Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

1971. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT-----------1_____________________________ 5 Ál dásos tevékenység A Hazafias Népfront nő­bizottságai a járás minden községében megalakultak még 1971 júniusában. Az eltelt több mint négy év alatt valamennyi betöltötte hivatását. Természetesen nem egyenlő mértékben: Budakalászon és Pilis- szentker észtén még nem kielégítő a munka, Visegrá- don és a szomszédos Du- nabogdányban a szerve­zeti élét vár erősítésre. Pilisszántón s a tőle távol eső Kisorosziban pedig a Népfrontelnökség irányító tevékenységét kell fokozni. A nöbizottságok legfőbb érdeme a nők politikai ak­tivitásának azelőtt soha nem tapasztalt mértékben való fellendítése. Példa van erre nem is egy. Gon­doljunk csak a legutóbbi tanácsválasztásokat meg­előző időszakra: a jelölő­gyűléseken a részvevők 70 százaléka nő volt — szá­mos közérdekű, község­politikai jelentőségű javas­latot tettek. De több lett a női tanácstag is, bár még mindig lehetne több. A nő­bizottságok elszántságának nem egy létesítmény kö­szönheti születését: Pomá- zon például az ABC-áru- ház és a Patyolat felvevő­hely. A községpolitika mellett a művelődéspoliti­kai munkából is kiveszik részüket: különösen a szü­lők iskolája és a szülők akadémiája megszervezé­sében nyújtottak több köz­ségben pótolhatatlan segít­séget. hegfőbb oktatáspoli­tikai tevékenységük a szü­lői munkaközösségek tár­sadalmi irányítása.^ Cso- bánkán éppen a nőbizott­ság instrukciója alapjan hívta életre az általános iskola szülői munkaközös­sége a ,,Kéfr órát az isko­láért” akciót s szervezte meg öt cigány tanuló in­gyenes nyári üdültetését. Nem kevésbé jelentős a nőbizottságok béke- és szolidaritási munkája sem. Elképzelni sem lehetett volna a vietnami ,.Takaró- akciót”. közreműködésük nélkül. S akkor még nem említettem az ifjúságvédel­mi tevékenységet s az öre­gek istápolását. összessé­gében megállapítható, hogy a nőbizottságok sokoldalú és — hadd fogalmazzak így — áldásos tevékenysé­gében a járási pártbizott­ság és a községi pártszer­vezetek irányítói, koordi­náló tevékenysége hatéko­nyan érvényesül. Fejlesztés — az ipar nyereségéből A dunabogdányi Üttörő Termelőszövetkezet árbevételének többségét ma már az ipari tevékenység adja. Az így szerzett nyereséget azonban rendre a mezőgazdaság fejlesztésére használja fel az okosan gazdálkodó szövetkezet. Bizonyság a képen látható, s augusztus végén 'jaját kivi­telezésben elkészült 124 férőhelyes korszerű tehénistálló, s szomszédsá­gában a 3000 liter teljesítményű tejház. A fejlesztési programnak azon­ban ezzel még koránt sincs vége. Amint az időjárás engedi, az építőrcsz- leg hozzálát az 3VI 11-es főközlekedési útról a tanyához vezető bekötő út megépítéséhez, majd sorrendben égy növendékistállót és egy borjúne­velőt hoznak tető alá. A szövetkezetben úgy tervezik, hogy végső soron a tehenészetben jól megférjen 240 tehén és a teljes szaporulata — hozzá­vetőlegesen 680 szarvasmarha. Másfél millió kerestetik Kisadó a túlsó parton Visegrádon negyedik éve pislákol a remény, hogy még­is csak lesz megfelelő televí­ziózási lehetőség a faluban. A község vezetőinek a késedele­mért nem tehető szemrehá­nyás, igazán mindent megpró­bál ' Szinte valamennyi fó­rumon, a járástól az ország- gyv’ési képviselők csoportjáig komissióztak. Saját fejlesztés­ből elképzelhetetlen, de még ha lenne rávaló, akkor is a posta dolga az orvoslás. Ráczkevi Erzsébet tanácsel­nök elmondta: sokáig abban a hitben éltek, hogy 600 ezer fo­rintból futja a túlsó parton, Nagymaroson felállítandó tv­átjátszó kisadó felállítása. Az­tán kiderült, hogy a járulékos építkezések miatt, elsősorban e létesítendő bekötőút miatt, a költség csaknem 3 millióra rúg. A közelmúltban ez ügy­ben megtartott értekezleten, ahol képviseltette magát a Posta- és Közlekedésügyi Mi­nisztérium műszaki igazgató­Mérnök-művezető Vas Mihályt, ha jól meggondolom, húsz éve ismerem, akkoriban együtt jártunk Veszp­rémben a vegyipari egyetemre. Há­rom szemeszter keserves elvégzé­se után hátat for­dítottam a műsza­ki tudományok­nak, így hát azóta nem találkoztunk. Mígnem ennek a hétnek az elején össze nem futot­tunk a pomázi írószer Szövetke­zetnél. Az első meglepetés nem jár magában — követte a másik: Vas Mihály ve­gyészmérnöki dip­lomával művacze- tő. Hát ami azt il­leti — nem gya­kori jelenség. De tartsunk ‘ sort, hiszen az ol­vasó az előzmé­nyekbe sincs be­avatva. Mihály friss diplomával a zsebében több mindenbe bele­kóstolt. Dolgozott Mosonmagyar- óvárott talajjaví­tó laboratórium­ban, majd a Cáe- pel Vas- és Fém­művek munka­ügyi osztályán bukkant fel, ez­után sorrendben a Kőbányai Por­celángyár és az Akkumulátor- gyár gyarapítot­ták szakmai lá­tókörét. Hét év­vel ezelőtt sze­gődött az írószer Szövetkezethez, ahol a galvano­plasztikái műhely művezetője lett. Ilyen technológia az. országban egy­két helyen van; Pomázon a mér­nök-művezető ér­deme a normál üzemmenet. Lé­nyege ennek az eljárásnak, hogy a tolltest fröccsön­téséhez az üreget nem a hagyomá­nyos módon, ha­nem galvanizálás­sal alakítják ki. Főleg a fürdő ösz- szetételére és a műveletek pontos elvégzésére kell ügyelni. Eleinte minden bizonnyal mérnöki feladat volt, ma már leg­feljebb technikusi tevékenység. Vas Mihály azonban nem panaszkodik. „Tudod, nem ra­gaszkodom én a mérnök úr titu­lushoz, Ahogy az évek folyamán megismertem má­sok munkáját, rá­jöttem, hogy nem­igen kerülhetnék én magasabb be­osztásba, legfel­jebb üzemvezető , lehetnék a képes­ségeim alapján. Tapasztalatból tu­dom azonban, hogy nagyobb kö­zösségre nem tu­dok hatással len­ni, ’ magyarán mondva, nincse­nek vezetői eré­nyeim. Még vi­szonylag kutató- intézet felelne meg leginkább az én hajlamaimnak, de ott jóval keve­sebb a pénz.” így aztán művezető, két beosztottal. Elégedett ember, esze ágában sincs gazdát cserélni. Kispestről jár Po- mázra, három és fél órát utazik na­ponta. Feleségé­vel, négy és fél éves kislányával szép kertes ház­ban élnek. sága, az Országos Energiagaz­dálkodási Hatóság, a megyei tanács, a szentendrei és a Vá­ci járási hivatal, érdemben mindössze annyi történt, hogy a posta immár 1 milliót tartalékol erre a célra. — Vagyis a többit, legalább másfél millió forintot, úgy­mond. „kooperációban kellene biztosítani”. Ami teljességgel lehetetlen. Lényege ennek a kooperációnak az, hogy fel­kérjük a községünk területén levő nagyobb üdülők gazdáit; járuljanak hozzá a költségek­hez. Hasonlóan írtunk a fővá­rosi tanácsnak is, amelynek, köztudomású, hogy Visegrádon kórháza van. Aligha kétséges, hogy ilyen módon nem jön össze a min­dent eldöntő másfél millió. S ugyanakkor az sem vitás, hogy nem a fogyasztóknak kell összegyűjteni ük az adó felállításának költsé­gét. Vagyis a szükséges ösz- szeget a .posta köteles előte­remteni. — Az már valószínű, hogy az 1 kilométer hosszúságú út — egy épülő útszakasz folyta­tásaként — ekben az évben el­készül. A rávalót a DIB előle­gezi. Ha a továbbiakban is minden ilyen simán menne, akkor elvileg a jövő év har­madik negyedében már üze­melhetne az adó. Több önállóságot a brigádoknak R mmtkaverseny-mozgaiom erényei és fogyatékosságai Szentendrén' az MSZMP Központi Bizottsága 1971-es határozata után lendült fel a szocialista munka verseny­mozgalom. Része van ebben a felügyeleti szerveknek, a vál­lalati' központoknak s nem utolsósorban a helyi párt- és szakszervezeti vezetőknek is. Jelenleg a város II üzemében 202 brigád tevékenykedik, 80- nal töbfc^ mint három évvel korábban. Ugyanakkor -a tag­létszám csaknem megkétszere­ződött. De még így is csak 50 százalékos a szervezettség. R vetélkedés törvénykönyve Versenyszabályzattal az üze­mek, szövetkezetek zöme ren­delkezik, ezek tartalma, hasz­nálhatósága meglehetősen vál­tozó képet mutató A városi pártbizottság értékelése sze­rint jó a beton-, a kocsi- és a papírgyárnál, átdolgozandó az Építő Ktsz-nél és a Városgaz­dálkodási Vállalatnál. A kézi­szerszámgyárnál pedig el kell készíteni a versenyszabályza­tot, hiszen lényegében ez a munkaverseny törvénykönyve: rögzíti többek között a ver­senyformákat. a feltételeket, az elégető kitüntetéseket, ju­talmakat. Az érvényben levő versenyszabályzatok hibája az egyoldalúságuk, túlságosan termeléscentrikusak, javarészt a terv túlteljesítésére, anyagta­karékosságra és a munkafe­gyelem megszilárdítására buz­dítanak. A hármas jelszó má­sik két komponense mintha másodrendű állampolgár len­ne. A szabályzatokat a ver­sengő brigádok kézhez kapják, ismerik. Kivétel a Vas- és Ka­zánipari Ktez, ahol a közgyűlés szentesítette a munkaverseny szabályait, a brigádokhoz még sem juttatták el. Csak szívvel f Általában megfelelő a bri­gádokkal való foglalkozás. Minden gazdálkodó egységnél kijelölnek erre a feladatra va­lakit. Aki ezt szívesen, hozzá­értése á teszi, az iránt a bri­gád sem marad érzéketlen s az összmunka eredménye sem marad el. Gyakran azonban olyan emberre bízzák ezt a küldetést, aki afféle szükséges rosszként áll rá. mondván, „belefér a munkaidejébe”. Vagy: túlságosan elfoglalt em­berre, többnyire gazdasági ve­zetőre esik a választás. Példa­mutató a kiválasztás a beton- és kocsigyárban, valamint az Havonta száz köbméter Budakalász Üröm felőli határá­ban terjeszkedik az ÉVM Kőfaragó és Epületszobrászipari Vállalat öt bányájának egyike, a mészkőbá­nya. A munkaerőgondokkal küsz­ködő kis egység fő terméke a tömbkő — képünkön éppen a 10 tonnás targonca emel egyet a te­herautóra. Havonta 100 köbméter a norma, jóllehet a vállalat többszö­rösét is könnyen értékesítené. A tömbkő egy részét az NSZK-ba, az NDK-ba és Csehszlovákiába expor­tálják, a többit a vállalat fővárosi telephelyein szeletelik lapra, majd külső és belső burkolásnál haszno­sítják: többek között a metrónál és a Parlamentnél. Hasonlóan kapós a mészkőbánya többi kőfélesége is. A nyers kváderkövet különösen a Építő Ktsz-nél. Ami pedig a patronálókat illeti: ezek he­lyenként műszaki, helyenként adminisztratív dolgozók. Né­melyek komoly hasznára van­nak a brigádoknak, mások csak a* naplókat vezetik Vissza a feladónak A brigádvállalások többnyi­re az alábbiakra vonatkoznak: minőségi munka, önmeózás, anyagtakarékosság, munkafe­gyelem, tervteljesítés, tovább­képzés, társadalmi munka, öregek patronálása, újítás, kö- ^ös megmozdulás. A vállala­tok, szövetkezetek többségénél a vállalások megtétele előtt ráirányítják a figyelmet a megoldandó témákra. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy min­denhol ismerik a brigádok ke­nyéradójuk légfőbb céljait. Az írásban megfogalmazott válla­lásokat azután a gazdasági ve­zetés és a társadalmi szervek mérlegelik, nem egy esetben visszaadják a feladónak, mel­lékelve, hogy mi szükséges még a kitűzött cím elnyerésé­hez. A brigádok önállósága itt- ott még csorbát szenvedj gya­korlatilag a vállalásnál és a pénzjutalmak elosztásánál ér­vényesül. Fegyelmi ügyekben, jutalmazásnál, még inkább béremelésnél nem kérik a vé­leményüket. A MÁVAUTezen a téren az egyetlen kivétel. Az értékelés brigádon belül kez­dődik félévenként. De van olyan hely. ahol az önértéke­lést a brigádok helyett elvég­zi az üzemvezető, természete­sen úgy, hogy megvitatja a művezetővel és a pártalap- szervezet titkárával. A végső döntés kollektív — előbb egy bizottság, majd a termelési ta­nácskozás tesz javaslatot a gazdasági és társadalmi veze­tőknek a különféle címek oda­ítélésére. Illetve oda .nem íté­lésére, mert nem egy vissza­minősítésre van példa, sőt ar­ra is, hogy szocialista brigád­tól megvonták a címét. A városi pártbizottság a kőngresszusi munkaverseny időszakában, de azután is, •rendkívül fontosnak tartja a szocialista brigádmozgalom meglevő hiányosságainak a'ki­küszöbölését. Konkrétan: a brigádokat fokozottabban be kell vonni az őket érintő kér­désekbe és sürgetően szüksé­ges az egységes értékelési rendszer kialakítása. Oklevél — Romáiért A község felszabadulásának 30. évfordulóján adják át első ízben a tanács végrehajtó bi­zottsága által alapított, a leg­nagyobb erkölcsi elismerést reprezentáló kitüntető okleve­let azoknak a személyeknek, akik a legtöbbet tettek Pomáz fejlődéséért. A kitüntetettekre minden évben egyszer javas­latot tehetnek: az MSZMP nagyközségi bizottsága, a Ha­zafias Népfront elnökség, a tanács végrehajtó bizottsága, a társadalmi és tömegszerve­zetek vezetői, a tanácsi.bizott­ságok, a tanácstagok és a ta­nácsi tisztségviselők. A kitün­tető oklevélben részesülők ér­demeit a tanács jegyzőkönyvi­leg megörökíti, s egy díszal­bumban méltatja munkássá­gukat, amelyben elhelyezik a fényképüket is. Garázs után is házadó Szentendrén az utóbbi idő­ben jócskán megszaporodtak a személygépkocsik. Pillanat­nyilag a városban 637 tulajdo­nost tartanak nyilván. Több­ségük féltve őrzött autóját ga­rázsban tárolja. A garázs épí­tését azonban jó néhányan „elfelejtik” bejelenteni s így adófizetési kötelezettségüknek automatikusan nem tesznek eleget, pedig ma már az ilyen helyiségek után is házadót kell fizetni, évente 280 forin­tot. A rendelet értelmében a használatba vett garázsokat 15 napon belül jelenteni kell az adóhatóságnál, ennek elmu­lasztása bírságolással jár. A városi tanács adócsoportja a közelmúltban 81 garázst adóz­tatott meg visszamenően. Városi hírek Ismeretes, hogy július 1-től a példamutató államigazgatá­si munkát végző dolgozóknak főtanácsosi és tanácsosi cím adományozható. A városi ta­nács apparátusából Bőnisch magánépltkezők vásárolják, de eb­ből készül a Szentendrén épülő me­gyei művelődési központ lábazata Is. A forgácskövet útalapozáshoz viszik, az építőkövet betonba keve­rik. Budakalásznak egyetlen kész­terméke a kőlépcső — ürömben csiszolják —, melyet a Duna rak­partjának javításához használnak. Jánosné anyakönyvi főelőadó­nak tanácsosi, Sántay Gyu- láné beruházási főelőadónak főtanácsosi címet adományo­zott a Pest megyei Tanács el­nöke. Szentendre tanácsának mű­szaki osztálya a Bányaműszaki Felügyelőséggel közösen hoz­zákezdett a Szamárhegyen le­vő életveszélyes pincék átvizs­gálásához. ★ Elkezdődött a Lévai utca út­burkolatának felújítása. ★ Október 2—4 között rende­zik meg az V. szentendrei egészségnevelési napokat. ★ Ha tekintélyes késéssel is, de elkészült végre a városi- járási könyvtár katalógusa. ★ A Városgazdálkodási Válla­lat az esztendő második felé­ben kereken 1 millió forintot fordíthat lakóházak felújítá­sára és karbantartására. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Gábor Viktor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents