Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

%Mdtm 1974. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT Múzeumi és műemléki hónap Gazdag Pest megyei program Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának veze­tője ismertette az újságírók­kal az immár hagyományos októberi múzeumi és műem­léki hónap sokszínű esemé­nyeit. Műkincsek és botanika Bevezetőjében elmondotta, hogy tavaly kilencmillió-há­romszázezer látogatója volt az ország múzeumainak, ebből egy millióan a múzeumi hó­nap során keresték fel a múlt kincseit összegyűjtő és meg­őrző intézményeket. Az idei országos megnyitó ünnepséget ezúttal Miskolcon rendezik október 2-án a Herman Ottó Múzeum újra megnyitása alkalmából. A változatos és gazdag program azonban már ma megkezdődik Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban az Antik műkincsek című ki­állítás megnyitásával, amely­nek anyagát a debreceni Déri Múzeum, valamint más hazai gyűjtemények anyagából ren­deztek. Érdekesnek ígérkezik az Iparművészeti Múzeumban ‘ A térművészetek határai cím­mel indítandó kiállítássoro- zat, amelynek keretében első­ként a Gótika korát mutatják be. A Magyar Közlekedési Múzeumban ugyancsak ma nyílik a Háromszázezren a közlekedésért című kiállítás, amely a közlekedést és a köz­lekedéssel tevékenykedő em­bert kívánja bemutatni a nagyközönségnek. A Bélyeg- múzeumban Magyar képző­művészet és népművészet a bélyegeken címmel nyílik ki­állítás. Ugyancsak a bélyeg­gyűjtők figyelmébe ajánljuk a Természettudományi Mú­zeum rendezésében, de a Me­zőgazdasági Múzeum épületé­ben október 8-án nyíló Bota­nika a bélyegen című kiállítás megtekintését. Szobtól Nagykőrösig A múzeumok a kiállítások mellett különböző ismeretter­jesztő előadásokkal, filmvetí­tésekkel, hangversenyekkel, vetélkedőkkel színesítik a múzeumi és műemléki hónap programját. A vetélkedők kö­zül a legjelentősebbnek a Já­ték a múzeumban című, há­romrészes versengés ígérke­zik, amelynek október 20-i Tanuló szövetkezeti tagok '„A munkahelyi élethez kap­csolódó közművelődési tevé­kenység színvonalát tovább kell javítani... A folyama­tos és állandó művelődés szükségességének felismerte­tésében kulcsszerepe van a munkahelyi vezetésnek...” — olvashatjuk a Központi Bi­zottság kő-művelődési határo­zatában. Vj'iartyánban, a Kesely­hegyi Szakszövetkezet vezetői megértették, miért kell segí­teniük, támogatniok a tagság művelődését. Nemcsak erköl­csileg, hanem anyagilag is. A, tagok nagyobb tudása a gazdaság eredményeiben meg­hatványozódik. Sokan tanulnak ma már ebben a gazdaságban. Svébis András, a gépműhely szerelője a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gépész­mérnöki karának másodéves hallgatója. Ugyancsak a máso­dik évét végzi Laci Károlyné bérszámfejtő a kecskeméti számviteli főiskolán. < Kle- mencz György gépműhelyve- zető másodéves, Kiss Lászlóné könyvelő pedig negyedéves a váci mezőgazdasági techni­kumban. Burka Jánosné ad­minisztrátor, Tunnel Imre festő és Ruttersmidt Istvánná pénztáros a dabas^ gimnázium második osztályos hallgatója. Mindez természetesen pén­zébe kerül a gazdaságnak. A közgyűlés, a vezetőség javasla­tára még:s vállalta a tanítta­tással járó költségeket: a ren­delet biztosította tanulmányi szabadságon kívül a hallgatók részére meg­vásárolják a tankönyve­ket - s fedezik a gyakori utazás költségét is. Majd negyvenezer forintot fordítanak csak* az idei esz­tendőben ilyen célokra a rendelkezésre álló kulturális alapból. Természetesen a gazdaság kulturális alapja érméi lénye­gesen nagyobb, több mint százezer forint. Hogy mire fordítják ezt az összeget? Húszezer forint értékben vá­sároltak különböző szemlél­tető eszközöket az 'skálának az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében. Ugyan­csak ennyivel járulnak hozzá a tagság országjáró kirándulá­saihoz. Évek óta mind szorosabbá válik a kapcsolat Pest fiiegye testvérmegyéjének, az NDK- beli Suliinak egyik termelő- szövetkezetével. E kapcsolat keretében évente öt család töltheti szabadságát a Suhl megyei Sleuzingenben, ahon­nan szintén öt család érkezik Üjharlyár.ba. Az elmondottakon kívül rendszeres anyagi támo­gatást biztosítanak a gazdaság által újjáépített Móricz Zsigmond ldűbkönyv­támak és a helyi sportkörnek, valamint az iskola úttörői­nek. A gazdaság vezetését nagy tervek foglalkoztatják. Évi száz vagon — egymillió- kétszázezer darab! — csirke előállítását tervezik. A mint­egy huszonhárommilliós be­ruházás a jövő esztendőben kezdődik, amikor két, egyen­ként húszezer férőhelyes csir­kenevelőt építenek. Ezt követi majd 1976-ban még négy, szintén húsz-húszezer férő­helyes épület. E nagyszabású program sikeres végrehajtása eleve megköveteli, hogy mi­nél többen tanuljanak, minél nagyobb tudásra tegyenek szert a gazdaság dolgozói. P. P. fordulóját a rádió, október 27-i fordulóját pedig a televí­zió is közvetíti. Természetesen nemcsak Budapesten, hanem az ország valamennyi megyéjében sor kerül a múzeumi és műemlé­ki hónap rendezvényeire. Pest megye különösen gazdag programmal várja az érdek­lődőket. A ceglédi Kossuth Múzeumban Az alföldi cifra- szűr címmel rendeznek kiál­lítást, amely a suba, a guba, a bunda és a szűr készítésé­nek titkaival s legszebb pél­dányaival ismerteti meg a lá­togatókat. A bemutató október 6-án nyílik, s a hónap végéig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Szentendrén, a Kovács Margit Kerámiamúzeumban az alkotó gyűjteményes tár­latát nyitják meg október el­sején. Ugyancsak ezen a na­pon nyílik Nagytarcsán a te­lepülés néprajzi-történeti em­lékeit, valamint a házi szö- vést-fonást bemutató kiállí­tás. Nagykőrösön, az Arany János Múzeumban október 6- án Dudás Juló népművész, ok­tóber 15-én pedig Apáti-Tóth Sándor fotóművész tárlatának megnyitására kerül sor. Szin­tén két kiállítás nyílik Szo- bon. A Börzsöny Múzeumban Szükségpénzeink az I. világ­háború után címmel, a köz­ségi könyvtárban pedig mű­vészeti-régészeti könyvekből rendeznek kiállítást. Vácott, a görögkeleti templomból ki­alakított 'kiállítóterembein Vác környékének néprajzával, Tá- piószelén, a Blasíkovich Mú­zeumban pedig Cs. Nagy And­rás festőművész alkotásaival ismerkedhetnek a művésze­tek kedvelői. Kirándulás, előadás A változatos, kiállítási prog­ram mellett huszonhét isme­retterjesztő előadás hangzik majd el október folyamán Pest megye múzeumaiban. Ez idő alatt tartja tisztújító köz­gyűlését a nagykőrösi Arany János Múzeum baráti köre. Több kirándulást és megem­lékezést is rendeznek. Prukner Pál Jók a nemzetiségi táncegyüttesek * Kevesebb, de színvonalasabb produkció Pest megyeien A tánc tipikusan az ifjúság testére szabott művészeti ág, illetve művészeti jellegű szó­rakozás. A saját szórakoztatá­son tú! a táncfajták több tí­pusa, így a színpadi vagy nép­tánc szórakoztat is. Az. ötvenes évek műkedvelő előadásai után hosszú évekig csak a legkiválóbb együttese­ket láthattuk. Mostanában is­mét előtérbe került a népzene, s a néptánc. Gyakran láthat­juk televízióban az ország, a művelődési házakban a város, a járás, a megye legjobbjait. A "'■táncolást azonban meg kell szerettetni már az óvo­dákban és ezt továbbfejlesz­teni az általános iskolákban. Szakoktatók, igény Az iskolákban adott a hely­zet, hiszen anyagi fedezetet nem igényel. De mi a helyzet a felnőtt csoportoknál, ki biz­tosít számukra helyet, ki fe­dezi a költségeket? Erre kerestük a választ a Pest megyei Népművelődési Tanácsadónál: Krizsán Sán- dornénál. — Az igény megvan a fiata­lokban, de a komolyabb mun­kához olyan szakoktató is kell, aki ismeri a néptánc hagyomá­nyos motívumait. Jelenleg a megyében huszonnyolc C ka­tegóriás és három B kategóriás oktató van. Stúdióprogramok keretében hároméves tanfolya­mon tanulhatnak azok, akik már rendelkeznek az alapis­meretekkel, mert a sikeres vizsgához és a működési en­gedélyhez nagyok a követel­mények. — A tánccsoportok hol ad­hatnak számot munkájukról? — Például június huszon- harmadikán volt a nemzetisé­gi találkozó Pomázon. Minden nemzetiség két csoporttal lé­pett fel.- Nem véletlen, hogy ezt említem. A nemzetiségi együtteseket a tanácson kívül a nemzetiségi szövetség is tá­mogatja anyagilag is. — Sok pénzbe kerül egy-egy tánccsoport fenntartása? — Igen. Az oktatókon kívül fizetni kell a próbákon a zon­goristát, és a ruhák is drágák, még akkor is, ha azokgt al­kalmanként kölcsönzik. Csak társadalmi összefogással lehet — (ne) — nagyobb eredmé­nyeket elérni. Példa erre a nagykátai Tápiómenti együt­tes. Azt több tsz is támogatja. •— Melyek a legjobb nemze­tiségi együttesek? — A pilisvörösvári és aceg- lédberceli német, a maglódi szlovák és a tököli délszláv együttesi Hagyományt őrzők Osskó Endréné, a Népműve­lési Tanácsadó szakreferense. Nagyon sokat tett a tánckultú­ra megteremtéséért és fejlesz­téséért. Tőle kérdeztük: —Van-e jellegzetes tánccso­port a megyében? — A tápiószecsői hagyo­mányőrző együttest említe­ném. Itt megtalálható tizen­éves, de a hatvan-hetven. éves táncos is. Ez azért érdekes, mert a művészeti ágak közül a tánc az, ahol a kor meghatá­rozó. Általában harminc év a felső korhatár. —A megye felsőfokú isko­láiban milyen a népi tánccso­portok munkája? — Nagyon jó. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Molnár Lajos a vezető, akit már a televízióban is láthat­tunk. A Zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Simon Lászlóné az oldató. Legtöbben Vácott és Monoron — Az önök hatáskörén kí­vül működnek-e tánccsopor­tok? — ÁFÉSZ-patronálással. Azokat anyagilag jobban tá­mogatják, mint a tanácsi, illet­ve a művelődési házak tánco­sait. Az ötvenes években igaz, hogy nagyon sok csoport volt, ma kevesebb, de színvonala­sabb a produkciójuk. Jelenleg huszonhat együttest támogat a tanács. — A népi táncosokon kívül más jellegű társas- vagy ver­senytánc-csoportok munkáját figyelemmel kíséri-e? — A megyében működő tánciskolákban jó az oktatói gárda. Legtöbben a váci és a monori járásban tanulnak kul­turáltan táncolni. Az utóbbi típus, amit említett, nincs, hi- ,szeri hosszú évek munkája kell, míg a Szombathelyen rendszeresen megrendezendő Savaria táncversenyen részt vehetnének. Hajnal László Gábor Folyóirat, iskolásoknak Októbertől: Kincskereső A Szegedi Nyomdában elké­szült a 10—14 éves fiatalok irodalmi, művészeti és kul­turális lapjának, a Kincskere­sőnek első száma. Az új or­szágos folyóirat 60 ezer pél­dányban október első napjai­ban jut el az általános isko­lákba, és kapható lesz az új­ságárusító pavilonokban is. A szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán kísérleti jel­leggel, hasonló címmel, két és fél év óta jelentették meg kis példányszámban a Kincs­keresőt. Az igények, az ér­deklődés alapján, most or-? szágos lap lett belőle. Célja, ho»y felkeltse a fiatalok ér­deklődését az irodalom iránt, fejlessze esztétikai ízlésüket. Az évente tíz alkalommal megjelenő lap a Magyar Úttö­rők Szövetségének folyóirata is, s ezért a mozgalom céljait is segíti majd sajátos eszkö­zeivel. A Kincskereső első számá­ban, amely kiváló magyar írók, költők alkotásait tartal­mazza, Szabó Ferenc, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára üdvözli az ifjú ol­vasókat. Még a föld népe is felvolt szólítva! fegyverre Ráckeve és az 1848-49-es szabadságharc 1848—49 fegyveres harcaiból a magyar parasztság — így Ráckeve népe is — tevékenyen kivette a ré­szét. A kévéi nemzetőrség megszer­vezésére röviddel a forradalom győ­zelme után sor került. Pest megye forradalmi választmányának jegy­zőkönyvében olvashatjuk, hogy 1848. április 4-én „Ráckeve /mező/ város községe a kebelében fel állított nem­zetőr sereg számára 100 fegyvert kér adattni.” A fegyvereket Nyáry Pál bizottsági elnök ki is utalta nekik. A mezőváros nemzetőrei 1848 au­gusztusában estek át a tűzkereszt­ségen. A vezérvármegye mintegy 4000 főnyi nemzetőrével egyetemben a bácskai szerb felkelők ellen ve­tették be őket; de mivel a temesvá­ri császári föhadparancsnalcság el­szabotálta támogatásukat, több mint egy hónapi csatározások után visz- szavonták vaLamennyiüket. Jellasich martalócai ellen A horvát bán hitszegő szeptembe­ri támadása ismét fegyverfogásra késztette Pest megye nemzetőrsé­gét. Ezekben a napokban a Csepel- sziget stratégiailag * különlegesen fontos szerepet töltött be: Kossuth terveinek megfelelően e jól védhe­tő, közvetlöiül a forradalmi fővá­ros alatt húzódó szigetet jelölték ki a Jellasich elleni Duna—Tisza közi általános népfelkelés szálláskörleté­vé. A szigeti népfelkelők vezetése szeptember 24-én tehetséges kato­na kezébe került: Batthyány mi­niszterelnök Görgey őrnagyot ne­vezte ki a Csepel-sziget összes ka­tonai és polgári hatóságainak élére „hadiparancsnokként”. A szigetre összevont csaknem 25 000 nemzetőr ellátásának megszervezésére az Or­szágos Honvédelmi Bizottmány Eckstein Rudolf szolgabíró szemé­lyében külön élelmezési biztost ren­delt. Eckstein, Ács Károly pilisi (ma: ráckevei járási) szolgabíró és Ma­joros József segédkormánybiztos szorosan együttműködve Görgeyvel, sikeresen megoldották a rájuk bí­zott feladatokat. A sok ezer nép- fölkelöt Lórév és Csepel között he­lyezték el katonai táborokban; a sziget nemzetőreit pedig a Lórév— Szigetújfalu közötti ráckevei határ­részben. A Csepel-szigeti nemzetőrök ugyan nem vettek részt a pálkozdi győzelmes ütközetben, de a Duna mellett rekedt Roth tábornok elleni hadjáratból kivették részüket. Októ­ber 5-én Görgey Duna—Tisza közi népfölkalői kényszerítették meg­adásra Roth egy 1500 főnyi oszta­gát, s két nap múlva ők is ott vol­tak Roth és Filipovics 7500 főnyi hadtestének bekerítésénél és fegy­verletételénél. Jellasich kiverése után a várható német támadás kivédése céljából or­szágszerte meggyorsították a regu­láris honvédség és a nemzetőrség megszervezésének ütemét. Pest me­gyében hét nemzetörségi őrnagyi kerületet állítottak fel; a Csepel- sziget és a Duna bal part a VI. ke­rületet alkotta. Mint a november 28-i összeírás adatai mutatják, ez a terület összesen 4229 nemzetőrt adott. Az önkéntesek számát te­kintve messze Ráckeve mezővárosa állt az első helyen; egyedül innen 480 népfölkelő vonult hadba! Acs Károly és népi gerillacsapata Windischgrätz decemberi táma­dásával Pest megye nagy része is császári kézre került, ám a nép nem állít el Kossuth ügyétől: Acs Károly, Ráckeve jeles szülötte, a forradalmi Magyarország első népi származású szolgabírója már február elején megszervezte „mozgó nemzetőrsé­gét” a megszállók zaklatáséra. A 25 éves fiatal hazafi, aki maga is pa­raszti származású vodt, a nép haza- . szenetetébe vetett mélységes hitét a legvészesebb időkben is megőrizte, mint azt Kossuthoz küldött február 3-i jelentése is tanúsítja: „A nép becsületes, ragaszkodik hazájához, mint üdvezítőjéhez... E vidéki nép­ben nagy morális erő fekszik.” Az elkövetett hibákat nem hallgatta el, sőt felhívta rájuk Kossuth figyel­mét: „A kiskunságiak által győze­lemig fogadott és teljesen- felszerelt önkéntesek hazabocsáttattak. E tény a népben a fegyverfogás szüksége iránt kétkedést támasztott, és azon balvéleményre szolgált alapul, hogy ha már a fegyverforgatásban gya­korlott kész katonák hazaküldetnek — feleslegessé vált a még hátralevő újoncok kiállítása.” Végezetül java­solta az OHB elnökének, küldjön Pest megyébe erélyes kormánybiz­tosokat, akik a kormány és a meg­szállt terület közötti összekötettést biztosíthatják. Az ifjú ügyvéd nem várta meg Kossuth válaszát; 1849. II. 11-én a Kalocsára meghirdetett népgyűlé- ßen, ahol a „solti járási választ­mány” elnökévé választották, önte­vékenyen megszervezte a Duna menti népi partizánegységet. Ge­rillaegysége egyhónapos működése alatt szilárdan ellenőrzése alá vonta a Duna bal partját, s megakadá­lyozta, hogy a császáriak által meg­szállt túlsó partról ellenséges di- verzáns egységek, német ügynökök kelhessenek át Pest megye szabad területeire. Az eszéki kapituláció után Ács Károly volt az, aki ösz- szegyűjtöite a szanaszét kóborló honvédeket, s valamennyit eljuttat­ta a szegedi magyar katonasághoz. Gerillacsapata, feladatát teljesítve, a tavaszi hadjárat megindulásakor oszlott fel, és a 26 éves honvédtiszt március 12-től ismét a vezérvárme­gye polgári közigazgatásában tevé- kenylcedett, előbb főjegyzőként, majd a pilisi járás főszolgabírója­ként. Nevéhez fűződik a május 17-d, 18-d és a július 4-i rendeletek ki­bocsátása az újoncozásról, illetve a magyar kormány bankjegyeinek teljes értékben való elfogadásáról. A végsőkig kitartott a forradalom ügye mellett, az utolsó hetekben megint fegyverrel védte hazáját, egészen a világosi fegyverletételig. (Tetteiért később halálra, majd ke­gyelemből hatévi súlyos várfogság­ra ítélték a német várbírók.) „...az magyar szabatság Temető hele" A forradalom és a szabadságharc eseményeiről fennmaradt egy érde­kes ráckevei feljegyzés Knájtner Já­nos kisgazda jóvoltából. E rendkí- ' vül értékes krónika (melyről nem­régiben a lapunkban is írtunk) sorai kitűnően megvilágítják az egyszerű, tanulatlan parasztemberek széles tömegeinek ismeretét, felfogását és magatartását a sorsdöntő esemé­nyekkel kapcsolatban: „1848-ban Kezdődött a Magyar Fáradalom Jó­séi napi vásárkor és a szabatság örömijért az Istenek Ditsőségére Ünepet Tartottak martzi 23-dik mivel az akori Uralkodó Ferdinánt az országban nemest és nemtelen népet égyenlő szabadságra hozta, és az robott az az Uraságokat szolgál­ni és nékik Dézsámét adni megszűnt. De volt az urak közöt is aki az Dés- máját és szolgálatját sajnálta és így ezt gróf Zitsi Eödönre is az mi Tu­domásunkra ilent kqitötteik és evé- get hogy az Császári famílijához fo­gót és mijatta meg fogták és Lóré- nál az Duna malet felis akasztotta Gőrgeli őrnagy 1848-ban ősszel ak­kor még az föld népe is fel volt szo- litval fegyverre és még az Tisza mejé- kinek is idevoltak Lőréhez Rendéi­vel ... Az Görgeti álnoksága' véget Világos-Várnál az Tábort az az a Ditső magyarokat fel at t a az Fegy­vert lérakatta és akkor sok nép le­ment a Török országban akit el nem foghattak a muszkák akik nem az Göngeli Tábornál voltak. 1849 év Debretzenbül örömmel jöttek fel (a magyarok), de siralmasan mentek alá. És Világos várnál volt az magyar szabatság Temető hele. Aug 15-dik.” Mészáros László \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents