Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-04 / 181. szám
1974. AUGUSZTUS 4., VASÁRNAP 7 xJCMud Először c’«ntendrén Automata ívszámláló Kisüzem a Papíripari Vállalat szentendrei gyára; a Duna közvetlen közelében, a város szélén fekszik, területe: százötezer négyzetméter. Hatszázharmincán dolgoznak itt, holott a kívánatos létszám hétszáz fölött lenne. A gyárnak három üzemrészlege van: a papírgyártó, a feldolgozó és a bérvágó. Évente .' 600 tonna papírt gyártanak, feldolgozó részlegük ez idő alatt 400 millió borítékot készít. Elöljáróban még néhány adat: a dolgozók negyvenkilenc százaléka harminc éven aluli, hetven százaléka törzs- gárdatag. Ez utóbbira roppant büszkék a gyár vezetői és dolgozói — a hagyomány erejét látják benne, s nem alaptalanul, hiszen vannak itt olyanok, akiknek majdnem minden családtagja a gyár megbecsült embere. Ilyenek például: a Lanszki, a Mirejz, a Varga család, akiknek nyolctíz, tizenegy tagja hosszú évek, évtizedek óta itt tevékenykedik, különböző munkakörökben. A Lanszki család feje, Lanszki Mihály 1937-től, tehát a gyár alapításától kezdve itt van, mestersége, a gyár iránti szeretete ide vonzotta fiait, lányait, sőt menyeit és Vejeit is. Gépekkel Valóban szeretetre méltó, emberszabású ez a gyár; nem túl komor szabályos épületeivel, sűrű lombú, erős koronájú fáival, nyíló színpompás virágaival, füves udvarával — amit feszes betoncsíkok futnak át — inkább fölemeli, mintsem lenyomná az embert. — Igyekszünk széppé tenni környezetünket — mondja Cif- feri József szakszervezeti titkár —, ápoljuk, védjük a már meglevő fákat és újakat ültetünk. — Az üzemekben egészséges munkakörülmények között dolgozunk, korszerű fürdővel, mosdóval és ebédlővel .rendelkezünk. Az elavult tárolást és anyagmozgatást, a veszteséges és költséges anyagbeszállítást a két kilométerre levő vasútállomásról megszüntettük, egy leágazó iparvágánnyal; mely lehetővé tette az anyagmozgatás gépesítését, szállítószalagok, targoncák, vontatótraktorok alkalmazását. Ezen a területen megszűnt a nehéz fizikai munka, ma már magyar és bolgár gyártmányú elektromos és Diesel-targoncák bonyolítják le a külső és belső szállítást. A régi szállítómunkások létszáma nyolcvan főről lecsökkent húszra, akik ma a gépen dolgozókat pontosan kiszolgálják. Boríték és levélpapír — A munkakörülmények javításában, a biztonságos munka feltételeinek megteremtésében a gyáriak lépést tartottak a fejlődéssel. A papírtermet elválasztottuk a zajos gépteremtől. A magyar papíriparban először itt helyeztek üzembe automata ívszámláló gépeket, megkímélve a válogatónőket az idegölő számolástól. Munkavédelmi újítások és ésszerűsítések javították és javítják a munkakörülményeket. Mindezek elmondása után érdemes szemügyre venni a gyár termelését. A hazai papírtermelésnek körülbelül öt százalékát adja, e kis meny- nyiség jelentősége a termékek összetételében rejlik. A két papírgépen kialakított választékban az ország író- és nyomópapír-termelésének csaknem egyötödét termelik, egyes papírfajtákban a hazai igényeket teljes mértékben a gyár termelése fedezi. Az ipari célgépek nagy tömegű és kis választékú termelése mellett fontos kiegészítő szerepe van a gyárnak a kisebb menv- nyiségben szükséges főleg félfamentes és fatartalmú, részben színes író-, nyomó- és csomagolópapírok előállításában. A műszaki adottságok a két papírgépen gyártható papírok széles skáláját — 20 gramm/négyzemétertől 220 gramm/négyzetméterig — teszik lehetővé. A gyár papírtermelésének egyötödét saját feldolgozó részlegei használják föl, ez üzemek közül a legnagyobb jelentőségű a borítékgyártó üzem; mely hivatott a teljes hazai boríték- és levélpapírigények kielégítésére. Jellemző a termelés tömegére, hogy ez az ország minden egyes lakosának évente negyven boríték felhasználását biztosítja. A borítékokon kívül készítenek izzólámpa és fénycső csomagolásához szükséges tokokat is. Jelentős még az import tekercspapírok ívrevágása és kiszerelése. Három műszak helyett Az új és egyre növekvő igények szétfeszítik a régi kereteket, s mind jobban előtérbe kerül a korszerűsítés; hiszen az ötven-hatvan esztendős gépek már nem képesek semmiféle felújítás árán többet termelni. Ezért a Papíripari Vállalat központja huszonhat milliós kölcsönt (hitelt) biztosított a Szentendrei Papírgyárnak, amit 1975-ig kell gyors, automata borítékgyártó gépek beszerzésére fordítani. Nagy szükség volt erre a hitelre, mert a gyár saját erőből nem képes ilyen komoly beruházásra. Ezt meggyőzően bizonyítja a következő két adat: a gyár évente 100 millió forintot fordít fenntartásra, 1,5—2 milliót szinttartásra. A borítéküzembe olasz Miroglia-típusú gépeket vásárolnak, melynek ára, gépenTE C E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN AZ EGYIK LEGDINAMIKUSABBAN FEJLŐDŐ ÁGAZAT, a könnyűipar ÚJDONSÁGAIRÓL, EREDMÉNYEIRŐL SZÁMOLUNK BE. ként 3,5 millió forint. Egy már termel, a második beérkezése az országba ez év vége felé várható, a harmadik remélhetőleg jövőre. Ezek a gépek műszakonként 120 ezer borítékot gyártanak, ezzel szemben a régi hevederes típusúak csak átlagosan 30—35 ezret. Ha a tervezett korszerűsítés befejeződik — természetesen ehhez még több és másfajta gépet is vásároltak, illetve vásárolnak —, akkor megszűnik az üzemben a nők számára a három műszak. Ezáltal vonzóbbá válik a lányok és fiatalasszonyok részére az itteni munka, amit még tetéz az is, hogy a gyors gépek többet termelnek, tehát a kereset is több lesz. Acs Jenő Reflektorfényben: a textilipar A második világháború után eltelt két és fél évtized során hazánk textilipara nagyon elmaradt a nemzetközi átlag- színvonaltól.. Nem csoda, hiszen az iparfejlesztés pénzügyi alapjait az energiaipar, a vegy- • ipar, az építőipar, a fémipar stb. nagy beruházásai kötötték le, miközben a könnyűipar „legkönnyebbikét” — kénytelen-kelletlen — háttérbe kellett szorítani. Negyed század múltán, 1971- ben érkezett el az ideje, hogy az ország belevághasson a textil- és textilruházati ipar átfogó rekonstrukciójába, a lakosság ruházati termékekkel való jobb és olcsóbb ellátása érdekében, oly módon, hogy a termelés mennyiségének növekedését erőteljes minőségjavulás is kövesse. Kezdeti eredmények A rekonstrukciós program kezdeti éveit a gépek nagymértékű cseréje jellemezte. Három esztendő alatt kiselejtezésre került kb. kétmilliárd forint értékű gép, és üzembe helyeztek csaknem 3,4 milliárd forintnyit! Ez a pamutiparban több mint 13 ezer új rendszerű fonófej (turbina) és közel 8 ezer egyéb fonóorsó üzembe helyezését jelentette. De mintegy 1700 automata keresztcsévélő iej, majdnem 2600 új Papírgyár Bratszkban Ez a hatalmas papírüzem csak kisebb egysége a Bratszk ban létesülő óriási fa- és alumíniumfeldolgozó ipari komplexumnak, amely a világ legnagyobb — az Angarán létesített — vízi erőműjének energiáját hasznosítja. A végtelen keletszibériai erdőségek között létesített új város lakóinak száma már meghaladta a százezret. Azerbajdzsán szőnyegek Már á Kaukázust felkereső első európaiaknak feltűntek a gyönyörű mintájú és rendkívül tartós azerbajdzsán szőnyegek, amelyek napjainkban is nagy keresletnek örvendenek a nemzetközi piacon. Szívesen vásárolják a szocialista országok, de Anglia és Franciaország, Olaszország és Japán is. Az azerbajdzsán mesterek nemzedékről nemzedékre napjainkig megőrizték az ősi szőnyegszövő ipar titkát. A szőnyegszövés technikája ma is olyan, mint századokkal ezelőtt. Az idén 130 ezer négyzetméter, kézzel szőtt szőnyeg készül az azerbajdzsán gyárakban. A szőnyegszövő ipar szaka datlanul fejlődik. A bakui Indzseszenet Szőnyeggyár, a köztársaság legnagyobb ilyen létesítménye, nemrég új fiókvállalattal gazdagodott, a fővárostól 40 kilométerre fekvő Gobi nevű faluban. Más gyárak is építenek kihelyezett szőnyegszövő üzemeket a köztársaság területén. A nagyobb vállalatok szerződést kötnek a háziiparosokkal is. A gyár biztosítja szőnyegszövő gépet és anyagot. Az Imdzseszenet Szőnyeggyárnak például 400 házi bedolgozója van. A legszorgalmasabbak havi 400—500 rubelt (5—6000 forintnak felel meg) is megkeresnek. Nagy gondot fordítanak a felnövekvő fiatal szőnyegszövő nemzedék képzésére. Sok azerbajdzsán lány tanul a tapasztalt szőnyegszövőnők keze alatt. Baku egyik szakmai középiskolájában is képeznek szőnyegszövő szakmunkásokat. szövőgép — köztük 1700 automata szövőgép — megindulásával is járt. Négyezer fonva- cérnázó orsó, hét írezőgép és kilenc nyomógép is a pamutipar legújabb beszerzései közé tartozik. A gyapjúipar korszerűsítéséhez eddig 6600 új fonóorsó, 3500 kettőssodratú cérnázóorsó, 560 automata keresztcsévélőfej és 144 új rendszerű szövőgép beszerzésével járult hozzá az iparvezetés. A len-kender iparban 5 ezer új fonóorsóval, több mint 500 kettőssodratú cérnázóorsóval, 100 automata keresztcsévélő- fejjel és 700 automata szövőgéppel gyarapodott a termelői kapacitás. A selyemipar 66 új rendszerű szövőgépet kapott, és ugyanott közel 2 ezer hamis- sodró orsó, terjedelmesítő kapacitás lépett üzembe. A rövidáruipar 13 új kárto- lóg'éppel és 3 új automata szövőgéppel frissítette fel a gépparkját, és 33 lánchurkoló, lánckötő és körkötő géppel tette korszerűbbé a kelmetermelést. Nagyarányú fejlesztés és gépcsere zajlott le a kötőhurkoló iparban is. A kötszö- vőipari kapacitás mintegy 25 százalékában jelent korszerű műszaki színvonalat a 62 sík-, lánc- és körhurkoló gép és a 137 harisnyagép beállítása. Az iparág konfekcionális feladatainak ellátását 2 ezer új gép segíti, amelynek háromnegyed része speciális varrógép. A konfekcióipar fejlesztését 6200 új varrógép üzembe helyezése szolgálta (40 százalékuk speciális varrógép). Ezekkel az új gépekkel a legtermelékenyebb géptípusok mennyisége 60—70 százalékkal nőtt! Rekonstrukció A felsorolt adatok a nagyszabású rekontsrukciónak csupán első lépéseit tükrözik, a feladatok tekintélyes része ugyanis még hátravan. A tervezett program a pamut-, gyapjú- és ruhaiparban összesen 105 ezer fonóorsó és 7600 szövőgép kiselejtezését irányozza elő. Ugyanakkor a kötöttárugyárakból 500, a konfekcióüzemekből pedig 25 ezer varrógép megy majd „nyugdíjba”. A rekonstrukció során a 105 ezer fonóorsó helyére mintegy 160 ezer új fonóorsó lép majd, és kb. 6 ezer új géppel gyarapodik a szövőgéppark, amivel a szövődéi automatizáltsági fok 31 százalékról 60 százalékra fog emelkedni. A kötöttárugyárakban 430 kör-, lánc- és síkkötő, kör- és lánchurkoló gépet állítanak üzembe, miközben 28—30 ezer új varrógéppel látják el a konfekcióüzemeket. A gyorsvarrógépek aránya 25 százalékról 75 százalékra, a speciálgépeké pedig 30 százalékról 55 százalékra emelkedik majd. Felzárkózás A nagyarányú rekonstrukciós erőfeszítések eredményeként a IV. ötéves terv során elérhetjük a fejlett szocialista országok fejlődési színvonalát. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel nem elhanyagolható nagyságrendű exportlehetőségekre is kilátásunk nyílna. A magyar textilipar termékei már ma is az ország exportjának 6—7 százalékát teszik ki. A textilexportnak majdnem a fele szocialista országokba irányul, a nem szocialista exportnak pedig mintegy kétharmada a fejlett tőkésországokba kerül. Textilipari termékeink felvevő piaca tehát igen nagy kiterjedésű, sokféle ország állandóan változó igényeihez kell alkalmazkodnia és állandóan növekvő minőségi követelményeinek kell megfelelnie. Ha a fookzódó minőségi követelményeknek eleget tudunk tenni, kis- és középüzemeink rugalmassága révén további jelentős sikereket érhetünk el a tőkésországokba irányuló exportban. Ez egyben azt is jelentené, hogy a nagyobb devizabevételek birtokában még jobb, még korszerűbb gépeket vásárolhatnánk. Félpercenként egy pár cipő A műanyagok alkalmazása forradalmasította a cipőgyártás technológiáját és jelentősen megnövelte a lábbelik élettartamát. Űj, nagy teljesítményű gépek jelentek meg a gyárakban, elősegítve a folyamatosabb, gazdaságosabb termelést. A legújabb gépet például fél percenként hagyja el egy-egy pár műanyag talpú vagy teljesen műanyagból készült cipő. Bármilyen típusú felsőrész műanyagtalpalásá- ra fel lehet használni. A gép működése nem bonyolult. A műanyag permetezett alakban jut a gyűjtőtölcsérből a gép ömiesztőhengerébe, ahol felhevül és egy dugattyú nagy nyomással juttatja a megfelelő sajtolóformába. A sajtolóformát gyorsan és köny- nyen lehet cserélni a különféle cipőtípusok és cipőméretek gyártásához. A gépnek tíz, hidraulikusan működtetett sajtolóformája van, amelyek mindegyike eljut a szakaszos körmozgás során a fröccsöntő fejhez. A gép kiszolgálásához mindössze egy személy szükséges.
