Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-18 / 218. szám
1974. SZEPTEMBER 18., SZERDA Parlamenti ülésszak előtt Településpolitika, korszerű ügyintézés - lakossági közreműködéssel Szocialista viszonyaik között a településpolitika és az államigazgatási munka nem fejlődhet .a lakosság tevékeny közreműködése nélkül. A tanácstörvény végrehajtását elemző ankétem hangzott el ez a megállapítás, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságán. Semmiképpen sem új ez a gondolat, megfelelő hangot kapott az MSZMP X. kongresszusán, a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatában, s ez tükröződik a tanácstörvény számtalan bekezdésében. Az elmúlt, immáron négy év Pest megyei gyakorlata bizonyította igazságát, ezért is fogalmazódott meg ismét a tanácskozáson. Ha lehet azt mondani: két irányból. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a népfrontbizottságok, a lakosság, Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára pedig a tanácsi dolgozók, vezetők véleményét tolmácsolta. Eredményként és további igényként, szükségszerűségként hangzott a megállapítás. Egy jó munkastílus Tanácsot, segítséget várni és adni, állást foglalni csak olyan ügyben lehet, amelyet ismerünk. A lakosság tájékoztatása tehát elsőrendűen fontos kérdés. A legtöbb szó azokról a lehetőségekről, fórumokról esett az ankéton, amelyek ezt — a tájékoztatást — szolgálják. Aztán azokról a fórumokról, amelyek léteznek ugyan, de minden bennük rejlő lehetőséget még korántsem használtunk ki. És természetesen újabb fórumok teremtésének szükségéről is tárgyaltak. Az 1971. évi X. törvény „törvényesítette” először a falugyűlések intézményét. Megtartásuk, összehívásuk a közös tanácsú községekben évente — kötelesség, másutt — lehetőség. Pest megyében a tanácsok rendszeresen élnek a lehetőséggel. Arany István adott hangot az első tapasztalatok nyomán született felismerésnek: ahhoz, hogy a falugyűlések eredményesek legyenek, a tanácsok ereje önmagában kevés, nélkülözhetetlen a népfrontbizottságok segítsége. Miiben, hogyan? Pest megyében sikerült egy olyan módszert kidolgozni, amelyet mind több község ítél követendőnek — elsősorban a gödöllői járásban —, és amelyet az ankét részvevői így minősítettek: egy jó munkastílus. Az eddigi tapasztalatok szerint ott volt a legeredményesebb ez a fórum, ahol a tanácstagi beszámolók után hívták össze. A beszámolókon — ez egy másik fórum! — elhangzott észrevételek, javaslatok alapján a tanács vezetői mindenkit, de legalábbis a lakosság többségét érintő és érdeklő előterjesztést állíthattak össze. S ott volt a legeredményesebb a fórum, ahol ezt az előterjesztést még a végrehajtó bizottság és a népfrontbizottság is elemezte, kiegészítette. blind több községben ismerik fel, hogy egy falugyűlés nem fejeződhet be az elnök zárszavával. Ahhoz, hogy az ott felvetett problémák közül egy se maradjon válasz nélkül, újabb fórumok szükségesek. Mindinkább a múlté lesznek — bár egyes, indokolt esetben nélkülözhetetlenek — az írásban kiküldött udvarias bár, de szűkszavú válaszlevelek. Ismét csak a gödöllői járás községeinek példáját említve: több mint egy éve tevékenykednek az úgynevezett falufórumok. Ezeken a kis- gyűléseken, ankétokon ott Vannak az azonos, vagy rokonproblémát felvető állampolgárok, a község vezetői és a témakörben érintett, vagy illetékes járási, netán megyei vezetők. , Más jó módszerei is lehetnek és vannak a falugyűléseknek Pest megyében, de az bizonyos: ahol még nem ismerték fel, hogy milyen erő rejlik a lakosság közügyekben való részvételében, ott a tanács vezetői — félnek a falugyűléstől. Példa még erre is akad. Tájékozott tanácstagok Néhány évvel ezelőtt nem volt ritka az olyan tanácstagi beszámoló — szinte anekdotába illő kép —, ahol megjelent négy-öt idős ember és — hallgatott. Ma nem utolsósorban azért, mert a lakosság összetételének megfelelően a tanácstagok között a korábbinál több a munkás, a nő és a — fiatal, feléledőben, pezsdülőben van a tanácstagi beszámoló. És ott élénk, ott közéleti fórum igazán, ahol a tanácstag megfelelően tájékozott a körzete és az egész lakóhely ügyeiben. A tanácstag tájékozottságának két feltétele van: kell hozzá érdeklődő, aktív tanácstag és olyan községvezetőség, amely hívja, a mindennapi munkába bevonja őt. Mindennek serkentői lehetnek a népfrontklubok, a tanácstagi klubok, például az olyanok, mint amilyenek a budai járásban működnek és serkentői lehetnek a különböző és rendszeres rétegtanácskozások. A dabasi járásban például tervszerűen összehívja a járási népfrontbizottság a nő-, a munkás-, a fiatal, az előre megválasztott tanácstagokat. Ebben a vonatkozásban is, és általában, a tanácstörvény végrehajtásában hosszan lehetne az eredményeket sorolni. Az ankéton ismét megfogalmazódott az. ami néhány hónappal előbb az egyik megyei tanácsülésen is: a tanácstörvény jó, végrehajtása eredményes, élénk a közéleti aktivitás, egyszerűsödött, korszerűsödött a tanácsi hatósági munka. Végrehajtása azonbap nem egy és nem négy év feladata — hosszútávú munka. Tennivaló még van bőven. Miként a lakosság még szélesebb körű bevonásában, a tanácstagok tájékoztatásában is. Ez utóbbira jó példa a tanácsüléseken elhangzó interpelláció, amely ismét csak egy — fórum. Igaz — miként az ankét résztvevői is megállapították —, az interpelláció előtt számos mód van, lenne a felvetett probléma elintézésére, de ha a tanács tagok ezzel a jogukkal élnek, azt az eddiginél hatékonyabban tehetnék. A megyében a tanácsüléseken évente mintegy 2 ezer 500 interpelláció hangzik el. Nem sok ez, inkább kevés. És még ezek túlnyomó több sége is — kérés, kívánság. Üt, óvoda, villany, felújítási póthitel kellene... Ügy tűnik, a tanácstagok kevésbé tájékozottak a szélesebb községpolitikai összefüggésekről, a hatósági munka problémáiról, holott ezek legalább annyira érintik a lakosságot, legalább annyira foglalkoztatják, mint a fejlesztési gondok. A megye tanácsai például tavaly több mint 900 ezer 'ügyiratot iktattak, jelentős eredmény, hogy százezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban, de még így is átlagban évente a megye minden lakója egyszer az ügyintézés kapcsán kerül kapcsolatba a tanáccsal. Ilyen interpellációról viszont még nem hallottunk, hogy például mit tett a tanács az ügyintézés gyorsítására, elérte-e célját a telekrendelet, az építésrendészeti bírság, miért nem kapnak tájékoztatást a tanácstagok egy- egy rendeletről —megjelenése előtt... Megfelelően előkészítve Az országgyűlés várhatóan a közeljövőben elemzi a tanácstörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A Hazafias Népfront ezt megelőzően gyűjti a lakosság, az érintettek véleményét, tapasztalatait. A megyei nép- frontankéthoz hasonlóak lesznek még a megyében. Az első azt jelzi, érdemes ezeket megrendezni, az elhangzott és elhangzó vélemények hozzájárulnak a , tanácstörvény még teljesebb megvalósításához. Fórumok ezek az ankétok is. Deregán Gábor Nemzetközi tanácskozás a dolgozó anyák helyzetéről A nő és a murika, a munka és az anyai hivatás címmel kedden délelőtt a SZOT székházában nemzetközi konferencia kezdődött, amelyen 14 európai ország szakszervezetének képviselői vesznek részt. A tanácskozáson a szakszervezeti világszövetséghez tartozó és az azon kívül álló szakszervezeték 'képviselői megvitatják, hogy a különböző országok kormányai, szak- szervezetei, vállalatai és maga a család, hogyan javíthatja a dolgozó nők, mindenekelőtt az édesanyák helyzetét. A konferenciát Duschek La- josné, a SZOT titkára nyitotta meg, majd dr. Czerván Mártonné, a SZOT nőbizottságának elnöke ismertette a magyar nők helyzetét és a különböző családvédelmi intézkedéseket. A bevezető előadást követően a külföldi vendégek elemezték a nők, az édesanyák helyzetével kapcsolatos különböző kérdéseket, s a megoldásra váró feladatokat. A tanácskozáson részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, s ott voltak a szakmai szak- szervezetek főtitkárai is. Elhunyt Kun Béláné Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosz- szan tartó súlyos betegség után kedden hajnalban elhunyt Kun. Béláné, született Gál Irén elvtársnő, pártunk és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi harcosa. Kun Béláné temetése szeptember 20-án (pénteken) 14 óra 30 perckor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapest, 1974. szeptember 17-én A MAGYAR SZOCIALISTA " MUNKASÍP ART KÖZPONTI BIZOTTSÁGA zött az SZKP Marxizmus—Le- ninizmus Intézetének tudományos munkatársa volt, az intézet pártszervezetében tevékenykedett. 1921 és 1936 között, amikor Kun Bélával a külföldi bizottság mindenkori székhelyén tartózkodott, részt vett a KMP illegális tevékenységének technikai munlcála- taiban. Emberségéért, elvhűségéért, emberi tulajdonságaiért mindenki tisztelte, szerette. Tevékenységét több ízben ismerték el magas kitüntetésekkel, közöttük a Tanács- köztársaság Emlékéremmel, a Munka Érdemrenddel, a Szocialista Hazáért Érdemrenddel és 1969-ben a Munka Vörös Zászló Renddel. Kun Béláné Nagyenyeden született 1890-ben. Középiskolát, majd zeneiskolát végzett, zongoratanárnői képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság idején a közoktatásügyi népbiztosságon dolgozott. Mint pártohkívüli 1918. november 24-én részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának alakuló ülésén. Kun Béla élet- és harcostársa volt, a Tanácsköztársaság leverése után hosszú éveken át a Szovjetunióban élt és tevékenykedett. Különböző párttanfolyamokon vett részt, elvégezte a Komintern Lenin-iskoláját, s 1931-től volt az SZKP tagja. 1924—1926 között a Nemzetközi Vörös Segély központjában dolgozott. 1927—1937 köBÉBITIPEGO — UTAZOTASKÄ Pest megyeiek az őszi Tizenhat kereskedelmi partnert várnak A Gödöllő és Környéke Háziipari Termelőszövetkezet a szakmai napokon tizenhat kereskedelmi partnert fogad, akik már bejelentették érkezésüket a jövő évi üzletkötésekkel kapcsolatban. A kőbányai vásárközpont A pavilonjában kiállított 65 termékből álló kollekciójuk roppant változatos: bébi- és gyermekruházati cikkek, kapucnis köntösök, tipegők; kötött áruk, mackógarnitúrák; Krisztina alapanyagú, magyaros hímzésű fehérneműk, doboz alakú utazótáskák együttese kelti fel a látogatók figyelmét. Szép kidolgozás, ízléses színösszeállítás jellemző áruikra. — Fogyasztói árszinten számolva 100 millió forintos az évi termelésünk. A textilipari rekonstrukcióval A legfelsőbb Bíróság teljes ülése A Legfelsőbb Bíróság kedden dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének elnökletével teljes ülést tartott, amelyen a Legfelsőbb Bíróság tagjain kívül jelen volt dr. Katona Zoltán, a legfőbb ügyész első helyettese és dr. Szilbereki Jenő igazságügy-mi- niszter-helyettes. A teljes ülés a családjogi jogszabályoknak a közelmúltban történt módosítására tekintettel két új irányelvet állapított meg (a házassági bontóperekkel és a házassági vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatban). Egy irányelvet és több családjogi vonatkozású elvi döntést pedig módosított. Az említett irányelveket és elvi döntéseket a Magyar Közlönyben közzéteszik. Jogok és kötelességek Értekezlet az úttörők szövetségében Kedden Szabó Ferenc főtitkár elnökletével ülést tartott a Magyar Űttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Egyeljek között megvitatták az általános iskolák és az úttörő- csapatok kapcsolatának időszerű politikai, pedagógiai kérdéseit, és az új iskolai rendtartás végrehajtásának tapasztalatait. A tanácskozáson Szabó László, az országos elnökség titkára hangsúlyozta: örvendetes, hogy a pedagógusok az úttörőcsapatok jogainak rendezését helyes és időszerű kérdésnek tartják. Néhány helyen azonban az úttörőcsapatok jogainak gyakorlását kizárólag a csapatvezetőre bízzák, s így a csapatvezetőség felelőssége, hatáskörének kialakítása elmarad a követelményektől. Helyenként tartózkodnak attól is, hogy jogot, önállóságot biztosítsanak a gyermekeknek, ahelyett egyoldalúan csak a kötelességeiket hangsúlyozzák. Az ülésen ezután Nemes Péter, az országos elnökség titkára tájékoztatta a tanács tagjait az ifjúsági törvény alkalmazásának lehetőségeiről. Dömsöd TOT-díjas Értékelték a 14. országos borversenyt Kedden Balatonfüreden kihirdették a XIV. országos borverseny eredményét. A 814, versenyre jogosított borminta között az eredetileg reméltnél jóval több — mintegy 800 — kapott díjat vagy elismerő oklevelet. A díjazott borok közül 248 arany-, 447 ezüst-, 87 bronzérmet, 24 pedig oklevelet kapott. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagydíját a forgalmi borok jó minőségéért a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének, a TOT különdí- ját pedig a bólyi és a dömsö- di termelőszövetkezeteknek ítélték oda. Elismerés a gödöllői konferenciáért A FAO magyar nemzeti bizottsága kedden Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a bizottság elnöke vezetésével ülést tartott. A nemzeti bizottság megtárgyalta és jóváhagyva a FAO európai regionális konferenciája október 7—12. közötti Lausanne- ban sorra kerülő ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit- Az ülésen meghallgatták a Gödöllőn tartott szövetkezetfejlesztési konferenciáról szóló beszámolót. A nemzeti bizottság megállapította, hogy a konferencia eredményesen járult hozzá a szövetkezetfejlesztési kérdéseknek a nemzetközi szervezetekben történő koordinálásához és közös szervezeti keretének megteremtéséhez. A bizottság elismerését fejezte ki a konferencia magyar résztvevőinek és szervezőinek. sokat fejlődött a szövetkezet, az új technológiák bevezetése meglátszik az árukon — tájékoztat Bérezés Imre, a szövetkezet elnöke. — Kiállításunkból érzékelhető, hogy a kormányprogramnak megfelelően a gyermekruhák gyártására összpontosítunk. Cikkeink automata gépeken készülnek, pamut, gyapjú, poliakrilnitril, azaz természetes és szintetikus szálkeverésű anyagból. A több évtizedes múltra visszatekintő szövetkezet központi üzemében 280 dolgozót foglalkoztat, s rajtuk kívül még 68 bedolgozója van. Koppány György felvétele; Gyártmányaik közül a kötöttáru 80 százalékát exportra készítik, a HUNGAROTEX közreműködésével Szovjetunió, Anglia, Kanada, Norvégia, Líbia, Kuwait állandó vásárlójuk. — Az őszi BNV-n látható mintadarabjainkat, modell- jeinket a belföldi kereskedelemnek is ajánljuk. Már szombaton megkezdtük a tárgyalásokat: kedvezően alakulnak a jövő év első negyedévére szóló üzletkötések, eddig kapacitásunk 50 százalékát már lekötötték az áruházak és a nagykereskedelmi vállalatok. II. A. j Nyolcvan új MEZŐGÉP-gyárímany a mezőgazdasági kiállításon Az AGROMASEXPO ”74 legfontosabb keddi eseménye a MEZŐGÉP tröszt tájékoztatója volt. Több mint 200 gépet és berendezést mutatnak be, s ebből 80 teljesen új gyártmány. Megoldották a cukorrépater- mesztés gépesítését, így nincs szükség drága importberendezések behozatalára, s jó úton halad a zöldség- és növénytermesztésben használatos gépek és gépsorok hazai gyártása is. Kitűnően beváltak kukoricabetakarító adapterei, amelyek egyaránt használhatók a szovjet, az NDK, a lengyel, a nyugatnémet és az amerikai kombájnokhoz. Megnyerte a szakemberek tetszését a nyugatnémet licenc alapján gyártott pneumatikus szemen kén ti vetőgép is. Egyre jobban gépesíthető lesz a szőlő- és gyümölcs- termesztés is. A kiállításon univerzális szőlőművelö gépet láthattunk; amely ötféle műveletet végez, alkalmas például a kacsok metszésére is, amely igen sok kézi munkát igényelt eddig. A húsprogram végrehajtását szolgálja a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztő és -feldolgozó kombinátok jobb gépesítését lehetővé tevő hazai berendezések egész sora. A takarmányozás korszerűsítéséhez szükséges nagy teljesítményű takarmánykeverő üzemeket, szárítótelepeket , kulcsátadással szállítja a ! MEZŐGÉP. A tröszt vállalatai számos olyan nagy teljesítményű talajművelő gép gyártását, is megkezdték, amelyek legfontosabb láncszemei az iparszerű növénytermesztési rendszerek hatékony technológiájának. K. Gy. A.
