Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

%Xnian 1974. SZEPTEMBER 18., SZERDA Pályakezdők Három leány Cegléden A közelmúlt hetekben sokan léptek életükben először mun­kaviszonyba, miután a nyár elejére befejezték valamely mesterség vagy tudományág terén folytatott tanulmányai­kat. Hogyan illeszkednek be £Z új közösségbe, milyen problé­mákat kell leküzdeniük új helyzetükben, elégedettek-e sorsukkal, jelenlegi körülmé­nyeikkel — csupa izgalmas kérdés, amelyre választ keres­ve. most sorra beszélgettünk néhányukkal. Változatosság Ä munkahely: a Május 1. Ruhagyár ceglédi telepe. Az üzem rendszeresen képez ipari tanulólányokat. A múlt iskola­év végén, az idén tavasszal a helybeli szakmunkásképző is­kolában 19, a vállalat társa­dalmi ösztöndíjával nevelődött kislány szerezte meg a szak­munkás-bizonyítványt. Közü­lük kettő nem állt munkába a két műszak miatt. Első kér­désünk tehát az itt dolgozó Hajnal Katihoz (aki nem sok­kal a bizonyítványosztás után, már július 3-án munkába állt: megfelel-e neki a kétműszakos munkabeosztás. Válasza: — Hogyne. Szeretem a vál­tozatosságot. , — Nem találja egyhangúnak és unalmasnak a munkát? — Szó sincs róla, hiszen ál­landóan más és más darabot kapok kézbe, aztán a fazonok is folyton változnak, tehát a munka is változatos. És jól oda kell figyelni, nincs idő az unatkozásra. Beiratkoztam ■közben a ruhaipari szakközép- iskola levelező tagozatára. Többet akarok tudni á szak­mámból, és nem szégyellem, előre szeretnék jutni. Ahhoz, hogy idővel, talán tíz év táv­latában szalagvezető legyek vagy más fontosabb beosztást kapjak, elengedhetetlen a kö­zépiskolai végzettség. Osztály­társaim közül nyolcán iratkoz­tak be. A gyár támogatja a továbbtanulókat. — Mennyit keres, és mit csinál a pénzzel? — Augusztusban kaptam elő­ször fizetést, 1600 forintot. Je­les eredménnyel végeztem, ezért ennyi a havi bérem. A második alkalommal, szeptem­berben már 1700 forintot kap­tam, mert a szalagom 108 szá­zalékot teljesített. A szüleim­mel lakom, külön szobám van, azt berendeztem. Tizennégy­ezer forintba került a bútor, húsz százalékát kifizettem, most pedig havonta 480 forin­tot törlesztek az OTP-nek. Édesapja eredetileg cipész Volt. de mesterségét nem foly­tatja, gépszerelő lett a Vörös Csillár; Tsz-ben. Édesanyja ápolónő a városi kórházban. — Nem adok haza semmit, a szüleim azt mondták, csinál­jak a keresetemmel, amit aka­rok. 3 Arra a kérdésre, hogy ér­zett-e elfogódottságot, amikor első nap beült szalagra, a gép mellé, nemmel felel. Továbbtanulás — Én sem — mondja Csiz­madia Mariska, aki július 22-én kezdett itt dolgozni, mert előbb egy kicsit nyaralt még a Velencei-tónál. — Nem voltunk mi itt idegenek, har­madéves tanuló korunkban he­tenként négy napot már itt dolgoztunk. Mariska üde, pirospozsgás arcú kislány. Bejáró különben, mert Abonyban lakik a szülői házban. Apja az Aszfaltútépítő Vállalatnál gépkezelő, járja" az országot, csak szombat-vasár­nap van otthon. Édesanyja szö­vetkezeti bedolgozó. Csizmadia Marika szeptemberben kapott először fizetést. Neki 1500 fo­rint a havi járandósága. — Nem kell hazaadnom sem­mit. Útiköltségre, miután a a gyár 340-ből 140 forintot megtérít, havi kétszáz a ki­adásom. A többi pénzt ma­gamra költőm. Nagyon szere­tek szépen öltözködni, és a ru­hámat most már magam var­rom. annál nagyobb örömmel hordom. Vettem 400 forintos jersey ruhaanyagot, meg még egv blúzt és fehérneműt. A második fizetést, ha megka­pom, jersey kabátot veszek magamnak. Az ára? Ügy 1800 forint körül van. Csizmadia Mariska is beirat­kozott a szakközépiskolába. Azt mondja: — Imádok varrni, és folyton babaruhát varrtam már kicsi koromban is. Ezért is válasz­tottam ezt a pályát. — Hát Hajnal Kati? — Engem sem kellett bizatat- ni rá. Apukámnak mind a há­rom nővére női szabó. Sokat láttam dolgozni őket, mindig tetszett a mesterségük, én is az akartam lenni már gyer­mekkoromtól fogva. Aztán a nyolcadikban eljöttünk ide üzemlátogatásra. Megtetszett a hely és az itt folyó munka. Akkor döntöttem el. ide jövök, a Május 1-be. Másodszorra Ha szőke haját kontyba tűz­te, és termete magas is, a ke­zében pedig foghúzószerszá­mot forgat, kislánynak látszik mégis dr. Bálint Katalin. Tu­lajdonképpen az is, hiszen csak július 29-én avatták dok­torrá. — Pontosan déli harangszó­kor kaptam kézbe a diplomát és július 25-én neveztek ki ide, a ceglédi rendelőintézet fogá­szatára, ahol augusztus 25. óta dolgozom. Azaz dolgoztam én már itt, hiszen nyaranta a kötelező gyakorlatra is ide je­lentkeztem. Ismertem már mindenkit, amikor beléptem, nemcsak az embereket, a szo­kásokat is, egyszóval nem lép­tem az ismeretlenbe. Húztam én már ebben az intézetben és tömtem is nem egy fogat. — Mondja el az első mun­kanapját. — Hát az első betegem nyomban a rendelés kezdetén, reggel 8-kor jelent meg dagadt arccal, nagyon elhanyagolt szuvasodással, már csonthár- tyagyuiladása volt. Kapott egy injekciót és kihúztam a fogát. — Lámpalázzal? — Egyáltalán nem éreztem, de a beteg sem érzett sentmit. Utána kijelentette, hogy a hú­zás nem fájt. Egyébként aznap rtiég 13 másik pácienst láttam el. (Nézi a naplóját.) Volt ösz- szesen 3 húzás, 5 tömés, 3 gyö­kérkezelés, 3 nyálkahártya-ke­zelés. Egy fiatalember pedig csak megnézette a fogait, nincs-e valami hiba. Nem volt. Sajnos ilyen kívánsággal ritkán járnak a fogorvoshoz, megvár­ják az emberek, amíg kibírha­tatlan lesz a fájdalom. Külön­ben nem az első nap volt a legnehezebb, és általában nyá­ron nincs is nagy forgalom. Az egyik rendelésen mégis 24 pácienst kellett ellátnom, ez volt eddig a legtöbb. Az édesapja a városi kór­házban belgyógyász főorvos. Persze eredetileg ő is belgyó­gyász' akart lenni, de aztán mégis a fogorvosi pálya mel­lett döntött. — Először nem sikerült a felvételim, elszúrtam, Haza­jöttem, és egy évig orvosír­nok voltam itt a rendelőben. Következő tavasszal Szegeden elértem a kellő pontszámot. Ott végeztem, mégpedig cum laude. — Tehát dicsérettel fejezte be tanulmányait es utána mindjárt idehaza kapott állást. — Üresedésben volt egy hely, megpályáztam. Ismertek, megkaptam. Nem hiszem, hogy lakás nélkül meghirdetett pá­lyázatra rajtam kívül még lett volna sok jelentkező. Még csak októberben veszi fel az első fizetését. Mint kez­dő, havi 2000 forintot kap. Mit csinál a pénzzel? — Valami kevés zsebpénzt megtartok, a többit mind ha­zaadom, hiszen mindent ott­honról kapok. Ha ruha, vagy cipő kell, azt is. — Mit csinál a szabad ide­jével? — Szeretek moziba járni, ha jó a film, de még mióta itt­hon vagyok nem voltam. Szín­ház? Ha jönnek a kecskemé­tiek, majd elmegyek, meg né­ha szüleimmel is Pestre. Ol­vasgatok, egyelőre szépirodal­mat. Egyéb szórakozás nem­igen akad. Szegeden megszok­tam a társaságot, itthon saj­nos még nincsen. A barátnőim, a barátaim vagy még tanul­nak valahol, vagy már dolgoz­nak, de máshol. Nagyon hiány­zik a társaság. — Be — teszi hozzá maga- vigasztalón: — sok időm nem lesz a szórakozásra. Két év múlva le kell tennem a fog­szakorvosi vizsgát, glaposan fel kell készülnöm rá, sokat kell tanulnom. Szokoly Endre FERTŐD Több mint egymillió látogató 15 évvel ezelőtt nyitották meg az idegenforgalom szá­mára a fertődi Eszterházy- kastélyt, amely az ország egyik páratlan műemlék-ob­jektuma. Azóta évről évre nö­vekvő számban keresik fel a turisták. A kastély és az azt körülvevő festői park a ver- sailles-i királyi palota mintá­jára készült az 1760—70-es években. A fertődi kastély idei láto­gatóinak száma már ipegha- ladta a százezret. Emellett minden évben rendeznek falai között nemzetközi érdeklődést kiváltó hangversenyeket. Je­lenleg egy NSZK-beli filmstáb forgat mesefilmet a kastély falai között. Az elmúlt 15 év­ben egyébként több mint egy­millió látogatója volt a kas­télynak. FÓTI ŐSZ A műsor elmar, de.,. VASÄRNAP DÉLELŐTT 9 óra. A Fóti ősz hagyományos ünnepségsorozatának rendezői erre az időpontra a 2. számú iskola Garay Jánosról szóló műsorát hirdették meg, ám az emlékház előtt még egy lélek sem lézeng. Néhány házzal odább emberek beszélgetnek. Tőlük érdeklődöm, de ők sem tudnak semmit. Egyikőjük megkér, segítsek a kiállítás anyagának elhelyezésében, hogy megszemlélhessék majd a gyerekek. Várakozunk. Tíz perc eltel­tével a csatorna felett átveze­tő hídon nyolc-tíz piros nyak- kendős iskolásgyerek tűnik fel egy tanárnő vezetésével. A távolban megállnak és bizal­matlan pillantásokat vetnek felénk. Azután mégis közelebb jönnek. Egy fiú kiválik közü­lük, és gyors mozdulattal kis koszorút akaszt az emléktáb­lára ... Fél perc elteltével is­mét üres a ház előtti tér. TALÄN négyen vagy ÖTEN néztük végig a röpke jelenetet. Még nem akarunk beletörődni a megtörténtekbe, még várakozunk, de hiába. Lassan szétszéledünk. Most, amikor a kiállítási anyag elszállításában segédke­zem, jut először idő az üveg­táblák mögött megbúvó köny­vek megszemlélésére. Szőri János, akitől asztalt kért köl­csön a tablókhoz Nagy Lajos, az Egyesült Izzó technikusa, e szép művek gazdája, házába invitál minket és leültet az előtérben. Nézegetjük a pompás kötésű könyveket, és közben egy köl­tő egyénisége, életének rövid, de jelentős szakasza bontako­zik ki előttünk. Garay János 1848-ban megjelent XJjabb versek című kötetének előt­tünk fekvő ereden kiadásában, a hátlapon március 15-én Pe­tőfihez írt költeményét talál­hatjuk, a második lap pedig azt az ajánlást rejti, amelyet Batthyány gróf küldött Zichy Antóniához, a költő ajánlása érdekében. Az 1851-es eredeti Szent László kiadvány külön érdekessége, hogy utolsó éne­két a már félig vak költő már csupán diktálni tudta. Garay Jánost — a szabad­ságharc bukása után — forra­dalmi versei miatt üldözték. Ekkor siet segítségére a Ká­rolyi család: házat adományoz neki Fóton. A korabeli épület pincéje még ma is megtalálha­tó. Az 1851-ben itt élő alkotó a készülő Szent Lászlóban a mogyoródi csata leírásánál így énekli meg a fóti tájat: „A Dunát elhagyva a vadon mö­gül I Síkra érnek, mely előt­tünk elterül; / S a hegyekig tart, melynek neve Mogyo­ród, / Messze távol, mint folt látszik rajta Fóth." Még beszélgetnék Szőri Já­nossal és Nagy Lajossal, az irodalomszerető technikussal, de az idő múlása indulni kény­szerít. A Szabadság utca 15-ös szá­mú ház falának Garay János emlékét őrző márványtáblája ebben az évben sem maradt koszorú nélkül. AZ ÜNNEPSÉG VISZONT ELMARADT, s mint kiderült* oka az iskola és a Fóti ősz szervezői közötti félreértésben rejlik. A tanulók és a pedagó­gus KISZ-alapszervezet műso­ra szeptember 27-én kerül be-; mutatásra. Virág Ferene MŰVÉSZÉTI HETEK Magyar drámák külföldi vendégszínházak előadásában Bartók-est a szeptember 25-i megnyitón Egy hét múlva kezdődik a Budapesti művészeti hetek gazdag programja, melynek középpontjában az eddigiek­hez hasonlóan, idén is a ze­nei hetek koncertsorozata áll. Az idei program fő célja, az ifjúság bevonása a fesztivál rendezvényeibe, ennek megfe­lelően bővítették az eddigi profilt is. Az egyetemi szín­padok — budapesti, vidéki és külföldi együttesek szereplése, bábszínházi és gyermekszín­Pedagógiai kísérletek — kísérleti iskolák SZABÁLYOZÓ MINISZTERI UTASÍTÁS, Az iskolákban folyó oktató­nevelő munka hatékonyságá­nak, illetve az iskolai munka és a pedagógiai tudományos kutatások összhangjának elő­segítése érdekében — az érde­kelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — az oktatási miniszter uta­sításban szabályozta az iskolai pedagógiai kísérle­teket és a kísérleti iskolák te­vékenységét. \ Az utasítás hatálya kiterjed a tanácsok irányítása alatt álló alsó- és középfokú oktatá­si intézményekben végzett pe­dagógiai kísérletekre, továbbá bizonyos módosításokkal a fel­sőoktatási intézmények gya­korló iskoláira. Az utasítás aláhúzza: isko­lai pedagógiai kísérleteket kez­deményezhetnek pedagógu­sok, alsó- és középfokú okta­tási intézmények, nevelőottho­nok, a megyei tanácsok, illet­ve a fővárosi tanács művelő­désügyi osztálya és a felsőok­tatási intézmények. A közne­velés fejlesztését szolgáló pe­dagógiai kutatások című or­szágos főirány keretében vég­zett kutatások koordinálását végző intézmények, továbbá az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és ezek pedagógiával foglalkozó tudományos intézetei • szintén kezdeményezhetnek iskolai pe­dagógiai kísérleteket. Kísérleti iskola minden olyan alsó- és középfokú ok­tatási intézmény, amelyben a jelen utasítással szabályozott pedagógiai kísérlet folyik. Az oktatási miniszter — a szak­munkásképző iskolák műkö­dését érintő kísérletek eseté­ben a munkaügyi miniszter­rel egyetértésben — előzetes engedélye szükséges minden olyan iskolai pedagógiai kísér­lethez, amely a tantervtől, az óratervtől és a rendtartástól való eltéréssel jár. Azonos tárgykörben több, egymástól lényegesen elté­rő szervezeti és típusú kí­sérlet is elindítható és folytatható. Lehetővé kell tenni az azonos témákra vo­natkozó nézetek, vélemények vitáját, hogy ezek is hozzájá­ruljanak a közoktatás szín­vonalának emeléséhez. házi előadások, valamint ma­gyar és külföldi amatőr báb­együttesek fellépése jelzi ezt a törekvést. A zenei hetek koncertsorozata egy új kezde­ményezéssel indul: Korunk ze­néje címmel rendeznek egy héten keresztül hangversenye­ket a kortárs magyar és kül­földi zeneművészet bemutatá­sára. Több magyar mű bemu­tatója hangzik majd el, s a kortárs zene terjesztését szol­gáló Budapesti Kamaraegyüt­tes mellett vendégszerepei a „Die Reihe” kamaraegyüttes is. Durkó Zsolt szerzői estje, Fel­legi Ádám zongoraestje, ötvös Péter és Heinz HoUinger sze­replései jelentik a hét fonto­sabb eseményeit. Sziklay Eri­ka énekművész Schönberg Pi­errot Lunaire-jét adja elő — ezzel a produkcióval nyert hanglemeze Párizsban nagydí­jat. A szeptember 25-i nyitó hangverseny ezúttal is — a hagyományokhoz híven — Bartók-est lesz: a III. zongo­raversenyt Ránki Dezső adja elő. A budapesti Operaház legfontosabb eseménye a 270 fős társulattal érkező, világ­hírű kölni operaház vendég­játéka. Két estén szólaltatják meg Wagner Trisztán és Izol- dá-ját, valamint Mozart: Títus és Hindemith: Cardillac című operáit A színházi előadások közül érdekes eseménynek ígérkezik a rusztavi Grúz Drámai Szín­ház vendégjátéka, műsorukon többek között Katona József Bánk bánjával. A leningrádi akadémiai Gorkij Színház pe­dig Örkény István: Tóték ciV mű drámáját adja elő. Érde­kesség még a program kere­tében megrendezett Varsói kulturális napok, amelyeken színházi előadások és kiállítá­sok reprezentálják a 30 éve szabad Lengyelország művé­szetét. K. A. 1X RE12 KIÁLLÍTÁS m Ugyanaznap, ugyanott két látványos, élményszámba menő kiállítást tekinthet meg a BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN /X . Albertirsai út 107 HW30CFQ AZ ŐSZI BUDAPESTI AZ NEMZETKÖZI VÁSÁR .. AGR0MASEXP0 74* az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabadidő-felhasználású és a közlekedés eszközeinek^ bemutatója, a fogyasztási - cikkek szakkiállítása. a jövő agrotechnikájának, az élelmiszer- és fagaz- , daság korszerű gépeinek, műszereinek és berendezé­seinek nemzetközi bemutatója. ÖN IS . TEKINTSE MEG A KIÁLLÍTÁST szeptember 14- és 22-e köpött! NYITVA 10-töl 19 óráig, a Szakmai napokon, szeptember 16-án, 17-én, 18-án és 19-én a nagyközönség részére 14-től 19 óráig. Rendező: IHUNB80 kedvezmény. Magyar Külkereskedelmi Vásár és Pföpaganda Iroda Telefon: 470-990.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents