Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKI ETE T TV-FIGYELŐ Televízió A medikus Nyiloü könyv. E műsortí- I pus célia világos: egy-egy no- velláskötetre regényre kíván­ja felhívni a figyelmet. A hangsúly itt a figyelemfelkel­tésen van, hiszen többnyire nem keretire formált, önálló tévéjátékot látunk a Nyitott könyv műsoraiban, hanem részleteket, ízelítőt az egész­ből. Éppen emiatt gyakori, hogy a műsor másik célja, az illető mű stílusának, hangulatának, értékeinek jellegzetességeinek megidézése, nem. vagy nem teljesen sikerül. Mint a leg­utóbbi adásban, Déry Tibor Kedves bópeer ... című kisre­gényének bemutatása alkal­mából is. Dérynék ez a könyve élet­művének kétségtelenül egyik leggazdagabb alkotása. A nyolcvanéves író minden em­beri és írói szakmai tapaszta­lata kellett ahhoz, hogy egy kis terjedelmű műben ilyen magas sűrítettségű, belső ará­nyaiban ennyire tökéletes, gondolataiban, csendes iró­niájában 'Íven sokszínű világ jöhessen létre, A Kedves bópeer ... látszólag az öregedésről, egy az életéről számadást készítő író utolsó érzelmi fellobbanásáról szól. De nem a hauntmanni Naple­mente eZőfí-problematika uralkodik a könyvben, hanem az elmúláson, a lemondáson túl is az emberi hit, az op­timizmus, a bizakodás a jövő­ben, a megújulás, az élet foly­tatásának lehetőségében. A Kedves bópeer.. ,-nek vannak önéletrajzi elemei — A napok hordaléka jegyzeteinek egvik- másik mozzanata is beleke­rül például — de nem ez az alapvető. A könyv az örege­dés, a öreg művész problé­máiról szól, és nem az idős íróról, Déry Tiborról. Annyi­ra van benne személyesen a könyvben, amennyire egy író­nak elkerülhetetlenül benne kell lennie írásaiban. Ne té­vesszen meg bennünket a szükségesnél jobban az egyes­szám első személyben előadót? elbeszélés. A Nyitott könyv, Katkó Ist­ván szerkesztésében, a nagyon nehezen dramatizálható Dé- ry-könywel szemben elég egyszerű módszert alkalma zott: dialógusokat emelt ki, il­letve belső monológokat jele­nített meg. Ezzel bemutatta ugyan a könyv legfontosabb négy szereplőjét, de e szerep­lők igen bonyolult egymás közti viszonyát, érzelmi és jellembeli motiváltságukat már nem tudta a kén- irm/őre vinni, mint aho­gyan kívül maradt Déry köny­vének talán legértékesebb ré­tegén, a konkrét párbeszéde­ken túli meditativ gondolati szférán is. Ezért aztán képet kaptunk a könyvről, s Kabay Barna rendezésében még a színészek — elsősorban a bó- peert játszó Paper Antal — is jó alakítást nyújtottak, de nem kaptunk képet arról, mi­ért tekinti az irodalomkritika Déry egyik kiemelkedő művé­nek ezt a kisregényt. Abody Béla záró magyarázata igen finoman és nagy meggyőző erővel elemezte a könyv érté­keit, még túlzásai is rokon­szenvesek voltak, bár az ön­életrajzi vonások aláhúzása nem bizonyult szerencsésnek. Az ő lelkes szavai viszont mintha egy másik műről szól­tak volna, mert az előzőleg bemutatott részek nem iga­zolták eléggé ezt a lelkese­dést. Mit tehet ezek után a néző? Ha érdeklődő típus megvásárolja (ha még hozzá­jut) a kisregényt, és elolvas­sa. S akkor majd egyetért Abody és mások lelkesedésé­vel. Annak meg, aki nem ol­vassa el a könyvet, csak any- nyit mondhatunk: a Nyitott RTV-mozaik ZÖLD DIÓ Ezek a mai felnőttek! — talán ez a mondat lehetne a Palotai Boris tollából képernyőre ,,ké- redzkedő”, Zöld dió című kamasz­lánytörténet mottója. A rövidesen forgatásra kerülő tévéfilm ugyanis egy meglehetősen kritikus szemű kislány szemszögéből figyeli a fel­nőttvilág magatartását: valamifé­le emberi próbatételen kell átes­nie mindazoknak, alak felnőtté alakulásának lírai és ironikus históriáját végigkísérik. Nemere László rendezi majd — a televí­zióban is népszerű — írónő film­jét. „VOLT EGYSZER EGY SZÍNHÁZ” című regényéből írta a televíziós ,,háziszerző”, Gyárfás Miklós ezt az augusztus—szeptemberben ké­szülő tévéjátékot. A teátrum, amelyről szó esik, egyáltalán nem klasszikus kőepület, melyben jeles művészek játszanak. Egy­szerű tábori színházban szerepel­nek a darab hősei. Hadifogoly- tábor játékos kedvű és derűs tag­jai verbuválódnak alkalmi társu­lattá, hogy önmaguk, s társaik számára elviselhetővé tegyék éle­tüknek ezt a nehéz korszakát. Emberségpróba ez is, de immár a felnőttek mosolya adja az erőt és mércét. Gaál Albert lesz a „Játé­kon belüli játék” rendezője. JO REGGELT, BOLDOGSÁG A derű mozgatja-pergeii az Alekszej Arbuzov ,,Az Arbát me­séi” című lírai Víg játékából ké­szülő zenés tévéprodukciót. A da­rab új címe: Jó reggelt, boldog­ság .. . Baljasznyikov, a jó kedé­lyű bábművész most „dalban el­beszélve” mondja és játssza el a nyugdíjas kor elviselhetetlen tét­lenségét. Elbert János forgató- könyvéhez Tamássy Zdenkó írt dalbetéteket. Ezek előadása töb­bek között a címszereplő Besse­nyei Ferencre, valamint Sörös Sándorra vár. A további szerep­lők: Esztergályos Cecília, Gyenge Árpád, Horváth József és Benedek Miklós. A Tv Zenés Színházának ez újabb darabját Szabados Ta­más vezető operatőr „fényképe­zi, Gyarmathy Lívia rendezi. könyvben dramatizált részek nem adtak hiteles képet a Kedves bópeer ... értékeiről. Rafael. A Fernandel- soro­zat újabb filmje a második műsor csütörtöki főidejében került a képernyőre. Az 1938- ban forgatott vígjátékot ma már kizárólag Fernandel ala­kítása teszi elviselhetővé, még akkor is, ha ezeket a grima­szokat, ezeket a mozdulatokat, ezt a figurát később majd sok-sfk filmjében fogja meg- ismé./'ni. Christian-Jaque, a rendező (megint ő!) a három és fél évtizeddel ezelőtti stí­lushoz Igazodva készítette el a filmet, melyen különben so­kat ugyan nem lehetett ne­vetni, de arra jó volt, hogy szorgalmasabb mozinézők rá­jöjjenek: bizonyos filmötle­tek, gégék, poénok már 1938- ban is léteztek, s azóta is visza-visszatérnek. Amiből az következik, hogy nincsenek régi gégék, csak fölöslegesen jó memóriájú nézők ... Takács István Televízió Fekete vasárnap Szabó Gyula színművész Egy most induló sorozat, az Üj magyar egyfelvonásosok a képer­nyőn, első darabját mulatja be a televízió. Gyuiikovics Tibor tévére írt groteszk játéka egy kispolgári család vasárnap délelőttjén ját­szódik. A férj (Szabó Gyula), a feleség (Tábori Nóra) és az érett­ségi előtt álló lány (Schütz Ila) arról vitatkozik: ki vigyen ebédet a férfi beteg, nemrég megözve­gyült édesanyjának? Rendező: Szirtes Tamás. Adás: kedd, augusztus 6., 21.50. Televízió Parasztok A börtönből hazatérő Antek először pillantja meg Rockot, ki­sebbik fiát, aki már apja fogsága idején született. Antek tisztelettel néz Hankára, aki egész idő alatt rendben tartotta a gazdaságot, de mikor találkozik Jagnával, új lángra lobban egymás iránt érzett szenvedélyük... A 18 éven felü­lieknek szóló XII. részt Jan Ryb- kowskl rendezte. Adás: csütörtök, augusztus 8., 20.00. Egyetemisták, fiatalok... A Bródy-sziximüből készült tv-játék egyik jelenete. Bródy Sándor (1863—1924) ebben az 1911-ben írt színművében a fiatal értelmiség nyomorát és ki­szolgáltatottságát ábrázolja. A já­ték színhelye egy albérleti szoba, ahol különféle szakokon tanuló egyetemisták és más fiatalok lak­nak, vagy összejönnek. A darab — és a belőle készült tv-játék — középpontjában egy orvostanhall­gató sorsa és szerelme áll. Adás: vasárnap, augusztus 11.f 20.3«. Rádió Legenda az árusok teréről Az ócska piac hajdan igen jelentős üzletemberéhez beál­lít egyik cimborája, Milcsi. Kezdetben semmiségek kerül­nek szóba, ám egyszerre más hangnembe csap át a beszél­getés: a bódés Milcsit vádolja azért, hogy a nyakán maradt egy óriási mennyiségű ruha­akasztó. A vendég védekezik, a bódés egyre elkeseredettebben támad, aztán a vitában várat­lan fordulat következik ... A főszerepben: Pécsi Sándor. Adás: hétfő, augusztus 5., 18.3«, 3. m. Televízió Alkohol I. A férfibörtön műhelyében A több folytatásból álló doku­mentumfilm az alkoholizmus el­len igyekszik felvenni a küzdel­met, bemutatva nemcsak az egyénre, hanem a társadalomra gyakorolt káros hatásait. Egyie több bűn-cselekményt követnek el alkohol hatására. Az első rész a törvény szigorát mutatja be: egy férfi- és egy női börtön alkoho­lista bűnözőit látjuk, elénk tárul­nak az alkohol okozta szörnyű tragédiák. Riporter: Regős István, rendező: Radevszfki Teodor. Adás: péntek, augusztus 9., 21.4«. ■ A MEGYEI iTiEiLjEiVilíZlliÖ vifííüp Klasszikusok és élő magyar irodalom Készülő magyar tv-játékok A televízió változatlanul felada­tának tekinti a klasszikus és az elő magyar irodalom legjavának megismertetését a nézőkkel: a kö­1974. augusztus 5—11 KOSSUTH RADIO 8.15: Ruszalka. Részletek Dvor- »sák operájából. 9.C0: Benny Good­man és zenekara játszik. 9.16: ön­arckép. Füst Milán versei (ism.). 10.05: A Senki-szigeti nagy ka­land. Borbély László rádiójátéka folytatásokban, X. (befejező) rész (ism.). 10.24: Klasszikus kórusmü­vek. 10.47: Híres történetek — nagy egyéniségek (ism.). 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.07: Édes anyanyelvűnk (ism.). 14.12: Dénes Vera (gordonka) fel­vételeiből. 14.29: Szerelmes pár. Összeállítás Palotai Boris írásai­ból. 15.10: Egy furcsa szekta fia­taljai közt Bonnban. 15.32: Az Alekszandrov együttes műsorából. 15.42: Mezők, falvak éneke. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.03: Mo­zart: d-moll zongoraverseny. 16.35: Hét bagoly (ism.). Krúdy Gyula regényének rádióváltozata. 17.20: Könnyűzenei olimpia. — Döntő, VU. rész. 17.44: Van új a Nap alatt. 17.59: Húszas stúdió. 19.30: A Rádió Kabaré színházának hu­morfesztiválja. 20.45: Üj operale- mezeinkből. 22.20: Simándy József operettdalokat énekel. 22.40: Min­den nőnek örök vőlegénye. 23.CO: Szimfonikus zene. 0.10: Pal Joey. Részletek Rodgers filmzenéjéből. PETŐFI RADIO 8.05: Verbunkosok, nóták. 9.03: Ezcregy délelőtt. 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. 12.03: Zenekari muzsika. Közben: 12.43: Két tanév között (ism.). 13.03: A Zenekari muzsika folytatása. 14.00: Kettőtől hatig... 18.05: Külpolitikai figye­lő (ism.). 18.20: Beethoven: Esz- dúr vonósnégyes. Op. 74. 19.C0: Kalandozás. 20.10: Üj könyvek (Ism.). 20.13: Händel műveiből. 20.50: A Rádiószínház bemutatója. 21.32: Népdalcsoko-r. 22.30: A hét zeneműve. 23.15: Táncdalainkból. 3. MŰSOR 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Zsebrádiószíniház. 18.50: Hangfel­vételek felsőfokon. 20.10: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban (Lsm.). 20.33: Gerry Mul­ligan szextettje játszik. 20.50: Jev- genyij Malinyin Liszt-műveket zongorázik. 21.33: Falstaff. Részle­tek Verdi operájából. 22.35: Sugár Rezső: Metamorfosi. POZSONYI TV 18.00: Kalózok. Francia tv-soro- zat. — 19.00 és 21.30: Híradó. — 20.15: Mont Oriol. Tv-játék. R ADIOFIGYELO KEDD KOSSUTH RADIO 8.20: Harsan a kürtszó! 8.56: Donizetti: A csengő. 10.05: Iskola­rádió (ism.). 10.25: A Magyar Rá­dió és Televízió szimfonikus zene­kara játszik. 11.14: Gondolat. A rádió irodalmi lapja (ism.). 12.35: Melódiákoktól. 14.07: Achmed és a tevehajcsár. Mesejáték (lsm.). 14.50: Éneklő Ifjúság. 15.10: Verdi: A végzet hatalma — Alvaro áriája, jelenet és kettős a III. felvonás­ból. 15.30: Boross Lajos népi ze­nekara játszik, Reiter János éne­kel. 16.00: A világgazdaság hírei. 16 05: Beethoven: G-dúr szonáta. Oo. 14. 16.20: Elhangzott... 16.40: Mava. Részletek Fényes Szabolcs —Tfarmatli Imre operettjéből. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 17.25: Polkák. A SZTRIPTÍZ: JanuszKra- sin&ki rádiójátéka a lengyel kultúra hete keretében hang­zott el. Huszonhat perc alatt a hábo­rúról, a fasizmusról csak a le­hetséges. néhány szereplőt a szélsőséges, kiélezett helyze­tekbe állítva, lehet mondani valami újat, lényegeset. A vállalkozás nehézségeit és kockázatát illusztrálta Iíra- sinski darabja is. Pár évvel a második világháború után egy lengyel kisvárosban unot­tan kártyázó társasághoz vá­ratlan vendég toppan be; egy katonatiszt. Megjelenése félel­met szorongást ébreszt. Ját­szani hívják, de a tiszt új já­tékot szervez. Megperdül az üveg és akire végül mutat, egy ruhadarabját zálogba ad­ja. A nőkből férfiakból álló társaság tagjai vonakodva, de engedelmeskednek. Vetkőzás közben ki-ki elmondja a ma­ga monológját. Az iskolaigaz­gató az engedelmesség híve, Jurgacz, az éjjeliőr imádja a katonaságot és gyűlöli a zsidó­kat, a felesége tiltakozik a zá- logosdi ellen és fél, az igazga- tóné meg a Szőke lány alig tudják palástolni; nincs is el­lenükre a kacér játék. A rö­vid idő alatt a szereplők nem válnak egyéniséggé, egy-egy típust jeleznek, a sokatmon­dónak ígérkező helyzet kellé­kei. Mikor a tisztre kerül a sor, elmondja, hogy a háború alatt ruháskosárban kellett napokig megbújnia, mert egy lengyel elárulta. Menekülés közben az öccsét lelőtték. A történetet a sztriptíz hatása alatt ar társaság valami pikáns kalandnak érti, és csak több­szöri, egyre hangosabb ismét­lés után hajlandók felfogni az igazságot. Itt a szituáció va­lóban túlmutatott önmagán, megdöbbentő abszurditásával, szervesen kapcsolódott az el­követett háborús bűnök, a túl­élő főbűnösök és felmerülő miértek problematikájához. Kár, hogy csak néhány per­cig sikerült tartani a feszült­séget. Kiderült, a tiszt előre tudta, hogy egy tetoválásról egykori árulóját fogja felis­merni. A leleplezés és letar­tóztatás Monte Christó-i bosz- szúra emlékeztető fordulata a darab egészének hitelét kérdő­jelezte meg. Janusz Krasinski nem merte saját ötletével kö­vetkezetesen megvalósítani, megidézte az abszurd „szelle­mét”, de megrettenve tőle mindjárt vissza is parancsol­ta a palackba. A színészek minden lehetséges fordulatot „kijátszva” próbálták ellensú­lyozni a szöveg gyengéit. Tö­rök Tamás rendező a játék kétségtelen erényét, a jó rit­must hangsúlyozta. „MI FÉRFIAK” címei Petress István műsora a fér­fiúi féltékenységgel foglalko­zott. A női féltékenységről a bevezetésül elhangzó karcolat jelezte már, hogy az otellói szenvedély komikus arcát is tükrözni fogja az összeállítás. Jó és őszinte riportokat hall­hattunk. Ami az első pillanat­ra meglepett, hogy mennyi szimpatikus, mély önismeret­tel rendelkező féltékeny nyi­latkozott. Vallomásaik után bátran lehet megállapítani, hogy a féltékenység — szere- tetből és dühkitörések nélkül — minden kapcsolat kísérője, ha fontossá vált, ha „már nem mindegy hogyan to­vább”. A legrokonszenvesebb féltékeny beismerte azt is, hogy a féltékenység tulajdon­képpen önféltés. Volt, aki a lakásba, vagy a szekrénybe zárta feleségét, volt aki gyil­kolt. Az öniróniával fűszere­zett' nyilatkozatok mellett ezek a brutalitás tényei. Vajon milyen hosszú az út a termé­(Folytatás a 2. oldalon.) A rádió állandó műsors/ámai KOSSUTH RADIO: 4.25: Rákóczi-induló 4.30: Hírek. Idójarasje- lentés 4 45: Szót kérek) 5 00. Reggeli krónika. 5.20: Műsoralánlalünk. 5.30: Hírek. Idő járás jelenté*. S.tO: Falurádió. 5.59: Pontos Időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám 6.30: Hírek Idójarásieleiités. 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés 1.00: Reggel) krónika 111. Után»: Körzeti tdójárásjelentés 1.20: Reklám í.$3: Mű* sorajánlarunk 7.59: Pontos időjelzés 8.00: lllrek Idő járásjelentés s.05: Műsor ismertelés. 8 15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: romos időjelzés lO.QÖ: Hírek. Idójárásieleniés 11.59: Pontos Idő­jelzés. 12.00: liarangszó. Utána: Déli krónika 14.59: Pontos Időjelzés. 15 00: Hírek. Idő »Ará.s lelem és. 15.59: Hallgatóink figyelmébe) 16.59: Pontos időjelzés. 17.00: Hírek. IdA járás telemés. 18.59: Pontos időjel­zés 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos Időjelzés 22.00: Hírek IdŐjá- rásjelentés. 24.00: Hírek. Idő járásjelentés 0.25: Himnusz. 0.30: VlzJel- zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi Induló 4.10: Hírek. Idójárasielentés. 5.00: Hirek. Időjárás leiemé« 5.30: Hírek. Idó járásjelentés €.00: Hírek. Idnjárásjelenfés. fi.17: Reklám 6.20: lorna. 8.30: Hírek. Időjárás jelen­tés. P.45: ÜJ könyvek fi.58: Hallgatóink figyelmébe! 7.00: Hírek Idő- járásjelentés. 7.30: Hírek Utána: Körzeti idő járásjelentés. 4.50: Mú­zeumi hit adó. 7.59: Pontos Időjelzés 8.00: Hirek. Idő|árás|elentés 9.00: Hírek. 9.59: Pontos Időjelzés. 10-00: Hírek ldójárás|elcntés 12.00: Hí­rek. 13.00: Hírek. Időjárás jelentés. 13.43: Időjárás- és vízállás Jelentés. 14.30: Hirek. 15.30: Hírek. .6.30: Htrek. Ifi.33: Műsorismertetés. 17.301 Hírek. 18.00: Hirek. Iclöjárásjelentés 19.54: Jó estét, gyerekek l 19.59: Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás 23.00: lllrek Időjárás- Jelentés 21.00: Hírek. Idő járásjelentés. 3. MŰSOR: 18 00: Hírek. Időjárás jelentés. 23.00: Hírek. Időjárás­Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. IdólArásjeientéi. zelmúltban néhány Ilyen produk­ció forgatását kezdték el, illetve fejezték be. Nagy várakozás elő­zi meg Bornemissza Péter klasz- szikus tragédiájának, az Elektrá­nak színre vitelét, amely a XVI. századi magyar költő művének adaptációja lesz Vámos László rendezésében és átdolgozásában. Tömörkény István a Hühü cí­mű tv-játékkal .Jelentkezik” a televízióban, amelyet a klasszikus író novellái alapján állítottak ösz- sze. A színhely ezúttal is a Sze­ged környéki tanyavilág, a fősze­replő pedig az ügyes, furfangos, a sorsot és urait gyakran megtréfá­ló szegényember. Képszalagra kerül Gárdonyi Gé­za ismert regényének tv-változa- ta is, az Ida regénye, amelynek főszerepeit Venczel Vera, Besse­nyei Ferenc, Oszter Sándor, Vö­rös Eszter és Simor Erzsi játssza« A századelő idején játszódik Ádám Ottó rendezésében Szép Er­nő most filmre vitt két cgyfelvo- násosa: az egyik főszereplője Schütz Ila és Sztankay István, a másiké Piros Ildikó és Paudits Béla. Hitbay Miklós Római karnevál című tv-játéka a korábbi, hason­ló című dráma nyomán készült. A jelenlegi feldolgozásban szinte teljesen új művel találkozunk. Sólyom László Sajnálatos című tv-játékának főhőse valamikor maga is fényes cirkuszi csillag volt Ma villamosvezető, s közben arról ábrándozik, bárcsak még egyszer kiléphetne a cirkuszi po­rondra. Milyen az élet egy új szocia­lista városban? — erre keres vá­laszt Bárány Tamás Város esti fényben című tv-játélca, amelyben az egymás mellett élő generációk egyéni drámái és komédiái vil­lannak fel. H. Barta Lajos Embersiratója paraszti világban játszódik, és azt mutatja meg, hogyan torkollik tragikus bukásba annak az em­bernek az útja, aki görcsösen be- gubózik maradi gondolatainak, szerzési ösztöneinek szövevényébe. A könnyebb szórakozás kedve­lőinek szerez örömet Ecet és Aranka címmel Sós György, Bá- gya András és Szenes Iván zenés krimivígjátéka. Főhőse egy fiatal katona — Ecet —, aki akaratán kívül válik hőssé.

Next

/
Thumbnails
Contents