Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-08 / 184. szám
%/fntao 1974. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ A junta nem osrtozik A legutóbbi chilei oktatásügyi rendelet kétséget sem hagy afelől, milyen műveltséget szán a junta a legfiatalabb állampolgároknak. A marxista politikusok, a haladó írók műveinek betiltása, máglyára vetése után mostantól töröllek az iskolai tananyagból a Cidet és a Don Quijotét. A Cidet és a Don Quijotét a spanyol nyelvű országok nemzeti műveltségük alapművének tartják. Betiltásukat még csak azzal sem lehet indokolni, hogy „marxista mondanivalóval árasztja el Chilét.” Az viszont biztos, hogy Pinocheteknek túlságosan haladó az a párt is, amely lényegében megteremtette a feltételekéi a katonai hatalomátvételhez. A Chilei Kereszténydemokrata Pártról van szó. Az Interpress Service latin-amerikai hírügynökség közli Patricio Aylwin kereszténydemokrata vezető és Bonilla tábornok, hadügyminiszter levélváltását, amelyből kitűnik, milyen lehetőséget hagyott a junta saját szállás- csinálójának. A levélváltás — vázlatosan — így zajlott le: AYLWIN TILTAKOZOTT, mert cenzúrázták a Kereszténydemokrata Párt ideológusának, Jaime Castillónak egyik rádiókommentárját. „Ez a döntés igazságtalan, önkényes és sérti az alapvető emberi jogokat” —1 írta Aylwin. Bonilla tábornok visszautasította a szemrehányást, mire újabb levél következett. Ayi- win most már élesebb hangot ütött .meg: „A levelében, foglalt kijelentések sértik emberi méltóságomat és támadják a kereszténydemokráciát.” A VALASZ kemény volt. „Önző kétértelműséggel”, „apolitikus demagógiával”, „Cnile-ellenes nemzetközi ösz- szeesküvéssél” vádolta a junta Aylwint. A kormány jegyzéke ezzel zárul: bár a junta tehetne a „marxistákkal összejátszó kereszténydemokraták” ellen, ez egyszer még befejezettnek tekinti az ügyet. KÉT DOLOG a levélváltásból biztosan megállapítható. Először az, hogy a junta továbbra sem igényli a pártok támogatását, sőt, következetesen eltaszítja a felkínálkozó csoportokat. A másik tanulság: úgy látszik, a kereszténydemokrata vezetés ultrakonzervatív szárnya még mindig nem tért magához a szeptemberi meglepetésből. Akkor lelkesen üdvözölték a hatalomátvételt, mert azt hitték, a hadsereg nekik adja át az irányítást. Azóta — a párt betiltása ellenére — még mindig a „nemzeti egységről”, „a junta támogatásáról” beszélnek. A junta pedig többnyire egyetlen szóval, a „nem”-mel felérő válaszokat ad az önmagukat kínálgató keresztény- demokratáknak NEHÉZ ÉS KEGYETLEN az ébredés a hatalmi illúziókból, amely a kereszténydemokrácia szeptemberi álma volt. A párt .szélsőjobboldali vezetői lelkűk mélyén változatlanul azt tartják, hogy a junta köszönettel tartozik nekik, amiért megteremtették a puccs feltételeit. Még mindig a kezdeményezők szerepében tetszelegnek, holott azóta többször kiderült: a kereszténydemokrácia csak eszköz volt. Eszköz, amelyet használnak — azután eldobnak ... Bemát György CIPRUS Ma kezdődik a második szakasz Genfben A brit ENSZ-küldöttség Genfben szerdán délután közölte, hogy ma, közép-európai idő szerint 18 órakor plenáris üléssel megkezdődik a tárgyalások második szakasza Ciprusról. Mavrosz görög és Günes töröli külügyminiszter délelőtt érkezik meg Génibe, Callaghan, a brit diplomácia vezetője pedig 14 órakor. A három külügyminiszter az esti tanácskozáson a tűzszüneti megállapodás végrehajtásával összefüggő problémákat vitatja meg. Pénteken a külügyminiszterek előkészítik a Ciprus politikai jövőjéről szombaton kezdődő tárgyalásokat. Kleri- desz ügyvezető ciprusi elnök, a ciprusi görög küldöttség vezetője és Denktas alelnök, a ciprusi török közösség vezetője szombaton kapcsolódik be az értekezlet munkájába. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára ma délután Genfbe érkezik, hogy a ciprusi tanácskozások második szakaszáról tanácskozzék Görögország, Törökország és Nagy- Britannia külügyminiszterével, majd megbeszéléseket folytasson a ciprusi görög és török közösség képviselőivel. Az értekezlet munkájában azonban nem vesz részt az ENSZ főtitkára. Orhan Birgit török tájékoztatásügyi miniszter szerdán az öt és fél órás kabinetülés után megerősítette: Törökország a genfi tanácskozáson azt fogja javasolni, hogy Cipruson autonóm török és görög kormányzatot hozzanak létre. Törökország reméli, hogy ily módon fenntartható a ciprusi állam függetlensége és véget érnek a két közösség konfliktusai — mondotta a miniszter. Közben hírügynökségi jelentések szerint Ciprus északi partvidékén a török csapatok három mérföldnyire nyomultak előre... a finn fővárosban befejezte munkáját a chilei katonai junta bűncselekményeinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság titkárságának kibővített ülésszaka. SZERDÁN BEIKTATTÁK hivatalába Alfonso Lopez Michelsent, az új kolumbiai elnököt, aki 16 év óta az ország első szabadon választott elnöke. Bonn Konzultáció a konzultációról A bonni kormány szokott szerdai ülésén Helmut Schmidt kancellár elnökölt, aki egy napra megszakította nyári szabadságát, hogy a kabinetülésen részt vegyen. A kormány számos kérdéssel foglalkozott, közte az NDK —NSZK vegyes tranzitbizottság keddi, megállapodás nél-* kül végződött ülésével is. A kabinet úgy döntött, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető tranzitutakkal kapcsolatos panasza ügyében fenntartja a július 31-i kormányülésen kidolgozott álláspontját, de legközelebbi lépése a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodást aláíró három nyugati hatalommal történő konzultáció lesz. Ötezer delegátus Tanácskozás a tengerekről A hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint az egyilí legfontosabb kérdésben kezd egységes álláspont kialakulni a caracasi tengerjogi konferencián. A venezuelai fővárosban ösz- szeült tanácskozás a történelem egyik legnépesebb értekezlete, részt vesz rajta a világ csaknem minden országának — köztük huszonkilenc teljesen szárazföldi államnak — ötezer (!) delegátusa. A küldöttek június óta dolgoznak. Elméletben augusztus 29-én fejezik be az ülést, de senkinek nem lehetnek kétségei aziránt, hogy addig csak a problémák töredékét lehet megoldani. 1609-ben egy Hugo Gro- tius nevű holland jogász emlékezetes tanulmányában ezt írta: a tenger túlságosan hatalmas ahhoz, hogy bárki is a magáénak mondhassa. Mindmáig ez az úgynevezett Grotius-féle alapelv a tengerjog alapja. Csakhogy a technika fejlődésével az ember kiterjesztette hatalmát a messzi, nyílt óceánokra is. Mind nagyobb mélységekben keresnek — és találnak — olajat, ásványi kincseket. Évi 65 millió tonna halat és más tengeri lényt hoznak felszínre a modern, nemegyszer helikopterekkel és felderítő repülőgépekkel támogatott, halászflották. Mindezek alapján érthető, hogy eljött az ideje a tengerekkel kapcsolatos jogrend részletes szabályozásának. Annál is inkább, mert az utóbbi időben több nemzetközi konfliktusra is sor került a tengerek szabadságának eltérő értelmezése miatt. Elég a közelmúlt nevezetes angol—izlandi „tőkehalháborújára” gondolnunk... Az egyik legnagyobb tengeri hatalom, a Szovjetunió, nagy jelentőséget tulajdonít az óceánokkal kapcsolatos, felgyülemlett kérdések megnyugtató rendezésének. A caracasi szovjet javaslat lényege: el kell különíteni a parti államok felségvizeit egy nagyobb kiterjedésű, úgynevezett gazdasági övezettől, amelynek kincseit mindenekelőtt az ahhoz legközelebbi állam jogosult kitermelni, de egyébként — például hajózási szempontból — nyílt, közös tengernek számítana. A legfrissebb jelentésekből úgy tűnik, hogy — bár a részletkérdések egész sora vár még megvitatásra — ebben az alapelvben növekszik az egyetértés a caracasi konferencia népes delegációi között. Füstfelhő Phu Mynél Róma Közbiztonsági értekezlet Letartóztatták a „Fekete Rend” három tagját Rómában, a miniszterelnökség épületében szerdán újaibb értekezletet tartottak a köz- biztonsági helyzetről Rumor miniszterelnök elnökletével. Taviani belügyminiszter, Za- gari igazságügyminiszter és Andreotti hadügyminiszter mellett részt vett az értekezleten a rendőrség országos főnöke, Zanda Loy, a csendőrség főparancsnoka, Minő tábornok, a pénzügyőrség főparancsnoka, Giudice, a SÍD (biztonsági szolgálat) vezetője. Az értekezleten megvitatták a terrorizmus megelőzéséről és megfékezéséről szóló új törvénytervezetet. Letartóztatták a „Fekete Rend” elnevezésű szervezet három tagját, akiket a roma— müncheni gyorsvonaton elkövetett mészárlással és a bolognai csendőrparancsnokság elleni merénylettel vádolnak. (Ez ■ Augusztus 12-től 15-ig A COMPACK, A DÉLKER ÉS A FŰSZERT VÁLLALAT KÖZÖS KIÁLLÍTÁST RINDE/ TATÁN, \ MŰVELŐDÉSI HÁZBAK „IMPORT ÉLELMISZEREK KIÁLLÍTÁSA“ CÍMMEL A kiállítás nyitvatartási ideje: » 12- én 13-tól 18 óráig, 13- tól 15-ig 10-től 18 óráig. Minden kedves látogatót szeretettel várunk. PEST-KOMÁROM-NÓGRÁD MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIARU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Dél-Vietnamban, a sai-oni rezsim területszerző kísérletei miatt, folytatódnak a csatározások. Képünkön: füstfeUiő Binii Dinit tartomány Phu My nevű körzetéhen. A saigoni hadvezetőség szerdán reggel bejelentette, hogy megszakadt minden kapcsolata a Da Nangtól 40 kilométerrel délre fekvő Thuong Dúc járási székhelyen állomásozó erőivel azt követően, hogy keddről szerdára virradóan a településen utcai harcok folytak a felszabadító erők és a saigoni katonaság között. Thuong Dúc egyik kiindulópontja volt a közelben elterülő felszabadított övezet elleni saigoni támadásoknak. utóbbit szerdára virradó éjjel követték el, de a robbanást az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni). A három letartóztatott: Italo Bono (20 éves), Emanuele Barloli (19 éves) és Gaetano Casali (42 éves). További két személyt köröz a rendőrség. Izraeli terrorbombázások Libanon ellen Az izraeli légierő egységei szerdára virradó éjjel behatoltak dél-libanoni területekre és Liarkub, valamint Rasaja térségében libanoni állásokat bombáztak. A 15 percig tartó támadás anyagi károkat okozott, más részletek nem ismeretesek. Az izraeli légierő legutoljára július 23-án bombázott dél-libanoni területeket. Az izraeli légierő szerdán, a hajnali támadás után, délben újabb légitámadást hajtott végre dél-libanoni falvak ellen. A körzetben több Palesztinái menekülttábor van. A libanoni kormány szóvivője szerint a szerdán délben libanoni területek ellen végrehajtott izraeli légitámadás következtében három személy életét vesztette, 15 megsebesült Az amerikai gyártmányú Phantom és Skyhawk vadászbombázók által végrehajtott kétórás barbár légitámadás áldozatai valamennyien libanoni polgári személyek. A támadás jelentős károkat okozott 11 falu lakóházaiban, útjaiban, telefonvonalaiban, áramfejlesztőiben és a környező szántóföldeken. WILLIAM FULBRIGHT szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, felszólalva a kongresz- szusban, törvényjavaslatot terjesztett elő, amely több indítványt tartalmaz az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak rendezésére. Watergate: az új fordulat Az Egyesült Államokban a belpolitikai életet oly hosszú ideje elborító Watergate-ügy- ben augusztus 5-e olyan for-' dulatot hozott, amelynek következményei egyelőre belát- hatatlanok. Sőt: az sem állapítható meg előre, hogy a következmények napokon belül, vagy csak esetleg hetek-hó- napok múlva bontakoznak ki. Egész hétfőig az volt a hely- \ zet, hogy miután az amerikai képviselőház jogügyi bizottsága három pontban ajánlotta a vádemelést a képvise- | lőháznak, valószínűnek lehetett tartani a képviselőház negatív állásfoglalását Nixon elnökkel szemben, miután a képviselőházban, amelynek 248 demokrata és 187 republikánus tagja van, egyszerű többséggel döntenek az elnök elleni alkotmányos vádemelés! (impeachment) ügyében, már korábban feltételezték, hogy a Fehér Ház elleni támadásnak ez a szakasza a támadók győzelmével fog végződni. Ama bizonyos augusztus 5-i hétfő előtt azonban még erősen tartotta magát az a nézet, hogy a döntő fórumon, a szenátusban nem hagyják jóvá a Nixon elleni vádemelést! Az alkotmányos eljárás lényege ugyanis az, hogy a képviselőház negatív döntése „mindössze” a szenátus bírósággá történő átalakulását és a szenátus előtti alkotmány- jogi per lefolytatását jelenti. Semmiképpen sem nyilvánítja tehát Nixon elnököt bűnössé az immár áthatolhatatlan szövevénnyé dagadt Watergate-ügyben! (Nem árt emlékeztetni arra, hogy az egész ügy gyökere az elnök- választási harc során a demokrata párt Watergate-épü- letcsoportban levő kampányirodájában végrehajtott betörés volt. Ez utóbbi felvetette az elnöki hatalommal való visszaélés problematikáját. A döntő kérdés azonban mindvégig az maradt, hogy Nixon tudott-e előre a Watergate- betörésről, ha nem, mikor szerzett róla tudomást és részt vett-e az ügy eltusolásának kísérletében.) Augusztus ötödiké előtt Nixon a támadások viharában viszonylag szilárdan kitartott amellett, hogy csak hónapokkal utóbb szerzett tudomást az ügyről. A Fehér Házban folytatott beszélgetésekről készült magnószalagok körüli hónapok óta tartó huzavona azért volt olyan éles, mert Nixon ellenfeleinek meggyőződése szerint azok a magnószalagok adtak vagy adhattak választ arra a kérdésre: mennyire tartható Nixon elnök állítása. Éppen ezért, visszatekintve, nem annyira a képviselőház jogügyi bizottságának vádemelési javaslata rontott drámai módon Nixon elnök helyzetén. Sokkal inkább az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának az az egyhangúan hozott döntése, amely kötelezte az elnököt az összes fontos magnetofonszalag kiszolgáltatására. A magnetofonszalagok újra- hallgatása és átadása során jutott el azután az Egyesült Államok elnöke egy olyan szituációba, hogy hétfőn, augusztus 5-én, a késő esti órákban írásban nyilatkozatot tegyen. Ebben elismerte, hogy személyes védelmére korábban tett kijelentései és nyilatkozatai „téves visszaemlékezéseken” alapultak. Eszerint az elnök nem hónapok, hanem már napok múlva tudomást szerzett a Waterga- te-betörésről. Természetesen nem lehet tudni, hogy mi van még a szalagokon, ami az Egyesült Államok elnökét ilyen drámai beismerésre késztette! Az viszont a hét első napjaiban nyilvánvalóvá vált, hogy az új fordulattal az elnök helyzete saját pártján belül drámai módon megváltozott. A Nixon mellett eddig kitartó nagy tekintélyű republikánus szenátorok közül többen már kedden úgy nyilatkoztak: okosabb lenne, ha az elnök lemondana. E fordulat után voltaképpen két út áll a Fehér Ház előtt. Az egyik: hagyni, hogy alkotmányos mederben folytatódjék az ügy és a képviselőház várhatóan Nixon elleni döntése után a bírósággá alakult szenátus döntsön az elnök sorsáról. A szenátusban az elnök bűnössé nyilvánításához kétharmados többségre van szükség, tehát ha a száztagú szenátusból harmincnégyen kitartanak Nixon mellett, vádlói már vereséget szenvedtek. Mindehhez hozzá kell tenni: a szenátus negatív döntése esetén Nixont elmozdítják hivatalából és az 1976-os elnökválasztásokig Ford jelenlegi alelnök költözik a Fehér Házba. A Nixon-ellenes döntés azonban e politikai-alkotmányjogi következményeken túl büntetőjogi következményekkel nem jár. Amennyiben Nixon kitart eddigi magatartása mellett és nem mond le önként, akkor a szenátusi vita valószínűleg szeptember második fele és október közepe között kezdődik. időtartamát azonban lehetetlen megjósolni, mert sok jogi manőverrel lehet késleltetni az eljárást. A második lehetőség, amely Nixon előtt áll: a visszavonulás, a lemondás. Ebben az esetben az ügy lezárult. Az új fordulat után nyilvánvaló, hogy a republikánus párt vezetésének növekvő szerep jut, miután novemberben részleges választásokat tartanak, s a republikánus törvényhozók esetleg kedvezőbbnek ítélik pártjuk esélyeit, ha maguk kényszerítik lemondásra az elnököt és nem engedik, hogy a szenátusi procedura árnyékot vessen a részleges választásokra, sőt az 1976-os elnök- választás előcsatározásaira is. Természetesen megjósolhatatlan az új fordulat után, hogy az események miképpen alakulnak. Annvi tény, hogy az EgyesüH Államok "történetében eddig nem tapasztalt belpol'+ikai megrázkódtatáson megy keresztül. —I —e
