Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
1974. SZEPTEMBER 24., KEDD Asszonyok — szalag mellett Műszakváltás előtt az MM Jega-iizemében — Asszonyok a szalag mellett? —- ismétli fennhangon tűnődve a kérdést Segesdi Mihályné, a Mechanikai Művek szakszervezeti bizottságának helyettes titkára — ilyen sok van nálunk: szerelőszalag, ami mellett főleg nők dolgoznak. Menjünk talán... a Jega-bri- gádhoz. „Vigyázat”, mondom magamnak „a Jega — ha jól emlékszem — a gyár legújabb termékének, a kvarc-ionizáto- ros konyhai légtisztítónak a külföldi márkaneve, nem pedig a brigádvezetőé!” Egyszer már épp ebben a gyárban megjártam: Jaksi elvtársnak szólítottam egyik riportalanyomat, mert az üzemi párt- bizottságtól a portáig, mindenütt így emlegették: Jaksi. Aztán kiderült, hogy a becsületes neve Andó Albert Jakab, ebből az első kettő: vezetéknév. — Jó, menjünk a Jega-bri- gádhoz. Szocialista brigád? — Hogy is mondjam.;. — habozik Segesdiné. — Eredetileg igen, csak közben oly nagy volt a fluktuáció, hogy most nem is tudom pontosan... Majd elmondják az asszonyok. Kezd érdekessé válni a dolog! Nem oszlott fel éppen, de • • • A Jega-üzem viszonylag új épületben, viszonylag korszerű termelőberendezéssel dolgozik. Az utóbbi azért „viszonylag” korszerű, mert az asszonyokkal folytatott beszélgetés ideje alatt az automata szerelőszalagot kétszer kellett vidám ej-úhnyem közepette, kézzel „megtolni”: elakadt ugyanis. A műhely tiszta, világos, és olyan rendes, mintha két perce fejezték volna be munkájukat a takarítónők. Pedig lassan véget ér a délelőtti műszak. — Ez azért van, mert egyáltalán nincs takarítónő a műhelyben — mondja Halmai Antalné, a brigádvezető, — Magunk takarítunk, talán éppen ezért becsüljük meg jobban a rendet. — Hogy is vagyunk a Jega- brigáddal? — sietek tisztázni a brigád „státuszát”. — A brigád 1972 májusában alakult, és elhatározta a szocialista cím elnyerését. Egy év múlva meg is kaptuk. Nem sokkal ezután a brigádvezető szülési szabadságra ment, és engem választottak utódának. Ennek körülbelül egy esztendeje, de időközben annyi idősebb asszony ment tőlünk nyugdíjba, és fiatalabb szülési- gyermekgondozási szabadságra, hogy egyszerűen nem lehetett a brigád tevékenységét értékelni. Nem oszlott fel, hiszen a távollevők helyébe { újak jöttek, fiatalok, de ők j még csak próbaidős tagjai a brigádnak. — Amint látom, a népesedéspolitikai szempontból örvendetes fluktuációnak még nincs vége — jegyzem meg. Herczog Ede gyáregységvezető végszóra érkezett, s most kapcsolódik be a beszélgetésbe: — De mennyire nincs! Jelenleg két kismamánk van gyermekgondozási szabadságon, és öt várandós anya dolgozik a műhelyben. — Csak azt tudnám, hogy ön most panaszkodik — vagy dicsekszik?! Az asszonyok nevetnek. Legjobban Edelényi Istvánná. akinek december 7-re „jósolták” első gyermeke születését az orvosok. Már tanul az utánpótlás Szőke, kékszemű fiatalasz- szony Édelényiné, 1967 óta dolgozik a Mechanikai Művekben. Először az olajkályha szerelőszalagon, majd — amióta a kályhagvártást levitték az abonyi gyáregységbe — a légtisztítókat szereli. Pontosabban az ablakos palástokat. és az árnyékolókat. — Nem nehéz ez a munka egy terhes mamának? — Nem ennél könnyebbet, tisztábbat keresve sem lehetne számomra a gyárban találni — mondja meggyőződéssel. — Ha néha kicsit gyorsabb volt a szerelőszalag tempója, és nem győztem követni, a csoportvezető adott mellém segítséget. — Ki a csoportvezetője? — Jaksi. Nagyon rendes ember, törődik a beosztottjaival. — Nekem mondja, aki ezt már fél újságoldalon közhírré tettem?! — Olvastuk — mondják kórusban az asszonyok. Edelényinét előreláthatóan november közepéig engedik dolgozni az orvosok. Addigra kell betanítania maga helyett az utánpótlást: Banádi Máriát. Sovány, barna kislány, ez az első napja az üzemben. Eddig Óbudán dolgozott, most lakóhelyéhez, Ercsihez közelebb keresett munkát. A vékony, barna kislány vékony csuklója felett — nem akarok hinni a szememnek — tetoválás hirdeti bizonyos Józsi nevét. — Ki csinálta? — Én. Tűhegyre cérnát csavartam, belemártottam fekete tusba, és úgy szurkáltam ki a betűket. — Megért ennyit az a Józsi? Kis árnyék suhan át keskeny arcán: — A, nem. Mióta elköltöztek Ercsiből, nem is jelentkezett többé. Már szerettem volna kiszedni, de azt mondják, nem lehet. Anyám haragudott is érte. Marika 16 éves. A brigádon is múlik, mi lesz belőle: szakmáját értő, ügyes kezű, tanult munkáslány — vagy olyan, akinek kedvenc olvasmánya a karjára tetovált nevek lesznek?! DH-munkamódszerben Ismét Halmai Antalnét faggatom : — Ha — mint mondja — a brigádjuk nem oszlott ugyan fel, de éppen hogy vegetál, akkor nqm is vesznek részt a munka versenyben ? — Még csak az kéne! Először is: a Jega-üzem DH-mun- karendszerben dolgozik. Ez már maga sok mindenre kötelez bennünket. — Például? Herczog Ede veszi át a szót: — Például a kifogástalan minőségű munkára. A műhely - minden dolgozója önmeós: mindenki maga ellenőrzi saját munkája minőségét. Aztán: magát a DH-munkarendszert is állandóan fejlesztjük, finomítjuk, augusztus elsején például minőségi bérezést vezettünk be. Ha a belföldre készült légtisztítók közül az osztályos áruk aránya nem haladja meg havonta az öt százalékot, akkor a dolgozók 10 százalék minőségi pótlékot kapnak a kategóriabérükre. — És a külföldi piacra készült légtisztítókkal mi a helyzet? — Azok között nem lehet osztályos áru! — Az is a versenyfelajánlásunk között szerepel, hogy magunk tartjuk tisztán a műhelyt — szól közbe Halmainé. Lássuk csak közelebbről ezt a minőségi pótlékot. Mit mond erről — például — Márki Jó- zsefné? — Nekem 9,70 forint a kategóriabérem. Erre kaptam augusztusban 250 forint minőségi bérpótlékot, és így lett az összkeresetem 2500 forint. Eny- nyit még sohasem kaptam, meg is vagyok elégedve. Az is jó, hogy ebben a műhelyben egy műszak van: tudja, nem vagyok már egészséges. _ A szívem. a májam ... Hét évig folyamatos műszakban dolgoztam, elég is volt annyi belőle. Az én koromban ... Telt,arca sima, ránctalan; derűs,' kiegyensúlyozott embernek látszik. — Két asszonylányom és három unokám van — nevet. — És nem is merem megmondani, milyen kevés időm — a nyugdíjig. Mindent megtesznek az anyákért Durecz Ibolya a legfiatalabb a műhelyben. Talán az egész üzemben is: áprilisban múlt 14 éves. Az általános iskola elvégzése után mindjárt idéjött. — Miért éppen ide? Ügy tudom, Diósdon lakik. — A szüleim mondták, hogy ez jó hely, idejöjjek. — Ök is itt dolgoznak? — Már nem, de régebben mindketten dolgoztak itt. — Érdekes: ők maguk elmentek innen, de a kislányukat ideküldik. Érti ezt? — Azt hiszem, igen — felel a gyáregységvezető, aki lakószomszédja Diósdon a Durecz családnak. — Dureczék nem vándormadarak; az apa azért ment el innen, mert másutt jobban kamatoztathatta a szakképzettségét, az anya pedig a csapágygyárba ment, hogy közelebb legyen az otthonához. Talán az is közrejátszott, hogy Ibolya egy osztályba járt a fiammal, s gondolták, nem árt, ha szemmel tartom a kislányt — az apja helyett. — És az a kislány? — mutatok egy piros munkaköpenyes, apró növésű teremtésre. — Az a kislány Petrovics Mária, akinek a lánya majdnem akkora, mint a mama. — Négyéves, de két-három év múlva elhagy a növésben — mondja egy kicsi asszony. — Szereti ezt a munkát? — Ne is kérdezze, úgy fáj a szívem itthagyni! — Miért akarja itthagyni? — Tudja, én egyedül nevelem a gyermekemet. Itt a műszak reggel hatkor kezdődik, az óvodába pedig csak 6 órától veszik be a gyereket. Emiatt kell átmennem olyan üzemrészbe, ahol negyed nyolckor kezdődik a munkaidő. — Van rá lehetőség? — Az üzemvezetőnk, Béres László megígérte a segítségét, itt pedig mindent megtesznek a kisgyermekes anyákért! Nyiri Éva Mérleg — az NDK közelgő jubileuma előtt Tovább épül, fejlődik a két testvérmegye kapcsolata A Suhl megyei küldöttség a Pest megyei pártszékházban A Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei bizottságának — az MSZMP Pest megyei bizottsága meghívására érkezett — küldöttsége hétfőn délelőtt Budapesten, a megyei pártszékházba látogatott. A testvérmegye küldötteit, Erich Kliemnek, az NSZEP Suhl megyei bizottsága titkárának vezetésével Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja,' a megyei párt- bizottság első titkára fogadta a megyei párt- bizottság titkárainak és vezető munkatársainak jelenlétében. Részt vett a találkozón dr. Winfried Morgenstern, az NDK magyarországi nagykövetségének másod titkára is. A bensőséges, elvtársi, baráti légkörben lezajlott beszélgetésen mindkét részről megerősítették azt a szándékot, hogy tovább építik, fejlesztik a két testvérmegye — Suhl és Pest — évek óta tartó kapcsolatait. Ez megegyezik mindkét pártbizottság elhatározásaival. Suhl testvérmegye küldöttsége a Pest megyei pártszékházban. Balról: a küldöttség, valamint a tolmácsnő mellett Cservenka Ferencné és dr. Bíró Ferenc. A hétfői találkozón dr. Biró Ferenc, a Pest megyei párt- bizottság titkára nyújtott átfogó tájékoztatást a megye politikai, gazdasági és művelődési helyzetéről, különös tekintettel a mezőgazdaság arculatára, fejlődésére, mivel a delegáció elsősorban agrárpolitikai kérdések iránt érdeklődött. A nagy figyelemmel fogadott tájékoztatót követően Erich Kliem szólt megyéjük néhány időszerű feladatáról, átadva a Suhl megyei párt- bizottság titkárának személyes üdvözletét. Elmondotta, hogy Suhl meNapirenden: a tanácstörvény végrehajtása és a külkereskedelmi törvénytervezet Ülésezett két országyűlési bizottság A tanácstörvény elvei és rendelkezései beváltak, helyességüket a gyakorlat, az élet igazolta — állapította meg hétfői ülésén az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A dr. Gonda György elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke és dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese is — a képviselők az őszi ülésszak várható témájáról, a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól tájékozódtak. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vitaindító előadásában emlékeztette a képviselőket, hogy az 1971. évi 1. számú törvény — sorrendben a harmadik tanács- törvény — alapvető célja kettős volt: a magasabb színvonalú, korszerűbb tanácsi munka kereteinek megteremtése, valamint a tanácsok tevékenységében a szocialista demokrácia további szélesítésének biztosítása. A tanácsok munkájában mind határozottabban tükröződnek azok a kedvező folyamatok, amelyeket a törvény követelményként fogalmazott meg. A tapasztalatok igazolják, hogy a tanácsok többsége jól él a megnövekedett önállósággal, hatáskörrel, ugyanakkor tervszerűbb a központi célok megvalósítása is. •. Az előterjesztést követő vitában a képviselők egyöntetű véleménye volt, hogy alapvetően jó. vizsgázott a törvény, jól vizsgáztak végrehajtói, a tanácsok. Igaz ez még akkor is. ha akad a szakigazgatási tevékenységben , „túlszabályozott” terület, s akkor is. ha az ösz- szességében eredményes munka színvonala még nem egyenlő a különböző tanácsok között. A bizottság délután — Palkó Sándor elnökletével — at országgyűlés kereskedelmi bizottságával együttes ülésen folytatta munkáját. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Ap ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke és dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-he- lyettes is. A délutáni ülés napirendjén a külkereskedelem ről szóló törvényjavaslat szerepelt — a témáról dr. Bíró Jó zsef külkereskedelmi miniszter tartott előadást. Mi indokolja a külkereske delmi törvény megalkotását? A külkereskedelem szerves része a népgazdaságnak, jelentősége az elkövetkező években tovább fokozódik, így a törvényi sza bályozást mindenekelőtt a népgazdaságban betöltött jelentős, növekvő szerepe teszi szükségessé. A külkereskedelemre vonatkozó jogszabályok meglehetősen szétszórtan találhatók meg, összefoglalásuk népgazdasági érdek, már csak azért is. mert a paragrafusok egységbe foglalása az egységes értelmezést is szolgálja. A törvény- tervezet — amely várhatóan ugyancsak az őszi ülésszak elé kerül — csak az időtálló általános rendelkezéseket öleli fel. a gazdaságpolitika változásaitól fokozottabban függő részlet- kérdések szabályozását alacsonyabb szintű jogszabályokra hagyja. A vitában felszólaló képviselők helyesnek, időszerűnek tartották a külkereskedelemről szóló törvény megalkotását, s felelősségteljesen boncolgatták tervezett paragrafusait, rendelkezéseit. Elemezték más törvényekkel való összefüggéseit, örvendetesnek minősítették az egységes gyakorlat kialakításában várható hatását, s bár kritikus szemmel vették górcső alá a passzusokat, egyetlen, érdemben is módosító, a tervezett törvény lényegét érintő javaslat sem hangzott el. A bizottság döntött szövegoontosító. a iobb megértést célzó észrevételekről. gye lakossága — az egész NDK-hoz hasonlóan — e hetekben mérleget készít munkájáról az NDK fennállásának közeledő 25. évfordulója alkalmából. Mindenekelőtt a párthatározatok teljesítését vizsgálják meg. A munkához, a napi élethez nagy ösztönzést adott az a tudat, hogy — elsőrendűen a Szovjetunió békepolitikájának, békediplomáciájának köszönhetően — az NDK-nak sikerült kivívnia a nemzetközi elismerést és békében építheti hazájában a szocialista társadalmat. Hangsúlyozta, hogy gazdasági életükben rendkívül sokat segít a szocialista integráció a problémák megoldásában, hiszen az új német állam nyersanyagban szegény ország, noha fejlett; iparral rendelkezik. Ipari bázisát kell állandóan nyersanyaggal ellátnia, s ebben kapnak nagy segítséget a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól. Elismeréssel említette meg az Agromasnak azokat a gépeit, amelyeket a BNV alkalmával láttak és jól ismerik hazájukban. A pártmunkával kapcsolatban arról szólt a küldöttség vezetője, hogy a pártszervezetekben e hetekben számolnak be azoknak a feladatoknak az elvégzéséről, amelyeket az NDK fennállásának 25. évfordulójára vállaltak. Érdekes részleteket tudtak meg a találkozó résztvevői a mezőgazdaság eredményeiről. At. idei esztendő igen jó volt Suhl megyében a mezőgazdaság számára, ennek is köszönhető, hogy máris teljesítették azokat az előirányzatokat, amelyeket 1975-ig tűztek ki. Megalapozták annak lehetőségét is, hogy áttérjenek az iparszerű termelésre a mező- gazdaságban, amely náluk is a továbblépés lehetséges útja. A termelőszövetkezeteik nagysága általában 900—1000 hektár, ami a növénytermesztés szempontjából nem elegendő. Ezért 4—5 tsz koncentrálja a növénytermesztést és 3—4000 hektárt művelnek ilyen kultúrával közösen. Mindezek következtében is a legszebb eredményeket gabonából érték el. Többnyire komplex gépesítést alkalmaznak. Az állattenyésztésben hasonlóképpen az iparszerű módszer útjára léptek a szakosodással. Főleg a szarvasmarha-tenyésztést részesítik előnyben, már csak azért is, mivel sok zöldtakarmánnyal rendelkeznek, de a lakosság igénye is inkább ez iránt nyilvánul meg. Arra törekszik most a Suhl megyei pártbizottság — 'az NSZEP Központi Bizottsága határozatának megfelelően —, hogy a jövőben még tovább növelje befolyását a mezőgazdaság dolgozói között. Magában a pártban is a munkás- bázis megőrzésével növelni akarják a termelőszövetkezeti parasztok részvételét. Az elvtársi tájékoztatóból, beszámolóból jól érzékelhető volt — számos más részlet elmondásával is —, hogy miként készülnek NDK-beli testvérmegyénkben, a thüringiai Suhl- ban a jubileumi évfordulóra és a soron következő feladatok sikeres megvalósítására. Látogatás Gödöllőn és Vácott A delegációnak — melynek Erich Kliem vezetésével tagjai: Gerhard Kosyki, a Suhl megyei párt-vb tagja, a Bad Salzun- gen-i járási pártbizottság első titkára és Hans Schmidt, a hild- burgshauseni járási pártbizottság titkára, valamint a velük érkezett Klaus Römer, az il- menaui főiskola docense — alkalma lesz itt-tartózkodása idején Pest megyében tapasztalatcsereként tanulmányozni számos olyan kérdést, mely kapcsolódik munkájukhoz. Ehhez igazodott a hétfői nap első programja is, amikor a gödöllői Agrártudományi Egyetemre látogattak, hogy — kívánságukra — a lúdtenyész- tés korszerű, itt kialakított módszereit tekinthessék meg. Dr. Magyari András, az egyetem állattenyésztési tanszékének vezetője nyújtott erről beható ismertetést, s mutatta be a mintaszerű kísérleti lúdtele- pet, melyről elismeréssel szóltak a látottak után a vendégek. Jámbor Miklósnak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkárának és Kulyasa Balázsnak, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársának társaságában a gödöllői látogatást követően Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárát keresték fel. Itt Papp f József, az MSZMP Vác Városi Bizottságának első titkára, valamint dr. Koncz Károly igazgató és Kovács Ferenc, az üzem pártbizottságának titkára fogadta és tájékoztatta a testvérmegye küldötteit. Az üzemlátogatás során egyebek között elbeszélgettek Nagy Istvánnéval, a bronzkoszorús Dobó Katica szocialista brigád vezetőjével, s a gyár más dolgozóival. Nagy érdeklődéssel nézték a nyomta- tottáramkör-üzemrész automata gépsorait, melyekkel a Zsiguli személygépkocsi műszerfalának, rádió- és televíziókészülékeknek a nyomtatottáram- kör-egységeit készítik. Az NSZEP Suhl megyei küldöttsége a mai napon tovább folytatja látogatásait, tanul - mányútját Pest megyében. O VK-tanfolya m Dobogókőn Dobogókőn hétfőn megkezdődött az Országos Vezetőképző Közpónt új oktatási évének első népgazdaságirányítási tanfolyama, amelyen minisztériumok és országos hatáskörű szervek felszőszintű vezetőd vesznek részt.
