Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-08 / 184. szám

%/fntao 1974. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK FÓKUSZ A junta nem osrtozik A legutóbbi chilei oktatás­ügyi rendelet kétséget sem hagy afelől, milyen műveltsé­get szán a junta a legfiatalabb állampolgároknak. A marxista politikusok, a haladó írók mű­veinek betiltása, máglyára ve­tése után mostantól töröllek az iskolai tananyagból a Cidet és a Don Quijotét. A Cidet és a Don Quijotét a spanyol nyelvű országok nemzeti műveltségük alapművének tartják. Betiltá­sukat még csak azzal sem le­het indokolni, hogy „marxista mondanivalóval árasztja el Chilét.” Az viszont biztos, hogy Pi­nocheteknek túlságosan haladó az a párt is, amely lényegében megteremtette a feltételekéi a katonai hatalomátvételhez. A Chilei Kereszténydemokrata Pártról van szó. Az Interpress Service latin-amerikai hírügy­nökség közli Patricio Aylwin kereszténydemokrata vezető és Bonilla tábornok, hadügymi­niszter levélváltását, amelyből kitűnik, milyen lehetőséget hagyott a junta saját szállás- csinálójának. A levélváltás — vázlatosan — így zajlott le: AYLWIN TILTAKOZOTT, mert cenzúrázták a Keresz­ténydemokrata Párt ideológu­sának, Jaime Castillónak egyik rádiókommentárját. „Ez a döntés igazságtalan, önké­nyes és sérti az alapvető em­beri jogokat” —1 írta Aylwin. Bonilla tábornok visszautasí­totta a szemrehányást, mire újabb levél következett. Ayi- win most már élesebb hangot ütött .meg: „A levelében, fog­lalt kijelentések sértik embe­ri méltóságomat és támadják a kereszténydemokráciát.” A VALASZ kemény volt. „Önző kétértelműséggel”, „apolitikus demagógiával”, „Cnile-ellenes nemzetközi ösz- szeesküvéssél” vádolta a junta Aylwint. A kormány jegyzéke ezzel zárul: bár a junta te­hetne a „marxistákkal össze­játszó kereszténydemokraták” ellen, ez egyszer még befeje­zettnek tekinti az ügyet. KÉT DOLOG a levélváltás­ból biztosan megállapítható. Először az, hogy a junta to­vábbra sem igényli a pártok támogatását, sőt, következete­sen eltaszítja a felkínálkozó csoportokat. A másik tanul­ság: úgy látszik, a keresztény­demokrata vezetés ultrakon­zervatív szárnya még mindig nem tért magához a szeptem­beri meglepetésből. Akkor lelkesen üdvözölték a hata­lomátvételt, mert azt hitték, a hadsereg nekik adja át az irányítást. Azóta — a párt be­tiltása ellenére — még min­dig a „nemzeti egységről”, „a junta támogatásáról” beszél­nek. A junta pedig többnyire egyetlen szóval, a „nem”-mel felérő válaszokat ad az önma­gukat kínálgató keresztény- demokratáknak NEHÉZ ÉS KEGYETLEN az ébredés a hatalmi illúziókból, amely a kereszténydemokrá­cia szeptemberi álma volt. A párt .szélsőjobboldali vezetői lelkűk mélyén változatlanul azt tartják, hogy a junta kö­szönettel tartozik nekik, ami­ért megteremtették a puccs feltételeit. Még mindig a kez­deményezők szerepében tet­szelegnek, holott azóta több­ször kiderült: a keresztény­demokrácia csak eszköz volt. Eszköz, amelyet használnak — azután eldobnak ... Bemát György CIPRUS Ma kezdődik a második szakasz Genfben A brit ENSZ-küldöttség Genfben szerdán délután kö­zölte, hogy ma, közép-euró­pai idő szerint 18 órakor ple­náris üléssel megkezdődik a tárgyalások második szakasza Ciprusról. Mavrosz görög és Günes töröli külügyminiszter délelőtt érkezik meg Géni­be, Callaghan, a brit diplo­mácia vezetője pedig 14 óra­kor. A három külügyminisz­ter az esti tanácskozáson a tűzszüneti megállapodás vég­rehajtásával összefüggő prob­lémákat vitatja meg. Pénteken a külügyminisz­terek előkészítik a Ciprus po­litikai jövőjéről szombaton kezdődő tárgyalásokat. Kleri- desz ügyvezető ciprusi elnök, a ciprusi görög küldöttség ve­zetője és Denktas alelnök, a ciprusi török közösség vezető­je szombaton kapcsolódik be az értekezlet munkájába. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára ma délután Genfbe érkezik, hogy a ciprusi ta­nácskozások második szaka­száról tanácskozzék Görögor­szág, Törökország és Nagy- Britannia külügyminiszteré­vel, majd megbeszéléseket folytasson a ciprusi görög és török közösség képviselőivel. Az értekezlet munkájában azonban nem vesz részt az ENSZ főtitkára. Orhan Birgit török tájékoz­tatásügyi miniszter szerdán az öt és fél órás kabinetülés után megerősítette: Törökország a genfi tanácskozáson azt fog­ja javasolni, hogy Cipruson autonóm török és görög kor­mányzatot hozzanak létre. Törökország reméli, hogy ily módon fenntartható a cipru­si állam függetlensége és vé­get érnek a két közösség konfliktusai — mondotta a miniszter. Közben hírügynökségi je­lentések szerint Ciprus északi partvidékén a török csapatok három mérföldnyire nyomul­tak előre... a finn fővárosban be­fejezte munkáját a chilei ka­tonai junta bűncselekmé­nyeinek kivizsgálására ala­kult nemzetközi bizottság tit­kárságának kibővített üléssza­ka. SZERDÁN BEIKTATTÁK hivatalába Alfonso Lopez Michelsent, az új kolumbiai elnököt, aki 16 év óta az or­szág első szabadon választott elnöke. Bonn Konzultáció a konzultációról A bonni kormány szokott szerdai ülésén Helmut Schmidt kancellár elnökölt, aki egy napra megszakította nyári szabadságát, hogy a ka­binetülésen részt vegyen. A kormány számos kérdés­sel foglalkozott, közte az NDK —NSZK vegyes tranzitbizott­ság keddi, megállapodás nél-* kül végződött ülésével is. A kabinet úgy döntött, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető tranzitutakkal kapcsolatos pa­nasza ügyében fenntartja a július 31-i kormányülésen ki­dolgozott álláspontját, de leg­közelebbi lépése a nyugat-ber­lini négyhatalmi megállapo­dást aláíró három nyugati ha­talommal történő konzultáció lesz. Ötezer delegátus Tanácskozás a tengerekről A hírügynökségek egybe­hangzó jelentései szerint az egyilí legfontosabb kér­désben kezd egységes állás­pont kialakulni a caracasi tengerjogi konferencián. A venezuelai fővárosban ösz- szeült tanácskozás a törté­nelem egyik legnépesebb értekezlete, részt vesz rajta a világ csaknem minden országának — köztük hu­szonkilenc teljesen száraz­földi államnak — ötezer (!) delegátusa. A küldöttek jú­nius óta dolgoznak. Elmé­letben augusztus 29-én fe­jezik be az ülést, de senki­nek nem lehetnek kétségei aziránt, hogy addig csak a problémák töredékét lehet megoldani. 1609-ben egy Hugo Gro- tius nevű holland jogász emlékezetes tanulmányá­ban ezt írta: a tenger túl­ságosan hatalmas ahhoz, hogy bárki is a magáénak mondhassa. Mindmáig ez az úgynevezett Grotius-féle alapelv a tengerjog alapja. Csakhogy a technika fejlő­désével az ember kiterjesz­tette hatalmát a messzi, nyílt óceánokra is. Mind nagyobb mélysé­gekben keresnek — és ta­lálnak — olajat, ásványi kincseket. Évi 65 millió tonna halat és más tengeri lényt hoznak felszínre a modern, nemegyszer heli­kopterekkel és felderítő re­pülőgépekkel támogatott, halászflották. Mindezek alapján érthető, hogy eljött az ideje a ten­gerekkel kapcsolatos jog­rend részletes szabályozá­sának. Annál is inkább, mert az utóbbi időben több nemzetközi konfliktusra is sor került a tengerek sza­badságának eltérő értelme­zése miatt. Elég a közel­múlt nevezetes angol—iz­landi „tőkehalháborújára” gondolnunk... Az egyik legnagyobb tengeri hatalom, a Szov­jetunió, nagy jelentőséget tulajdonít az óceánokkal kapcsolatos, felgyülemlett kérdések megnyugtató ren­dezésének. A caracasi szov­jet javaslat lényege: el kell különíteni a parti államok felségvizeit egy nagyobb kiterjedésű, úgynevezett gazdasági övezettől, amely­nek kincseit mindenekelőtt az ahhoz legközelebbi ál­lam jogosult kitermelni, de egyébként — például hajó­zási szempontból — nyílt, közös tengernek számítana. A legfrissebb jelentések­ből úgy tűnik, hogy — bár a részletkérdések egész so­ra vár még megvitatásra — ebben az alapelvben nö­vekszik az egyetértés a ca­racasi konferencia népes delegációi között. Füstfelhő Phu Mynél Róma Közbiztonsági értekezlet Letartóztatták a „Fekete Rend” három tagját Rómában, a miniszterelnök­ség épületében szerdán újaibb értekezletet tartottak a köz- biztonsági helyzetről Rumor miniszterelnök elnökletével. Taviani belügyminiszter, Za- gari igazságügyminiszter és Andreotti hadügyminiszter mellett részt vett az értekezle­ten a rendőrség országos fő­nöke, Zanda Loy, a csendőr­ség főparancsnoka, Minő tá­bornok, a pénzügyőrség főpa­rancsnoka, Giudice, a SÍD (biztonsági szolgálat) vezetője. Az értekezleten megvitatták a terrorizmus megelőzéséről és megfékezéséről szóló új tör­vénytervezetet. Letartóztatták a „Fekete Rend” elnevezésű szervezet há­rom tagját, akiket a roma— müncheni gyorsvonaton elkö­vetett mészárlással és a bolog­nai csendőrparancsnokság el­leni merénylettel vádolnak. (Ez ■ Augusztus 12-től 15-ig A COMPACK, A DÉLKER ÉS A FŰSZERT VÁLLALAT KÖZÖS KIÁLLÍTÁST RINDE/ TATÁN, \ MŰVELŐDÉSI HÁZBAK „IMPORT ÉLELMISZEREK KIÁLLÍTÁSA“ CÍMMEL A kiállítás nyitvatartási ideje: » 12- én 13-tól 18 óráig, 13- tól 15-ig 10-től 18 óráig. Minden kedves látogatót szeretettel várunk. PEST-KOMÁROM-NÓGRÁD MEGYEI ÉLELMISZER ÉS VEGYIARU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT Dél-Vietnamban, a sai-oni re­zsim területszerző kísérletei miatt, folytatódnak a csatáro­zások. Képünkön: füstfeUiő Binii Dinit tartomány Phu My nevű körzetéhen. A saigoni hadvezetőség szerdán reggel bejelentette, hogy megszakadt minden kap­csolata a Da Nangtól 40 kilo­méterrel délre fekvő Thuong Dúc járási székhelyen állo­másozó erőivel azt követően, hogy keddről szerdára virra­dóan a településen utcai har­cok folytak a felszabadító erők és a saigoni katonaság között. Thuong Dúc egyik ki­indulópontja volt a közelben elterülő felszabadított övezet elleni saigoni támadásoknak. utóbbit szerdára virradó éjjel követték el, de a robbanást az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni). A három le­tartóztatott: Italo Bono (20 éves), Emanuele Barloli (19 éves) és Gaetano Casali (42 éves). További két személyt köröz a rendőrség. Izraeli terrorbombázások Libanon ellen Az izraeli légierő egységei szerdára virradó éjjel beha­toltak dél-libanoni területekre és Liarkub, valamint Rasaja térségében libanoni állásokat bombáztak. A 15 percig tartó támadás anyagi károkat oko­zott, más részletek nem isme­retesek. Az izraeli légierő leg­utoljára július 23-án bombá­zott dél-libanoni területeket. Az izraeli légierő szerdán, a hajnali támadás után, délben újabb légitámadást hajtott végre dél-libanoni falvak el­len. A körzetben több Palesz­tinái menekülttábor van. A libanoni kormány szóvi­vője szerint a szerdán délben libanoni területek ellen vég­rehajtott izraeli légitámadás következtében három személy életét vesztette, 15 megsebe­sült Az amerikai gyártmányú Phantom és Skyhawk vadász­bombázók által végrehajtott kétórás barbár légitámadás áldozatai valamennyien liba­noni polgári személyek. A tá­madás jelentős károkat oko­zott 11 falu lakóházaiban, út­jaiban, telefonvonalaiban, áramfejlesztőiben és a kör­nyező szántóföldeken. WILLIAM FULBRIGHT szenátor, az amerikai szená­tus külügyi bizottságának el­nöke, felszólalva a kongresz- szusban, törvényjavaslatot terjesztett elő, amely több in­dítványt tartalmaz az Egye­sült Államok és Kuba kap­csolatainak rendezésére. Watergate: az új fordulat Az Egyesült Államokban a belpolitikai életet oly hosszú ideje elborító Watergate-ügy- ben augusztus 5-e olyan for-' dulatot hozott, amelynek kö­vetkezményei egyelőre belát- hatatlanok. Sőt: az sem álla­pítható meg előre, hogy a kö­vetkezmények napokon belül, vagy csak esetleg hetek-hó- napok múlva bontakoznak ki. Egész hétfőig az volt a hely- \ zet, hogy miután az amerikai képviselőház jogügyi bizott­sága három pontban aján­lotta a vádemelést a képvise- | lőháznak, valószínűnek lehe­tett tartani a képviselőház negatív állásfoglalását Nixon elnökkel szemben, miután a képviselőházban, amelynek 248 demokrata és 187 republiká­nus tagja van, egyszerű több­séggel döntenek az elnök el­leni alkotmányos vádemelés! (impeachment) ügyében, már korábban feltételezték, hogy a Fehér Ház elleni támadás­nak ez a szakasza a támadók győzelmével fog végződni. Ama bizonyos augusztus 5-i hétfő előtt azonban még erő­sen tartotta magát az a nézet, hogy a döntő fórumon, a sze­nátusban nem hagyják jóvá a Nixon elleni vádemelést! Az alkotmányos eljárás lé­nyege ugyanis az, hogy a kép­viselőház negatív döntése „mindössze” a szenátus bíró­sággá történő átalakulását és a szenátus előtti alkotmány- jogi per lefolytatását jelenti. Semmiképpen sem nyilvá­nítja tehát Nixon elnököt bűnössé az immár áthatolha­tatlan szövevénnyé dagadt Watergate-ügyben! (Nem árt emlékeztetni arra, hogy az egész ügy gyökere az elnök- választási harc során a de­mokrata párt Watergate-épü- letcsoportban levő kampány­irodájában végrehajtott betö­rés volt. Ez utóbbi felvetette az elnöki hatalommal való visszaélés problematikáját. A döntő kérdés azonban mind­végig az maradt, hogy Nixon tudott-e előre a Watergate- betörésről, ha nem, mikor szerzett róla tudomást és részt vett-e az ügy eltusolásának kísérletében.) Augusztus ötödiké előtt Nixon a támadások vihará­ban viszonylag szilárdan ki­tartott amellett, hogy csak hó­napokkal utóbb szerzett tudo­mást az ügyről. A Fehér Ház­ban folytatott beszélgetések­ről készült magnószalagok körüli hónapok óta tartó hu­zavona azért volt olyan éles, mert Nixon ellenfeleinek meggyőződése szerint azok a magnószalagok adtak vagy adhattak választ arra a kér­désre: mennyire tartható Nixon elnök állítása. Éppen ezért, visszatekintve, nem annyira a képviselőház jogügyi bizottságának vád­emelési javaslata rontott drá­mai módon Nixon elnök hely­zetén. Sokkal inkább az Egye­sült Államok legfelsőbb bíró­ságának az az egyhangúan hozott döntése, amely kötelez­te az elnököt az összes fontos magnetofonszalag kiszolgál­tatására. A magnetofonszalagok újra- hallgatása és átadása során jutott el azután az Egyesült Államok elnöke egy olyan szi­tuációba, hogy hétfőn, au­gusztus 5-én, a késő esti órák­ban írásban nyilatkozatot te­gyen. Ebben elismerte, hogy személyes védelmére koráb­ban tett kijelentései és nyi­latkozatai „téves visszaem­lékezéseken” alapultak. Esze­rint az elnök nem hónapok, hanem már napok múlva tu­domást szerzett a Waterga- te-betörésről. Természetesen nem lehet tudni, hogy mi van még a szalagokon, ami az Egyesült Államok elnökét ilyen drámai beismerésre késztette! Az vi­szont a hét első napjaiban nyilvánvalóvá vált, hogy az új fordulattal az elnök hely­zete saját pártján belül drá­mai módon megváltozott. A Nixon mellett eddig kitartó nagy tekintélyű republikánus szenátorok közül többen már kedden úgy nyilatkoztak: oko­sabb lenne, ha az elnök le­mondana. E fordulat után voltakép­pen két út áll a Fehér Ház előtt. Az egyik: hagyni, hogy alkotmányos mederben foly­tatódjék az ügy és a képvise­lőház várhatóan Nixon elleni döntése után a bírósággá ala­kult szenátus döntsön az el­nök sorsáról. A szenátusban az elnök bűnössé nyilvánításá­hoz kétharmados többségre van szükség, tehát ha a száztagú szenátusból harmincnégyen kitartanak Nixon mellett, vád­lói már vereséget szenvedtek. Mindehhez hozzá kell tenni: a szenátus negatív döntése ese­tén Nixont elmozdítják hiva­talából és az 1976-os elnökvá­lasztásokig Ford jelenlegi al­elnök költözik a Fehér Ház­ba. A Nixon-ellenes döntés azonban e politikai-alkot­mányjogi következményeken túl büntetőjogi következmé­nyekkel nem jár. Amennyiben Nixon kitart eddigi magatartása mellett és nem mond le önként, akkor a szenátusi vita valószínűleg szeptember második fele és október közepe között kezdő­dik. időtartamát azonban le­hetetlen megjósolni, mert sok jogi manőverrel lehet késlel­tetni az eljárást. A második lehetőség, amely Nixon előtt áll: a visszavonu­lás, a lemondás. Ebben az esetben az ügy lezárult. Az új fordulat után nyilvánvaló, hogy a republikánus párt ve­zetésének növekvő szerep jut, miután novemberben részle­ges választásokat tartanak, s a republikánus törvényhozók esetleg kedvezőbbnek ítélik pártjuk esélyeit, ha maguk kényszerítik lemondásra az elnököt és nem engedik, hogy a szenátusi procedura árnyé­kot vessen a részleges válasz­tásokra, sőt az 1976-os elnök- választás előcsatározásaira is. Természetesen megjósol­hatatlan az új fordulat után, hogy az események miképpen alakulnak. Annvi tény, hogy az EgyesüH Államok "történe­tében eddig nem tapasztalt belpol'+ikai megrázkódtatáson megy keresztül. —I —e

Next

/
Thumbnails
Contents