Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

Vasárnapi séta az AGROMASEXPO 71-en A három arany és a két ezüst háza táján Mekkorát üt egy pásztor? — Sikeres főpróba a zsiráf házban A gödöllői tangazdaság szo­cialista brigádjai, a gazdaság telepei és kerületei már ko­rábban széles körű munkaver­senyt hirdettek, vállalásokat tettek a XI. pártkongresszus, valamint hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból. A felajánlások között szere­pelt az őszi búza, a fajta- és konzervborsó termelési ered­ményeinek növelése, a felépí­tett 480 férőhelyes iparszerű sertéstelep jobb kihasználása, a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése érdekében a tehené­szet hozamainak növelése. Fel­ajánlották továbbá, hogy mind szélesebb körben terjesztik és' alkalmazzák a gödöllői fajta- borsótermelési rendszert. ' Éjszakai furikázók Éjjel egy órakor, a 3-as számú főközlekedési út 49 500-as szelvénykövénél Sandrea László aszódi lakos a CR 6?—42 rendszámú személy- gépkocsival nekiütközött Ga- ramszegi László budapesti la­kos FI 68-58 rendszámú teher­gépkocsijának. Sandrea, aki­nek a személygépkocsit javí­tásra adták át és az éjszakai furikázásra jogosítvány nélkül, Az olaj is veszélyben volt Últűz — csillagfénynél Albérlőkként is lelkesen y Vékony pénzen — mély homokban Vasárnap este, valamivel 10 óra után riasztották a gödöllői járási és városi tűzoltó-pa­rancsnokság ügyeletesét: lán- gokban^ állt Gödöllőn Márton István Esze Tamás utca 10. szám alatti házában egy lom­tárnak használt sertésól. A helyszínre érkező tűzoltóknak szakszerű és gyors munkával sikerült megfékezniük a pusz­A tangazdaság földjein ösz- szesen 1285 hektáron termesz­tettek fajta borsót, 600 hektá­ron pedig zöldborsót. Az előb­bit tekintve a vállalt 18,5 he­lyett 31,5 mázsás hektáronkén­ti termésátlagot értek el a dol­gozók. E kiemelkedő ered­ményben nagy részük volt a brigádoknak. Éjjel nappal dol­goztak — a rossz időjárás el­lenére is —, hogy első osztá­lyú árut tudjanak biztosítani, s hogy túlérés előtt betakarít­sák a termést. Mellesleg meg­említjük, hogy a gazdaság nagygombosi térségében 400 hektáron termeltek exportra fajtaborsót. Itt 46,2 volt a hek­táronkénti átlagtermés. Ki­emelkedő eredmény! Tizenöt évvel ezelőtt — 1959-ben — alakult meg a szadai labdarúgók „zöld-fe­hér” egyesülete. Sokak szá­mára emlékezetes gondok tarkították már eddig is az együttes életét. Akadt arra is példa, hogy szüneteltették az együttes működését: já­tékosaik „pihenőbe” vonul­tak. Az 1973/74-es bajnok­ságban a visszalépő galga- mácsaiak helyére kerültek és a gödöllői járási bajnokság­ba osztották be őket. Két csa­pattal, negyven igazolt já­tékossal rendelkezik a sport­kör. Közönségüket egy száz­ötven tagú lelkes szurkoló­gárda alkotja, az edzői sze­repkört pedig a BKV Előre volt játékosa: Jakab János látja el — társadalmi munká­ban. A tanács évi nyolcezer fá- rinttal támogatja a sportkört, a „zöld-fehérek” anyagi alap­ja ezzel ki is merült. Azaz van még valami. játékosok és a szerelés szállítását el­végzi a mogyoródi Arany Já­nos Termelőszövetkezet. De ezzel aztán végképp kimerült a segítség. Ilyen körülmények között lelkesedés nélkül — nem sok­ra mennének. Szerencsére nincsenek híján e tulajdon­ságnak. Mert a gond renge­teg: jóformán pályája sincs a csapatnak. Galambos Ist­ván, a szadai Székely Berta­lan Tsz SK elnöke, elmond­ta, hogy rossz híre van a já­tékosok körében a szadai pá­lyának. László László, járási labdarúgó-szövetség titkára így nyilatkozik a község sportlétesítményéről: a sza­dai pálya, annyira homokos, hogy játékra szinte alkalmat­lan. Csapataink egyszerűen félnek Szadára utazni a ho­moksivatag miatt, amely ki­lencven perc alatt minden erejüket kivette. Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehet kulturált labdarúgásról és szívonalas mérkőzésről. Ezért is határoztak úgy a sza- daiak, hogy mérkőzéseiket a szomszédos Veresegyház igen kulturált sportpályájára „te­szik át”. Albérlőként megfi­zetik a pályahasználati dí­jat és nagyon boldogok, mert a veresiek minden segítséget megadnak a „zöld-fehér” együttesnek. Gondok azonban még így is, a kiváló, segítő­kész együttműködés ellenére is akadnak. Ha egy napra sorsolják a két csapat mér­kőzéseit, a szadaiaknak nem sok garas jut a pályán — érthetően. A maguk kis 8 ezer forintjából úgy kell gaz­dálkodniuk, hogy abból fel­szerelésre, pályára és egyéb kiadásokra is jusson. Nem könnyű beosztani az amúgy sem sok pénzt. A szadai pálya öltözője használható. Valami kis se­gítséggel talán a pályával kapcsolatos gondokon is eny­híteni lehetne. De hol ez a segítség? Mert erre várnak a szadai fiatalok, akik egyéb­ként maguk nem zárkóznak el a pálya társadalmi munká­ban történő felépítésének gondolata elől. Gondjaikra a megoldást helyben kell meg­keresni. Csiba József ittas állapotban indult el, a baleset során súlyos, életveszé­lyes sérüléseket szenvedett. Orvosi kivizsgálásra a hatvani kórházba szállították az éjsza­kai ámokíutót. Az ütközés következtében könnyű sérüléseket szenvedett Kiss Géza aszódi lakos, a sze­mélygépkocsi utasa. A két gép­kocsiban keletkezett anyagi kár összege: 40 ezer forint. tító lángokat, így azok nem terjedtek át a szomszédos — olajjal és szénnel teli — fás­kamrára. A tűz következtében mintegy 1500 forintnyi érték semmisült meg, bár a lángok mintegy 25 ezer forintnyi ér­téket veszélyeztettek. A tűz keletkezésének okait most vizsgálják. Részlet a C-pavilon MGI-sarkából... AVP—N. Előtérben az aranyérmet nyert automatikus villanypásztor. Ez pedig az intézet SZTAT—1. elnevezésű elektrosztatikus porozőja. (Winkler Csaba felvételei) Vasárnapi lapunk harmadik oldalán számoltunk be ar^ől, bogy szombaton délelőtt ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg a fővárosban, a kőbányai vásárvárosban Váncsa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást, vala­mint vásárt: az AGROMASEXPO ’74-et. Arról is tudósítottunk,' hogy itt aranyérmet kapott a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet által kiállított, napelemmel működő villanypásztor, a vetőgép-ellenőrző műszer és a TAKEM 73 elnevezésű elektro­mos mérleg. Az intézet elektromos rovarölő készülékét és há­romcsatornás nyúlásmérő erősítővel egybeépített digitális integ­rátorát pedig ezüstéremmel jutalmazta a zsűri. Akkor azt ír­tuk, hogy a színvonalas kiállítás látogatottságát várhatóan fo­kozza, hogy a RNV-re váltott belépőjegyek érvényesek az AG­ROMASEXPO *74 területére is. Es tényleg ... A DE cr MFRV Pl MI S31 A PH 111 ÓNK IÁD AS A pJ ivicvi T CP ninrivuLui\ii\ihuho« I. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1974. SZEPTEMBER 17., KEDD Szociális és kufluráüs chpra Sikeres kommunista műszak — Ikladen A szombati kommunista műszakon a gyár univerzális molorüzemé- ben a Hajdúsági Iparművek részére készültek a tekercselt porszívó­motorok. './.Vasárnap délelőtt 10 óra­kor óriási tömeg várta a ka­punyitást az AGROMASEXPO ’74 bejárata előtt. A beáradó embertömeg egyszeriben ellep­te a csarnokokat és csodálta meg iparunk újabb remekeit. A sok látnivaló közül ezúttal — joggal — a gödöllői " Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zet kollekcióját mutatjuk be részletesen olvasóinknak. 24 osztályba gyűjti Kedves sarok, 15 négyzet- méternyi terület fogadja a látogatókat a C pavilonban, itt láthatók azok a műszerek, melyeket az intézet mérés- és számítástechnikai osztályá­nak munkatársai készítettek, konstruáltak. A látogató jog­gal csodálkozik el például az automatikus villanypásztor láttán, amely az egyik arany­érmes. Mire jó a villanypász­tor? Fábián Zsolt és Samu Mi­hály változtattak a „hagyo­mányos” és aránylag már el­terjedt berendezésen. Eme új konstrukció rendkívül kis igényű, napelemmel, vagy i zseblámpaelemmel, működtet­hető. Ha nekimsgy az állat, nagyot üt: 5000 voltot. Mind­ezzel együtt a korszerű le­gelőgazdálkodás segítője, al­kalmazásával a legelő opti­málisan kihasználható. Az ál­latok nagyon hamar megszok­ják az elektromos karámot, néhány nap múltán csak el­vétve, véletlenül érnek hozzá. Ugyancsak aranyérmes Ko­vács Lajos eletkromos mér­lege, a TAKEM—73. A kor­szerű állattartó telepeken nagy gondot okózott, hogy a takarmánykiadagoló kocsikkal be- és kirakáskor nem tud­ták mérni a -takarmány sú­lyát. Ez a kis készülék be­építhető a kocsikba, s ameny- nyiben a szállítmány súlya eléri a műszeren előre beál­lított súlyt, a berendezés hang- és fényjelzéssel hívja fel a figyelmet erre. A gödöllői intézet harma­dik aranyérmese a vetőgép­vizsgáló műszer, amely a vető- gépgvárak és a vetőgépeket I minősítő, ellenőrző állomá­sok nélkülözhetetlen műsze- 1 re. E berendezés használata az eddig alkalmazott, úgyneve­zett szalagos módszerrel szem­ben rendkívül nagy Időmeg­takarítást és pontosságnöve­kedést biztosít. Segítségével ellenőrizhető; illetve megmér­hető a vetőgépek vetési pon­tossága, kétféle, előre beállí­tott haladási sebesség esetén. A műszer a ■ mért távolságo­kat 24 osztályba gyűjti, asze­rint, hogy az egyes kivetett magok között mekkora távol­ság van. Zárlatot okoz a légy És most nézzük meg köze­lebbről az MGI két ezüstér­mese közül az elektromos ro­varölőt, mely bizonyára olva­sóink számára is meglepően hangzik. Lássuk, mi is ez? Tudvalevő dolog, hogy az istállóban, s általában a me­zőgazdasági üzemek egyes ré­szeiben a kelleténél lényege­sen több légy és egyéb rep­kedő rovar található. Fábián Zsolt és Samu Mihály beren­dezése, az elektromos rovar­ölő berendezés — amint az nevéből amúgy is kiderül — elektromossággal végzi mun­káját. A legyeket és egyéb rovarokat ultraibolya-sugár­zó, baktériumölő hatású ger- micid fénycsövek csalják a csöveket körülvevő nagy- feszültségű hálóra. A háló mérete és feszültsége úgy van megválasztva, hogy a raj­ta átrepülő rovar zárlatot okoz és a villamos ív elégeti, A készülék üzemi próbáit a Fővárosi Állat- és Növény­kert zsiráfházában tartották meg — nagy sikerrel. Az el­més berendezés bebizonyí­totta, ha valahol felállítják, ott teljesen felesleges bármi­lyen permetezés. Annál ugyanis hatásosabb. Képes - arra, hogy egy nap alatt ezer­nél több legyet, vagy más re­pülő rovart púsztítson el. F. B. Venceremos — spanyolul &eliílaritás Aszódon Vasárnap délután chilei szolidaritási ünnepségei; tar­tottak az aszódi ifjúsági ház­ban, amelyen a járás lakóterü­leti KISZ-alapszervezeteinek képviselői, ifjúkommunistái vettek részt. Az ünnepség előtt nagy si­kert aratott Huszár Lászlónak, az aszódi területi KlSZ-alap- szervezet tagjának magneto­fonról elhangzó, Chiléval kap­csolatos zenei montázsa. A demonstráció a DIVSZ- indülóval kezdődött, majd a dányi lakóterületi KlSZ-alap- szervezet irodalmi színpada adott sikeres műsort Hangju­kat nem ölhetik meg címmel. A műsor után Logodi Katalin, a KISZ gödöllői járási bizott­ságának titkára mondott be­szédet, amelyben vázolta a chilei politikai helyzetet, s szólt a világméretű szolidari­tásról. A beszéd után az ün­nepségen megjelent két chilei fiatal, Ramon Bevavides és Oscar Zuleta kért szót. A ha­zájukban uralkodó féktelen terrorról, a junta által bebör- tönzöttekről beszéltek a meg­jelent mintegy 150 fiatalnak. A szolidaritási délután vé­gén a fiatalok közösen énekel­tek mozgalmi dalokat; a két chilei fiatal megtanította az alapszervezetek képviselőinek a Venceremos spanyol nyelvű szövegét. Szombaton délelőtt az ikladi Ipari Műszergyárban kommu­nista műszakon vett részt a vállalat 1700 dolgozója. Eny- nyien csatlakoztak a vállalat kongresszusi munkaverseny­ben tett felajánlásaihoz, amelynek egyik pontja a munkások életkörülményeinek javítását tűzte ki célul. Az IMI munikásállományú dolgo­zói saját gépeik és munkapad­jaik mellett álltak helyt a hét­végi munkaszüneti napon. Az Farkas Tibor felvétele adminisztratív munkakört be­töltők is fizikai munkát vé­geztek: segítettek a gyártás­előkészítésben, csomagoltak és a tmk épülő alumíniumtároló­jánál betonoztak. A szeptember 14-i műszak bevétele — hozzávetőleg 120 ezer forint — a gyár szociális és kulturális alapját növeli. A pénz felhasználásáról a ké­sőbbiekben dönt a vállalat szakszervezeti tanácsa: tehát a kollektíva. Vállalták — túlteljesítették Borsórekordok a tangazdaságban SPORT -I- SPORT + SPORT + SPORT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents