nagyon is elvont témáját: — Az önreprodukáló kémiai rendszerekről beszéltem, te­hát tulajdonképpen azt az utat vizsgáltam, amelynek révén az ősföld vizeiben ol­dott állapotban levő, spon­tán keletkezett szerves anya­gokból dinamikusan működő, anyagcserét folytató és sza­porodásra képes, már élő­nek tekinthető mikroszkopi­kus „elősejtek” alakultak ki. • Bevallom, nekem még ez is túl levontnak tűnik ... — Pedig minden elvontsága ellenére nagyon reális, gya­korlati célú kutatás az enyém, ha egyelőre elméleti síkon ma­rad is. A világ élelmiszer­problémája a demográfiai robbanás következtében a jö­vő század elejére katasztrofá­lis lehet. Világszerte keresik a tudósok azt az utat, amelyik kivezeti az emberiséget ebből a szorult helyzetből. Így té­mámnak több érdekessége is van. Egyrészt történeti: segít megérteni az élet kialakulását a földön. Másrészt választ ad­hat arra is, hogy milyen kö­rülmények között alakulhatott ki máshol — más égitesten — oz élet. Végül: utat mutat arra, hogy hogyan kell elin­dulni az élő rendszerek szin­tetikus, mesterséges előállítá­sának irányába. • Szintetikus élelmiszerek? — kérdezem közbevetve. — Több azoknál. A szinte­tikus élelmiszereknél az alap­anyag mindig növényi vagy állati eredetű termék. Itt azonban azt vizsgáljuk, hogy a levegő széndioxidjából és nitrogénjéből hogyan lehet majd esetleg biológiai vegyii- leteket előállítani. A megvaló­sítás még nem tarlozik köz­vetlen tudományos progra­momba, csak az elvi alapok megteremtése lehet feladatom. A kérdés gyakorlati haszna ma még éppúgy nem mérhe­tő fel, mint — mondjuk — az atomszerkezet kutatásáé sem volt felmérhető 50 évvel ez­előtt. De távlatilag megoldá­saink elvezethetnek a jelenlegi mezőgazdasági élemiszer-ter- melés helyett egy kémiai, ína- ri élelmiszer-termeléshez, gya­korlatilag a lehetséges élelme­zési válság megoldásához. • A biokémiai kongresszus után mik a további tervei? — Kandidátusi értekezé­sem megvédésére készülök, újabb termofizikai kutatá­sok megkezdését tervezem, több könyv (illetve fejezet) megírása vár rám: de a ter­vekről nem szívesen beszélek. Minden terv ugyanis annyit ér, amennyit meg tudunk va lásítani belőle ... A beszélgetés ideje lejárt. Elbúcsúzom hát dr. Gánti Ti­bortól. S joggal gondolom, hogy tervei nagyját valóra tudja váltani, hiszen tudós­nak még fiatal. Negyvenegy éves. Végh Ferenc Lapszemle A Tükörtől — a Filin-Színház-Muzsikái^ A Tükör című hetilap két­oldalas, színes fényképekkel illusztrált tudósításban szá­molt be a váci Szőnyi Tibor Kórház életéről, az ott folyó gyógyító munkáról. A Hétfői Hírek .beszámolt olvasóinak arról, hogy a népi ellenőrök megvizsgálták a váci gyárak és tanácsvallalatck kulturális alapjainak a fel­használását. A Szolnok megyei Hírlap ér­tesülése szerint a Váci Kötött­árugyár jászapáti üzemében a szocialista brigádok valameny- nyi tagja részt vesz a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott szocialista munkaverseny­ben. A Nógrád című napilap le­velezési rovatában megjelent Nevezzük nevén című bírálat helyteleníti a Vác környéki hegyközségekben elhelyezett téves irányítótáblákat. A Nők Lapja két részben közölte Szebelkó Erzsébet A Duna két karjában című ké­pes riportját, amely foglalko­zik a váci és Vác környéki üdülőtelepekkel. Az Űj Élet tudósítója rész­letesen beszámolt a deportá­lások 30. évfordulóján a váci •középvárosi temetőben fel­állított s 1800 áldozatra emlé­keztető márvány emlékmű avatásáról. A Film—Színház—Muzsika képben, és írásban bemutatta, hogyan forgatták a váci fegy- házban az Alkohol című tv- film külső felvételeit. —pr— „Kiegészítő tornaóra” Egy kis „kiegészítő tornaóra” a réten. Az első napokban még kevés a lecke, s aki kisdiák nyáron belejött a játszásba, most nehezen tudja abbahagyni. Rózsavölgyi felvétele PALYASZELEN Országos ifjúsági bajnokság Váci Híradás-ÉGSZÖV MEDOSZ 3:1 (2:1) Bemutatkozott a hazai kö­zönség előtt a Híradás orszá­gos ifjúsági bajnokságban szereplő csapata is. A vendé­gek szerezték meg a vezetést az első percekben, de nem so­káig örülhettek, mivel Hor­váth kitűnő beadását Szátocz- ki a kapuba fejelte. Ezután Ondrik egyéni alakítás után megszerezte a vezetést. A II. félidőben Nyári, Saári I. hosszú indításából szerezte a harmadik gólt. A fiatalok időnként tetsze­tősen játszottak, s megérde­melten nyertek. A csapat legjobbjai Bálint, Saári 1. és Ondrik voltak. Jár a malom Kanadában Mezőnyfölény, s mégis vereség Soproni VSE—Váci Híradás 2:1 (1:0) Néhány hónapja beszá­moltam a legöregebb váci vízimolnár, Flórencz Józsi bácsi merész terveiről. Kana­dai rokonainak meglátogatásá­ra készült, és útlevél iránti kérelmével együtt engedélyt kért a legutolsó váci hajó­malom működő makettjének repülőgépen történő kiszállí­tására is. Azóta nem láttam a Föld­vári téren üldögélni, sem a Vörösház. sem a Váci Hen­germalom portáján tevé­kenykedni. A minap összetalálkoztunk. Kézfogásnyi távolságra sem értünk, máris megtudtam, hogy a vízimalom vele együtt repült a kanadai Torontó vá­rosába, ahol a várost átsze­lő folyóvíz szélén forog most a malom lapátos kereke. Zse­béből hirtelen előhúzott négy színes fotóval is bizonyítot­ta ezt a tényt. Az egyik fel­vételen büszke rokonok, térdig vízben állva veszik körül a kis alkotmányt, Flórencz bá­csi születési és munkahelyé­nek kicsinyített mását. Elmesélte, hogy 35 napig volt Kanadában, amely­ből a legtöbb időt Torontó­ban töltötte. Ezalatt kétszer volt a Niagaránál és egyszer az Egyesült Államokban. Nem érezte az angol nyelv tudá­sának hiányát, mert a két­milliós Torontóban mindenütt beszélnek magyarul. Az újsá­gok közül is a magyar nyel­vűből fogy a legtöbb. A ma­gyarországi benzin-. fűtő­olaj- és szénárak felemelésé­ről is részletesen beszámol­tak a lapok. A magyar és az őshonos gyárosok egyaránt magyar munkásokat keresnek. Nagy a becsülete a magyar mun­káskéznek. Égy magyar dol­gozó három másikkal ér fel — szokták itt mondogatni. Érdemes volt öreg fej­jel átrepülni az Atlanti- óceánt — mondotta —. mert az ottani magyarok talán még az itthoniaknál is vendégsze­retőbbek. Sokszor el is feled­keztem arról, hogy külföldön vagyok. — Mégis. volt-e valami szokatlan Torontóban? — tet­tem fel a kérdést. — Hát volt — mondotta kis szünet után. — Ebben a ha­talmas városban egyetlen kocsmát, egyetlen ittas em­bert nem láttam a harmincöt nap alatt. A váci vasútállo­más és az autóbusz-pályaud­var környékéről sajnos ezt nem lehet elmondani — álla­pította meg. Beszélgetésünk legvégére hagytam azt a kérdést, amely — gondoltam — a legérzéke­nyebben érinti majd az öreg vízimolnárnak, mestersége szerelmesének szívét. — Nem sajnálta Torontó­ban hagyni a kis hajómal­mot? — kérdeztem végül is. — Nem én — mondta hun- cutkásan —, hiszen van még otthon két ugyanilyen ma­kettem. Ha csak azt az egyet faragtam volna, nem hagytam volna ott. Szeretem naponta látni a bölcsőmet ringató, a munkát, kenyeret adó vízial­kotmányt. Sokszor álmodom, hogy a ráckeveihez hason­lóan a váci vizeken is duru­zsol a régi malom. Irigylem egy kicsit Flórencz bácsit a szép élmé­nyekért, de főleg azért, hogy 35 napig egyetlen ittas em­bert sem látott abban a két­milliós Torontóban. Galambos Ferenc Az első veszélyes támadás a 6. percben adódott, Bednárik beadását Tóth 1. fejelte kapu­ra, de Babos kapus helyén volt. A 26. percben Fedor el­futott a jobb szélről, beadott, s Tóth II. remek fejese alig ment fölé. A 40. percben, míg Baloghot ápolták a soproni kapu mellett, a védelem hatá- rozaltansága miatt megszerez­te a vezetést a vendég csapat Csuthy lövésével. 1:0. A II. félidőben ismét roha­moz a Vác, szinte a kapuhoz szögezi ellenfelét, míg végre a 72. percben egy gyors támadás végén Tóth I. a kapuba talált. 1:1. Támadásban marad a Hír­adás, Bednárik lövését menti a kapufa. A mérkőzés 87. per­cében bal oldali soproni tá­madás végén játékostól játé­kosig pattogott a labda, míg végül Abrahám a hosszú sa­rokba lőtt. 2:1. Kirobbanó öröm a vendé­geknél, majd a bírói sípszó után szomorúan vonultak az öltözőbe a váci játékosok. Mint már annyiszor most is a játékidő nagy részében uralta a mezőnyt a Híradás. Rendre vezette a támadásokat, de a kapu előtt semmi nem sikerült, az „i” betűre nem került fel a pont. A csatársor szép támadásokat dolgozott ki, de végül is a döntő pillana­tokban hibáztak s ez teljesen lerontotta teljesítményüket. A középpálya sem jeleskedett, a védelem bal oldala igen bi­zonytalan volt. A csapatból csak Molnár I. játékát lehet kiemelni. (lászló) \ Ma elmélet - holnap megoldhatja a világ élelmezését Beszélgetés dr, Gánti Tiborral biokémiai kutatásairól I A 9. európai biokémiai kongresszus után beszél-' gettem dr. Gánti Tiborral, a váci születésű, kiváló bio- ! kémikussal, a kongresszus egyik szekciójának szervező- 1 jével és vezetőjével. — A kongresszus valóban világméretű — kezdi a beszél­getést—, mert a 2500 résztvevő a világ majd minden orszá­gát képviselte. A tíz kiemelt kutatási terület egyikének szervezését énrám osztották, ennek, az ún. „kollokvium­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents