Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1974. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT xJÍMm, 3 Egy összevonás másfél évéről Részvevők 40 országból Emlékezés A jófajta posztó valamikor valóságos kincsnek számított. Még az ötvenes évek elején is irigykedve néztek arra, aki­nek tartós posztó télikabátra tellett. Ma pedig egy nagyvál­lalat, ha posztógyártásra ren­dezkedne be, menthetetlenül csődbe jutna. Megváltoztak az öltözködési szokások, s ez nem egyszerűen a divat változásának tudható be. Az emberek rájöttek: a réteges öltözködés jobban véd a hideg ellen, a ruházat súlya is könnyebb, s a szintetikus alapú szövetek térhódításával olcsóbbá is vált. A lényeget tekintve ez volt az oka annak a szervezeti vál­tozásnak, amelynek eredmé­nyeképpen a Gyapjúmosó és Szövőgyár a felettes szervek intézkedésére a Hazai Fésűs­fonó és Szövőgyár Vállalathoz csatlakozott. Közös érdekből A Gyapjúmosó és Szövőgyár 100 éves cég, tulajdonképpen az iparág egyik legrégebbi magyar gyára volt. Termékei­nek minőségét valaha jóhírű márka jelezte. Ezt a márkát azonban, mert a gyár több­nyire divatjamúlt termékeket gyártott elavult gépeken, az utóbbi években már csak ké­résén keresték. A gyár önálló­ságának utolsó évében, 1972- ben több tízmillió forintos veszteséggel zárta a mérlegét.. Felmerült a kérdés: mi le­gyen ennek a régi hagyomá­nyokkal rendelkező vállalat­nak a sorsa? Nem kevés töprengés után döntöttek úgy, hogy csatlakoz­zék a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyárhoz. A „Hazai” jól megvolt ma­gában is, voltaképpen nem volt szüksége más gyárakra. Az össztársadalmi, a népgaz­dasági érdek kívánta az egye­sülést. Hogy a korszerű anya­gokat gyártó nagyvállalat irá­nyításával a bizony elmara­dottnak nevezhető cég új gé­peket szerezhessen be, a ke­resletnek megfelelő alapanya­gú és minőségű fonalakat, szö- yeteket gyártson. Az egyesülés dátuma: 1973. január 1. Azóta másfél év telt el, de egyetlen nap sem úgy, hogy ne hozott volna valami változást. Szabó Miklós, a Hazai Fé­sűsfonó és Szövetgyártó Vál­lalat vezérigazgató-helyettese: — A teljes változtatást há­roméves programba sűrítet­tük. Ennek most vagyunk a félidejénél, összesen félmilli- árd forintos beruházást ter­veztünk; saját erőink mellett bankhitelt vettünk fel, és ál­lami támogatást is kaptunk. A rekonstrukció gazdasági ered­ményéről ma még nyilvánva­lóan nem tudhatunk biztosat, de az máris látszik, hogy nép- gazdasági, vállalati és egyéni szempontból is előnyös lesz. • A mai helyzet A szervezési változás három Pest megyei gyárat érintett. (A kistarcsai gyár eredetileg is a „Hazai”-hoz tartozott.) Pomáz: Az idén márciusban még kártolt fonalat gyártott. Az átalakítás a termelést csak kevéssé zavarta. Aki még nem járt az új pomázi gyárban, va­lószínűleg rá sem ismerne. A gépparkot teljesen kicserélték. Az új technológia egyenletes hőmérsékletet követel, 24—25 Celsius-fokot, 65 százalék re­latív páratartalom mellett, amit klimatizációs berendezés biztosít. A műhelyek padló­ját, akárcsak egy lakásét, par­ketta fedi. Gyártmányuk ter­mészetesen szintetikus, az alapanyagot a vegyipar szál­lítja hozzá. Könnyű, jól mos­ható, kellemes viseletű szö­vet készíthető 'belőle. Az év végére fejeződik be teljesen az átalakítás. Attól kezdve évi ezer tonna fésűsfonalat gyár­tanak Pomázon. Budakalász: Ebben a régi gyárban július 1-én megszűnt a termelés. A gyár fejlesztése túlságosan költséges lett vol­na. ahogy mondani szokták: többe került volna a leves, mint a hús. Az épületet a „Hazai" \ eladta a Temaforg- nak. Raktár lesz belőle. Vác: A váci gyár az egyesü­lés előtt is eredményesen dol­gozott. Évi 1200 tonna kártolt fonalat készített, ezt a telje­sítményt várják a váciaktól ezután is. Ellentmondásnak tű­nik, hogy míg a pomázi gyá­rat éppen a kártolt fonal gyár­tásáról állították át, Vácott maradt az eredeti, „elavult” termék gyártása. Nos, az a helyzet, hogy bizonyos meny- nyiségű kártolt szövetre szük­ség van. A váci termelés felét a kötszövőipar veszi át, má­sik feléből az igényeknek meg­felelő minőségű kártolt szöve­tet gyártanak. A szövetből za­kó és átmeneti kabát készül. Egy meghatározott mennyiség­nek egyelőre még van piaca. Ha az igények tovább csök­kennek, a váci gyár is új gé­peket kap, szintetikus alap­anyagú fonalat állít majd elő. A IV. ötéves tervben erre bi­zonyosan nem lesz szükség. Meglehet, a Hazai Fésűsfonó és Szövetgyártó Vállalat újabb gyárat létesít majd Pest me­gyében. Ugyanis a vállalathoz tartozó angyalföldi gyárat rö­videsen meg kell szüntetni. Budapest fejlesztésének tervei szerint 1980 után a jelenlegi angyalföldi gyár helyén ját­szótér lesz. A vállalat azonban nem lehet meg kikészítőgyár nélkül. Az újat az V. ötéves terv idején fogják megtervez­ni. Hogy hol építik majd fel? — egyelőre senki nem tudja. De ha a megyei tanács is úgy akarja, könnyen meglehet, Pest megyében. Több pénz a borítékban A „Hazai” 6 ezer dolgozója közül 2 ezer a Pest megyei gyárakban dolgozik, s ott dol­gozott az egyesülés előtt is. Az átalakulás nemcsak népgazda­sági vagy vállalati ügy, gon­dot jelentett a dolgozóknak is. Űj gépeken, új technológiával újfajta termékeket gyártani — nem megy egyik napról a má­sikra. Tapasztalatok szerint az a munkás, aki megválto­zott, modernebb körülmények közé kerül, egy ideig eredeti teljesítményének a felét se na­gyon képes megcsinálni, ha­csak nem végzett idejekorán átképző tanfolyamot. A fejlesztés megtervezői er­re is gondoltak, a dolgozók legteljesebb egyetértésével. Ez elsősorban a pomázi gyárban valósult meg, hiszen ott ha­ladt ez ideig legmesszebbre a rekonstrukció, elsősorban ott volt szükség az új megtanulá­sára. A gyár dolgozói, a műsza­kiak és a munkások a beta­nulási idő alatt Budapestre vagy a „Hazai” kistarcsai gyá­rába jártak mindennap. Az utazás idejének megnövekedé­se miatt arányosan csökkent a munkaidejük, egy-egy műszak alkalmával csak 6 órát kellett a „tanulópadban” eltölteniük. S mert a kezdet nehézségei után maguk is lelkes hívei voltak a változásnak, ezért si­kerülhetett olyan magas fo­kon elsajátítaniuk a modern gépekkel való bánásmódot, hogy a folyamatosan érkező új eszközöket saját maguk ál­líthatták be a termelésbe. Ke­resetük pedig, a béremelésre vonatkozó központi intézke­déseken túl, legkevesebb 10 százalékkal nőtt pusztán azért, mert modernebb gyártmánya­ik, elsősorban a szintetikus fonal, jobban fizet a piacon. Mónus Miklós Aratók dicsérete A MEDOSZ elnöksége pén­teki ülésén megvitatta a nyári betakarítás tapasztalatait és az őszi munkákra való felkészü­lést. Az elnökség elismerését fejezte ki a gazdaságoknak, a társadalmi szervek vezetőinek, és a betakarítás valamennyi részvevőjének az idei aratás sikeréért. Felhívta a figyel­met, hogy a nyári munkákhoz hasonló szervezettséggel kell felkészülni az őszi betakarí­tásra, Ugyanúgy kell gondos­kodni a dolgozókról a követ­kező hetekben, hónapokban, mint eddig, s a jó munka anyagi és erkölcsi elismerése se maradhat el. Nemzetközi szövetkezetfejlesztési konferencia Gödöllőn A fejlődő országok szövet­kezeteinek távlatairól tanács­koznak 40 ország és 46 nem­zetközi szervezet küldöttei azon a konferencián, amelyet a FAO-nak — az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezetének — a magyar kor­mányhoz intézett kérésére ha­zánkban, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen rendez­nek szeptember 2-a és 11-e kö­zött. Az előkészületeket, a programot tegnap a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­nisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón ismertette dr. Harcsai Károly, a FAO ma­gyar nemzeti bizottságának főtitkára és dr. Nagy László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese. A konferencia előzményeiről szólva elmondták, hogy az ENSZ a magyar, a finn, a lengyel és a svéd küldöttek ja­vaslatára a második fejleszté­si évtizedének — mely 1970 és 1980 közé esik — programjá­ba fölvette a szövetkezetfej­lesztés témáját is. A nemzet­közi szervezet gazdasági és szociális tanácsa elsősorban az e témában harmadszor meg­rendezett konferencia — az angliai Loughboroughban volt három esztendeje — határozat alapján döntött úgy, hogy egyeztetni kell a fejlődő or­szágok szövetkezetfejlesztési tevékenységét és integrált szö­vetkezetfejlesztési programo­kat kell létrehozni. A magyar szövetkezeti mozgalom nem­zetközi hírneve késztette az il­letékeseket arra, hogy Ma­gyarországot válasszák az újabb szimpozion színhelyévé. A szövetkezetfejlesztés ha- zánkbeli tapasztalatai a helyi adottságok széles körű kon­zultációra nyújtanak lehetősé­get; a kongresszus részvevői megismerkedhetnek a magyar mezőgazdasági, ipari ■ és fo­gyasztási szövetkezetek szerve­zetével, tevékenységével, ered­ményeivel. A fejlődő országok szövetkezeti mozgalmának támogatásában már eddig is kiemelkedő szerepe volt és lesz a jövőben a szocialista országoknak, köztük hazánk­nak. — A nemzetközi eszmecsere hasznos tapasztalatokat nyújt­hat az ENSZ világélelmezési konferenciájának is, amelyre az idén novemberben kerül sor — hangsúlyozták a sajtó- tájékoztatón. Bejelentették, hogy a különböző témák rész­letes megvitatására munka- csoportokat alakítanak. A kulcskérdések: az intégrált falufejlesztés, a szociális és gazdasági gondok, a munka- nélküliség leküzdése, továbbá a mezőgazdaság ellátásának javítása, a feldolgozó üzemek létrehozása, feltételei és a kü­lönböző hitelkérdések lesznek. A konferencia tíznapos idő­tartama alatt több tanulmányi utat is szerveznek. A Pest megyei ÉGSZÖV dolgozói — a szocialista bri­gádok kezdeményezésére — mai szabadnapjukon kom­munista szombatot ren­deznek. A nyolcórás műszakra, mely­nek munkabérét a részvevők a dunaharaszti bölcsőde fel­építésére és egy vietnami ipa- ritanuló-intézet megsegítésére ajánlották fel, 583 fiatal jelen­tette be részvételét. A széles körűen kibontakozó társadalmi akció keretében — egyebek között — a MÁV Landler Jenő Javítóműhelyé­Szalvay Mihályra Születésének 75. évforduló­ja alkalmából pénteken elhe­lyezték a megemlékezés, a ke­gyelet koszorúit Szalvay Mi­hály altábornagynak, a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosának hamvait tartalmazó urnánál a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. A Honvédelmi Minisztérium nevében Pocsék József vézér- őmagy, miniszterhelyettes, Stadler János és Kazay Barna vezérőrnagyok, a Magyar Par­tizán Szövetség nevében Úsz­ta Gyula altábornagy, főtit­kár, Cséby Lajos nyugalma­zott nagykövet, az országos bizottság tagja és Bakó Emil, az egykori harcostársak nevé­ben Bucsi József, Bugár Fri­gyes és dr. Vörös József, a Szalvay család nevében Szal- Pay Árpád rendőrfőhadnagy és Szalvay József, a Salgótar­jáni Acélárugyár dolgozója helyezett el koszorút. ben, a Kőbányai Gyógyszer- gyárban és a Csepeli Papír­gyárban folyó építkezéseken dolgoznak. Teljes műszakot tartanak a vállalat minden műhelyében is, egy-egy brigád pedig arra vállalkozott, hogy a kiskunlacházi központi telephelyen általános ud­var-, műhely takarítást ren­dez, melynek keretében parkosít­ják, csinosítják az üzem udva­rát. A munkából az üzemi és adminisztrációs dolgozók egy­aránt kiveszik részüket. K. Z. Ötszáz felszólaló, hasznos eszmecserék Kommunista szombat az ÉGSZÖV-ncl a dunaharaszti bölcsödé és egy vietnami iparitan u ló-intézet felépitésére Nyolcvanhat nap alatt — óvodabővítés Sajtótájékoztató a közgazdász világkongresszus alkalmából Az egész község összefogott Miközben az alkotmány ün­nepén átadott szobi óvodai két foglalkoztató terem és a hoz­zá nélkülözhetetlen egyéb he­lyiségek „előtörténetét’’ pró­báltam kideríteni, Himmer Lőrinc, a nagyközségi közös tanács elnöke megjegyezte:. „Nyolcvanhat nap, pontosan ennyi idő alatt építettük fel...” Már maga ez a tény, a na­gyon jól szervezett, gyors építkezés is szót érdemelne, de van a szobi óvodabővítés­nek egy ennél figyelemremél­tóbb érdekessége. A szobi ta­nácsot, miként Pest megyében még oly sok tanácsot, az utób­bi időben mind több szülő hagyta el óvodai felvételi ké­relemre kapott nemleges vá­lasszal. Felhívás nyomán Mind szorongatóbb gond volt tehát az óvodai helyhiány, bővítésre viszont — akárhogy számolgattak is a tanács ve­zetői — nem jutott több, mint 100 ezer forint. Márpedig ez ilyen célra roppant kevés. És ekkor hangzót el a nagyköz­ségi pártbizottság és a társa­dalmi szervek felhívása az üzemekhez, vállalatokhoz, a szobiakhoz: segítsünk, fog­junk össze! És az alkotmány ünnepére átadták az óvodarészt rendel­tetésének. Pontosabban: az egyik foglalkoztató termet és a kiszolgáló helyiségeket, ahogy ezt eredetileg is tervez­ték, a másik foglalkoztatón még valami kevés munka hát­ra van. S hogy ez is néhány na­pon belül készen lesz? — ez nem kérdés, biztosíték rá az elmúlt nyolcvanhat nap. Kezdődött azzal, hogy a MÁV Budapesti Igazgatósága 300 ezer, a Gyümölcsfeldolgo­zó Közös Vállalkozás 200 ezer forint készpénzt ajánlott fel és jelentkeztek sorban a vállala­tok, a szocialista brigádok, a szülők — egyszóval: a szobiak. A Betonipari Szövetkezet adott és beépített mintegy 100 köbméter betont és 80 tonna betonárut, a szükséges követ a Kőbánya Vállalat szobi üzeme adta és az ÁFÉSZ szállította a helyszínre. A Szobi ÁFÉSZ különben minden szállítást vállalt és teljesített. Hatezer óra — szabad időben A szocialista brigádok, az üzemek, intézmények dolgozói, a KISZ-fiatalok, a szülők ösz- szesen mintegy 6 ezer óra tár­sadalmi munkát végeztek. Planck József jórészt társa­dalmi munkában végzett mű­vezetése mellett szabad ide­jükben ott dolgoztak az óvo­dán a gazdasági vasút, a kő­bánya, a gyümölcsfeldolgozó, a MÁV, a Betonipari Szövetke­zet, az ÁFÉSZ' dolgozói, a rendőrség beosztottjai és a község kisiparosai. Oly mérvű volt az önzetlen társadalmi segítés, hogy a he­lyiségek felépítése mellett még arra is jutott pénz és erő, hogy az egész óvodában bevezették a központi fűtést. S hogy a kisóvodások játék­ban, taneszközökben se szen­vedjenek hiányt, a Kőbánya Vállalat szobi üzemének szo­cialista brigádjai kommunista műszakot szerveztek. A meglevő 100 ezer forint­ból mintegy 1 millió 300 ezer forint értéket hozott létre Szobon a társadalmi összefo­gás. Ennél nagyobb érték azon­ban maga az összefogás, a se­gítőkészség, ez az, amit pénz­ben nem lehet kifejezni. D. G. Fritz Machlup, a közgaz­dász világkongresszus nem­zetközi programbizottságának elnöke és dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tegnap sajtó- tájékoztatót tartott a világ- kongresszus alkalmából. Fritz Machlup elmondotta, hogy a nemzetközi közgazda- sági társaság 45 ország köz- gazdasági társaságát tömöríti, és a mostani kongresszus elő­készítésében valamennyi tag- szervezet tevékenyen részt vett. Beható viták alapján választották ki a kongresszus témájául az integráció problé­makörét, mint kiderült, igen szerencsésen, hiszen e témakör a szocialista és a nem szocia­lista országokat egyaránt ér­dekli. Mód nyílt arra, hogy a nemzetközi együttműködés szinte valamennyi fontos té­máját alaposan elemezzék, 75 ország közgazdászai^ Termé­szetesen sok kérdésben alakul­tak ki viták, az ülések azon­ban baráti, alkotó légkörben folytak, kölcsönösen jobban megismerhették egymás állás­pontját. A legjelentősebb té­mákban a kongresszus után folytatják az eszmecserét. Dr. Csikós-Nagy Béla a ma­gyar tagszervezet tevékenysé­géről szólva elmondta, hogy a társaság mintegy hatezer köz­gazdászt tömörít. A mostani kongresszus plenáris ülésén s a szekciókban mintegy ötszá­zan szólaltak fel, többségük hangsúlyozva a közgazdászok világméretű együttműködésé­nek szükségességét. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Katona Zoltánnak, a legfőbb ügyész első helyettesének 60. születés­napja alkalmából az ügyész­ség területén végzett eredmé­nyes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fó- kozata kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke adta át Készülődés az Közvélemény-kutatás, A belkereskedelem öröm­mel fogadta a fogyasztási cikkek első szakosított nem­zetközi vásárát, amely lehe­tőséget ad a kereskedelmi vállalatok vezetőinek, szak­embereinek, hogy megismer­hessék a következő évi szál­lításra ajánlott bel- és kül­földi árukínálatot; emellett a vásár szakmai napjai jó al­kalmat nyújtanak a már elő­készített szerződések aláírá­sára, újabb üzleti tárgyalá­sokra. Gondolt a belkereskedelem a vásárlátogatók zavartalan ellátására is: a meglevő ven­déglátóhelyeken, a pavilonok j óm- és divatbemutató [ büféin kívül új, 1200 négy- i zetméteres ABC-áruház áru­sítja majd az élelmiszeripar legújabb termékeit, új presz- szót és karcagi birkacsárdát nyitnak. Ellentétben az élelmiszerek­kel, s a látogatók ellátásához szükséges élvezeti cikkekkel, a Nemzetközi Vásárok Szö­vetségének szabályzata ér­telmében, a kiállított ipar­cikkeket nem árusíthatják a vásár területén. A vásári új­donságok egy részét ezért a termelő és kereskedelmi vál­lalatok közösen kijelölt fő­városi szaküzletekben, áru­házakban hozzák majd forga­lomba. Átszervezés, fél időben

Next

/
Thumbnails
Contents