Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
1974. SZEPTEMBER 3., KEDD Az első napon Jön a színes munkaruha Előadás a magyar falu fejlesztésének tapasztalatairól Megkezdte munkáját Gödöllőn a FAO—COPAC szimpozion Hétfőn a délutáni órákban a gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában 40 ország 46 nemzetközi szervezete több mint 100 küldöttének részvételével megkezdte munkáját a FAO—COPAC szimpozion. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének római központjában működő Szervezetközi Szövetkezetfejlesztési Bizottság — a COPAC — feladata a világ különféle nemzetközi, valamint, nem kormányszintű politikai-társadalmi és gazdasági erőinek összefogása a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmainak fejlesztésére, az ENSZ második fejlesztési évtizedének programja keretében. Kazareczki Kálmán mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke megnyitójában a kormány nevében üdvözölte a konferencia részvevőit. Köszönetét mondott azért a megtiszteltetésért —, amely egyben a magyar szövetkezeti mozgalom elismerését is jelenti, hogy a tanácskozás megrendezésének jogát — szeptember 2—11 között — hazánk . s a gödöllői Agrártudományi Egyetem kapta meg. Méltatta a megvitatásra kerülő témák jelentőségét, a konferenciának azt a célját,- amellyel hozzájárulhat a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmának erősítéséhez, az integrált falufej-' lesztés elősegítéséhez, — Hazánk harminc egynéhány évvel ezelőtti helyzete — mielőtt a szocializmus útjára lépett országunk — sok vonatkozásban hasonlóságot mutatott a fejlődő országok mai viszonyaival. Ennek az időszaknak a problémái történelmileg is közel esnek a fejlődő országok mai gondjaihoz, így — az eltérő adottságok figyelembevétele mellett — a magyar falu, a magyar mezőgazdáság gyors ütemű szocialista fejlődésének tapasztalatai számos tanulsággal szolgálhatnak. Vendégeinknek a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését, az elért eredményeket a gyakorlatban is módjuk lesz megismerni, hiszen több szövetkezet szakembereivel és tagságával is találkozhatnak, a konferencia szakmai programjának keretében — mondotta a többi között a miniszterhelyettes. A megnyitó alkalmával dr. Nagy László rektorhelyettes, a szimpozion igazgatójának üdvözlő szavai után H. Kötter, a FAO osztályigazgatója és R. Soumaille, a COPAC elnöke mondott köszönetét a szívélyes vendéglátásért, a kezdetet tekintve is jó rendezésért, majd röviden összegezték a tanácskozás előtt álló feladatokat. Mint mondották, a fő cél olyan irányelvek megalkotása, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi szervezetek által nyújtott és a kétoldalú kapcsolatokban megnyilvánuló szövetkezetfejlesztési segély- programok hatékonyabb koordinálását, amelyben működése négy éve alatt a COPAC jelentős tevékenységet fejtett ki. Külön munkacsoportok vitatják meg az egyes résztémákat, majd a plenáris ülések ezek ajánlásait és akció javaslatait megvitatva alakítják ki a közös álláspontot. Olyan fontos kérdésekben, mint amilyen például a szövetkezetek szerepe az integrált falufejlesztésben, a foglalkoztatottság növelésében, a munkanélküliség és. a gazdasági gondok /megszüntetésében, vagy éppen az agráripari üzemek létesítésében. A megnyitót követően elsőként Dr. Nagy László bevezető előadását hallgatták meg á részvevők a magyar falufejlesztés tapasztalatairól. Este a rektori tanácskozó- teremben Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes, a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke fogadáson látta vendégül a konferencia részvevőit, köztük a magyar szövetkezeti mozgalom és tudományos élet számos vezető személyiségét. Ma a szimpozion részvevői Szarvason és Kiskőrösön mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és ipari szövetkezetek munkájával ismerkednek meg. A szerdai ülésnapon kerül sor Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének felszólalására, amelynek témája az agráripari üzemek létesítésének magyar- országi tapasztalatai lesznek. Az esettanulmányok témakörében vitatják meg Tanzánia és a Fülöp-szigetek képviselőinek előterjesztett javaslattervezetét, amely a segélyprogramok országok közötti koordinálására vonakozik. K. Gy. A. Nagygyűlés az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél Öpusztaszer község határáéban, a millenniumi Árpádemlékműnél vasárnap rendezte meg a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a Csongrád megyei Tanács végrehajtó bizottsága és Öpusztaszer község tanácsa a hagyományos Árpád-emlékünnepélyt. A politikai nagygyűléssel egybekötött ünnepségen megemlékeztek a honfoglalás korának legkiemelkedőbb államjogi eseményéről, az első ország- gyűlésről, és a felszabadulást követő történelmi eseményről, a földosztásról. Ezen a helyen, az egykori grófi birtokon tűzték le az első ' földosztó karókat 1945. március 29-én. A nagygyűlést dr. Szentist- ványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg, majd dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet.' Része az államigazgatás korszerűsítésének Kilenc adat — mindenkitől Maii az egységes állami népességnyilvántartás rendszeréhez Cegléden Egy felmérés tanúsága szerint Heves megyében a helyi tanácsok mintegy 110 féle, a lakossággal kapcsolatos nyilvántartást vezetnek. Ennek ellenére rohamosan változó, fejlődő korunkban naprakész, pontos adatot kapni nehéz. Semmi ok feltételezni, hogy más lenne a helyzet Pest megyében. — Ha valamilyen, a népességgel kapcsolatos, pontos adatra szükségünk van, az összeírok gárdája nekiindul a város utcáinak — mondja Kürti András, a ceglédi városi tanács elnöke. Kutasi Sándor, az igazgatási osztály vezetője némi öniróniával jegyzi meg: — Valóságos összeíró törzsgárdánk van. többnyire nyugdíjasok. háztartásbeliek. Mikor száz százalék? — Az anyakönyvi adatok a kivételek — folytatja a tanácselnök — a születések, a halálozások. Azt azonban már minden évben újra és újra az összeírás mutatja meg, hogy például hány iskolaköteles, hány sorköteles korú van a városban. Komoly gondot okoz például az igényjogosult, több- gyermekes családok lakásigényeinek kielégítése. Támpontot a beadott igénylések adnak, de vajon hányán vannak, akik igénylést sem adtak be... Vagy egy másik példa: a népességnyilvántartás mai rendszere szerint talán soha nem tudnánk teljes bizonysággal 'megmondani, hogy az óvodai igényeket mikor elégítettük ki száz százalékig. Több ezren lakják a ceglédi tanyavilágot, nincs naprakész adatunk arról, hogy hány óvodáskorú van. és hányán igényelnék — ha módjuk lenne a tanyáról megközelíteni az óvodát — az elhelyezést. Ismét az igazgatási osztály- vezető veszi át a szót: — A szerteágazó tanácsi, igazgatási tevékenységhez számtalan adatra, nyilvántartásra van szükség és ezeket a hagyományos adminisztráció eszközeivel mind nehezebb megszerezni. Érvényes ez megfordítva is; gyakran jönnek be hozzánk az állampolgárok különböző igazolásokért, bizonyítványokért és nem egyszer gondot okoz ezek kiadása. Gyakran kénytelenek vagyunk elfogadni a két tanú állítását, például arról, hogy az illető közös háztartásban él, vagy éppen külön él, s volt már eset, hogy a tanúskodások valótlannak bizonyultak. Sokat várnak tőle És még nem esett szó az adatokat, nyilvántartásokat összegyűjtő, rendszerező, az igazolásokat egyeztető, kiadó tanácsi ügyintézők munkájáról. Kétségtelen igaza volt annak a ceglédberceli bejáró munkásnak, aki a legutóbbi választások előtt megjegyezte: „Hatalmas munka minden alkalommal a jogosultak összeírása. Különösen az, hogy míg korábban négyévenként, most a tanácstagi és az ország-gyűlési képviselői választás elkülönítése óta kétévenként kell elvégezni. Nem értem, miért nem lehet az egyszer összeállított névjegyzéket napra pontosan figyelemmel kísérni és a változásokat rávezetni!” Logikus a javaslat is, de a népességnyilvántartás mai rendszerében szinte megvalósíthatatlan. Mert hol van arra erő és idő, hogy valaki naponta figyelje a ki- és bejelentkezők alakulását — a városokban ezt jelenleg még a rendőrség vezeti —, az anya- könynél az elhalálozásokat és hol, hogyan lehetne kideríteni, hogy a választás napjára kik, hányán töltik be a 18. életévüket. Erre csak egy komputer képes ... No meg a mindig és mindig útnak induló összeíró biztosok. — Az egységes állami népességnyilvántartási rendszer kiépítésének előkészületeként július 1-én alakult meg a központi szerv, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal — mondja az osztályvezető —, Cegléden pedig- augusztus 1- től az igazgatási osztáson belül a népességnyilvántartó csoport. 1975. január 1-ig a községekhez hasonlóan Cegléden is — miként az ország minden városában — a rendőrkapitányságtól a tanács veszi át a lakás ki- és bejelentkezések nyilvántartását. — A népességnyilvántartási rendszer kiépítésének első állomása az alapadatok összegyűjtése, ennek érdekében népességösszeírás kezdődik az Munkában az NDK-konvejor Átadták az ötezredik 225-os padlóvázat a Csepel Autógyárban Jubileummal kezdte munkáját a Csepel Autógyár 22 ezer négyzetméteres ' csarnokának NDK-gyántmányú szerelőszalagja tegnap reggel. A próbaüzemelés végén adták át az Ikarus székesfehérvári gyárának az ötezredik 255-ös típusú padlóvázait, amely még a régi szereidében, az úgynevezett B-szalagon készült, aztán szombaton és vasárnap lezajlott az átköltözés, hogy szeptember 2-án már mindenki az új, világos nagycsarnokban dolgozzék, nemcsak megváltozott munkahelyen, de megváltozott módon is. VÉGTELEN LÁNC A Csepel Autógyárban természetesen eddig is folyt szerelőmunka, de a modern szerelőiparban műszaki-technológiai alapfeltételei tulajdonképpen ezzel a szalaggal valósultak meg. A konvejor — magyarul vonszoló mechanizmus —, az egyes ütemhelyek maximális kisgépesítése, nem utolsósorban a kialakuló számítógépes termelésirányítás lehetővé teszi az autóbusz padlóvázak európai színvonalú gyártását. Az NDK-beli VEB Transportanlagen Projekt Leipzig által szállított 2X135 méter hosszú szalag párhuzamosan egymással ellentétes irányban mozog, egy-egy megfelelően méretezett hajtómű és végtelenített lánc segítségével. A szakaszos mozgatást jelfogók vezérlik. Az üzembehelyezést a szállító vállalat és az üzemval, hogy „eddig minden rendben”, valamennyi ütem kész a munkájával, a vezérlő fülkéből indítják a szalagot, mielőtt fény- és hangjelzéssel figyelmeztetnék aiz ott dolgozókat. A CÉL: FÉLÓRÁNKÉNT — A már megismerteken kívül mi az, ami megváltozott az új szerelőszalag üzembehelyezésével? — kérdeztük a gyáregységvezetőt. — A leglényegesebb az voladatokat — mondta Bóka László. Török József üzemvezetőnek az üzemszerű termeiéi első napján, a reggeli órákban nagyon sok dolga volt. A régi B-szalagról kellett új munkahelyükre irányítania s csak az utolsó munkanapos fölszabadult dolgozókat. A szalag mellé 65—70 munkái került, az előszereldékbe 24— 30. Ha örülnek is az új, levegős, világos munkahelynek, most még meg kell barátkozniuk a megváltozott környefenntartó gyáregység dolgozói végezték el, együttműködésük eredménye, hogy az első üzemi napon zökkenőmentesen indulhatott a munka. Bóka Lászlóval, a jármu- gyánegység vezetőjével és Török József üzemvezetővel a helyszínen, mozgásban figyelhettük meg az új szalag munkáját. Húsz ütemhelyet alakítottak ki; bizonyos munkafázisok után ellenőrző ütemhely következik; amikor a meó is jelzi egy gomb megnyomásáországban 1975. január 1-én. Ez egyúttal a jövő évi választások előtti összeírást is jelenti. A minden állampolgárról összeírt kilenc adat 1-esZ majd az adatbank alapja, s minden változást a számítógépek naprakészen vezetnek. Az adatok köre a későbbi években tovább bővül. Mar „benne vagyunk” a népességösszeírás előkészületeiben. Negyven új utca Az NDK szerelőszalag, ahol éppen a hűtő beépítése folyik Még néhány perc, és kigurulhat a kész padlóváz az új szerelőcsarnokból Koppány György felvételei — Ami nem kis munka — teszi hozzá Kürti András —, és egyúttal jelzi is a város rohamos fejlődését. Rendet kellett ismét teremteni az utca- elnevezések, a házszámok körül. Jellemző, hogy négy év alatt mintegy negyven új utca nyílt Cegléden. Elnevezésükbe! a lakosság, a népfront véleményét meghallgatva arra törekedtünk, hogy a nevek őrizzék a terület egykori jellemzőit, sajátosságait. Ilyen új utcáink vannak, mint Kosárfalu utca, Pipacs utca, Szüret utca. Megrendeltük az új és hiányzó utcanév-táblákat és a házszámokat és ezek nagy részét már szét is vitettük. — Jelenleg folyik és szeptember 15-ig befejeződik a lakásösszeírás — folytatja Kutas Sándor, az igazgatási osztály vezetője. — Huszonhét aktívánk járja a várost. A népességösszeírás előkészületeiben már közreműködik a kéttagú népességnyilvántartó csoport, Balogh Józsefné csoportvezető és Kecskeméti Róza főelőadó is. A tanács két régi dolgozója vállalkozott erre az újszerű munkára, az egységes állami népességnyilvántartás ceglédi megvalósítására. Sokat várunk az új nyilvántartási rendszertől, amely része az államigazgatás korszerűsítésének. Deregán Gábor 1 na, ha azonnal a gyártási idő csökkenéséről beszélhetnénk — hangzott a válasz. — Ma, az indulás napján ezt még nem újságolhatom, mert a jelenleg 68 perces ütemidő az eddigi átlagnak felel meg, de október közepéig elérjük, hogy fél óránként gördüljön le padlóváz a szerelőszalagról. Megváltozott viszont a szerelés sorrendje, eddig ugyanis saját kerekén haladt végig a gyártósoron a padlóváz, most csak a 18. ütemben szerelik fel a futóműveket. Talán mondanom sem kell, milyen sok előnnyel jár ez, elsősorban a hozzáférhetőség miatt. — Gondoskodtunk a szalag megfelelő kiszolgálásáról, hogy minden ütemhely időben, megfelelő minőségben [ megkapja a szükséges fő egységeket, alkatrészeket. A szalaggal párhuzamosan helyezkedik el a főegység-előszerel- de, ahol a mellső hidakat, a hátsó futóműveket és a motorokat készítik elő. Ugyanitt dolgozik a szériális előszerel- de, amely a kisebb alkatrészeket olyan készültségi fokig készíti el, hogy azokat az előírt idő alatt fel lehessen szerelni a padlóvázakra. A szalag végére teljesen kész járművek érkeznek, ahol 16 munkásbői álló átadó csoport végzi el az átvevő előírásainak megfelelő beállítási felzettel, meg kell szokniuk az új munkaritmust, talán még azt is, hogy ebben a csarnokban a rendre és a tisztaságra is jobban kell vigyázniuk, mint a régi sötét, füstös munkahelyen. TERHELÉSPRÓBA Holnap, szeptember 4-én terhelési próbát tartanak, üzemi körülmények között megvizsgálják az elektromos és a munkabiztonsági berendezések működését. Tervezik, hogy — elsőként a gyárban — az itt dolgozók egyforma színes munkaruhát kapnak. A szakemberek szerint a szalag „fogyasztása” kedvező húzó hatást gyakorol a kiszolgáló üzemekre. Baumann László Magyar segítség Bangíadeshnek A magyar kormány ötmillió forint értékű segélyt nyújt Bangladesh Népi Köztársaság árvíz sújtotta lakosságának. A segélyküldemény első részét a Magyar Vöröskereszt repülőgéppel útnak indította. A szállítmány tejporból, gyermektápszerből, takarókból és sátrakból áll.
