Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

Kongresszusi versenyben a tervezők Az idén: nyoteszáz szerződés Lakástól világításig — KRESZ-pálya társadalmi munkában PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! «I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XVIH. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM AII r\ 60 Fül KU 1974. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Fock Jenő hazaérkezett Bulgáriából A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat első félévre elő­irányzott tervének — 18 mil­lió forint — teljesítése ulán a második félév feladatainak megoldásához látott. — Mun­kánk van bőven — tájékozta­tott Okányi Dezső tervosztály­vezető —, hiszen a megye vá­rosai, községei, kise'ob-na- gvobb települései arculatának formálásában vállalatiunknak igen nagy szerep jut. Az idén különösen sok megbízást kap­tunk: egy átlagos évben kö­rülbelül 600 munkánk van, az idén pedig már eddig nyolc- százra szerződtünk le! Ezek, a megye területén megoldandó kisebb-nagyobb feladatok ter­vezőgárdánkat alaposan igény­be veszik. A megrendelők — zömében a községi tanácsok szakember hiányában a tervezési megbízások konkretizálására minket hívnak ki. A szaktanácsadás térítésmen­tes. A felkéréseknek 8—15 nap alatt általában eleget teszünk, de előfordulhat, hogy torló­dás miatt egy későbbi idő­pontban tudnak kimenni a tervezők. — Melyek a következő idő­szak főbb tervezési feladatai? — Készül Szob község köz- világításának fejújítási terve, Budaörs—Törökbálint közös szennyvíztisztító telepének ki­viteli munkája. Gödöllőn, a Szabadság téri lakótelepen fő­ként fiatalok részére kétszáz­ötven 1—1,5 szobás kislakást tervezünk. Ugyanitt üzletso­rokat is kialakítanak, majd OTP-fiókot, különböző szol­gáltató részlegeket terveink alapján. A tömbfűtőműre és a közműellátásra vonatkozó megbízásnak is tervezőink tesznek eleget. A gödi kastély fiú-nevelőotthonná alakítása ugyancsak tervezőink elképze­lései alapján töténdk. Pomá- zon egy 300 személyes ifjúsági ház létesítésére beruházási program készült, most ennek a kiviteli terve. Több óvoda- iskola épül az új fajta, vako­latmentes vasbetonelemek fel- használásával, a többi között Tökölön, Dömsödön 8—8 tan­termes iskola, Vácott, a Hárs­fa utcában 75 személyes óvo­da. A PTTV egyik legjelentő­sebb feladata a Budapest környéki agg­lomerációs gyűrű, illetve az e sávba tartozó telepü­lések fejlesztési tervének kialakítása. Ezt a megbízást két másik vállalatul, a BUVÁTI-val és a VÁTI-val közösen végzik. Ugyancsak fontos megbíza­tás: a megye számos települé­sén, így Szobon, Érden, Szent­endrén, Halásztelken, Pomá- zon javaslatot tesznek a kor-, szerű közvilágítás kialakításá­ra. Aszódon az elhanyagolt, rossz állapotban levő SZTK- rendeiő korszerűsítésére, bőví­tésére tanulmányterv készült, amelynek alapján, a megye és a községi tanács összefogását igényelve, mintegy 4—5 millió forintos ráfordítással modem létesítményt hoznak létre. Űj orvosi rendelőt kap Verőce és Manor község központjáról ál­talános rendezési terv készül. A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Vállalat zömében me­gyei feladatokat vállal, de a megyehatárokon túl is eleget tesz néhány jelentős megren­delésnek: Balatonföldváron egy 600 személyes Express Ifjúsági Szálló megtervezésére kaptak megbízást. A PTTV a XI. pártkong­resszus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére el­készítette felajánlási tervét Fontos vállalásokat tettek a gazdasági munka területén is, pl. éves termelési tervüket — változatlan létszám és azonos munkafeltételek mellett — 2 százalékkal, mintegy 800 ezer forint értékben túlteljesítik. Munkaversenyt hirdettek, amelyhez a vállalat vala­mennyi szocialista brigád­ja csatlakozott. Ezenkívül vállalták, hogy s Ják utcai óvoda és a százha­lombattai általános iskola KRESZ oktaitópáilyájának ter­vét térítésmentesen elkészítik. Gödöllőn pedig a Blaha strandfürdő vízellátási tervét készítik el, ugyancsak társa­dalmi munkában. Vállalták, hogy a vámosmikolai Görgey partizán zászlóalj emlékmű­parkosításának tervezését is elkészítik. A Vásárhelyi Pál szocialista brigád kezdemé­nyezéséhez több szocialista brigád is csatlakozott: egy­napi fizetésüknek megfelelő összeggel segítik az aszály súj­Péntek délelőtt visszaérke­zett Budapestre Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, áld Sztanko Todorovnak, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására — kétnapos programmal — hi­vatalos baráti látogatást tett Bulgáriában. Tagja volt a kor­mányfőnket útjára elkísérő küldöttségnek dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettese, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes és Tor- dai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes. Fock Jenő és kísérete foga­dására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­A Pest megyei országgyű­lési képviselők csoportja teg­nap Nagykőrösön tartotta ülé­sét. Szűcs Zoltán, a városi ta­nács elnöke beszámolt a város fejlődéséről és az elkövetkező évek terveiről. Ezután a kép­viselők ellátogattak a kon­A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter kertésze­ti iparszerű termelési rend­szerek működésére adott en­gedélyt; a jóváhagyott okirat alapján egész sor kertészeti növénykultúra termesztésére a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák a gazdaságok. A kertészeti termelési rend­szerek a mezőgazdaság egyéb ága­zataiban már eredmé­nyesen működő rendsze­rekhez hasonló feltéte­lekkel tevékenykednek majd. A résztvevő gazdaságok ön­állósága megmarad, a termelé­si rendszerhez csatlakozó gaz­daságok és a csoportosulást irányító, úgynevezett rend­szergazdák az együttműkö­dés során azonos jogokkal és kötelezettségekkel .rendelkez­nek, illetőleg arányosan ré­szesülnek a közös tevékeny­ségből adódó előnyökben. Kö­tésé, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Marjai József külügyi állam­titkár és dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatájának el­nöke. Ott volt Sztrasimir liter, Jakov Malik ENSZ-fődele- gátus eljuttatta Ciprusról csü­törtökön közzétett szovjet kormánynyilatkozatot Wald­zervgyárba, ahol Kovács Sán­dor gyárigazgató kalauzolta képviselőtársait, akik betekin­tést nyertek a jelenlegi szezon­munkákba, megismerkedtek a gyár különböző részlegeivel. Ezt követően a vendégek meg­tekintették a Ceglédi úti la­kótelepet is. zösen viselik, vállalják a ter­heket is. A kertészeti rend­szerek — ugyanúgy, mint az egyéb növényi kultúrák ese­tében — magukban foglalják az összes termelési folyama­tot, ideértve a biológiai té­nyezőket is, egyebek között a nagy hozamú és korszerű faj­ták alkalmazását. A termelési rendszereket vezető gazdaságok szolgálta­tásai , sokrétűek. Egyebek kö­zött kidolgozzák és a part- nerüzemek adottságaira al­kalmazzák az átfogó techno­lógiákat, szaktanácsadást nyúj­tanak, megszervezik a dolgo­zók szakmai képzését és — a gazdaságosság növelése érde­kében — a technológia min­den részfolyamatára jövedel­mezőségi számításokat és mé­réseket végeznek. A partner­üzemeknél megszervezik a technoló­giai rendszer működésé­nek részét képző bioló­giai, kémiai és technikai bázist. A jóváhagyott termelési rendszereket több kertészeti növényfajra hagyták jóvá. Az engedélyokiratban szereplő gazdaságok már a korábbi években is foglalkoztak kor­szerű kertészeti termeléssel, s eredményeik alapján most kapták meg a hivatalos en­gedélyt a nagyfokú területi és üzemi koncentrációval, vala­mint üzemi szakosodással já­ró iparszerű termelés végle­ges kialakítására. A vezető gazdaságokhoz mindenhol szá­mos tsz és állami gazdaság csatlakozott. Hagymatermelési rendszer alakult Makón, a he­lyi tsz vezetésével, 1900 hek­táron. A soroksári Vörös Ok­tóber Tsz paradicsomtermelé­si rendszert működtethet, ezer hektáron, a fajszi Kék Duna Tsz fűszerpaprikát termeszt korszerű módon 2100 hektá­ron és zöldborsót ad a gö­döllői egyetem tangazdaságá­hoz tartozó csoportosulás, ösz- szesen 30 000 hektárról. a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (A magyar miniszterelnök bolgáriai látogatásáról közle­ményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk.) heim főtitkárhoz, és a Bizton­sági Tanács soros elnökének minőségében a világszervezet székhelyén hivatalos ENSZ- dokumentumként köröztette az okmányt. A Szovjetunió nagykövetei Párizsban, Londonban, Athén­ban és Ankarában is' átnyúj­tották a kormánynyilatkozatot. Nyikolaj Lunykov londoni szovjet nagykövet egyórás megbeszélést folytatott a cip­rusi helyzetről David Ennals brit külügyi államminiszterrel. A külügyminisztérium szóvi­vője szerint az angol kor­mány gondosan tanulmányoz­za a szovjet jegyzéket Athénban Igor Jezsov nagy­követ Mavrosz külügyminisz­ternek nyújtotta át a szovjet jegyzéket. Mavrosz később újságíróknak azt mondotta, hogy a kormány pénteken foglalkozik a javaslattal. Vlagyimir Grub jakov anka­rai szovjet nagykövet 35 per­ces megbeszélést folytatott Ecevit török miniszterelnök­kel a ciprusi helyzetről és a két felet kölcsönösen érdeklő más kérdésekről. (A szovjet kormánynyilat­kozatról kommentárunk a 2. oldalon.) KÖZÉLET Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság titká­ra, Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi, Karakas László munkaügyi, dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter és Marjai Jó­zsef külügyi államtitkár is részt vett tegnap loan Cotot- nak, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­tének hazája nemzeti ünnepe alkalmából a nagykövetségen adott fogadásán. Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken találkozott Meir Vilnerrel, az Izraeli Kommu­nista Párt Központi Bizottsága hazánkban üdülő főtitkárával. A találkozón eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap látogatást tett a zánkai úttö­rővárosban. Dr. Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter tegnap fogadta Isz- mail Mahrug algériai pénz­ügyminisztert, aki a közgaz­dász világkongresszus alkal­mából tartózkodik Budapesten. V. Sz. Sevcsenkónak, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége ukrán tagozata el­nökének vezetésével, az MSZBT vendégeként hazánk­ban tartózkodó delegáció tag­jai, Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának társasá­gában, tegnap délelőtt az Ist­ván Kórházba látogattak. IPARÁGAK F öltehetően bajban len­nének anna.c a képze­letbeli vetélkedőnek a részvevői, akiktől azt kér­nék: sorolják fel azokat az iparágakat, amelyeknek üzeme található Pest me­gyében. A bányászatot ki­véve szinte minden ipar­csoport, s majd’ minden iparág meglelhető a me­gyében. Persze, súlyuk erő­sen eltérő. Ipari telephely­nek számít az ország legna­gyobb kőolajfinomítója Százhalombattán, konzerv­gyára Nagykőrösön, s an­nak a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára váci telepe, a Szer­számgépipari Művek kőbá­nyai gyára nagymarosi egy­sége. Talán éppen a sokrétű­ség, valamint a súlykülönb­ségek elhanyagolása a for­rása annak, hogy sűrűn hallható a megye üzemei­ben: mi mostoha gyerekek vagyunk, a mi fejleszté­sünkhöz csak cseppen a fo­rint, s nem ömlik, mint máshová. Igaz-e? Igaz! Népgazdaságunk korszerűsítésének átfogó feladatát iránytűként ve­zérli a szelektivitás. A sze­lektív fejlesztési politika abból a felismerésből fa­kad, hogv sem érdekeink, sem eszközeihk nem teszik lehetővé a gazdaság min- i den ágának azonos mérté­kű fejlesztését. Maradiunk csak az iparnál. Az ipar- 1 ágak egyharmada nem visz, hanem az átlagosnál jóval többet hoz a népgaz­daság konyhájára. Ugyan­akkor a harmadik harmad annyit visz el, amennyit előbbiek az átlagon túl megtermelni képesek... Ez nem túl közismert jellem­zője az iparnak, a köztu­datban inkább az él, hogy „a gyárak nyereségre dol­goznak”. Ami igaz is, meg nem is. Mert a sokat emle­getett nyereség valójában az adott üzemnél nem a termelőmunka, hanem az állami támogatás következ­ménye. S ez nagy különb­ség. y\ rthető ennek tudatá­ig ban, ha az állam a rendelkezésre álló forrásokat — akár vissza nem térítendő állami hoz­zájárulásról, akár hitelről legyen szó — elsősorban ott kívánja felhasználni, ahol azok a legnagyobb tényle­ges eredménnyel kamatoz­nak. Ezt azonban hiba úgy értelmezni — márpedig a panaszkodók ezt teszik! —, hogy máshová semmi nem jut. Az arányok, a fejlesz­tési léptek különbözőségé­ről van szó, s nem nulla és száz szembenállásáról. Üzemi szemszögből igaz­ságtalanságnak tűnhet, hogy az állam — textilipari példával élve — jobban se­gíti hitellehetőségekkel a kötöttáru-termelést. mint egy másik váci gyárban a hagyományos textíliák elő­állítását. Ahogy azt sem könnyű megérteni, hogy a híradás- és vákuumtechni­kai iparban — ami megint csak tekintélyes mező a megye ipari térképén — vannaK aiiami pénzeltnél is támogatott fejlesztések, s aitaanaK területek, ahol csakis vállalati pénz fedez­heti a haladást. Ha erre a haladásra egyáltalán szük­ség van! itt lelhető ugyanis az az értelmezésbeli különbség, mely éles határvonalként választja el a vállalati és a népgazdasági gondolko­dást. Ahogy az állam — a nevében eljáró testületek, szervek — nem határozhat csakis a népgazdasági ér­dekek alapján, hanem fi­gyelembe kell vennie a vál­lalatok helyzetét, szem­pontjait is, úgy a vállala­tok sem ragadhatnak meg a gazdaság mikroszintjén; a makroszint indokait, érveit is tudomásul kell venniük. Ezt a követelményt a gya­korlatban azért nehéz érvé­nyesíteni, mert a közfelfo­gás mind a termelést, mind a felhasználást csakis rész­leteiben szemléli, ítéli meg. Termelőként minél jobb áron akar eladni, vásárló­ként minél olcsóbban ven­ni. A szocialista brigádve­zetők váci tanácskozásán hallottam a szellemes meg­fogalmazást: ha kimegyek a piacra, azt mondom, a fenébe is, de drága minden, ha meg bemegyek az üzem­be, akkor azt hajtogatom, remélem, lesz béremelés is, a tavalyinál nagyobb nye­reség is. D erültség kísérte a fel­szólaló szavait. Kicsit magára ismert min­denki. Valahogy így gon­dolkozunk mindannyian. Érthetetlennek találjuk az állami rostát, amelyen át kihullott a mi üzemünk, s amelyben benne maradt a másik. Elfogadhatatlannak, hogy amit mi gyártunk, azt rögzített áron kell eladni, amit viszont a szomszéd üzem termel, azt szabad­áron értékesítheti. Dohogá- sunk közepette elfeledjük megkérdezni: valójában kiknek az érdekében rostál, különböztet meg az állam? Kiknek az érdekében kere­si a népgazdasági egyensúly javításának lehetőségeit? Holott ennek a válasznak a keresése elengedhetetlen. A gazdaságpolitika sokszor elvontnak tűnő tételeit, irá­nyait tömegméretekben csakis akkor lehet megérte­ni, ha az állami irányítás cselekedeteinek mozgató rugóit világítjuk meg, s e mozgató rugók az össztár­sadalmi érdekek. Majd’ négy esztendeje a megyei pártértekezlet fon­tos feladatként jelölte meg o vállalatok népgazdasági szemléletének erősítését. ' gondolkodás útjai azó kétségtelenül egyenesebbek lettek, a vállalati magatar­tás sok tekintetben előnyé­re változott. A tapasztala­tok azonban arra intenek, hogy még korántsem ér­tünk az út végére, s hogy ennek az útnak a megtéte­le nem tartozik az egyszerű feladatok közé. M. O. tóttá közép-afrikai országo­kat. S. Zs. Főként Pest megyéből Teljes kapacitással dolgozik Kőbányán a közelmúltban elkészült kelet-budapesti tejgyár. Az ország legnagyobb tejüzeme — tőként Pest megyei „nyersanyagból” — naponta félmillió ta&ak tejet, csaknem ugyanennyi poharas tejfölt és tízfajta tejterméket készít. A zöldborsó gazdája: a gödöllői tangazdaság Kertészeti iparszerű termelési rendszerek alakulnak Átnyújtották a ciprusi szovjet nyilatkozatot az érdekelteknek A megyei képviselőcsoport Nagykőrösön

Next

/
Thumbnails
Contents