Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
Negyedszázados alkotmányunk ünnepén Az Elnöki Tanács elnöke Kecskeméten — Pest megyei ünnepségsorozat, avatások, gyűlések PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM ÁRAI FOHIIVT 1974. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ ELEVEN Vasárnap országszerte és így Pest megyében is megkezdődtek augusztus 20-ának, alkotmányunk születésnapjának ünnepségei, a hagyományokhoz híven: a munkás-paraszt szövetség jegyében. A vasárnap kiemelkedő eseménye volt a kecskeméti nagygyűlés, ahol Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott beszédet a városból és Bács-Kiskun- ból összesereglett 25 ezer ember előtt. A beszéd után a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet küldöttei új búzából sütött friss kenyeret adtak át Losonczi Pálnak. Pest megye vasárnap lezajlott ünnepi eseményeiről lapunk 3. és 12. oldalán adunk tudósításokat. A háromnapos gazdag program megyszerte tovább folytatódik. Több helyen lesznek ünnepi gyűlések. Érden holnap, Losonczi Pál: augusztus 20-án délelőtt fél 10-kor dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára mond beszédet. Az avatóünnepségek sorában óvodát adnak át Ráckevén, Szigetszentmártonban, új művelődési házat Tápióbicskén, orvosi rendelőt, lakást és ifjúsági házat Szentlőrinclcátán, új iskolát Kemencén. A megye számos községében rendeznek munkás-paraszt találkozót, a többi között Ka- kucson, Monoron és Szobon; a szövetkezet negyedszázados fennállására emlékeznek Solymáron, Tápiószelén, Tápiószentmártonban és Tóalmáson. Szobon ismét megrendezik a hagyományos kétnapos magyar—szlovák nemzetiségi találkozót, Ráckevén pedig termékbemutatót tartanak, népművészeti kiállítás nyílik és este az ünnepet lamp ionos vízikarnevál zárja. írta: Arany István, a Pest A ugusztus 20-ának, alkotmányunk születésnapjának megünneplése egyike szocialista életünk szép hagyományainak. Pest megye városaiban és falvaiban — akárcsak az egész országban mindenütt — ünnepi megemlékezéseket, munkás-paraszt találkozókat, kulturális és sporteseményeket rendeznek. Űj kenyér kerül az asztalokra, több városban és községben új művelődési házat, óvodát, bölcsődét, lakóházakat avatnak e napon. Megemlékezésünk egyben számvetés is: fölmérjük, mit tettünk eddig,1 s a jövőre is vetünk egy pillantást. A munkásparaszt szövetség ereje, eszméjének melege a nemzeti egység igazi ünnepévé avatja augusztus 20-át. Huszonöt évvel ezelőtt, a munkásosztály pártjának ösztönzésére, az egész közvélemény helyeslésével, az országgyűlés megalkotta társadalmunk alaptörvényét: a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát. Az alkotmány akkor — évszázadok haladó magyar hagyományai alapján — a felszabadulást követő évek korszakalkotó vívmányait összegezte és megjelölte politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésük útját. Az azóta eltelt negyed század alatt megváltozott országunk, népünk arculata. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, leraktuk a szocializmus alapjait. A munkásosztály, a marxista—leninista párt vezetésével, a társadalom elismert vezető erejévé vált. A mezőgazdaság átszervezésével, a termelőszövetkezeti parasztság kialakulásával a munkás-paraszt szövetség, szocialista rendünk egyik pillére, új tartalmat nyert. Megnövekedett az értelmiség társadalmi szerepe, megváltozott összetétele. Emelkedett a lakosság életszínvonala, bővült műveltsége. A fejlődés eredményei, a bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy 1972-ben az országgyűlés az alkotmány rendelkezéseit módosítsa, összhangba hozza jelenlegi helyzetünkkel és az előttünk álló feladatokkal. Az 1949. évi alkotmány valóra váltása során, különösen a szocializmus teljes felépítésének időszakában, fontos központi feladattá vált az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése. E feladat végrehajtásának jelentős tényezője a tanácsok munkájának fejlesztése, népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási funkciójuk erősítése. Az alkotmány 1972-es módosításának éppen ezért egyik legjelentősebb része volt a tanácsokra vonatkozó tételek újszerű, az 1971-es tanácstörvénnyel összhangban álló szabályozása. K ézzelfogható valósággá váltak az alkotmány tételei Pest megye lakosainak életében, városaink és községeink fejlődésében, és természetesen a tanácsok munkájában is. A megyei tanács, a városi, nagyközségi és községi tanácsok egyre inkább a tanácstörvény szellemében és rendelkezései szerint végzik munkájukat. Tevékenységükben erősödik a szocialista demokratizmus, o lakosság széles rétegeinek mind aktívabb részvétele a tanácsi feladatok kitűzésében és megvalósításában. Növekedett a tanácsok tekintélye, felelőssége és szerepe. A korábbinál gyorsabban, törvényesen intézik a lakosság ügyeit, végzik hatósági munkájukat. A tanácsok mind eredményesebbé váló munkájának jelentős szerepe van a megye és lakói gyarapodásában. Abban, hogy a IV. ötéves terv első négy évében 29 ezer lakás épült Pest megyében. Négy év alatt a megyében a vízhálózat több mint ezer kilométerrel, a csatornahálózat 100, az elektromos hálózat 38 kilométerrel, a tanácsi kezelésű szilárd burkolatú úthálózat 179 kilométerrel növekedett. Hét új szolgáltatóház kapcsolódott be a lakosság ezirányú gondjainak enyhítésébe. Hetvenezer négyzetméterrel gyarapodott a kereskedelmi hálózat alapterülete. Már 2907 kórházi ágy szolgálja a gyógyulást. És minden eddiginél több — ha még nem is elég — a bölcsődei és az óvodai helyek száma. A tanácstagok, a népfront-, a szakszerve- íjzeti, a tömegszervezeti aktivisták mind eredmegyei Tanács vb-titkára ményesebb közéleti tevékenységében, a lakosság cselekvő közreműködésében válik valóvá az az alkotmányos tétel, hogy az állampolgárok nem csak választott képviseleti szerveik révén, hanem közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. A közösségi összefogásban, az egyenletes fejlődés biztosításában, a pezsgő közélet kialakításában mind nagyobb, már alapvető és meghatározó a szerepe annak az együttműködésnek, amely a Hazafias Népfront, a tanácsok, a szakszervezetek és más szervek, intézmények között kialakult. Űjabb állomásai a fejlődésnek a napokban átadott, vagy holnap, az alkotmány ünnepen avatandó közcélú épületek. Szentendrén bevásárló központot, Diósdon új ABC-áruházat, Péteri, Úri, Tök és Tápióbicske községekben új vagy felújított művelődési házat adnak át. Ráckevén 100, Szobon 50 személyes óvodát kapnak a gyerekek. Sorolhatnánk még a kemencei új iskolát, a szentlörinckátai orvosi rendelőt, valamint ifjúsági házat, a szi- getszentmártoni korszerűsített óvodát és sok más egyebet is. Eredményeink azt bizonyítják, hogy hazánkban az alkotmány nem pusztán deklaráció, hanem élő, eleven erő, amely a hétköznapok munkájának eredményeiben tükröződik — mindnyájunk előtt és mindnyájuk összefogásával. Megyénkben a lakosság tavaly, önkéntes társadalmi munkájával, 162 millió forinttal járult városa, községe fejlesztéséhez, szépítéséhez. Intézmények, vállalatok saját pénzükből 170 millióval segítették tavaly bölcsődék, óvodák, iskolák építését. H azánkban az alkotmány ünnepe — immár hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. Megyénkben az idén a korábbinál tizenháromezer hektárral nagyobb területen termett gabona. A hosszú, fáradságos munka, s a megfelelő agrotechnika eredményeként kedvezőek a termésátlagok: mintegy húszezer vagon kiemelkedően jó minőségű gabona felvásárlásával lehet számolni. Ha a jó eredményekről beszélünk, arról is szólnunk kell, milyen szerepe van ebben termelőszövetkezeti parasztságunk áldozatkész munkájának. - Az. idei augusztus 20. több termelőszövetkezetünkben külön is kiemelkedő. Ezen a napon ünneplik a szövetkezet megalakulásának negyedszázados évfordulóját. A megye egész lakossága nevében köszöntjük a túrái Galgamenti, a tápiószelei, a solymári termelőszövetkezetet és a többi jubiláló gazdaságot. És köszöntjük a munkás-paraszt találkozók résztvevőit, a szocialista nagyüzemeink űj sikereinek élenjáróit. Augusztus 20-án tehát egyszerre ünnepeljük alkotmányunk születésnapját, az új kenyér ünnepét, szövetkezeteink évfordulóit. Alkotmányunk o dolgozó nép hatalmát szentesíti, az állampolgárok jogairól és kötelességeiről beszél. Állampolgárnak lenni ma rangot, a jogok és lehetőségek széles skáláját, emberi megbecsülést jelent a szó legteljesebb értelmében. Jelenti egyben az állammal, a közösséggel, a családdal, és önmagunkkal szembeni kötelezettséget is. N yugodtan, bizakodóan nézhetünk a jövő elé. Annak köszönhetjük ezt, hogy magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet az MSZMP X. kongresszusa jelölt meg a szocializmust építő társadalom, az egész nemzet számára. Párttagok és pár- tonkívüliek, hazánk egész lakossága nagy érdeklődéssel és cselekvő közreműködéssel készül belpolitikai életünk két nagy eseményére, a XI. pártkongresszusra és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Egységes akarattal építjük szebb, boldogabb társadalmunkat, amely évről évre mind több lehetőséget ad arra, hogy örömünk — a jól végzett munka öröme — minél teljesebb és tökéletesebb legyen. Alkotmányunk ünnepén is jogos büszkeségi gél állapíthatjuk meg. hogy az út, amelyen járunk, helyes út, népünk, mindnyájunk boldogulásának, felvirágzásának útja. Hagyományainknak, kivívott jogainknak, a munka termésének méltó ünnepe Az idei, mostani ünnepségünknek és megemlékezésünknek a 25 éves távolság, a negyedszázad alatt megtett út sajátos fényt és jelleget ad. Huszonöt esztendő telt el azóta, hogy a magyar országgyűlés 1949-ben ünnepélyesen törvénybe iktatta népköztársaságunk alkotmányát, azt a alaptörvényt, amely — a nép akaratából, a 'nemzet programjaként — szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép kivívott hatalmát, és törvénybe foglalta a szocialista társadalom megteremtésének szándékát — mondotta tegnapi kecskeméti beszéde elején Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A megtett utat elemezve a többi között ezeket mondotta: — Ha most — alkotmányunk megszületésének negyedszázados ünnepi évfordulóján — visszatekintünk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóra váltottuk az akkor nemzeti célként kijelölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, sikerrel folytatjuk a szocializmus építését. Országgyűlésünk 1972ben már ezért fogadtatta el alkotmányunk új, egységes szövegét, mert ami 1949- ben jórészt még cél volt, immár valósággá lett. Ezek alapján válik kézzelfoghatóvá a megállapítás, hogy az ország egészében és életünk minden vonatkozásában korszakalkotó átalakulás zajlott le. Népünk történelmet formáló munkája nyomán jelentősen és meghatározóan előbbre léptünk a felszabadulást követő években kiharcolt óriási politikai, társadalmi és gazdasági vívmányokon: újabb, gyökeres változások mentek végbe társadalmunk életének egészében. Alkotmányunk ezt tömören így fejezi ki: „A Magyar Népköztársaság szocialista állam, a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.’’ — Mi bátran és büszkeséggel mondhatjuk ki, hogy alkotmányunk az elmúlt negyedszázadban a gyakorlatban is messzemenően kiállta a próbát: minden tétele valós társadalmi, politikai és gazdasági vívmányokat szentesít. Olyan vívmányokat, amelyek a nép, minden dolgozó ember javát szolgálják. Alkotmányunk olyan társadalmat fémjelez, amely a munkán alapszik, ahol nincsenek jogok kötelességek nélkül; olyan viMgot, ahol mind teljesebbé, értékesebbé válik az ember élete. Népünk erről álmodott, ezért küzdött emberöltőkön át. Beszéde további részében j arról szólt az Elnöki Tanács elnöke, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, a dolgozó emberek nagy többsége szívesen, felelősséggel tesz eleget kötelezettségeinek, teljesíti a reá háruló feladatokat, Ez a széles körű társadalmi összfogás biztosítja, hogy népgazdaságunk — a párt X kongresszusa határozatainak megfelelően — a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődik. A fejlődés tényeit illusztráló adatok után megállapította, hogy o gazdasági munka eredményeivel összhangban azzal arányosan emelkedik népünk életszínvonala. Hazánkban minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsá(Folytatás a 3. oldalon.)
