Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-18 / 218. szám
1974. SZEPTEMBER 18., SZERDA 5 Magyar-bolgár együttműködés íj szerek a mezőgazdaságnak Együttműködési megállapodást kötött a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a bulgáriai Növényvédőszer Kutató Intézet. Kidolgozták azt a sokoldalú munkatervet is, amely az együttműködést szabályozza. Ennek értelmében a bolgár szakemberektől elsősorban új gombaölő szerek előállítását várják, •melyhez a veszprémi kutatók technológiai útmutatást adnak. A veszprémi kutatóktól elsősorban az új gyomirtó szereket igénylik. A megállapodás szerint a jövőben az új bolgár és magyar szereket kölcsönösen kipróbálják, eltérő talajadottságok mellett. A hivatalos együttműködést megelőzően a két ország növény- védőszer-kutatói már megtették az első lépést az együttműködéshez. A Nehézvegyipari Kutató Intézetben ezekben a napokban értékelték a Mancozeb elnevezésű peronoszpóra elleni bolgár szert. A tapasztalatok szerint a magyar adottságok mellett éppenúgy megállja helyét, mint a melegebb bolgár szőlőskertekben. Forgalomszámlálás t Idén ősszel, s a jövő esztendő első felében nagyszabású forgalomszámlálást,, felmérést végeznek Budapesten. A főváros dinamikusan növekvő személy- és teheráruforgalmát csak jól átgondolt, s megfelelő tapasztalatokra, ismeretekre támaszkodó közlekedésszervezési intézkedésekkel tudják zökkenőmentesen lebonyolítani. A várt adatok, összefüggések Budapest közlekedésének javítását szolgálják majd. A közművelődés segítése — társadalmi ügy Tanúié munkások a DKV-ban az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozatában szerepel: „két éven belül ki kell dolgozni a közművelődés fejlesztésének átfogó tervét". Az idén márciusban határozat született a további tennivalókat illetően. Pest megye egyik nagy és jelentős üzemében, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál tájékozódtunk a dolgozók, elsősorban a munkások közművelődési lehetőségeiről, helyzetéről. A képzés, továbbképzés fontossága — Milyen oktatási formákban, képzésben, továbbképzésben vesznek részt a vállalat dolgozói? — Azzal kezdeném — mondja Péceli Béla igazgató, vaskos dossziéját felütve —, hogy a mi vállalatunk a munkaerő-szükségletet illetően speciális helyzetben van. Eltérőek az igények, hiszen nálunk elsősorban nem a munka fizikai jellegén van a hangsúly, hanem az éberségen, a szellemi igénybevételen. Munkásoknál és műszakiaknál, alkalmazottaknál egyaránt. Ezért alapvető követelmény, hogy a dolgozóik elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. egyes munkakörökben meglegyen a szakmunkás-bizonyítványuk, szakmai középiskolai végzettségük, felsőfokú képesítésük. Mégis — mindezek ellenére — háromezer-ötszáz dolgozónk közül hétszáznak nincs meg az alapfokú iskolai végzettsége, hetven százalékuk a termelésben közvetlenül foglalkoztatott munkás, s ez utóbbiaknak is mintegy fele negyvén éven aluli. — Kedvezőtlen az arány ... — Igen. Ezért is az egyik legégetőbb gondunk a dolgoA KORSZERŰ GAZDASÁGBA: Bábolnai gabonaszáríió I Teljesítmény: 15 tonna/óra Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Osztályán, Bábolnán. Forgalomba hozzák az AGROTROSZT megyei AGROKER vállalatai. zók, elsősorban a termelésben részt vevő munkások mind nagyobb százalékának bevonása az oktatásba. Könnyít helyzetünkön, hogy az emberek többsége fokozatosan megérti az iskola, a tanulás szükségességét, s ebben nagy része van szocialista brigádmozgalmunk nevelő erejének. Az általános iskolai képzésben részt vevőket különféle kedvezményekkel is segítjük: hétenkéntjjkét- szeri munkaidő-kedvezmény, megvásárolt tankönyvek, három nap szabadság — most már rendeletileg: hat — s a végzett dolgozókat az eredménytől függően egyszeri pénzjutalomban is részesítjük. Kultűráfódás, a művészetek szerepe — Egyéb képzésben, továbbképzésben hányán vesznek részt? — Vegyipari gépész szakközépiskolába ötvenkét, közgazdasági technikumba harminchét, villamosipari technikumba hét, egyetemre, főiskolára huszonkilenc dolgozónk jár. Az idén hét jelentkező szak- munlzás dolgozónk közül hatot vettek fel érettségi nélkül egyetemre, főiskolára. — Látogatottak a művelődési házunkban évenként megrendezendő munkásr és politikai akadémiák. Az előbbi» a szakmai ismeretekben mélyedhetnek el a részvevők, az utóbbin gazdasági, politikai, világnézeti kérdésekben folyik széles körű tájékoztatás. Ezeken már a kivitelező vállalatok itt elszállásolt dolgozói is részt vesznek. Sokan tanulnak a kihelyezett marxizmus—leninizmus esti egyetemen és a középiskolán, de a szocialista brigádvezetők rendszeres megbeszélésein is többször vetődik fel közművelődési gond, megoldásra váró feladat. .— A művelődés milyen formáit, keretét ítéli tapasztalatai szerint különösen hasznosnak? Hogyan, miben látja a dolgozók kulturálódásának fontosságát, műveltségi színvonalának emelését? — Legnagyobb művelődési, kulturálódási fórumunk a Barátság Művelődési Ház, amelynek tevékenysége túlnő a vállalat keretein, hiszen közösen üzemeltetjük a városi tanáccsal. Rendezvényeink nagy része is az egész város érdeklődésének megfelelően áll össze. Természetesen a mi dolgozóink látogatják gyakrabban. A magam részéről fontos szerepet tulajdonítok az ott folyó ' szakköri és amatőr művészeti mozgalomnak, egyéb klubfoglalkozásoknak. Ezeknek a közösségi,' összetartó ereje rendkívül nagy. A fiatalok igazán a megmondhatói, hogy jól érzik magukat akár a néptánc-, az irodalmi színpad vagy éppen a honismeret-, fotó- és film- művészeti foglalkozásokon. A szerény városi művelődési lehetőségek ellensúlyozására pedig gyakran szervezünk budapesti színház-, hangverseny- és miízeumi látogatásokat, országjárást, kulturális emlékek megtekintését. Jól felkészült dolgozók szervezik e kulturális programokat, tehát nemcsak arról van 6ZÓ, hogy elmegyünk valahova,- és megisszuk a sört. Megismerni az igényeket, felkelteni az érdeklődést — Honnan, hogyan ismerik meg a dolgozók érdeklődését, az igényeket? — Igazgatási főosztályunk a fizikai dolgozóink körében arra keres választ. hogy milyen a kulturálódási-művelődési orientációjuk, mit tartanak szükségesnek, javíthatónak, megoldandónak e téren. Bár a felmérést most összegezik. már most levonható az a következtetés, hogy az arra legjobban rászorulók képzése- továbbképzése, tanulásra való rábírása jár a legtöbb gonddal és a legkisebb eredménynyel. A fizikai dolgozóknak rendszeresen csak egyötöde olvas, a nana olvasók aránya tizenhárom százalék. Jó tájé. kozottságra vall viszont, hogy a megkérdezettek nyolcvan százaléka rendszeres újságolvasó az életkortól függetlenül. A fiatalok tehát érdeklődnek a hazai és nemzetközi események iránt. Sokan nézik rendszeresen a televízió műsorait; a film iránti érdeklődés az életkor előrehaladtával csökken. A legnagyobb érdeklődés az emberekben a család és a sport iránt nyilvánul m€|. —A jövőre vonatkozólag mit tart elengedhetetlenül szükségesnek a dolgozók köz- művelődési lehetőségei fejlesztését illetően? — Elsősorban a szellemi bázisok kiépítését. Gondolok a korszerű könyvtárra, művelődési központra. Azután természetesen a szakmai műveltség fejlesztését. Ez utóbbi vonatkozásában könnyebb a helyzetünk, két régi épületet alakítunk át szakmai képzés- továbbképzés céljaira, dolgozóink köziül többen külföldi továbbképzésben is részt vesznek. A könyvtárban is lesz javulás, mert új helyiségben, új rendszerrel oldjuk meg a kölcsönzést. A művelődési központ megépítése elsősorban városi feladat, ehhez a magunk részéről úgy járulunk hozzá, hogy a finomító kapcsolódó beruházási költségeiben harmincötmilliót* terveztünk ilyen célra. — Így hát dolgozóink e tekintetben is megtalálják számításaikat? — Ha javítunk a közművelődés, így elsősorban a kultu- rálódás, az igényes szórakozás színvonalán, akkor minden bizonnyal igen — fejezte be a beszélgetést Péceli Béla igazgató. Korompay János Legalább 70 család AHOL MINDEN KIÁLLÍTÁSI TÁRGY - AJÁNDÉK A hctmérí'öldes cipő A menyasszonyi ruha Gárdos Katalin felvételei Hivatalosan nem falumúzeum, csalc helytörténeti gyűjtemény. Solymáron mégis mindenki múzeumnak mondja a tágas épületet, amelynek két szobájában két évvel ezMA TÁRGYALJA A MEGYEI TANÁCS VB Megalakulnék a megyei munkajogi bizottságok Félidejénél tart a megyei tanácskozások szeptemberi sorozata, amely megelőzi a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek október végére tervezett III. országos tanácskozását. A legutóbbi tariácskozás óta csaknem hat esztendő telt el, s ez idő alatt jelentős változások következtek be a vállalati munkaügyi döntőbizottságok irányításában; 1973. január elsejével a testületi munkaügyi döntőbizottságok hatáskörét a munkaügyi bíróságok vették át. A másfél éves tapasztalatok alapján dolgozták ki a munkaügyi miniszter és a Szak- szervezetek Országos Tanácsának irányelveit a munkaügyi döntőbizottságok munkáját segítő megyei munkajogi bizottságok megalakításához és működéséhez. Ezek tagjai részint egyes területi szervek delegáltjai lesznek, részint olyan szakemberek (vállalati munkaügyi osztályvezető, jogtanácsos, MDB-elnök, munkaügyi bírósági ülnök stb.), akiket a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága és a szak- szervezetek megyei tanácsa erre felkér. Részben az új bizottságok megalakítása, részben a 25 esztendős jubileum teszi időszerűvé • a tanácskozás ez évi ösz- szeliívását. A munkaügyi döntőbizottságok sajátos igazságszolgáltatási szervek, üzemi demokráciánk sajátos intézményei. Munkájukat a jogszabályok rendelkezései alapján vállalati keretek között, a dolgozók közreműködésével, és ellenőrzése mellett végzik. A jelenlegi több mint 7000 munkaügyi döntőbizottságban a dolgozók által saját kollektívájukból választott mintegy 50 ezer tisztviselő, illetve tag dönt évente mintegy 100 000 panaszügyben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökségével együttműködve ma alakítja meg a Pest megyei Munkajogi Bizottságot és határozza meg feladatát. előtt kezdték bemutatni a solymári múlt emlékeit. Az épületet a Pilisvölgye Tsz adta, a tanács pedig rendbehozatta. A harmadik szoba egyik bedőlt falát most húzták fel újra, így azután néhány napja abban is megnyílt a kiállítás, mégpedig néprajzi emlékekből. Itt látható a század eleji solymári menyasszony. Az idő tájt jött divatba az ilyen menyegzői öltözet: fekete selyem kabátka, amely alatt a nyakba rózsaszín selyemkendőt kötöttek, de úgy, hogy rojtjai elől-hátul előtűntek a blúz alól. A szoknya világoskék selyem, amelyet fehér csipkekötény takar. A diadémszerűen kötött mirtuszkoszorút a háton lengő sárga és fehér selyem- szalag erősítette a fejhez. Sarlós Andrásáé, aki a lagziján viselte, és azóta féltve őrizte, odaajándékozta a menyasszonyi ruháját, sőt a babát is ő öltöztette fel. Legalább 70—75 solymári család gazdagította ajándékával a község régi életét, szokásait feltáró gyűjteményt. Minden egyes darabját a lakosság adta össze. Különös ritkaság is akad benne, azt mutatja dr. Jablonkay István gimnáziumi tanár, a gyűjtemény gondozója, őre és elren- dezője. Helybeli cipészmester vagy félszázada készítette ezt a hétmérföldes cipőt, de alig ujjnyi hosszúságút is tett melléje, hogy az emberek lássák, nincs olyan nagy vagy kicsi láb, melyre ne tudna cipőt alkotni. Sz. E. AZ ASZFALTÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT szolnoki, specializált KÖZPONTI JAVÍTÓMŰHELYÉBE FELVESZ: két, motorszerelőt, \ egy autóvillamossági szerelőt, négy géplakatost, öt segédmunkást. Munkásszállás van. * / Jelentkezés levélben vagy telefonon az építésvezetőségen. Szolnok, Landler Jenő út 22. Telefon: 13-169, 13-593.
