Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-17 / 192. szám

1974. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT íffhtaD ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPE Milliós összefogás - Százhalombattáért Alkotmányunk negyedszáza­dos jubileumának ünnepség- sorozatát — tegnap, a megyé­ben elsőként — ifjú szocia­lista városunkban, Százhalom­battán kezdték el. A városi ta­nács dísztermében rendezett nagygyűlésen — amelyen meg­jelent dr. Gelencsér Arpádné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Bartolomeai György, a városi pártbizottság titkára — a vá­ros lakói, szocialista brigád­vezetői történelmi vívmá­nyunk, a társadalmi fejlődést megnyitó alaptörvény, az al­kotmány, s az azt követő eredmények előtt tisztelegtek. Az ünnepség gondolatát Bör­zsönyi Zsuzsa, a Barátság Mű­velődési Ház Villon irodal­mi színpadának tagja Váci Mi­hály: Szabadság című versé­nek tolmácsolásával összegez­te. Ferenczi Illés tanácselnök­helyettes ünnepi beszédében, a történelmi visszapillantás után, azt a közösségi összefogást ér­tékelte, amelyet a város dol­gozói, lakosai Százhalombat­táért tettek. Egymást követő két évben a település elnyer­te a Pest megyei Tanács által hirdetett városfejlesztési és -szépítési verseny első díját. Batta polgárai 1972-ben 1 mil­lió-kétszázezer forint, tavaly pedig 3 millió-hétszázezer fo­R mindennapokban Egy járáson belül Munkás—paraszt találkozó Ráckevén A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet központ­jában tegnap reggel — mi­előtt még megérkeztek volna a munkás-paraszt találkozó­ra a Csepel Autógyár küldöt­tei — a vendéglátók valósá­gos kis haditanácsot tartot­tak: a hatalmas gazdaságból mit is mutassanak be a ven­dégeknek. Csak a özépet? Lehetne ezt is, hiszen van az Aranykalásznak mivel di­csekednie, de semmiképpen sem lenne méltó az alkalom­hoz. Közben megérkeztek a gyá­riak, s jó hangulatban indult és úgy is folytatódott a ta­lálkozó Ráckevén, illetve később a makádi művelődési otthonban. A ráckevei járás­ban évekre visszamenő )o hagyománya van a munkás­paraszt találkozóknak, ez a tegnapi azonban némiképp eltért a szokásostól. A beszél­getést, az egymással, az egy­más munkájával való ismer­kedést megelőzte — az üzem- látogatás. Ez a látogatás, mint később kiderült, sok mindenben ha­sonlíthatott egy gyárlátoga­táshoz. Három órán keresz­tül járták a vendégek dr. Tu- kacs Béla elnök kalauzolásá­val vendéglátóik, köztük Jó­nás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Raffai Béla, a ráckevei járási hiva­tal elnöke és Dékány Sándor, a népfront ráckevei járási bizottságának titkára társa­ságában a közös gazdaságot és a három óra után még mindig csak azt mondhatták el, valamit megismertek egy korszerű termelőszövetkezet­ből. A több mint tízezer holdat, az évi kétszáztízmillió forint termelési értéket elő­állító gazdaságról így csak fo­galmat lehet alkotni. De azt viszont lehetett, és miként később Kopácsi István, a Csepel Autógyár igazgatási főosztályának vezetője meg­jegyezte, így most már érzé­kelhetővé vált mindaz, amit újságokból, televízióból ol­vasnak, hallanak, örömteli érzés volt látni immáron a televízió képernyője után a valóságban is például az Aranykalász országos hírű húshasznú szarvasmarha-te­nyésztési rendszerét, a vil­művelt istálló­üzemet lanypásztorral övezett gyepet, a nagyüzemi kát, a fafeldolgozó és még — a cukorkaüzemet is. Itt különösen az asszonyok találták meg egymással a hangot: hány műszakos az üzem, mennyi a kereset, tel­jesítménybérben dolgoznak, vagy órabérben, könnyű vagy nehéz a munka? Egymásután hangzottak el a kérdések. Kö­zös ismerősök is akadtak. Egyrészt az autógyári mun­káscsoport vezetője, Nagy La­jos, a vállalati pártbizott­ság osztályvezetője maga is ráckevei, másrészt a cukor­kaüzemben hamar kiderült: a nagyfiú vagy éppen a férj a Csepel Autógyárban dolgozik. Nemcsak közös ismerősök akadtak, hanem mint kiderült, jó néhány gond hasonló a gyárban és a szövetkezetben. És ismét csak bebizonyosodott, hogy az alapvető nagy felada­ton, szocialista társadalmunk építésén túl jó néhány „ap­róbb" feladat, tennivaló is fel­lelhető. Amikor a tsz-elnök mintegy az iparhoz fordulva elmondot­ta, hogy bizony nagyon hiány­zik egy korszerű szecskázó és egy szalmagöngyölítő gép, a gyáriak hozzátették: az anyag- ellátás terén náluk is van még tennivaló. Farkas László, a tsz főkönyvelője és többen mások utaltak arra, hogy az iparsze­rű, korszerű gazdálkodás meg­követeli a mezőgazdaságban a feszes munka- és üzemszerve­zést, mire Hrehus Sándor, a Csepel Autógyár szakszerveze­ti bizottságának titkára ezt megtoldotta: a gyárban e té­ren szintén van még bőven tennivaló. A tanulság, amit a látogatás végén levontak, kézenfekvő volt: a munkás-paraszt szövet­ség erősítése jegyében az egy járáson belüli nagy gazdaság és nagyüzem a jövőben gyak­rabban kell hogy egymásra találjon. S hogy ez mind ki- teljesedőbb valóság lesz, erről is szó esett. A Csepel autó­gyáriak tavaszra viszontláto- gatásra hívták meg az Arany­kalász Tsz dolgozóit, a közeli hetekben pedig a járási nép­fronttitkár és a vállalati szak- szervezeti titkár megvitatja az együttműködés jövőbeni konk­rét lehetőségeit. D. G. A pártmunka mindennapjaiból A legkiválóbbak közül... Szeptember 6-29., Budapest Magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési jubileumi kiállítás A magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködés 25. évfordulója alkalmából a ma­gyar kormány bizottságot ho­zott létre az együttműködés jubileumi rendezvénysorozatá­nak előkészítésére. A kor­mánybizottság elnöke, dr. Osztrovszki György, az OMFB elnökhelyettese pénteken tájé­koztatta az újságírókat a ren­dezvénysorozat előkészületei­ről. Rámutatott, hogy a két or­szág műszaki-tudományos együttműködése egyidős a KGST-vel. Hazánk elsőként a Szovjetunió kormányával kö­tött megállapodást 1949. július 26-án a két ország tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­re. A jubileumi rendezvény- sorozat is sokoldalúan bizo­nyítja majd ennek az együtt­működésnek nagy jelentőségét, nagyszabású eredményeit. A rendezvénysorozat egyik leg­jelentősebb eseménye a jubi­leumi kiállítás lesz, amely szeptember 6—29 között be­mutatja majd Budapesten a szovjet tudomány és technika, a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés , eredményeit. rint értékű társadalmi munkát végeztek a városért. Az egy lakosra jutó teljesítmény érté­ke 150 forintról 370-re ugrott. Az elmúlt két év a gazdago­dásé volt, ekkor teremtette meg az összefogás a másfél millió forint értékű kispályás sporttelepet, a csaknem 4 mil­lió forint értékű vízi sport­telepet, s a tíz autóbusz- váró helyiséget. Az ünnepi beszédet követően Csupics Sztankó, az érdi Ben- ta völgye Tsz elnökhelyettese ünnepélyesen adta át a kara- mellbarna, ropogós új kenyeret a tanács elnökhelyettesének. A százhalombattai városi tanács rendeletével, a legjobb társadalmi munkások elisme­réséül „Százhalombattáért” oklevelet, plaketteket, jelvényt alapított. A tanács értékelte az 1972—73-as társadalmi mun­kaakciót, s a tegnapi nagygyű­lésen ítélte oda a legkiválób­baknak a kitüntetéseket: 12S állampolgár, 20 szocialista bri­gád, 7 vállalat és üzem érde­melte ki az elismerést. 1972-es teljesítményéért a Százhalombattáért plakett és oklevél első fokozatával tün­tették ki a 26-os ÁÉV 45-ös építésvezetőségét és 12 szocia­lista brigádot, II. fokozatával a Költségvetési Üzem KISZ- szervezetét, harmadik fokoza­tával pedig a Dunamenti Hő­erőmű Vállalatot és az ottani közgazdász komplex brigádot. Ötvenötén kapták meg az arany-, tizen az ezüst-, hár­man pedig a bronzjelvényt. Az 1973-as társadalmi mun­kaakció legjobbjaiként az első fokozatot a Duna Kőolajipari Vállalat, a Volán 1. számú Vállalat és hat szocialista bri­gád érdemelte ki, a második fokozatot a tanács nem adta ki; a plakett és az oklevél har­madik fokozatát a Kőfaragó és Épületszobrász Vállalat par­kosító részlege, a Benta völgye Tsz és a DKV Martos Flóra szocialista brigádja kapta. ötvenegy arany-, nyolc ezüst­ös egy bronzjelvénnyel ismerte el a legjobb társadalmi mun­kásokat. F. P. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Toldi Ferencnek, az állam- és jogtudományok kandidátusának, az MTA Ál­lam- és Jogtudományi Intéze­te osztályvezetőjének, 60. szü­letésnapja alkalmából, tudo­mányos munkásságáért . és munkásmozgalmi tevékeny­ségéért, a Munka Érdemrend arany fokozata, Ruzsás Lajos­nak, a történelemtudományok kandidátusának, az MTA Du­nántúli Tudományos Intézete tudományos osztályvezetőjé­nek, 60. születésnapja alkal­mából, gazdaságtörténeti tu­dományos eredményeiért és társadalompolitikai tevékeny­ségéért, a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést ado­mányozta. munkásváros. E jellegnek kí­vánatos tükröződnie a város- politikában és nem utolsósor- I ban a városban tevékenykedő pártszervezetek összetételének alakulásában. j A pártszervezetek már évek óta tervszerű tagnevelő mun- I kát folytatnak. Valamennyi , pártszervezet 1966. óta tagne- j velési terv alapján dolgozik, s tervüket a pártszervezetek ve­zetőségei készítik, a párttag­gyűlés hagyja jóvá. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának 1972. november 21-i határozata előtt a tagfel­vételi munkában a felhígulás veszélye jelentkezett. A felvé­telek során a kiválasztás mér­céje esetenként túl alacsony volt, bekerültek olyanok is a pártba, akik többet használtak volna ügyünknek, ha kívül maradnak. így például kényel­mesek, nem adnak, nem tesz­nek többet az átlagembernél, sőt némelykor ők állnak az ir­reális követelődzők sorában az élen, társadalmi munkát csak munkaidő alatt hajlandók vé­gezni, a politikai továbbkép­zésben nem vesznek részt, örök elégedetlenkedők. A felvételre jelentkezők­kel szemben most — a Poli­tikai Bizottság határozata ér­telmében — növeljék a követel­ményeket és csak arra érde­meseket veszünk fel a pártba. Ezzel együtt gondolnunk kell a párton belül is az olyanok­ra, akik ma már a magasabb követelményeknek nem felel­nek meg. Ez bizonyos ellent­mondást takar, amelyet egyik napról a másikra feloldani nem lehet. Mit lehet, mit kell tenni ezekkel az elvtársak­kal? Legfontosabb: szívós, tü­relmes munkával formálni őket, s ha ez nem segít, akkor feltétlenül a Politikai Bizott­ság határozata szerint kell el­járni, amely kimondja: „a pártszervezetek vezetőségei az évi beszámoló taggyűlések előtt folytassanak beszélgetést minden párttaggal. A beszélge­tések alapvető célja a párttag­ság aktivitásának növelése, fe­gyelmének javítása. A beszél­getéseken azok felé, akik a Szervezeti Szabályzat által rögzített követelményeknek önhibájukból tartósan nem tesznek eleget, vessék fel a pártból való kilépés és törlés lehetőségét, anélkül, hogy az egzisztenciális helyzetét érinte­né. Az eljárás nem jelenthet felülvizsgálatot, de ugyanakkor biztosítsa a párt folyamatos tisztulását”. Az a tapasztalatunk, hogy kevés pártszervezet él ezzel a lehetőséggel. Vácott 1974-ben mindössze 19-en kerültek így ki a pártból. Meggyőződésünk, hogy ennél jóval több párttag van, aki nem tesz eleget a szervezeti szabályzat által elő­írt kötelezettségének. A városi pártbizottság ezért arra bíz­tatja a pártszervezeteket, Aratják az olajlent hogy alapos, körültekintő munkával, bátrabban és na­gyobb következetességgel vé­gezzék ezt a munkát. Ahol e kérdésben a határozat szelle­mében járnak el, növekszik a párton belüli fegyelem és ak­tivitás egyaránt. Valamennyi pártszerveze­tünkben a tagfelvételi munka célirányosabbá, tudatosabbá vált a Politikai Bizottság ha­tározata óta. Minden pártszer­vezet vezetősége átdolgozta a tagnevelési tervet és a párttag­gyűléssel jóváhagyatta. A tag­nevelési tervek tartalmukban és formájukban is megváltoz­tak. Alapos, körültekintő kivá­logatással a legkiválóbbak, fő­leg munkások kerültek a ter­vekbe, amelyek egyébként a korábbi egyévesekkel szemben hosszabb távúak, s a pártszer­vezetek évenként átdolgozzák. Az idei első félévben 62 új párttag felvételt erősített meg a városi párt-végrehajtóbi­zottság, illetve a tagfelvételi jogkörrel felruházott üzemi párt-végrehajtóbizottságok. Mind mennyiségileg, mind tartalmilag jól járt el a DCM végrehajtó bizottsága és alap­szervezetei a tagfelvételi mun­kában. Nyolc tagfelvételük volt a félév során. Jó az Izzó párt-végrehajtóbizottságának és alapszervezeteinek munká­ja is, ahol 5, valamint a fonó­gyár és a hajógyár csúcsveze­tőségének és alapszervezeteik ez irányú tevékenysége, ahol 4—4 tagfelvétel volt. összessé­gében a közbeeső pártszervek területére esik a tagfelvételek kétharmada, mely — ha az összes alapszervezetek jellegét tekintjük — így arányos és helyes. A szociális összetételt vizs­gálva és összehasonlítva az 1972 előtti évekével, a leg­szembetűnőbb és legkedve­zőbb változás — mely megfe­lel a Politikai Bizottság hatá-r rozata szellemének —, hogy az idén felvett új párttagok 88,7 százaléka (55 fő) fizikai munkás. Nagyobb részük — 39 fő — szakmunkás. A^ felvettek összetétele megfelel és tükrözi a váro6 jellegét, illetve össze­tételét is. A munkások mel­lett ugyanis 2 mérnök, 1 orvos, 3 pedagógus és 1 tanuló felvé­telére került sor. Komoly nevelő munkára volt szükség, szinte minden pártszervezetben, hogy meg­értessük: nem tagzárlatról van szó, hanem a munkások pár­ton belüli arányának növelé­séről. Politikai nevelő mun­kánkat siker koronázta: párt- szervezeteink értik a határo­zat fontosságát, szükségessé­gét. Azt is sikerült elérnünk, hogy a pártba való felvételek­nél növelik a követelménye­ket. Természetesen így sem kész kommunistákat veszünk fel a pártba, mert tudjuk, hogy igazán majd a párton belül válnak azzá. A követel­mények növelésével azonban ezt az időt sikerült rövidíte­ni. Olyan nem kerülhet be a pártba Vác város pártszerve­zeteiben, aki előzőleg valami­lyen tömegszervezetben ne dolgozott volna, s főleg a ter­melés terén ne az elsők kö­zött lenne. így kerülnek a pártba elsősorban kiváló szak- szervezeti tagok, szakszerve­zeti bizalmiak, KlSZ-vezető- ségi tagok, szocialista brigád­vezetők és szocialista brigád­tagok. Az életnek számos területe van, ahol bizonyíthatják a pártba jelentkezők alkalmas­ságukat. így például a szak- szervezetben, amely — Le­ninnel szólva — a kommu­nizmus előiskolája. Szinte nem is kell más, csak az, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunisták kísérjék figye­lemmel az ott önzetlen társa­dalmi munkát kifejtük tevé­kenységét, segítsék őket gon­dolkodásuk formálásában. Má­sik ilyen bázis: a szocialista brigádmozgalom, amelynek tagjai nem kerülhetik el a pártszervezetek figyelmét, s közülük a legjobbakat felve- j szik a pártba. A harmadik forrás a város fiatalsága. Itt I is elsősorban a Kommunista Ifjúsági Szövetségben kivá­lóan dolgozók. Tapasztalataink szerint a város munkás- és tanuló fiataljainak többsége becsülettel, tisztességgel, a szocialista haza iránti szere­tettel teljesíti kötelességét. S vannak, akik a becsületes át­lagból is kiemelkedve, kima­gaslóan jól dolgoznak. Szak­mailag és politikailag kivá­lóan felkészültek. Olyanok, akik máris érettek arra, hogy a párt tagjai legyenek. Párt- szervezeteinknek az eddigiek­nél jobban figyelni kell rájuk, mert a pártba való felvételük­kel csak erősödhetnek. Az ajánlókkal szemben is nőnie kell a követelmé­nyeknek. Akkor járunk el he­lyesen, ha — mint az élet bármely területén — differen­ciáltan járunk el. Többet kell törődnünk ezért az ajánlók fel- készültségével, úgy, hogy a pártvezetőségek nyújtsanak a számukra nagyobb segítséget. Ezzel együtt körültekintőbben kell kiválasztani azokat az elvtársakat, akik megbízást kapnak egy-egy leendő párt­tag nevelésére. Az ajánlók többsége egyébként á párt iránt nagyon komoly felelős­séget érez, s ennek nagy sze­repe van abban, hogy a párt napról napra erősödik arra al­kalmas párttagokkal. Talál­kozunk azonban még min­dig — bár egyre ritkábban — felelőtlen ajánlókkal is, akik úgy gondolják, felelősségük csak annyi, hogy a taggyű­lésen ajánlanak és a felvételi papíron nevüket aláírják. A jövőben a felelőtlen ajánlók­kal szemben a legszigorúbban kívánunk eljárni. Esetenként a pártból való kizárástól sem riadhatunk vissza. Különösen fontos, hogy az ajánló és a pártvezetőség a felvételt tár- I gyaló taggyűlés előtt győződ- I jön meg róla: a jelölt isme­ri-e a szervezeti szabályzatot, de ezen túlmenően képes-e aszerint élni és dolgozni. Ugyancsak fontos, hogy az ajánlók a felvétel után is tö­rődjenek az új párttagokkal. Eme jó példával szolgálnak a DCM, a Hajógyár, a Gumigyár, a Kötöttárugyár és a Híradás Anyagok Gyára pártszerveze­tei. Kívánatosnak tartja a váro­si pártbizottság, hogy az újon­nan felvett párttagokkal a pártvezetőségek is megkü­lönböztetett módon foglalkoz­zanak. A jövőben évenként legalább egyszer városi szin­ten is tanácskozást, tapaszta­latcserét szervezünk az új párttagok számára, s minden erőnkkel, tudásunkkal azon leszünk, hogy az új pártta­gok beilleszkedése a kommu­nisták nagy családjába minél zökkenőmentesebb és ered­ményesebb lehessen. PAPP JÓZSEF az MSZMP váci városi bizottságának első titkára Több milliós megállapodást kötött a NIKEX és a TRAKTOROEXPORT A kiskunlacházi Kiskun Tsz-ben megkezdték az olajlen aratását. Az első vágások után hektáronként mintegy tizenhét mázsa termést várnak. A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat 3,5 millió rubel érté­kű megállapodást kötött a TRAKTOROEXPORT nevű szovjet külkereskedelmi vál­lalattal. Az I975-re szóló meg­állapodás értelmében a NI­KEX 51 ezer készlet traktor- légfék-szerelvényt szállít a minszki traktorgyár MTZ—50- es és MTZ—80-as típusú trak­toraihoz. A terméket a Buda­pesti Kismotor- és Gépgyár állítja elő saját fejlesztésében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents