Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
1974. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT xJÍMm, 3 Egy összevonás másfél évéről Részvevők 40 országból Emlékezés A jófajta posztó valamikor valóságos kincsnek számított. Még az ötvenes évek elején is irigykedve néztek arra, akinek tartós posztó télikabátra tellett. Ma pedig egy nagyvállalat, ha posztógyártásra rendezkedne be, menthetetlenül csődbe jutna. Megváltoztak az öltözködési szokások, s ez nem egyszerűen a divat változásának tudható be. Az emberek rájöttek: a réteges öltözködés jobban véd a hideg ellen, a ruházat súlya is könnyebb, s a szintetikus alapú szövetek térhódításával olcsóbbá is vált. A lényeget tekintve ez volt az oka annak a szervezeti változásnak, amelynek eredményeképpen a Gyapjúmosó és Szövőgyár a felettes szervek intézkedésére a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Vállalathoz csatlakozott. Közös érdekből A Gyapjúmosó és Szövőgyár 100 éves cég, tulajdonképpen az iparág egyik legrégebbi magyar gyára volt. Termékeinek minőségét valaha jóhírű márka jelezte. Ezt a márkát azonban, mert a gyár többnyire divatjamúlt termékeket gyártott elavult gépeken, az utóbbi években már csak kérésén keresték. A gyár önállóságának utolsó évében, 1972- ben több tízmillió forintos veszteséggel zárta a mérlegét.. Felmerült a kérdés: mi legyen ennek a régi hagyományokkal rendelkező vállalatnak a sorsa? Nem kevés töprengés után döntöttek úgy, hogy csatlakozzék a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyárhoz. A „Hazai” jól megvolt magában is, voltaképpen nem volt szüksége más gyárakra. Az össztársadalmi, a népgazdasági érdek kívánta az egyesülést. Hogy a korszerű anyagokat gyártó nagyvállalat irányításával a bizony elmaradottnak nevezhető cég új gépeket szerezhessen be, a keresletnek megfelelő alapanyagú és minőségű fonalakat, szö- yeteket gyártson. Az egyesülés dátuma: 1973. január 1. Azóta másfél év telt el, de egyetlen nap sem úgy, hogy ne hozott volna valami változást. Szabó Miklós, a Hazai Fésűsfonó és Szövetgyártó Vállalat vezérigazgató-helyettese: — A teljes változtatást hároméves programba sűrítettük. Ennek most vagyunk a félidejénél, összesen félmilli- árd forintos beruházást terveztünk; saját erőink mellett bankhitelt vettünk fel, és állami támogatást is kaptunk. A rekonstrukció gazdasági eredményéről ma még nyilvánvalóan nem tudhatunk biztosat, de az máris látszik, hogy nép- gazdasági, vállalati és egyéni szempontból is előnyös lesz. • A mai helyzet A szervezési változás három Pest megyei gyárat érintett. (A kistarcsai gyár eredetileg is a „Hazai”-hoz tartozott.) Pomáz: Az idén márciusban még kártolt fonalat gyártott. Az átalakítás a termelést csak kevéssé zavarta. Aki még nem járt az új pomázi gyárban, valószínűleg rá sem ismerne. A gépparkot teljesen kicserélték. Az új technológia egyenletes hőmérsékletet követel, 24—25 Celsius-fokot, 65 százalék relatív páratartalom mellett, amit klimatizációs berendezés biztosít. A műhelyek padlóját, akárcsak egy lakásét, parketta fedi. Gyártmányuk természetesen szintetikus, az alapanyagot a vegyipar szállítja hozzá. Könnyű, jól mosható, kellemes viseletű szövet készíthető 'belőle. Az év végére fejeződik be teljesen az átalakítás. Attól kezdve évi ezer tonna fésűsfonalat gyártanak Pomázon. Budakalász: Ebben a régi gyárban július 1-én megszűnt a termelés. A gyár fejlesztése túlságosan költséges lett volna. ahogy mondani szokták: többe került volna a leves, mint a hús. Az épületet a „Hazai" \ eladta a Temaforg- nak. Raktár lesz belőle. Vác: A váci gyár az egyesülés előtt is eredményesen dolgozott. Évi 1200 tonna kártolt fonalat készített, ezt a teljesítményt várják a váciaktól ezután is. Ellentmondásnak tűnik, hogy míg a pomázi gyárat éppen a kártolt fonal gyártásáról állították át, Vácott maradt az eredeti, „elavult” termék gyártása. Nos, az a helyzet, hogy bizonyos meny- nyiségű kártolt szövetre szükség van. A váci termelés felét a kötszövőipar veszi át, másik feléből az igényeknek megfelelő minőségű kártolt szövetet gyártanak. A szövetből zakó és átmeneti kabát készül. Egy meghatározott mennyiségnek egyelőre még van piaca. Ha az igények tovább csökkennek, a váci gyár is új gépeket kap, szintetikus alapanyagú fonalat állít majd elő. A IV. ötéves tervben erre bizonyosan nem lesz szükség. Meglehet, a Hazai Fésűsfonó és Szövetgyártó Vállalat újabb gyárat létesít majd Pest megyében. Ugyanis a vállalathoz tartozó angyalföldi gyárat rövidesen meg kell szüntetni. Budapest fejlesztésének tervei szerint 1980 után a jelenlegi angyalföldi gyár helyén játszótér lesz. A vállalat azonban nem lehet meg kikészítőgyár nélkül. Az újat az V. ötéves terv idején fogják megtervezni. Hogy hol építik majd fel? — egyelőre senki nem tudja. De ha a megyei tanács is úgy akarja, könnyen meglehet, Pest megyében. Több pénz a borítékban A „Hazai” 6 ezer dolgozója közül 2 ezer a Pest megyei gyárakban dolgozik, s ott dolgozott az egyesülés előtt is. Az átalakulás nemcsak népgazdasági vagy vállalati ügy, gondot jelentett a dolgozóknak is. Űj gépeken, új technológiával újfajta termékeket gyártani — nem megy egyik napról a másikra. Tapasztalatok szerint az a munkás, aki megváltozott, modernebb körülmények közé kerül, egy ideig eredeti teljesítményének a felét se nagyon képes megcsinálni, hacsak nem végzett idejekorán átképző tanfolyamot. A fejlesztés megtervezői erre is gondoltak, a dolgozók legteljesebb egyetértésével. Ez elsősorban a pomázi gyárban valósult meg, hiszen ott haladt ez ideig legmesszebbre a rekonstrukció, elsősorban ott volt szükség az új megtanulására. A gyár dolgozói, a műszakiak és a munkások a betanulási idő alatt Budapestre vagy a „Hazai” kistarcsai gyárába jártak mindennap. Az utazás idejének megnövekedése miatt arányosan csökkent a munkaidejük, egy-egy műszak alkalmával csak 6 órát kellett a „tanulópadban” eltölteniük. S mert a kezdet nehézségei után maguk is lelkes hívei voltak a változásnak, ezért sikerülhetett olyan magas fokon elsajátítaniuk a modern gépekkel való bánásmódot, hogy a folyamatosan érkező új eszközöket saját maguk állíthatták be a termelésbe. Keresetük pedig, a béremelésre vonatkozó központi intézkedéseken túl, legkevesebb 10 százalékkal nőtt pusztán azért, mert modernebb gyártmányaik, elsősorban a szintetikus fonal, jobban fizet a piacon. Mónus Miklós Aratók dicsérete A MEDOSZ elnöksége pénteki ülésén megvitatta a nyári betakarítás tapasztalatait és az őszi munkákra való felkészülést. Az elnökség elismerését fejezte ki a gazdaságoknak, a társadalmi szervek vezetőinek, és a betakarítás valamennyi részvevőjének az idei aratás sikeréért. Felhívta a figyelmet, hogy a nyári munkákhoz hasonló szervezettséggel kell felkészülni az őszi betakarításra, Ugyanúgy kell gondoskodni a dolgozókról a következő hetekben, hónapokban, mint eddig, s a jó munka anyagi és erkölcsi elismerése se maradhat el. Nemzetközi szövetkezetfejlesztési konferencia Gödöllőn A fejlődő országok szövetkezeteinek távlatairól tanácskoznak 40 ország és 46 nemzetközi szervezet küldöttei azon a konferencián, amelyet a FAO-nak — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének — a magyar kormányhoz intézett kérésére hazánkban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen rendeznek szeptember 2-a és 11-e között. Az előkészületeket, a programot tegnap a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumban tartott sajtó- tájékoztatón ismertette dr. Harcsai Károly, a FAO magyar nemzeti bizottságának főtitkára és dr. Nagy László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese. A konferencia előzményeiről szólva elmondták, hogy az ENSZ a magyar, a finn, a lengyel és a svéd küldöttek javaslatára a második fejlesztési évtizedének — mely 1970 és 1980 közé esik — programjába fölvette a szövetkezetfejlesztés témáját is. A nemzetközi szervezet gazdasági és szociális tanácsa elsősorban az e témában harmadszor megrendezett konferencia — az angliai Loughboroughban volt három esztendeje — határozat alapján döntött úgy, hogy egyeztetni kell a fejlődő országok szövetkezetfejlesztési tevékenységét és integrált szövetkezetfejlesztési programokat kell létrehozni. A magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi hírneve késztette az illetékeseket arra, hogy Magyarországot válasszák az újabb szimpozion színhelyévé. A szövetkezetfejlesztés ha- zánkbeli tapasztalatai a helyi adottságok széles körű konzultációra nyújtanak lehetőséget; a kongresszus részvevői megismerkedhetnek a magyar mezőgazdasági, ipari ■ és fogyasztási szövetkezetek szervezetével, tevékenységével, eredményeivel. A fejlődő országok szövetkezeti mozgalmának támogatásában már eddig is kiemelkedő szerepe volt és lesz a jövőben a szocialista országoknak, köztük hazánknak. — A nemzetközi eszmecsere hasznos tapasztalatokat nyújthat az ENSZ világélelmezési konferenciájának is, amelyre az idén novemberben kerül sor — hangsúlyozták a sajtó- tájékoztatón. Bejelentették, hogy a különböző témák részletes megvitatására munka- csoportokat alakítanak. A kulcskérdések: az intégrált falufejlesztés, a szociális és gazdasági gondok, a munka- nélküliség leküzdése, továbbá a mezőgazdaság ellátásának javítása, a feldolgozó üzemek létrehozása, feltételei és a különböző hitelkérdések lesznek. A konferencia tíznapos időtartama alatt több tanulmányi utat is szerveznek. A Pest megyei ÉGSZÖV dolgozói — a szocialista brigádok kezdeményezésére — mai szabadnapjukon kommunista szombatot rendeznek. A nyolcórás műszakra, melynek munkabérét a részvevők a dunaharaszti bölcsőde felépítésére és egy vietnami ipa- ritanuló-intézet megsegítésére ajánlották fel, 583 fiatal jelentette be részvételét. A széles körűen kibontakozó társadalmi akció keretében — egyebek között — a MÁV Landler Jenő JavítóműhelyéSzalvay Mihályra Születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken elhelyezték a megemlékezés, a kegyelet koszorúit Szalvay Mihály altábornagynak, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának hamvait tartalmazó urnánál a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A Honvédelmi Minisztérium nevében Pocsék József vézér- őmagy, miniszterhelyettes, Stadler János és Kazay Barna vezérőrnagyok, a Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula altábornagy, főtitkár, Cséby Lajos nyugalmazott nagykövet, az országos bizottság tagja és Bakó Emil, az egykori harcostársak nevében Bucsi József, Bugár Frigyes és dr. Vörös József, a Szalvay család nevében Szal- Pay Árpád rendőrfőhadnagy és Szalvay József, a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozója helyezett el koszorút. ben, a Kőbányai Gyógyszer- gyárban és a Csepeli Papírgyárban folyó építkezéseken dolgoznak. Teljes műszakot tartanak a vállalat minden műhelyében is, egy-egy brigád pedig arra vállalkozott, hogy a kiskunlacházi központi telephelyen általános udvar-, műhely takarítást rendez, melynek keretében parkosítják, csinosítják az üzem udvarát. A munkából az üzemi és adminisztrációs dolgozók egyaránt kiveszik részüket. K. Z. Ötszáz felszólaló, hasznos eszmecserék Kommunista szombat az ÉGSZÖV-ncl a dunaharaszti bölcsödé és egy vietnami iparitan u ló-intézet felépitésére Nyolcvanhat nap alatt — óvodabővítés Sajtótájékoztató a közgazdász világkongresszus alkalmából Az egész község összefogott Miközben az alkotmány ünnepén átadott szobi óvodai két foglalkoztató terem és a hozzá nélkülözhetetlen egyéb helyiségek „előtörténetét’’ próbáltam kideríteni, Himmer Lőrinc, a nagyközségi közös tanács elnöke megjegyezte:. „Nyolcvanhat nap, pontosan ennyi idő alatt építettük fel...” Már maga ez a tény, a nagyon jól szervezett, gyors építkezés is szót érdemelne, de van a szobi óvodabővítésnek egy ennél figyelemreméltóbb érdekessége. A szobi tanácsot, miként Pest megyében még oly sok tanácsot, az utóbbi időben mind több szülő hagyta el óvodai felvételi kérelemre kapott nemleges válasszal. Felhívás nyomán Mind szorongatóbb gond volt tehát az óvodai helyhiány, bővítésre viszont — akárhogy számolgattak is a tanács vezetői — nem jutott több, mint 100 ezer forint. Márpedig ez ilyen célra roppant kevés. És ekkor hangzót el a nagyközségi pártbizottság és a társadalmi szervek felhívása az üzemekhez, vállalatokhoz, a szobiakhoz: segítsünk, fogjunk össze! És az alkotmány ünnepére átadták az óvodarészt rendeltetésének. Pontosabban: az egyik foglalkoztató termet és a kiszolgáló helyiségeket, ahogy ezt eredetileg is tervezték, a másik foglalkoztatón még valami kevés munka hátra van. S hogy ez is néhány napon belül készen lesz? — ez nem kérdés, biztosíték rá az elmúlt nyolcvanhat nap. Kezdődött azzal, hogy a MÁV Budapesti Igazgatósága 300 ezer, a Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalkozás 200 ezer forint készpénzt ajánlott fel és jelentkeztek sorban a vállalatok, a szocialista brigádok, a szülők — egyszóval: a szobiak. A Betonipari Szövetkezet adott és beépített mintegy 100 köbméter betont és 80 tonna betonárut, a szükséges követ a Kőbánya Vállalat szobi üzeme adta és az ÁFÉSZ szállította a helyszínre. A Szobi ÁFÉSZ különben minden szállítást vállalt és teljesített. Hatezer óra — szabad időben A szocialista brigádok, az üzemek, intézmények dolgozói, a KISZ-fiatalok, a szülők ösz- szesen mintegy 6 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Planck József jórészt társadalmi munkában végzett művezetése mellett szabad idejükben ott dolgoztak az óvodán a gazdasági vasút, a kőbánya, a gyümölcsfeldolgozó, a MÁV, a Betonipari Szövetkezet, az ÁFÉSZ' dolgozói, a rendőrség beosztottjai és a község kisiparosai. Oly mérvű volt az önzetlen társadalmi segítés, hogy a helyiségek felépítése mellett még arra is jutott pénz és erő, hogy az egész óvodában bevezették a központi fűtést. S hogy a kisóvodások játékban, taneszközökben se szenvedjenek hiányt, a Kőbánya Vállalat szobi üzemének szocialista brigádjai kommunista műszakot szerveztek. A meglevő 100 ezer forintból mintegy 1 millió 300 ezer forint értéket hozott létre Szobon a társadalmi összefogás. Ennél nagyobb érték azonban maga az összefogás, a segítőkészség, ez az, amit pénzben nem lehet kifejezni. D. G. Fritz Machlup, a közgazdász világkongresszus nemzetközi programbizottságának elnöke és dr. Csikós-Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke tegnap sajtó- tájékoztatót tartott a világ- kongresszus alkalmából. Fritz Machlup elmondotta, hogy a nemzetközi közgazda- sági társaság 45 ország köz- gazdasági társaságát tömöríti, és a mostani kongresszus előkészítésében valamennyi tag- szervezet tevékenyen részt vett. Beható viták alapján választották ki a kongresszus témájául az integráció problémakörét, mint kiderült, igen szerencsésen, hiszen e témakör a szocialista és a nem szocialista országokat egyaránt érdekli. Mód nyílt arra, hogy a nemzetközi együttműködés szinte valamennyi fontos témáját alaposan elemezzék, 75 ország közgazdászai^ Természetesen sok kérdésben alakultak ki viták, az ülések azonban baráti, alkotó légkörben folytak, kölcsönösen jobban megismerhették egymás álláspontját. A legjelentősebb témákban a kongresszus után folytatják az eszmecserét. Dr. Csikós-Nagy Béla a magyar tagszervezet tevékenységéről szólva elmondta, hogy a társaság mintegy hatezer közgazdászt tömörít. A mostani kongresszus plenáris ülésén s a szekciókban mintegy ötszázan szólaltak fel, többségük hangsúlyozva a közgazdászok világméretű együttműködésének szükségességét. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Katona Zoltánnak, a legfőbb ügyész első helyettesének 60. születésnapja alkalmából az ügyészség területén végzett eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fó- kozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át Készülődés az Közvélemény-kutatás, A belkereskedelem örömmel fogadta a fogyasztási cikkek első szakosított nemzetközi vásárát, amely lehetőséget ad a kereskedelmi vállalatok vezetőinek, szakembereinek, hogy megismerhessék a következő évi szállításra ajánlott bel- és külföldi árukínálatot; emellett a vásár szakmai napjai jó alkalmat nyújtanak a már előkészített szerződések aláírására, újabb üzleti tárgyalásokra. Gondolt a belkereskedelem a vásárlátogatók zavartalan ellátására is: a meglevő vendéglátóhelyeken, a pavilonok j óm- és divatbemutató [ büféin kívül új, 1200 négy- i zetméteres ABC-áruház árusítja majd az élelmiszeripar legújabb termékeit, új presz- szót és karcagi birkacsárdát nyitnak. Ellentétben az élelmiszerekkel, s a látogatók ellátásához szükséges élvezeti cikkekkel, a Nemzetközi Vásárok Szövetségének szabályzata értelmében, a kiállított iparcikkeket nem árusíthatják a vásár területén. A vásári újdonságok egy részét ezért a termelő és kereskedelmi vállalatok közösen kijelölt fővárosi szaküzletekben, áruházakban hozzák majd forgalomba. Átszervezés, fél időben
