Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
iVJtei ’$£?/? W 1974. SZEPTEMBER 24., KEDD KUS2 Új alapokon a régi barátság KALEVI SORSA finn miniszterelnök mondta sajtókonferenciáján: hazánkat és Finnországot már a múltban temérdek szál kapcsolta egymáshoz. Modern korunk követelményeinek megfelelően megtaláltuk az együttműködés új formáit. ORSZÁGAINK hagyományos baráti kapcsolataiban új fejezetet nyitott a finn kormányfő látogatása. Annál is inkább, mert — mint a magyarországi eszmecseréiről kiadott közlemény is utalt rá — a kereskedelmi ^akadályok kölcsönös megszüntetéséről, a hoszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési megállapodásokkal új alapokat teremtettünk együttműködésünkhöz. Örömmel hallottuk a sajtóértekezleten, hogy körvonalazódnak már a konkrét teendők is, amelyek képletes értelemben tovább csökkentik a távolságot Budapest és Helsinki között. A FINN politikus hazánkban telt latogatasa alkalmából természetesen nemcsak a gazdasági témákat, hanem korunk legidőszerűbb politikai kérdéseit is áttekintette házigazdáival. Bár a Finn Köztársaság társadalmi berendezkedese eltér hazánkétól, közismert, hogy a nemzetközi életben hozzánk hasonló, még gyakrabban velünk azonos célok vezérlik politikáját. Ennek következtében nincs abban semmi különös, hogy a közlemény tanúsága szerint a két for- mányío megállapította: „Kormányaik neZetei a fő kérdésedben megegyeznek”. AZ EURÓPAI biztonságot illetően például teljesen egybeesnek a magyar és a finn álláspontod Mint arról Sorsa minisztíjrelnök a sajtókoníe- rehcián részletesen is szólt, az európai béke a világbéke kulcsa. A kontinens biztonsági és együttműködési kérdéseiről tárgyaló genfi konferencián — akárcsak a magyar álláspont értelmében — Finnország megítélése szerint is lehetőség nyílik a mielőbbi megállapodásra, ha valamennyi érdekelt fél megteszi a szükséges erőfeszítéseket. Ezzel megnyílik az út a konferencia harmadik szakaszához, amelynek összehívására — a közlemény így fogalmaz — „rövid időn belül” sor kerülhet Helsinkiben, mégpedig a legmagasabb szinten. KÖZÖSEK az örömeink és közösek az aggodalmaink is. Ciprusról szólva például a közlemény megállapítja: „A két fél aggodalmát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt. Állást foglaltak a Biztonsági Tanács Ciprusra vonatkozó határozatainak végrehajtása, a külföldi katonai ’beavatkozás haladéktalan beszüntetése és a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, önállóságának, területi sérthetetlenségének szavatolása, az ország el nem kötelezett külpolitikájának megőrzése mellett, a ciprusi nép akaratának megfelelően.” EGY FINN MONDÁS szerint — Kalevi Sorsa kormányfő idézte egyik pohárköszöntőjében — az ember a szív melegétől beszél. Nos, hazánk és Finnország kapcsolatainak méltatásában csakugyan a szívből jövő érzelmek játszanak közre. De fontos szerep jut az értelemnek is: azoknak a fontos erőfeszítéseknek, együttmunkálkodásnak a fényében, amelyeket Európa sorsáért viselt közös felelősségünk diktál. EDWARD KENNEDY, demokrata párti szenátor Bostonban megtartott sajtókonferenciáján közölte, hogy nem óhajtja jelöltetni magát az 1976-os elnökválasztásra. Hozzáfűzte, hogy elhatározása végleges és megmásíthatatlan. A DÉL-VIETNAMI hazafiak, saigoni provokációkra válaszolva, Kontum tartományban a napokban felszabadították a Oha Vut katonai támaszpontot. ENSZ Tőkés válsághangulat... Az amerikai, a francia és a nyugatnémet külügyminiszter felszólalása Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának hétfőn délelőtt megkezdődött általános vita első napjára a vezető tőkés hatalmak képviselőinek saját válsághangulatukat tükröző, mélységesen borúlátó felszólalásai nyomták rá bélyegüket. Az általános vitát hagyományosan megnyitó brazil képviselő általánosságokban mozgó felszólalásának elhangzása után Henry Kissinger amerikai külügyminiszter filozofikus hangvételű beszédében egész gondolatmenetének központi tételeként kijelentette: „Példátlan támadás alá került az a növekvő mértékben nyílttá és együttműködővé váló globális gazdasági rendszer, amelyet mi hajlamosak voltunk eleve biztosítottnak tekinteni. A világ a féktelen gazdasági nacionalizmus visz- szatérésének szakadéka szélére került, ami a harmincas években a gazdasági rend összeomlásának kísérőjelensége volt. Ha ez ismét bekövetkezne, azt mindenki megszenvedné — a szegény és gazdag, a termelő és a fogyasztó egyaránt”. Ennek a fejetetejére állított világképnek védelmében az amerikai külügyminiszter már eleve óva intett attól, hogy a közgyűlésben képviselt nemzetek „bűnbakokat keressenek”, és jóelőre „propagandával” vádolta meg mindazokat, akik másképpen értelmezik a kialakult helyzet okait és így az emberiséget kínzó problémák orvoslásának módozatait. Ebbe az általános keretbe illesztve beszélt Kissinger arról a három alapvető feltételezésről, amelyet — mint hangoztatta —, nem lehet többé eleve garantáltnak tekinteni, nevezetesen, hogy „a helyi konfliktusok örökösen kezelhetők maradnák”, hogy a „nukleáris fegyverek kezelésében az önmérséklet automatikusan érvényesül” és hogy a világ „állandó gazdasági fejlődés ellenállhatatlan folyamata” lenne. Fejtegetése szerint a történelemben „vannak olyan rövid pillanatok, amikor a régi rend újnak adja át a helyét”, ezek a történelmi periódusok „potenciálisan felfordulással és veszélyekkel terhesek, ugyanakkor új alkotásra nyújtanak lehetőséget. Jelenleg ilyen pillanattal kerültünk szembe.” Az új lehetőségek között első helyen a kelet—nyugati kapcsolatok enyhülése és bizonyos regionális konfliktusok rendezése irányában tartó mozgást említette. „Ezt fenn kell tartanunk: még csak a folyamat kezdetén tartunk, csökkentettük a feszültséget, de távol vagyunk még a kien- gesztelődéstől. Ha nem haladunk előre, akkor vissza fog esni ez a folyamat” — hangsúlyozta Kissinger. Emlékeztetett a nukleáris nagyhatalmak különleges felelősségére az atomfegyverkezés megfékezésében, s hogy ennek érdekében a Szovjetunió és az USA folytatja tárgyalásait a nukleáris hadászati fegyverrendszerek mennyiségi és minőségi korlátozásáról. „Az USA számára minden mást megelőz fontossági sorrendben a nukleáris fegyverek korlátozása és szintjük csökkentése” — mondotta. Az amerikai külügyminisztert követően felszólaló Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter szintén a világot fenyegető „közös ellenség” elleni összpontosított küzdelem szükségességére hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a francia diplomácia vezetője nyomatékosan kiemelte, hogy a nemzetközi együttműködés és a békés egymás mellett élés politikája útján van lehetőség a válságok enyhítésére, a súlyos problémák közös megoldására. „Franciaország, amely úttörője volt az enyhülési politikának, nagyon is tisztában van e politika jelentőségével... Az enyhülés folyamata azonban még törékeny és változatlanul összekapcsolódik fokozott védelmi erőfeszítéseikkel” — mutatott rá, majd kiemelte, hogy „a francia kormány is-, mételten meg óhajtja erősíteni, hogy kész bármilyen olyan kezdeményezésben részt venni, amely valódi leszereléshez vezet.” Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, a délelőtt felszólalt amerikai és francia kollégájához hasonlóan, színién a tőkés világot fenyegető gazdasági válság problémáját állította felszólalása középpontjába. A nyugatnémet külügyminiszter a továbbiakban a gazdasági és társadalmi problémák megoldásának elsőrendű előfeltételét „a béke biztosítására irányuló átfogó erőfeszítésben” jelölte meg. Emlékeztetett az európai kelet-nyugati enyhülési folyamatban elért eredményekre... CSAK RÖVIDEN... NYIKOJAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn átnyújtotta a Lenin- rendet és a „Sarló és Kalapács” arany érdemérmet Viktor Grisinnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának. Viktor Grisint a kommunista pártnak és a szovjet államnak tett nagy szolgálataiért 60. születésnapja alkalmából tüntették ki. JUMZSAGIJN CEDENBAL, Mongol Népi Forradalmi Párt Központi ( Bizottságának első titkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Népi Hurál- ja Elnökségének elnöke hétfőn Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, jugoszláv államfőnek a meghívására egyhetes hivatalos baráti látogatásra Belgrádba érkezett. A SZOVJET FŐVÁROSBAN bejelentették, hogy a Szovjetunió szeptember 25-e és október 5-e között hordozórakéta-kísérleteket végez a Csendes-óceánon. A FÖLDKÖZI-TENGER térségének helyzetével foglalkozik e heti, strassbourgi ülésszakán a 17 nyugat-európai ország törvényhozási képviselőiből álló Európa Tanács közgyűlése. A 140 tagú testület ülésén felszólalt Mavrosz görög és Soares portugál külügyminiszter is. Az ülésszak szerdán kezdődik és szombaton fejeződik be. VASÁRNAP ÚJRA VÁLASZTOTTÁK a francia szenátus tagjainak egyharmadát, 88 szenátort. A választás eredménye némileg a baloldali pártoknak kedvezett, így a kommunista és szocialista szenátorok száma két-két fővel növekedett. Athén Isméi szabadon máöáet a Görög Kommunista Párt Az athéni hivatalos közlönyben megjelent törvényerejű rendelet legális szervezetnek mondja ki az 1948 óta föld alá kényszerített Görög Kommunista Pártot. Ugyanakkor hatálytalanítja az 509-es törvényt, amelynek értelmében a Görög Kommunista Párt tagjait eddig „kémeknek” minősítették. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a Görög Kommunista Párt is részt vegyen a kormány által megígért általános választásokon. Ma Becsben Plenáris ülés A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló delegációk képviselői egyetértésre jutottak abban, hogy a nyári szünetet követő első plenáris ülést ma tartják. Ezt jelentették be hétfőn este a. tanácskozások színhelyén, Becsben. Mint ismeretes, a nyári szünetet követően az elmúlt hét végén több küldöttség már két- és többoldalú előzetes megbeszélést tartott. A hétfői megállapodás annals a jele, hogy nyomban a delegációk visszaérkezése után megkezdődött a negyedik szakasz. Ma délután 16 órakor a Hofburg nemzetközi tanácskozások céljára fenntartott konferenciatermében ül össze a közép-európai haderőcsökkentés fóruma. Bissau-Guinea Éjfél... Bissau-Guineában hétfőn éjfélkor a Bissau-Guinea és Zöld- foki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) képviselői hivatalosan átvették a főváros, Bissau közigazgatását. Jouvension Gomes, a PAIGC legfelsőbb katonai tanácsának tagja lett a főváros közigazgatásának vezetője. Carlos Fa- biao, az eddigi portugál kormánybiztos kedden 0 órai hatállyal a PAIGC-kormánynál akkreditált portugál delegátus lett. Ciprus Tíz nap - fogolycsere Hétfőn megkezdődött az általános fogolycsere Cipruson. A Kleridesz ügyvezető elnök és Demktias aielnök, a ciprusi török közösség vezetője között létrejött megállapodás végrehajtásának első lépéseként hétfőn Nicosiában, a két városrészt elválasztó „zöld vonal” mentén 200 görög, illetve 338 török hadifoglyot helyeztek szabadlábra és szállítottak lakhelyeikre. Egy ENSZ-szóvi- vő közlése szerint a fogolycsere tíz napig tart. Eközben összesen 2170 ciprusi görög, 3130 ciprusi török hadifoglyot bocsátanak szabadon. A hadifoglyok első csoportjának cseréjénél jelen volt Kleridesz ügyvezető elnök Is. Az etióp trónörökös kész visszatérni hazájába Letartóztatták a munkásszervezetek szövetségének két vezetőjét — Szerdától általános sztrájk? A Genfben tartózkodó Aszfa Vosszen etióp trónörökös kész visszatérni hazájába, hogy „szeretett népét alkotmányos uralkodóként szolgálja” — ezt a nyilatkozatot hétfőn tette közzé a trónörökös. Mint ismeretes, az etióp hadsereg Hailé Szelasszié császár elmozdítása után Aszfa Wosszen trónörökösnek ajánlotta fel az uralkodói címet. A trónörököst szélütés érte. Azóta szinte megszakítás nélkül Genfben tartózkodik és ott gyógvkezelteti magát. Az etióp 4. hadsereg főparancsnokságára szállították hétfőn az etiópiai munkásszervezetek szövetségének (CELU) elnökét és főtitkárát — jelentették be Addisz Abe- bában. — Egyelőre nem ismeretes, hogy az ideiglenes katonai adminisztratív bizottság milyen indoklással járt el a legnagyobb etiópiai szak- szervezet vezetőivel szemben. Mint ismeretes, a CELU a múlt héten röpiratokban támadta a katonai bizottságot és követelte, hogy adja át a hatalmat polgári szerveknek. Az Etiópiai Munkásszervezetek Szövetsége hétfőn este felszólította tagjait, hogy szeptember 25-ével lépjenek általános sztrájkba, tiltakozásul a szövetség elnökének és főtitkárának letartóztatása miatt. MOSZKVA Az Izvesztyija a népi Magyarország sikereiről A hétfői Izvesztyija a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásának küszöbén cikkben foglalkozik Magyarország sikereivel. Mint a lap írja: „A Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés, a proletár internacionalizmus zászlajához való hűség — a magyar kommunisták, a népi Magyarország politikájának alapja. Különös szemléletességgel mutatkozik meg ez most, az MSZMP XI. kongresszusára és a fasizmus igája alóli felszabadulás 30. évfordulójára való felkészülés időszakában.” Az Izvesztyija megállapítja: a népi Magyarország sikerei „ismét és ismét alátámasztják a szocialista tervgazdálkodás, a szocialista világpiac fölényét”, Ma gy a r—szó v jet gazdasági kapcsolatok A tÖííénet mintegy két évvel ezelőtti. A magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapodás tárgyalásaira Moszkvába érkezett dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Ügyanebben az időben ott tartózkodott Stans akkori amerikai kereskedelmi miniszter is. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter a vendégeket meghívta a Nagyszínház egyik előadására. Amikor a szünetben néhány szót váltottak hármasban, a házigazda Stans felé fordulva megjegyezte: — lijlagyar kollégámmal a napokban kétmilliárd rubele? árucsere-forgalmi megállapodást írunk alá a következő esz- tendőre. A ntigy számokhoz szokott amerikai minisztert látha- tóan meglepte a bejelentés és csodálkozással vegyes sóvárgással kérdezte: — Vajon mikor jut majd el ilyen magas szintre a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolat? Szavai őszintén hangzottak, nem csupán az illem mondatta őket. A magyar—szovjet árucsere-forgalom 1946-ban 18,7 millió rubel volt. A kölcsönösen szállított termékek tükrözték a két népgazdaság akkori teherbíró képességét. Az első jelentős fordulópontot, az évi 500 millió rubeles forgalmat, az ezt követő 13. esztendőben haladták meg. A következő nagy állomás 1966, amikor a kölcsönös szállítások értéke elérte az egvmilliárd rubelt. A bevezetőben is említett 2 milliárd rubeles határt 1973-ban lépte át a két ország kereskedelme. Amint a számok is mutatják, a múlt években a magyar—szovjet külgazdasági kapcsolatok még lendületesebben fejlődtek. Ä két OrSZág együttműködésében különösen fontosak a szakosítási és kooperációs megállapodások, amelyek ma már jóformán minden termelési ágazatot átfognak. Magyarország figyelemre méltó bauxittartalékkal rendelkezik. Gazdaságos hasznosítását az 1962-ben kötött megállapodás teszi lehetővé. Az 1967—80-ra szóló keretegyezmény 2,6 millió tonna timföld szállítását irányozza elő a Szovjetunióba, cserébe 1,3 millió tonna alumíniumot kapunk vissza. Ezzel a mennyiséggel nemcsak a hazai szükségleteket tudjuk kielégíteni, hanem kiviteli árualapunk is bővül. A timföld—alumínium termelési együttműködés nagymértékben hozzájárult a magyar műszaki színvonal fejlődéséhez, sőt magyar és szovjet tervezők megállapodást írtak alá évi 600 ezer tonna kapacitású jugoszláv timföldgyár közös tervezésére és építésére. A legsokoldalúbb együttműködés a közúti járműiparba» bontakozott ki. Hazánk 18 féle alkatrészt szállít a Zsiguli személygépkocsik első típusához, s a népszerű, kis fogyasztású autók továbbfejlesztett változatában is felhasználnak majd magyar részegységeket. Az 1971—75. évekre aláírt szerződés értelmében ellentételként 65 000 Zsiguli személygépkocsit kap a magyar népgazdaság. Kedvezően alakult az autóbusz mellső- és hátsóhíd-kooperáció is. Az együttműködési megállapodások segítik a magyar műszaki-tudományos fejlődést, s az árucsere-forgalom bővülését. A számítástechnikai egyezmény 1971—75-ben 225 millió rubel értékű forgalomra rúg. A kedvező eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek a két ország szakosítási és kooperációs megállapodásainak jelenlegi szintjével, mert nagyon sok még a kiaknázatlan lehetőség. A máit évtizedekben nemegyszer bebizonyosodott, hogy a magyar—szovjet külgazdasági kapcsolatokra sohasem hatottak konjunkturális szempontok, mindig a tervszerűség érvényesült. Nagyszerű példája volt ennek a nemrégiben lezajlott nyersanyag- és energia-világválság. A Szovjetuniótól előre meghatározott ütemben és áron, folyamatosan, pontosan kaptuk a megállapodásokban előirányzott alapanyagokat és energiahordozókat. A két ország árucsere-forgalmában a főbb szállítási arányok már régen kialakultak. Kivitelünknek mintegy 30 százaléka gép és berendezés, 30 százaléka fogyasztási cikk és gyógyszer, 16 százaléka mezőgazdasági termék, a fennmaradó néhány százalék különböző nyersanyag. Behozatalunk mintegy 70 százaléka nyersanyag és félkésztermék, 30 százaléka gép és berendezés. A folyamatban levő tervtárgyalások alapján már most kibontakozik a két ország együttműködésének fő iránya az 1976—80-as évekre. A Szovjetunió a jövőben is változatlanul fedezi majd a kőolajszükségletünk nagy részét. A következő ötéves tervidőszakban dinamikusan nő a szovjet földgázszállítás hazánkba. 1980-ban már eléri a 3,8 milliárd köbmétert. Növekvő villamosenergia-szükségletünk nagy részét is a Szovjetunióból fedezhetjük. Ugyanakkor eldőlt már, hogy 1980-ig 2,5 millió tonna vasércet is szállít a Szovjetunió. Kapcsolataink elmélyítésének minden bizonnyal újabb határköve lesz a magas szintű magyar—szovjet találkozó, és hozzájárul majd az eddig is sokoldalú tudományos-műszaki, gazdasági kapcsolataink további bővítéséhez. Faragó András NAGY TORLÓDÁST okozott hétfőn a Párizst övező városi autópályán, valamint sok fontos vidéki útvonalon a teherautósok „csiga-akciója”. A nagy tehergépkocsik ugyanis csigalassúsággal haladtak az utakon, és sok helyen szinte lehetetlenné tették a közlekedést. Az akció célja az volt. hogy felhívja a közvélemény figyelmét sok ezer szállítási vállalat nehéz helyzetére. A HÉT VÉGÉN nemzetközi konferenciát rendeztek Párizsban a ciprusi kérdésről, több ciprusi párt- és társadalmi szervezet, valamint a Béke-vi- lágtanács, a Szakszervezeti Világszövetség és 14 további nemzetközi szervezet küldöttségének részvételével. WILLY BRANDT volt nyugatnémet kancellár, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap egy Wolfenbüttelben tartott SPD-munkaülésen kijelentette, hogy az 1975-ös párt- kongresszuson ismét megpályázza az elnöki címet. /
