Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

1974. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP Veszélyesek a Balesetek és tanulságok Vácott A baleset oka? Ez a kérdés soha nem ma­rad, soha nem maradhat el. Választ várnak a felügyeleti szervek, a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői, a mun­kahelyi közösség, a barátok és a család. A kérdés kimondatlanul Is kimondott lényege: ki a fele­lős? Tények — az adatok mögött A Váci Kötöttárugyárban 16 üzemi baleset történt az esz­tendő első hat hónapjában. A kiesett munkanapok száma 276. Az elmúlt év azonos idő­szakában 22-en szenvedtek üzemi balesetet, összesen 416 napot töltöttek táppénzes ál­lományban. A számok, az adatok Össze­vetése javulást tükröz. De sen­kit sem mentesít az alól, hogy igyekezzen feltárni a statisz­tikában már számokká mere­vült szomorú tények okait. A kérdés változatlan: a baleset oka? Hadd említsek meg elöljá­róban néhány olyan tényezőt, amelyek tagadhatatlanul köz­rejátszottak a baleseteknél — kezdi a beszélgetést Papp Já­nosáé, a váci gyár szakszerve- zteti tanácsának titkára. — A legutóbbi beruházási program­ban üzembe helyezett beren­dezések műszakilag, technikai­lag hallatlanul bonyolult gé­pek. A kezelők felkészültsége viszont nem mindig kielégítő. Szólni kell a fegyelmezetlen munkavégzésről, és mindeh­hez a munkavédelmi oktatás néhány formális vonásáról. Így például arról is, hogy az ott elhangzottakat á legritkább esetben kérik számon. De nem folytatom a felsorolást. Essen szó a tanulságokról, a tapasz­talatokból levont következte­tésekről. És nem utolsósorban a ma már gyakorlattá érő megelőző intézkedések sorá­ról. Beszélgetésünkbe bekap­csolódott Fehér László, a szak- szervezet munkavédelmi fel­ügyelője és Povázsay Tibor, a vállalat munkavédelmi előadó­ja is. Az elhangzottakat még számos részlettel, az okok elemzésével egészítették ki, mint munkavédelmi szakem­berek. Többek között elmond­ták, hogy a festő-kikészítő üzem — ahol a legtöbb baleset volt — 80 fizikai dolgozóját mindössze két vezető irányít­ja. A létszám-, a munkaerő- hiány ma már a közvetlen ter­melésirányítói posztokon sem ismeretlen. Mindez annál is inkább súlyos gondokat okoz, mivel ebben az üzemrészben sok az úgynevezett veszélyes gép. A külföldi berendezések biztonságtechnikai vonatko­zásban eltérnek a hazai szab­ványtól. — Az olasz gyártmányú hő­rögzítő gépen történt balese­tek arra figyelmeztettek ben­nünket, hogy az érvényben le­vő munkavédelmi szabályza­tot ki kell egészítenünk — mondja Povázsay Tibor. — A szakszervezet tisztség- viselői a közelmúltban tár­gyalták és fogadták el a sza­bályzat kiegészítésére tett ja­vaslatokat — teszi hozzá Fe­hér László. Eszerint például az említett olasz gépet a balesetveszélyes berendezések kategóriájába sorolták. Ez jó néhány szigo­rú intézkedést vont maga után. A legfontosabbak: ke­zelését munkavédelmi vizsgá­hoz kötötték, és 18 éven alu­liak nem dolgozhatnak a gé­pen. Megelőzés része így foglalható össze: már a beszerzés eldöntésekor meg kell kezdeni a felkészülést és a felkészítést a gép „fogadá­sára”. Be kell szerezni a mű­szaki dokumentációt, a szak­mai leírásokat és az úgyneve­zett gépkönyveket. Amennyi­ben az iparágban van hasonló berendezés, kölcsönös segély- nyújtás és tájékoztatás kere­tében, meg kell tanítani a gép majdani kezelőit az üzemelte­tés alapvető fogásaira. Az utasítás a továbbiakban tartalmazza azt is, hogy a vállalat igazgatója meghatá­rozott időközönként — fél­évenként, esetleg negyedéven­ként — beszámoltatja a terü­leti vezetőket. Gondosan fel­térképezik a baleseti veszély- forrásokat, javaslatot tesznek és egyben döntést hoznak a felszámolás módjára. „Elaltatott” veszélyérzet Járjuk az üzemet. A gyár udvarán alumínium­ból készült hatalmas ládák — konténerek. — A ki- és berakodásnál sok, baleset történik — mutat a konténerekre a munkavédel­mi szakember. — Az éles fém­sarkok ,■,osztogatják” a sebe­ket. Mit tehetünk? Figyelemre, elővigyázatosságra intjük a dolgozókat... A festő-kikészítő üzem ve­zetője így vélekedik: — A gépek biztonsági be­rendezéseit kötelességünk tö­kéletesíteni. Ugyanakkor a túlzott önbizalmat adó, a ve­szélyérzetet „elaltató” védő- berendezések negatív lélektani hatásáról sem szabad megfe­ledkeznünk. Végül is ezek mozgó gépek. A tökéletes, mondhatnám abszolút műszaki védelem majdhogynem techni­kai lehetetlenség. Magyarán: a gépet kezelő dolgozó figyelme — ha úgy tetszik, éber ve­szélyérzete — és a műszaki védekezés, együttesen nyújt­hat igazi biztonságot. Még nem késtek el... Az elmondottakra érdemes odafigyelni. Némi fenntartás­sal bár, de el kell fogadnunk a megállapítást. Vácott, az év első felében bekövetkezett balesetek egyi­ke sem volt súlyos. A fentebb említett megelőzéssel, az in­tézkedések sorával még nem késtek el a kötöttárugyáriak. A könnyűipari rekonstrukció nyomán néhány esztendő alatt szinte megújultak, korszerű gépek sorával gazdagodtak az üzemek. De a mégoly összetett munkafolyamatok végzésére alkalmas, milliós értéket kép­viselő csodagépek is tehetetle­nül mozdulatlanok maradnak az alkotó munkáskezek nél­kül. S ezt a váci gyárban is tud­ják. Rokka Sándor­Érettségi nélkül az egyetemre Tanfolyamzáró ünnepség a műegyetemen Ünneplőbe öltözött szomba­ton délelőtt a budapesti Mű­szaki Egyetem díszterme. A szakmunkások első ízben (megrendezett * egyetemi-főis­kolai előkészítő., tanfolyamá­nak záróünnepségén dr. Den­ke Géza rektorhelyettes üd­vözölte azokat a fiatalokat, akik — élve a Miniszterta­nács elmúlt évi határozatá­val — egy teljes éven át ta­nultak, majd sikeres felvételi vizsgát tettek. A tanfolyam­záró ünnepségen — amelyen megjelent dr. Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Nagy Imre munkaügyi mi- niszterhlyettes, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, Szentistvá- nyi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára és dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője — dr. Garam- völgyi Károly oktatási mi­niszterhelyettes mondott be­szédet. Egyebek között ki­emelte: — Mindannyian olyan munkahelyről jöttek el, ahol addigi tevékenységükkel meg­becsülést vívtak ki maguk­nak. Kísérletüket az egész magyar közvélemény, a párt és a kormány vezetői végig nagy figyelemmel, féltő gond­dal kísérték. Ha a vizsgák eredményeinek tükrében vizs­gáljuk szereplésüket, joggal beszélhetünk sikerről. A 205 vállalkozóból 176-an eljutot­tak a vizsgákig és azokon a részvevők 91 százaléka siker­rel szerepéit. A párttagság egynegyedével A városi pártbizottságok helyzetéről, munkájuk tovább­fejlesztéséről tavaly július 3- án hozott határozatot az MSZMP Politikai Bizottsága. A határozat értelmében a vá­rosi pártbizottságok munká­jának hatékonyságáért javí­tani kell a döntések előké­szítését, a határozatok végre­hajtásának megszervezését, a végrehajtás ellenőrzését, fo-, lyamatos jellegét. Most -r- jó egy esztendő után — időszerű megvizsgálnunk, hogy Pest megyében eddig mit valósítot­tunk meg e határozatból, an­nál is inkább, mert a párt XI. kongresszusára készülve, kü­lönösen fontos az érvényben lévő határozatok megvalósí­tása. Szeneídi intézkedésiek Pest megyében hat város van és ennek megfelelően 6 városi pártbizottság műkö­dik, több mint 40 közbeeső pártszerv és közel 400 alap­szervezetet irányítva. A me­gye párttagságának egynegye­de a városok pártalapszerve- zeteihez tartozik. A városi pártbizottságok ál­tal jóváhagyott intézkedési tér. vek — melyek elkészítésébe bevonták a tanácsok vezetőit, a társadalmi szervek képvi­selőit és a párttitkárok mel­lett működő gazdaságpoliti­kai bizottságot — tartalmazzák azokat a legfontosabb tenni­valókat, amelyek biztosítják a Politikai Bizottság határo­zatának megvalósítását. A szükséges szervezeti in­tézkedéseket a városi párt- bizottságok megtették. Az ap­parátus az eddigi reszort­munka mellett területi fel­osztásban dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a párt vá­lasztott testületéi — az appa­rátus tagjai révén is — rend- [ szeres tájékoztatást kapjanak az üzemi, hivatali, intézményi és területi pártalapszerveze- tek munkájáról. A határozat óta a városi pártbizottságok és végrehajtó bizottságok tag­jai, valamint a függetlenített apparátus gyakrabban és rend­szeresebben vesz részt az üze­mi pártszervek és alapszer­vezetek vezetőségi és taggyűlé­sein. Ez lehetővé teszi a párt­munka hatékonyságának ja­vítását. Várospolitikai bizottságot hoztak létre. Ez igen sokol­dalúan közelíti meg — mun­Komlószüret Újszilváson A szabályzat kiegészítése pontról pontra tartalmazza a vállalat valamennyi gazda­sági-műszaki és termelési ve­zetőjének feladatát. Az igaz­gatótól a csoportvezetőkig. — Megelőzés — a munka- védelem szerteágazó feladatai­nak ez a lényege — szögezi le Povázsay Tibor. — A közel­múltban kiadott igazgatói uta­sítás például részletesen sza­bályozza az új gépek üzem­be helyezése előtti tennivaló­kat Az utasítás erre vonatkozó katerv'-alapján — a várospoli- ] tika, a városfejlesztés kérdé- j seit. így például Vác város- j ban a várospolitikai bizottság mellett különböző szakterü- j létén működő csoportokat is j hoztak létre; városfejlesztő-1 si, városépítési, ellátási, szol-1 gáltatási, egészségügyi, mű- j velődésügyi és közlekedési j csoportot, melyek mindegyike külön munkaprogram alapján dolgozik'. Valamennyi város- politikai bizottság tervezi az V. ötéves terv fejlesztési irány­elveinek tanulmányozását, arról véleményt alkot és ja­vaslatot tesz a városi párt­ós tanácsi szerveknek. Több helyen alkalmazzák azt a mód­szert, hogy a városi pártbi­zottság féléves munkatervében a szolgáltatással, a beruhá­zással, az egészségügyi ellá­tással foglalkozó napirendek­hez a várospolitikai bizottság alapanyagot szolgáltat, illet­ve kiegészítő javaslatot ter­jeszt a testület elé. Helyes­nek bizonyult, hogy a politikai munkában jártas pártaktivis­ták rrellett a várospolitikai bi­zottságokba megfelelő szám­ban választattak a várost is­merő, hosszú idő óta ott élő gazdasági vezetőket és szak­embereket. Indokolt, hogy a várospoli­tikai bizottságok a-z eddiginél szorosabb kapcsolatot építse­nek ki a városfejlesztéssel fog­lalkozó tanácsi' szakigazgatási szervekkel és a városi taná­csok mellett működő városfej­lesztési állandó bizottságok­kal. Tevékenységük összehan­golása elősegítheti a városkép kialakítását, a városépítés és városrendezés fejlesztésének az igények szerinti kulturált meg­oldását. Az eddigi tapaszta­latok alapján kívánatos, hogy nagyobb számban vonjanak be a várospolitikai bizottság mellett társadalmi aktívákat. A munkások , A Ceglédi Állami Tangazda­ság újszilvási kerületében megkezdődött a sör egyik fon­tos alapanyagának, a komló­nak a szedése. 47 hektáros te­rületről szedik a jól fizető termést a Magyar Söripari Vállalat Tészére. Évről évre csökken az idénymunkások száma a komlószedésnél, ezt elsősorban a belga importból beszerzett komlófejtő gép te- lchetővé. aktivizálásával Az intézkedési tervek alap­ján feladatul tűzték a váro­si pártbizottságok, hogy az ed­diginél hatékonyabban — po­litikai jelentőségének megfe­lelően — foglalkozzanak a munkásosztály helyzetével, mindenekelőtt a munkások kö­zötti politikai nevelőmunká­val, szerepük és helyzetük ja­vításával. Ennek megfelelően a városi pártbizottságok az elmúlt hónapban tanácskoz­tak a vállalatok igazgatóival, párttitkáraival, és megbeszél­ték a helyi tennivalókat, az MSZMP Központi Bizottsága 1974. május 20-i, a munkásosz­tály társadalmi szerepének fej­lesztéséről, helyzetének to­vábbi javításáról szóló határo­zata alapján. A megye munkásai társadal­mi szerepének fokozása, hely­zetének további javítása ér­dekében a városi pártbizott­ságok feladata, hogy növeljék a munkások aktivitását, rész­vételüket a pártéletben. Meg­felelő politikai munka segít­heti elő, hogy még több fizi­kai munkás legyen tagja a pártnak. A káder előkészítő munkának kell biztosítania, hogy fizikai munkás pártta­gokat arányuknak megfele­lően válasszanak meg az alap­szervezetek, pártbizottságok, valamint e testületek mellett működő munkabizottságok tag­jainak. Tervszerű nevelő mun­ka és tervezés biztosítja a munkások politikai művelt­ségének és vezetőkészségének fejlesztését. A városi és üzemi pártbi­zottságok vezető testületéinek feladata az eddiginél jobban igényelni a fizikai munkás párttagok aktivitását olyan értelemben is, hogy közvetít­sék a pártonkívüli munkások véleményét, javaslatait a párt­szervekhez, ugyanakkor is­mertessék, magyarázzák meg a felsőbb pártszervek döntéseit a munkáskollektíváknak, se­gítsék a megvalósítást. A pártszervek úgy segíthetik e munka eredményességét, ha az eddigieknél rendszeresebben látják el pártmegbízatásokkal a fizikai munkás tisztségvise­lőket és növelik tájékozottsá­gukat. Szükséges, hogy a vá­rosi pártbizottságok tagjai még gyakrabban látogassanak el üzemekbe, adjanak tájé­koztatást a legfontosabb poli­tikai kérdésekről. Az üzemi demokrácia fej­lesztése a munkások vélemé­nyének figyelembevételét szolgálja. Alapvető fórumai ki­alakultak, de reális lehetősé­get kell teremteni arra, hogy a munkások a vállalat mun­kájának egészéről, a munká­sokkal való bánásmódról és a vezetők tevékenységéről is ér­demben mondhassanak véle­ményt. A párt- és szakszerve­zeti szerveknek ezt igényel­niük is kell és rendszeresen elenőrizniük, hogy az üzemek vezetői a kormányzat által körülhatárolt kérdéseket a de­mokratikus fórumok elé ter­jesszék és érdemi megvitatá­suk feltételeit biztosítsák. A munkásképviselet további erősítése érdekében a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság szükségesnek látja, hogy a vállalatok, gyárak, gyáregy­ségek kinevezett vezető testü­letéibe — pl. az igazgatói ta­nácsba — a legfontosabb üzemegységek munkásképvi­selőit is bevonják. A művelődés­politikában is A munkások művelődésé­nek fejlesztésére is ' a városi pártbizottságoknak az eddigi­nél határozottabban kell a figyelmet irányítaniuk. Vizs­gálják meg, hogy a területü­kön működő vállalatok mi­lyen lehetőséget biztosítanak a felnőtt m un Írások szakmai képzésére, átképzésére, illetve az általános és középfokú is­kolai végzettség megszerzésé­re. El kell érni, hogy erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt ösz­tönözzék a munka melletti tanulást., a dolgozók részébe, megkülönböztetett figyelem­mel <r munkásnők képzettsé­gének fejlesztésére. A párt- szervezetek feladata, hogy rendszeresen foglalkozzanak a munkásművelődés kérdéseivel. önálló székhellyel nem ren­delkezik megyénk, ezért e sa­játos helyzetnél fogva is alko­tó értelmiség nagy számban él városainkban. Kívánatos, hogy mind a hat városi pártbizott­ság megkülönböztetett figye­lemmel kísérje a területén élő, dolgozó értelmiségiek munká­ját, és gyümöicsöztesse alkotó tevékenységüket a város éle­tében, a művelődéspolitika fejlesztésében. Számtalan pél­da igazolja, hogy szívesen vál­lalnak részt az értelmiség kü­lönböző rétegeinek tagjai 'ilyen munkákból. A beszámolók részeként Egy évvel a Politikai Bi­zottság határozatát követően, helyes, ha a városi párt-vég­rehajtóbizottságok áttekintik a saját intézkedési tervükben megjelölt feladatokat, ellenőr­zik a végrehajtásukat. A ha­tározat teljesítése a város te­rületén működő pártszervek és szervezetek munkájától függ. Ezért indokolt önállósá­guk, felelősségük és kezdemé­nyező készségük fokozása, mi­közben a városi párt-végre­hajtóbizottság az irányítása alá tartozó néhány üzemi pártszervet beszámoltat a ha­tározat végrehajtásáról. En­nek kapcsán egy-egy város adottságát, struktúráját is fi­gyelembe kell természetesen venniük a városi pártbizott­ságoknak e határozat ellenőr­zése során, hogy ennek meg­felelően határozhassák meg a további feladatokat. Mindezek a tennivalók már most igen időszerűek, éppen ezért a vá­rosi pártbizottságok irányítá­sa alá tartozó pártszerveze­teknek gondolniuk kell arra« hogy amikor rövidesen mérle­get készítenek négyéves mun­kájukról, ne • feledkezzenek meg a Politikai Bizottság e határozatának végrehajtását értékelő számadásról sem. ARATÓ ANDRÁS.

Next

/
Thumbnails
Contents