Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

msZm <ߣ?jr TH Kfirntm 1974. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Világszolidaritás a chilei hazafiakkal Szeptember 11-én egy éve volt annak, hogy a világ közvéle­ménye, a haladó temberiség mélységes felháborodással ér­tesült arról: Chilében az ellen­forradalmi junta megdöntötte a Népi Egység kormányát és meggyilkolta a Chilei Köztár­saság törvényes elnökét, dr. Salvador Allendét. Brezsnyev üzenek Leonyid Brez&nyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára üzenetet intézett a szovjet társadalom képviselőihez, akik a cnilei néppel való nemzetkö­zi szoiidaritas hete alkalmából gyűltek össze Moszkvában. „Forrón üdvözlöm a szovjet társadalomnak a chilei néppel vall nemzetközi szolidaritás hete alkalmából összegyűlt képviselőit és az önök szemé- iyeoen minden szovjet embert, akik egységesen támogatják a chilei demokratákat a fasiszta katonai rezsim ellen vívott bá­tor harcukban. Egyben kifeje­zem mély tiszteletemet és ba­ráti érzéseimet a Népi Egység jelenlevő képviselőinek. Egy évvel ezelőtt a külföldi imperialista körök által bújto- gatott chilei szoldateszka bes­tiális bűntényt követett el: meggyilkolta Salvador Allen- dét, az ország alkotmányos el­nökét, a kivaló államférfit es politikust, megdöntötte a Népi Egység kormányát és véres diktatúrát vezetett be az or­szágban. A meggyilkolt es megkínzott, a börtönökbe és koncentrációs táborokba zárt, az elemi emberi jogoktól meg­fosztott és az üldözések elől hazáját elhagyni kényszerült sok-sok ezer chilei hazafi — ez távolról sem teljes listája azok­nak a szenvedéseknek, amelye­ket a junta zúdított a chilei nppre. A szovjet kommunisták, egész népünk azok között volt, akik azonnal és erélyesen el­ítélték a katonai államcsínyt. A szovjet emberek, éppen úgy, mint a chilei népi kormány idején, most is, amikor kegyet­len megtorlást alkalmaznak annak híveiyel szemben, Chile demokratikus, antifasiszta erőinek oldalán foglalnak ál­lást. A szovjet társadalom a legaktívabban kiveszi részét a chilei demokratákkal ’ való nemzetközi szolidaritási moz­galomból, amely az egész világ­ra kiterjedt, és a különböző nézeteket és meggyőződést val­ló emberek millióit egyesíti. Baráti üdvözlettel fordu­lunk ma és támogatásunkról biztosítjuk a chilei hazafia­kat és demokratákat, a kom­munistákat. szocialistákat és minden chilei antifasisztát, akik bátor küzdelmet vívnak népük szabadságáért, vagy börtönök kínzókamráiban és koncentrációs táborokban sínylődnek. Meggyőződésünk, hogy szolidaritásunk kinyilvá­nítását meghallja Corvalán elvtárs, a hazája társadalmi haladásáért és nemzeti füg­getlenségéért küzdő bátor har­cos, aki iránt a legőszintébb tiszteletet érezzük és a Népi Egység többi vezetője, min­den chilei fogoly, akiknek életét súlyos veszély fenye­geti. Felhívással fordulunk a töb­bi országok pártjainak és kormányainak vezetőihez, a nemzetközi szervezetekhez és a társadalmi mozgalmakhoz, mindenkihez, akinek drágák a szabadság és demokrácia eszméi, akik nem tudják kö­zönyösen nézni a chilei nép tragédiáját, tegyenek erőfeszí­téseket, illetve sokszorozzák meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszűnjé- nek a megtorlások a demok­raták ellen, kiszabaduljon minden politikai fogoly és hogy véget érjen az önkény és a törvénytelenség Chilében. Az SZKP és a szovjet nép nevében biztosítok minden chilei hazafit és demokra­tát igazságos harcuk követ­kezetes támogatásáról. Erősödjék a szolidaritási mozgalom Chile demokra­tikus erőivel! Éljen a szabad­ságszerető chilei Nép!” reggel Venezuela fővárosába, Csracasba érkezett. Tájékozott források szerint kedden szabadon engedték Oswaldo Pucciót, Allende volt tanácsosát is, aki Romániába repült. Hírügynökségi jelentések szerint a junta a chilei fővá­rost feldíszítette, az „ünnep­re”, az iskolában szünnapot tartottak, az egyébként üres üzleteket feltöltötték. Chile legnagyobb felekezete, a kato­likus egyház nem volt hajlan­dó a fasiszta hátalomátvétel . dicséretére miséket mondani. Buenos Aires-i jelentések szerint a fasiszta junta kedden csupán Santiagóban 386 sze­mélyt tartóztatott le. Az új le- tartóztatási hullám a múlt hét végén kezdődött: szombat-va- sárnap a fővárosban 242 sze­mélyt vettek őrizetbe. Az angol külügyminiszté­rium utasította santiagói nagy­követét, hogy ne vegyen részt a junta hatalomra jutásának első évfordulója alkalmából rendezett szerdai ünnepsége­ken. JeSentések Santiagóiéi Chiléből Buenos Airesbe ér­kezett hír szerint Santiagó­ban a kommunista párt, a szocialista párt, a radikális pSfrt és az Egységes Népi Ak­ció Mozgalom (MAPU) a ka­tonai puccs első évfordulója alkalmából közös nyilatko­zatban egységre szólította fel a munkásokat, a parasztokat, az alkalmazottakat, az értel­miséget, az ország valameny- nyi népi szervezetét és de­mokratikus pártját annak ér­dekében, hogy széles körű antifasiszta frontot hozhassa­nak létre. Egy évvel a véres katonai áÜafncsíny után a belső há­ború állapota uralkodik az or­szágban, folytatódnak a töme­ges letartóztatások, kegyetlen' kínzásoknak vetik alá a chi­lei hazafiakat — állapítja meg a nyilatkozat, majd pedig rár mutat, hogy a katonai junta kitárta a kapukat az idegen töke előtt, jogot adva a mo­nopóliumoknak arra, hogy ki­zsákmányolják az országot. A chilei junta hatalmas összege­ket fizet ki a külföldi mono­póliumoknak „kompenzáció” formájában, ugyanakkor a chilei lakosság hagy része éhezik és nyomorog. A mun­kásosztályt \ kegyetlenül ki­zsákmányolják, a parasztoktól elveszik a földet. A junta le­nézően bánik az értelmiséggel, semmibe veszi a nemzeti kul­túrát. és megtorlást alkalmaz azokkal a katonákkal szem­ben is, akik nem kívánnak az ország népének börtönőrei lenni. A nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy a chilei nép csak határozott akciókkal verheti szét a fasizmust, és harcolhat­ja ki a szabadság és a de­mokrácia helyreállítását. A nyilatkozat végezetül kö­szönetét mond az egész világ haladó erőinek, amelyek szo­lidaritást vállalnak a fasiszta junta ellen küzdő chilei nép hősi harcával. A chilei külügyminisztérium kedden, a fasiszta junta ura­lomra jutása első évforduló­jának előestéjén, közlemény­ben jelentette be, hogy szaba­don bocsátják Orlando Lete- liert, a Népi Egység kormá­nyának volt hadügyminiszte­rét. Az AFP jelentése szerint a volt hadügyminiszter szerdán A terror tényei A chilei fasiszta katonai ál­lamcsíny évfordulója alkalmá­ból szerdán New Yorkban közzétették az Amnesty Inter­national nevű nemzetközi szer­vezet 80 oldalas jelentését, amely az ENSZ útján kívánja a világközvélemény tudomásá­ra hozni a Pinochet-rendszer terrorjának tényeit. Az Am­nesty International Chilében járt háromtagú vizsgáló bizott­ságának tagja kedden átnyúj­totta a jelentés egy példányát New Yorkban a chilei rezsim képviselőjének is. A junta egyéves véres ter­rorjának tragikus mérlege: 30 000 halott, 60 000 sebesült, 25 000 fogoly, 100 000 szám­űzött, 60 000 munkanélküli. Washingtonban ugyanakkor tovább gyűrűznek a központi hírszerző hivatal, a CIA chilei intervenciójával kapcsolatos leleplezések nyomán kirobbant vihar hullámai. P% Nemzetközi Fémmunkás Szövetség, amelynek 60 or­szág 12 millió fémmunkása a tagja, kedden Genfben nyilat­kozatban ítélte el a fasiszta junta barbár tetteit. Masam , A mozambiki fővárosban szerdán némileg normalizáló­dott a helyzet. Részben hely­reállították az országot a külvilággal összekötő telefon- vonalakat is. A fehér telepes lázadók ál­tal szabadon bocsátott mint­egy 200 volt titkosrendőr szer­dán megadtá magát a portu­gál hadsereg egységeinek. A mozambiki főváros rádióállo­mását megszállva tartott sze­mélyek sorsáról még mindig nem érkezett jelentés. A Lau- renco Marques-i rendőrség el­rendelte Daniel Roxonnak, a hét eleji zendülés egyik veze­tőjének letartóztatását A mozambiki hatóságok szer­dán úgy intézkedtek, hogy ma­gánszemélyek az ország bank­jaiból naponta legfeljebb 170, hetente maximum 426 dollár­nak megfelelő összeget vehet­nek" fel. Közlemény a magyar külügyminiszter csehszlovákiai látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszterének a meghívására 1974. szeptember 9—11 között hivatalos baráti látogatást tett Csehszlovákiá ban. A magyar külügyminisztert fogadta Gustáv Húsúk, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkára és — a köztársasági elnök képviseletében is — Lubomir Strougal, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere és kísérete ellátogatott az északcseh ke­rületbe, ahol találkozott a megye dolgozóival, a helyi párt- és állami szervek veze­tőivel. A magyar és a csehszlovák külügyminiszter áttekintette a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, véleményt cserélt a két ország együttműködése fejlesztésének további lehető­ségeiről és az időszerű nem­zetközi kérdésekről. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy fontos hozzá­járulást jelentettek a Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság népei barátságának és együtt­működésének elmélyítéséhez a két ország párt- és kor­mányküldöttségének 1974. évi csehszlovákiai találkozója, Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtit­kárának, valamint a két kor­mány elnökének tárgyalásai. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság test­véri kapcsolatai a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlőd­nek az élet minden területén. Á felek hangsúlyozták, hogy a szocialista gazdasági • integrá­ció komplex programjának — amelyet a KGST 25. ülés­CSAK RÖVIDEN... AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS szeptember 17-én megnyíló, 29. ülésszakán Andrej Gromiko külügyminiszter vezeti a szov­jet küldöttséget. MOSZKVÁBAN hivatalos közleményt adtak ki Szvaran Szingh indiai külügyminisz­ternek a szovjet kormány meghívására szeptember 8-a és 10-e között a Szovjetunió­ban tett látogatásáról. FRANCIAORSZÁG küldötte szerdán konkrét javaslatot tett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet A magyar-osztrák kereskedelmi kapcsolatokról Dr. Bíró József és dr. Josef Staribacher nyilatkozata I Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ausztriá­ban folytatott tárgyalásainak befejezése után, szerda este visszaérkezett Budapestre. Dr. Bíró József magyar kül­kereskedelmi miniszter és dr. Josef Staribacher osztrák ke­reskedelem- és iparügyi mi­niszter, valamint Sallinger kamarai elnök bécsi tárgya­lásai után dr. Bíró József az alábbi nyilatkozatot adta: „Befejeződtek a megbeszé­lések, amelyek témája t az 1973-as és jelenlegi időszak gazdasági és kereskedelmi ér­tékelése volt. Kölcsönösen megállapodtunk abban, hogy gazdasági kapcsolataink prob­lémamentesek, és állandóan fejlődőek. 1973-ban a két or­szág közötti külkereskedelmi forgalomban 35 százalékos növekedés volt. 1974-ben ma­gyar viszonylatban körülbelül 40—45 százalékos emelkedésre számítunk. E fejlődés bázisán tárgyaltunk a következő idő­szak lehetőségeiről, műszaki és tudományos együttműködé­séről, a kooperációkról, vala­mint ezek összefüggésében a kereskedelmi lehetőségek szé­lesítéséről is. Megvitattuk azt a kérdést is, hogy az 1975. január l-vel életbe lépő új oszt­rák külkereskedelmi tör­vény mennyire befolyásol­ja, illetve érinti a Ma­gyarország és Ausztria közötti kereskedelmi meg­állapodás tartalmát, illetve szellemét. A megbeszélések nagyon szí­vélyes, baráti, oldott légkör­ben folytak, és konstruktívak voltak. Hasonló szívélyes lég­körben és azonos témakörben folytattam tárgyalásokat Sal­linger úrral, az Osztrák Szö­vetségi Gazdasági Kamara el­nökével is. A további fejlődés szem­pontjából nem elhanyagolha­tó fontosságú az a lehetőség, hogy az osztrák iparosok nagy súlyú érdekvédelmi szervezetével a jövőben kap­csolataink pozitívan alakul­hatnak. Örömömre szolgált, hogy a miniszter vendégeként részt vehettem a jubileumi, 100. bécsi nemzetközi vásár megnyitása alkalmából ren­dezett díszelőadáson. amelynek során módom nyílt, dr. Ru­dolf Kirchschläger osztrák köztársaság elnökkel is talál­kozni.” Dr. Josef Staribacher oszt­rák kereskedelem- és ipar- ügyi miniszter az alábbi nyi­latkozatot tette: „Mint eddig, találkozásaink ezúttal is a legbarátibb han­gulatban zajlottak le Bíró mi­niszter úrral. Rendkívül fon­tosnak tartom a személyes kapcsolatokat, mert ezek is feltételei annak, hogy a ma­gyar—osztrák kereskedelmi kapcsolatokat érintő problé­mákat könnyebben megold­hassuk. Mint tudnivaló, sze­rencsére Ausztria és Magyar- ország között nincsenek poli­tikai problémák, sőt arra tö­rekszünk, hogy Magyarország­gal a gazdasági kérdéseket optimálisan oldjuk meg, vagyis, hogy a magyar—oszt­rák külkereskedelem növe­kedjék, ahogy ez az utóbbi időben történt. Csaknem száz azoknak az osztrák cégeknek a száma, amelyeknek koope­rációs szerződéseik vannak Magyarországgal, ezáltal gaz­dasági kapcsolataink további fejlesztését új alapokon foly­tathatjuk. Egyetértettünk abban Bíró miniszter úrral, hogy az 1975. január 1-ével életbe lépő kereskedelmi libe­ralizálás további lépést jelent a kapcsolatok fej­lesztésében. Biztosítottam Bíró miniszter urat, hogy az úgynevezett láttamozási eljárás beveze­tése csupán arra fog szolgál­ni, fíogy mi, mint miniszté­rium ellenőrizhessük az Auszt­riába érkező árukat. Ugyanis a magyar fél gazdasági rend­szere következtében sokkal könnyebb helyzetben van, és mi ezzel a láttamozási eljá­rással semmilyen körülmé­nyek között sem kívánjuk a magyar, vagy a többi kelet­európai országból származó árut diszkriminálni. Ezt a kér­dést is igen barátságos légkör­ben vitattuk meg, és az elkövet­kező hónapok biztosan mpg fogják mutatni, hogy a libe­ralizálás lényeges könnyí­tést jelent az Ausztriába irá­nyuló magyar export részére. Osztrák részről igyekszünk a magyar fél importkívánságait kielégíteni. Ismeretes, hogy külkereskedelmi mérlegünk Magyarországgal aktív, amit részben az is előidézett, hogy a Magyarországon folyó nagy beruházásokhoz gépeket, ké­szülékeket és berendezéseket szállítottunk, s ez örömünkre szolgál. Remélem, hogy a kooperációk révén a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbi szélesítése válik lehe­tővé.” minden munkaszerve tevé­kenységének meggyorsítására, hogy a konferencia második szakasza minél hamarabb eredményesen fejezze be mun­káját. A ETIÓPIÁI fegyveres erők koordinációs bizottsága szer­dán rádióközleményben azzal vádolta meg Hailé Szelasszié császárt, hogy a bizottság fel­szólítása ellenére nem volt hajlandó hazahozatni külföldi bankokban elhelyezett vagyo­nát. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hivatalosan elismerte a nem­rég függetlenné vált Bissau- Guineát és felajánlotta, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít vele. MAKARIOSZ érsek, ciprusi elnök, aki jelenleg Londonban tartózkodik, szerdán találko­zott James Callaghan brit külügyminiszterrel. szakán fogadtak el — gya­korlati meg valóst iá»u ha téko­nyan segíti a két ország nép­gazdaságának további fejlő­dését. A külügyminiszterek ki­emelték, hogy a Szovjetunió aktív békepolitikájánax, a szocialista közösség, valamint a haladó világ erőfeszítései­nek eredményeként enyhült a nemzetközi feszültség, javul­tak a teltételek a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élé­se számára. Mindkét fél ar­ra törekszik, hogy ez a folya­mat tartóssá és visszafordít­hatatlanná váljék. A miniszterek kedvezően értékelték az európai helyze-‘ tét. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eddigi menetében jelentős eredmé­nyek születtek. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ér­tekezlet második szakaszát az összes résztvevők közös erő­feszítésével sikerül mielőbb eredményesen befejezni, és összehívni záró szakaszát Hel­sinkibe, a legmagasabb szin­ten. A felek fontosnak tartják, hogy a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről folytatott bé­csi tárgyalásokon konkrét eredmények szülessenek. A két külügyminiszter han­goztatta szolidaritását a vi­etnami nép igazságos harcá­val, amelyet a párizsi Viet- nam-egyezmény maradékta­lan teljesítéséért folytat. El­ítélték a saigoni kormány egyezménysértő magatartá­sát. A külügyminiszterek leszö­gezték, hogy a Közel-Keleten a béke csak az Izraeli agresz- szió következményeinek tel­jes felszámolásával, az izraeli csapatok kivonásával a meg­szállt területekről, a palesz- tinai arab nép törvényes jo­gainak helyreállításával, a genfi tárgyalások sikeres be­fejezésével teremthető meg. A felek követelik a Ciprusi Köztársaság függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak azon­nali végrehajtását, valameny- nyi külföldi katonai erő el­távolítását. Támogatják a szovjet kormány erre vonat­kozó javaslatait. A felek eredményesnek ér­tékelték a két ország külügy­minisztériumainak együttmű­ködését, és szükségesnek tart­ják annak bővítését. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszte­reinek megbeszélései szívé­lyes, elvtársi légkörben zaj­lottak le, és megerősítették a teljes nézetazonosságot vala­mennyi megvitatott kérdés­ben. ’ Púja Frigyes külügyminisz­ter hivatalos baráti látogatás­ra hívta meg Bohuslav Chnou- pek külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Prága, 1974. szeptember 11. ÉPÍTŐIPARI szövetkezet Outi-Nord technolóqlóhoj szerelőbrigádot, továbbá autóviltomossógi szerelő, kőműves, villanyszerelő, viz-, gőz­ös fűtésszerelő asztalos, burkoló, épületlakatos. ács, vasbetonszerelő, tetőiedő. sziaetelő bádoaos. festő, oorkeftás, qéokoeslszerelő, könnyüoépkezelő neh*7g£0|jejeiö neo««7tővíz*o*vot építögé pszerelő szakmunkásokat, oetanftott és seqédmunkásokot (16. évüket betöltött fiúkat Is), rakodókot, kubikosokat azonnali belépéssel felvesz. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" KSZ nunkoűqyi osztályán: Budapest IX., Viola a 45.

Next

/
Thumbnails
Contents