Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
1974. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 3 Hetvenezer kilométer... Postások bukósisakban Az ifjúsági parlament napirendjén Fiatalok az állami kereskedelemben Járási motoros kézbesítőhálózatot hoz létre a Budapestvidéki Postaigazgatóság Egyre nagyobb gondot jelent a postahivatalok vezetőinek a szabadságon levő vagy betegség miatt hiányzó kézbesítők helyettesítése. A levél, a hírlap, a távirat nem várhat, mert a legrövidebb idő alatt a címzetthez kell jutnia. A Budapestvidéki Postaigazgatóság munkaerő- helyzetét is érzékenyen érinti a kézbesítőlétszám hullámzása, apadása. Pest megye dinamikusan fejlődő településein, az új lakótelepek mcgépültével, kiterjedt a kézbesítők körzete, nőttek a távolságok, s a hetekig távol levő kézbesítők helyettesítése szinte lehetetlen a gyalogjáró alkalmi postásokkal. Egyre kevesebben vállalják ezt az időszakos beugrószerepet is. Ezért a járási székhelyeken állandó helyettesítő motoros kézbesítőhálózat létrehozását határozta el a Postaigazgatóság. Az új rendszerről Nerr József üzemvitel’ igazgatóhelyettes tájékoztatta lapunkat: — A körzetesített kézbesítő helyettesi rendszert kísérletképpen először Nagykátán vezettük be. Nyolc motoros postás járja a környékbeli községeket, akik a szabadságon, vagy más okból távol levő kézbesítők munkáját vették át. Tapasztalataink biztatóak, mondhatnám így is: bevált az elképzelésünk. j Szeretnénk, ha a többi — | budai, ráckevei, gödöllői, [ váci, dabasi, ceglédi, mo- [ nori és szentendrei — já- ' rásban is bevezethetnénk. Ez a feladat a postahivatalokra V.ár, .. ,,, . — Kik alkalmasak erre a munkakörre? — Kézbesítőnek csak 13 eves kortól veszünk fel, a járási székhelyek postahivatalainál választják ki a jelentkezők közül a megfelelőket. Akik motorkerékpár-vezetői jogosítvánnyal nem rendelkeznek, azok számára rövid tanfolyamot szervezünk, mely elvégzése után már vizsgát tehetnek. A költségeket térítjük. A helyettesek egy, másfél hónap tanulmányi idő után már önállóan láthatják el munkakörüket. T—5-ös Pannónia motorkerékpárt kapnak, a jármű 70 ezer kilométer lefutása után a dolgozó saját tulajdona lesz. Térítés nélkül. A motorkerékpárt használója köteles javíttatni, olyképpen, hogy a posta 10 eze*- kilométerig kilométerenként 20 fillért, azon felül pedig 40 fillér átalányt fizet. Er az összeg eléri a havi 500 forintot. Természetesen a? üzemanyag költségeit is a posta fedezi, s még külön 150 forintot adunk tárolásra, karbantartásra. — Mennyi a motoros kézbesítők havi keresete? — 1800 forint az egy összegű bér, ehhez havi 1000 forint Üt Törökmezőn — adta tud- tul a Pest megyei Hírlap a közelmúltban egy rövid hírében. A hír mögött o bugyi Tessedik Sámuel mezőgazda- sági termelőszövetkezet vállalkozása húzódik meg. Még tavaly kötöttek szerződést az Ipolyvölgyi Fafeldolgozó és Erdőgazdaság váci műszaki erdészetével arra, hogy Török- mező—Hegyestető között elvégzik az építendő út alépítményi' munkálatait. Azóta már a munka finisében járnak. Csemus József brigád vezető elmondta ezzel kapcsolatban, hogy a vállalkozás volumene több mint 2 millió forint, ennek fejében a tsz-nek 8,4 kilométer hosszú és 6 méter széles útszakasz földmunkáját kell elvégeznie. A szövetkezet vezetősége figyelembe véve a Bugyitól viszonylag nagy távolságot, a tsz-gépcsoportból szerelői képesítéssel is rendelkező négytagú brigádot különített ki. Ennek tagjai: Gál Balázs, Török László, Bárká- nyi Endre és Farkas István munkagépkezelők. Már hónapok óta élnek itt és dolgoznak önállóan. — Szerelők lévén a munkagépeken előforduló meghibáátalányt és 400—500 forint mozgóbért (hírlapkézbesítési díjat) lehet még hozzászámítani. Az apróbb juttatásokkal — mankópénz, totó-lottó értékesítési jutalékokkal — együtt havi keresetük 3500—4000 forint között mozog. S még ez nem minden! Megilleti őket a kollektív szerződésben előírt védőruha — pl. szőrmekesztyű — is. A fiatalok körében bizonyosan vonzó munkakör lesz, mert kielégíti mozgásigényüket, s a jó fizetés mellett egy motor- kerékpárhoz is jutnak. H. A. I sodások zömét magunk javítjuk ki — tájékoztatott Gál Balázs, a kihelyezett brigád I megbízott vezetője. Az idén február második felében álltak csatasorba mintegy 50—60 ezer köbméter föld megmozgatására. Először a törökmezői turistaház közelében ütöttek tanyát, ma már Nagymaros felett a Fehér-hegyen táboroznak. A brigád munkájáról elégedetten nyilatkozott Gyarmati Zoltán műszaki er- dőmémök. A sziklás, negyed- és ötödosztályú talajon, meredek lejtőkön és hegyoldalakon kifejtett munka, alapos próbára teszi Bugyi sík vidékéhez vagy éppen vajpuhasá- gú homokbuckáihoz szokott gépkezelőket, . A• - ■ szeptember végéig tervezett munkát már, augusztus 20-ra szeretnék befejezni. Ez azonban az erdészet előrobban tása inak menetétől is függ. Az előkészületben levő út nemcsak az erdőművelést szolgálja majd, hanem azt a sok ezer, főképpen autós kirándulót is, akik a jó kilátást biztosító parkoló, pihenőhelyekről a Dunakanyar csodálatos panorámájában gyönyörködhetnek majd. Kovács József A szövetkezeti kereskedelemben dolgozók ifjúsági parlamentje után a Pest megyei Tanács közvetlen irányítása alá tartozó vállalatok fiataljai gyűltek össze, hogy' megvitassák közös tennivalóikat. Vitaindító előadást Lányi Pál, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője mondott. Nagyobb az országosnál A rendkívül gazdag tényanyagot felölelő előadásból nemcsak a megyei kereskedelem egészére vonatkozó számokat, összehasonlító adatokat tudták meg a hallgatók, hanem értesülhettek róla, hogy ami gond náluk, az másutt is megtalálható, vagy hasonló esetekben hogyan tudtak megoldást találni. Egy-egy vállalat keretében dolgozó beosztott fiatal általában nem túl sokat tudhat arról, milyen eredményeket ért el a különböző kereskedelmi vállalatok összessége. A megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője az ifjúsági parlamenten ezért elmondotta, hogy Pest megyében az állami, a tanácsi és a szövetkezeti kereskedelem az országos átlagnál nagyobb növekedést ért el. Az elmúlt évben a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom növekedése a legelső volt hazánkban, s megduplázódtak a nyolc év előtti megyei eredmények is. Az elsőség ma is az élelmiszerárusításé 38,8 százalékkal, míg a ruházaté mindösz- sze 9,8 százalékos. De az is tudnivaló, hogy a bejáró munkások a nagyobb értékű ruhaneműt a fővárosban vásárolják meg. Élelmiszerben és vendéglátásban a szövetkezeti, vegyes iparcikkben és ruházkodásban a tanácsi kereskedelem forgalma a nagyobb, az eltérés azonban csupán néhány százalékos. A h£ggm,. élelmiszert árusító kiskereskedelmi vállalat* a Nyugat-Pest megyei, a Ceglédi és a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 618, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 141, míg a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 85 boltot tart fenn. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalathoz 355 egység tartozik. Ezekben az üzletekben tavaly összesen 4 és fél milliárd értékű áru cserélt gazdát. Megtudhatta a hallgatóság, hogy a tanácsi kereskedelem dolgozóiból a harminc éven [ aluliak milyen jelentős tömeget képviselnek. Ezekben az I üzletekben és az ugyancsak tanácsi irányítás alá tartozó Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalban az ott dolgozóknak megközelítőleg a fele — több mint 3200 ember a fiatal. Ez a magas arányszám csak még jobban aláhúzza a velük való törődés jelentőségét. A különböző vállalati ifjúsági parlamentek is ezt példázták, és az elhangzottakból körvonalazhatók voltak a legfontosabb teendők. Így megállapították, hogy rendkívül kevés a KISZ-tag. Ez többrétű jelenség; okai között például az is szerepel, hogy egy- egy falusi boltban nem tudnak önálló szervezetet alakítani. Ehhez kapcsolódva a felszólalók közül jó néhányan javasolták: több rokon vállalat fiataljaiból alakítsák meg a helyi KlSZ-alapszervezete- ket, s közösen tartsanak fenn klubszobákat, állapodjanak meg tevékenységükben. Tanulás, előmenetel Az előadói beszédben elhangzott véleményhez, hogy emelni kell a fiatalok általános és szakmai tudását, szintén sokan csatlakoztak. Kifejtették, hogy a továbbtanulókat nem mindenütt támogatják megfelelően. Megadják a kötelező munkaidő-kedvezményt, de azon felül nem érdeklődnek problémáik iránt. Jó példának lehet tekinteni a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatot, ahol szerződést kötnek a különböző fokon továbbtanulókkal, és hozzájárulnak kiadásaikhoz. Ez utóbbi vállalatnál a fiatalok kérésére szervezetten fogják megoldani a nyelvtanulást. Nemcsak az iskoláztatás, hanem ezzel ‘.kapcsolatosan az előmenetel, a fiatalok felelős munkakörrel való megbízatása is sok felszólalást eredményezett. Lányi Pál ismertette, milyen eleven, élő a szocialista brigádmozgalom az ifjú kereskedők körében. Csupán a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál ilyen kötelékben dolgozik a fiatalok több mint ötven százdlélca, de az arány sehol nem száll 40 százalék alá. A munkáraneve- lést hatékonyan segítik a különböző munkavenseny-moz- gaknak, amikben a szocialista AUGUSZTUS 20-RA... Útépítő tsz-brigád a" ‘ ' Két lány, egy fiú. Vác, Duna part, hétköznap délelőtt. Bizonytalankodnak. A környéken senki, rámfanyalodnak. Hiúságom a porban; a Eú jön hozzám. — Ne tessék haragudni... — Nem haragszom ... — Van itt valami dóm, szóval egy nagy templom ___ No, az öcsi nem nézte ki belőlem, hogy tudom, mi a dóm. De a két lány helyes. És illedelmesen távolabb állnak. — Szervusz, — nyújtom a kezem a kölyöknek. Rémülten markolja meg, látszik, fohászkodik, mit feleljen, s kinyögi, nagy nehezen a jó napot-ot. Kirándulók? — Honnét jöttetek? — Szekszárdról. Már-, mint én. — Egyenest onnét? ■— Nem, dehogy. A nagymarosi táborban vagyunk. Az Expressz Irodáé. Középiskolás. Így ismerkedtem meg Botla Sándorral, aki ősztől a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola harmadikosa. A két lány különösebben nem lelkesedik értem. Látszik, valami félnótásnak tartanak, ínit szövegelek annyit Sanyival, amikor ők csak azért küldték hozzám... Nehezen teszik meg a néhány lépést. Kelletlenül nyújtják a kezüket, az ember annyi rosz- szat olvas az újságokban... Sanyi tüsténkedik: — Az.. az... elvtárs — nyel egyet, csak megtalálta a mindent áthidaló megjelölést — újságíró. Ügy látszik, ez még mindig jobb mint amit vártak, mert elmosolyodnak. Nyújtják a kezüket. — Szintén szekszárdiak? — Nem, sárpilisiek. De az is Tolna. — Tudom, jártam arra. Bá- taszéken. Ez enyhítő körülmény. A két csitri fölenged, vihognak. Egymásra. — Mit nevetnek? — Á, semmi. — Bátaszék olyan mókás? — Nem, dehogy, csak egyszer az újságban úgy jelent meg a községünk neve... szóval sajtóhibával .... Fogják az oldalukat, úgy nevetnek. Taknyosok. Ahelyett, hogy meghatódnának, rögtön a szakmai ballépéseket emlegetik... Egyébként Kaj- tár Krisztina és Tímár Mária gimnazista, másodikba mennek szeptemberben, egyikük édesapja Szekszárdon a Mezőgépnél, másikuké Bátaszé- ken, az új vázkerámiagyár- ban dolgozik. Botla Sándor édesapja pedig katonatiszt. Mindezt már a püspökkert komor fala mellett mendegélve hallom, s ahogy fölérünk az emelkedőn, mutatom, itt a dóm, pontosabban a váci székesegyház. — Migazzi püspök építtette 1763 és 1777 között — vetem oda hanyagul, lássák, hogy nemcsak sajtóhibákra telik a szakma erejéből. — Jé, olyan régen — ál- mélkodik Kriszta. — Nem volt az olyan régen — önérzeteskedik Sándor, aki most gyorsan besurran a két lány közé, nehogy megint engem fogjanak közre. Végül is, ő a földi, ő a gyámolító, mi lenne ebből a két kislányból a táborban, hg nem állna mellettük a férfi, azaz ő?! Élvezem a játékot. Jópofa gyerekek, nincs bennük semmi elfogódottság. Bizalmatlanságuk — aminek örültem! — már eloszlott. El-elfeledkeznek rólam, úgy járják körbt a székesegyházat. — Milyen magas lehet? — kíváncsiskodik Mária. — ötvennyolc méter. — Maga miket tud! Ezt is kell tudni egy újságírónak? — Hajaj... — adom a nagyot, s közben azon drukkolok, mást már ne kérdezzenek, mert sokkal többet a fejem mélyéből sem kotorhatok elő. Na persze ha tudom, hogy ma idegenvezető leszek... — Tetszik Nagymaros? — Hát... eredetileg úgy volt, hogy a verőcei táborban leszünk, de azután ide kerültünk — így a srác. — Otthon nyugodtan elengedtek benneteket? Most a két lányon a sor. Látszik, legszívesebben orron fricskáznának, miféle kis tücsöknek nézem őket, de győz bennük az igazságérzet: — Velünk van a nővérem is — vallja be Kriszta. — Negyedikes. Csak most nem jött, ottmaradt a táborban. Járjuk a várost, látom, fáradnak. — Ebéd? — Hát a táborban! Tizenkettőtől kettőig. — Igen. De ha kell valami, veszünk az üzletben. Kiderül, este tízig kaphatnak kimenőt, vannak közös programok, a tábor klassz, mert közvetlenül ott áll a víz partján. Sajnos, sok a szúnyog ... a sátrak romantikusak, a röplabdapálya már kevésbé, mert a labda könnyen a vízbe pottyan ... szóval kiderül mindaz, amit két bakfis meg egy süldőlegényke egy szuszra elhadarhat. — Vácon kívül hol voltatok még? — Szőnyi Múzeum, Viseg- rád, az ásatások, szóval a palota, voltunk odaát Verőcén is, mert vannak ismerősök. Meg- fürödtünk, játszottunk, csak az a baj, hogy a táborban jóval kevesebb a fiú, mint a lány... Ezt Mária mondja, én meg — vaktában telibetalálva — rávágom: — Akkor Sándor egy kincs! Mária " pipacsvörös lesz, Krisztina a vihogástól fuldok- lik, Sándor úgy csinál, mintha az egészből nem hallana semmit. No, gyorsan valami másról. — Mikor van ébresztő? — Hétkor. Nem korán. Kibírható. — Sokan vagytok? — Vagy kétszázötvenen. Elpilledtek, magam nem kevésbé. Iszunk egy kávét, colát, önérzeteskednek, nem akarják hagyni, hogy kifizessem. A felszolgálónő gyanakodva néz rám. Jelentse a rendőrségnek? Gyanús idegen három fiatalkorúval ... A borravalót azért megköszöni. — Vonattal mentek vissza? — Hát... — húzzák a vál- lukat. — Hogyan jöttetek? — Stoppal! — No, akkor hazafuvarozlak benneteket. — Van ... van kocsija? Két tágranyílt lányszempár néz rám, most nőttem meg igazán a szemükben. Sándoréban meg most váltam ronda felnőtté, akinek persze köny- nyű, mindene megvan, akinek nem kell arra gondolni, hogy ugyan szép Mária dióbarna haja, de szeptembertől majd megint az iskolapad; készültél, Botla fiam? És tessék, a lányok rögtön huzakodnak, ki üljön előre, de azért Mária enged, Sándorral kettesben hátul helyezkedik el. Kriszta ül mellém, visszapillantó tükörben látom, a két kölyök mosolyog egymásra, s gondolva, hogy titok marad, amit eddig nem mertek, megfogják egymás kezét. Mészáros Ottó brigádtagok járnak élen. Általában elmondható, hogy a fiatalok szakképzettsége magasabb, mint az idősebbeké. Ez a tény mindinkább megmutatkozik a vezetők kinevezésében. Jelenleg nyolcszázan töltenek be felelős munkakört, ez azonban nem találkozik mindenkor általános helyesléssel. Néha maguk az érdekelt fiatalok között is — a felszólalók szerint — van egy-egy olyan, akinek még hiányzik a megfelelő tapasztalata, azonban legtöbbször „az idősebbek csóválják a fejüket". Csak segédmunkás? Erre a nagy érdeklődést kiváltó vitára a kereskedelmi osziulyvezeiö oly módon adta meg a választ, amely szerint mindenkor bíznak az ifjú ve- ze tok ben, azonban ez a beosztás nemcsak előnyökkel jár, hanem mérlegeim és dönteni kell tudni. Gondoskodnak róla, hogy a megfelelő fiataloknak módjuk legyen ezeknek a képességeknek az elsajátítására. Az ifjúsági parlamenteknek egyik alapvető témája mindenkor a bérezés, a juttatás, a dolgozók szociális helyzete. Különösen egy olyan szakmában, amit szinte csak nők látnak el, miután a kereskedelmi alkalmazott fiatalok között kétszeres a nők létszáma. Bérezésben nincs szembetűnő aránytalanság, azonban a munkakörülmények a nők számára gyakran kedvezőtlenebbek, nekik jobban hiányzik az öltöző, a mosdó, stb. Voltak kereskedelmi tanulólányok, akik ezt a fórumot ragadták meg, hogy elmondják: gyakran nem a szakma utánpótlásának tekintik őket, hanem csak kisfizetésű raktári dolgozóiénak. A tanulóknak biztosított kedvezményekkel sem élhetnek. Többen elmondták, mit jelent a kereskedelmi dolgozók számára a nemrégen bevezetett 44 órás munkahét Plusz 63 ezer négyzetméter A tanácsi kereskedelemben dolgozó fiatalok nagy érdeklődéssel kísérték Lányi Pál előadásának azt a részét is, amelyben jövendő feladataikról esett szó, hiszen a kereskedelem szolgáltató-ellátó tevékenysége fontos része az élet- színvonal alakulásának. A népesség gyarapodása Pest megyében továbbra is meghaladja az országos átlagot, az agglomerációs gyűrű lakossága nem csökken, ellenben mindinkább fővárosi ellátást igényelnek, s ehhez számítódik az üdülőterületek hullámzó létszámú vendégseregének az ellátása. Mindezek figyelembevételével a IV. ötéves tervben a kereskedelem, vendéglátás helyiséghálózatát 63 ezer négyzetméterrel kívánták növelni, az egységek kihasználtságát 30 százalékkal fokozni. A tervezett fejlesztést az 1972-es beruházási stop mellett is megfelelően megvalósították, az alapterület-növekedést ez ideig 86 százalékban már teljesítették; ebből a városokra és az agglomerációra 60 százalék jutott. A meglevő boltok korszerűsítésére, az ott dolgozók jobb körülményeinek megteremtésére évente megyeszerte mintegy 60 milliót fordítanak, s az ötéves terv alatt az államiszövetkezeti és más kereskedelem összesen 800 milliót fordít. Felelősséggel Az ifjúsági parlament vendégei — dr. Borda József, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátó és idegenforgalmi főosztályának osztályvezetője, Herczenik Gyula, a KISZ Pest megyei Bizottságának és Szőlösi Ferenc, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának ifjúsági megbízottja — valamennyien kifejtették: a tanácsi kereskedelem ifjú képviselői méltán vették ki részüket a nagy feladatból; felelősségteljesen, bátran és céltudatosan elemezték jelenlegi helyzetüket, ebből adódó feladataikat. Komáromi Magda Utcai ismeretség
